Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Fájdalomcsillapítás és szedáció a sürgősségi ellátásban

Készítette: Oxiológiai- Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium

Tartalomjegyzék

Az irányelv szövegében használt rövidítések jegyzéke ............................................................. 2

1. AZ IR‰NYELV CÉLJA ........................................................................................................ 2

1.1. A klinikai probléma háttere, klinikai relevanciája........................................................2

1.2. Az irányelv általános célja............................................................................................2

1.3. Az irányelv konkrét célja..............................................................................................2

1.4. Irodalom........................................................................................................................2

2. AZ IR‰NYELVFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS INFORM‰CIÎK ...................... 2

2.1. Előszó...............................................................................................................................2

2.2. Az irányelvfejlesztés módszerei, fejlesztőcsoport...........................................................3

2.2.1. A jelen szakmai irányelv létrejöttét kezdeményező szervezetek...............................3

2.2.2. A szakmai irányelv fejlesztésében érintett klinikai és egyéb szakterületek, szervezetek...........................................................................................................................3

2.2.3. Az irányelv fejlesztője...............................................................................................3

2.2.4. Konzultatív részvevők, lektorok................................................................................3

2.2.5. Az irányelv fejlesztésének módszere......................................................................... 3

2.2.6. Az irányelv fejlesztése és gyakorlatba való átültetése............................................... 3

2.3. Dokumentáció, jogi megfontolások.................................................................................3

2.3.1. A szakmai irányelv összeállításának zárideje, illetve a kiadás dátuma.....................3

2.3.2. A szakmai irányelv felelős összeállítója.................................................................... 4

2.3.3. Az irányelv érvényességi ideje:.................................................................................4

2.3.4. Az irányelv lejárati ideje, felülvizsgálata .................................................................. 4 2.3.5.Kapcsolódó irányek …………………………………………………………………………………4

3. AZ ANELGÉZIA ÉS SZED‰CIÎ SZAKMAI IR‰NYELVEI ...................................... 4

3.1. A szakmai irányelv rövid összefoglalása.........................................................................4

3.2. Definiciók ........................................................................................................................ 4

3.2.1. A Az anxiolízis ..........................................................................................................4

3.2.2. Enyhe szedáció és amalgézia..................................................................................... 4

3.2.3. Mély szedáció és analgézia........................................................................................ 5

3.3. Technikai, tárgyi feltételek .............................................................................................. 5

3.3.1. Légútbiztosítás eszközei............................................................................................5

3.3.2. Vénás gyógyszerelkeés és folyadékpótlás eszközei .................................................. 5

3.3.3. Ójraélesztés eszközei.................................................................................................5

3.4. Személyi feltételek........................................................................................................... 5

3.4.1. Enyhe szedálás esetén................................................................................................ 5

3.5. EBM szintű megállapítások.............................................................................................5

3.6. Összefoglaló táblázat ideális szedáció..........................................................................8

1. függelék..................................................................................................................................9

2. függelék..................................................................................................................................9 Elbocsátási kritáriumok szedáció/analgézia után.................................................................. 10

Az irányelv szövegében használt rövidítések jegyzéke

RSI Rapid Sequence Intubation NIBP noninvazív vérnyomásmérés SpO2 pulzoximetria BPM szívfrekvencia ALS Advanced Life Support (magas szintű újraélesztés) BLS Basic Life Support (alapszintű újraélesztés)

1. AZ IR‰NYELV CÉLJA

1.1. A klinikai probléma háttere, klinikai relevanciája

Az akut jellegú betegellátás folyamatában a fájdalomcsillapítás és a szedáció, ezek együttes indukált formája az anesztézia a leggyakrabban végzett beavatkozás. A jelzett intervenciókat az esetek nagyobb hányadában nem aneszteziológusok végzik.

1.2. Az irányelv általános célja

Az alapvezető feltételrendszer meghatározása műtőn kívül, nem aneszteziológus által végzett szedáció/analgézia végzéséhez

1.3. Az irányelv konkrét célja

Az irányelv két fő céllal készült:

- a közvetlen cél egy magas rizikó faktorú, széles körben alkalmazott, alapszintű ellátási forma szakmai feltételrendszerének leírása. Az adott tevékenység biztonságának, hatékonyságának növelése. - a szakorvosképzés és a folyamatos szakmai továbbképzés segítése. Az irányelv határozott szándéka az, hogy a szakma művelői olyan könnyen kezelhető vezérfonalat kapjanak, amely pontosan adja vissza szadáció és analgézia végzésének ismert bizonyítékait.

-

1.4. Irodalom

Practice Guidelines for Sedation and Analgesia by Non-Anesthesiologists (An Updated Report by the American Society of Anestesiologists Task fóForce on Sedation and Analgesia by Non-Anesthesiologists) o Anesthesiology 2002; 96:1004-1017

Clinical Policy: Procedural Sedation and Analgesia int he Emergency Department (from the American College of Emergency Physicians Clinical Policies Subcommittee) - Annals of Emergency Medicine 2005; 45:177-196

Elizabeth E. Bahn: Procedural Sedation and Analgesia: A Review and New Concepts o Emerg Med Clin N Am 2005; 23:503-517

2. AZ IR‰NYELVFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS INFORM‰CIÎK

2.1. Előszó

Az elsődelegesen aneszteziológia tárgykörébe tartozó, de az akut jellegű betegellátás folyamatában alapszintű tevékenység a fájdalomcsillapítás és szedáció. A hatékoyn szerek használata feltételezi a szerek farmakológiai tulajdonságának alapveteő ismeretét és a beavatkozással jáűró élettani és kórélettani folyamatok uralásának készségét. A fájdalomcsillapítás o mint a medicina principiuma - a sürgősségi ellátás elsődleges kötelessége, annak prehospitális és hospitális szakaszában egyaránt.

2.2. Az irányelvfejlesztés módszerei, fejlesztőcsoport

2.2.1. A jelen szakmai irányelv létrejöttét kezdeményező szervezetek

Az irányelv megalkotását az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezte. Fejlesztésével a szakmai kollégiumokat bízta meg. Az Oxiológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium elsők között döntött a ‡Fájdalomcsillapítás és szedáció a sürgősségi ellátásban“ irányelv megalkotásáról.

2.2.2. A szakmai irányelv fejlesztésében érintett klinikai és egyéb szakterületek, szervezetek

Az Oxiológiai-Sürgősségi, Honvéd-és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium munkacsoportot hozott létre az írányelv fejlesztésére. A kész anyagot, az elsődelegesen szakmai szempontból érintett Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégiummal véglegesíti.

2.2.3. Az irányelv fejlesztője

Az Oxiológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium érimtett munkacsoportja.

2.2.4. Konzultatív részvevők, lektorok

Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelv projektjének szakértői.

2.2.5. Az irányelv fejlesztésének módszere

Az irányelv a készítése idején fellelhető irodalmi adatokra, nemzetközileg széles körben elfogadott, eBM alapú iránylvekre támaszkodik. Az ajánlások megfogalmazásában a szerzők igyekeztek a lehető legszélesebb körű tájékozottságot elérni és elfogulatlanok maradni.

2.2.6. Az irányelv fejlesztése és gyakorlatba való átültetése

Az irányelvet elektronikus formában elérhetővé válik a kollégium honlapján (www.kolloxy.hu) és az Egészségügyi Közlönyben is. A szakképzésnek és a folyamatos szakmai továbbképzésnek részévé fog válni az irányelv olymódon, hogy az egyetemi oktatóhelyek által szervezett posztgraduális tanfolyamok ajánlott témája lesz. Mivel azz analgézia és szedáció kérdésköre multidiszciplináris jellegű, számos szakterület képviselőnek el kell sajátítani az írányelv által elvárt készséget, ezért az irányelvet a társszakmák fórumain is meg kell ismertetni. Az irányelv fejlesztésének fontos része a rendszeres felmérés és ellenőrzés. A fejlesztés az adott kérdés szempontjából meghatározó szakterülettel (aneszteziológia) való folyamatos konzultációt igényeli. A Kollégium munkabizottságnak folyamatosan tájékozódnia kell arról, hogy az irányelvben megfogalmazott ajánlások mennyire felelnek meg az állandóan változó, fejlődő orvostudomány újabb kutatási eredményeinek. Ennek megfelelően a munkabizottság kétévente felülvizsgálja az irányelv korszerűségét és a szükség szerinti módosításokat határoz el. A változásokról a fent leírt helyeken értesíti a szakmai közönséget. A munkabizottságnak ugyancsak feladata, hogy rendszeresen felmérje, a magyarországi gyakorlat mennyire felel meg a legújabb irányelveknek. Ha ebben jelentős eltérést észlel, arról az Az Oxiológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégiumot tájékoztatja.

2.3. Dokumentáció, jogi megfontolások

2.3.1. A szakmai irányelv összeállításának zárideje, illetve a kiadás dátuma

2006. február 01.

2.3.2. A szakmai irányelv felelős összeállítója

Az Az Oxiológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium.

2.3.3. Az irányelv érvényességi ideje:

2008. december 31.

2.3.4. Az irányelv lejárati ideje, felülvizsgálata

Az irányelvet háromévente az Az Oxiológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium, illetékes munkabizottsága vizsgálja felül. Azonnal felül kell vizsgálnia a munkabizottságnak az irányelvet, ha bármely lényeges pontban 1. osztályú bizonyíték kerül publikálásra.

Szervesen kapcsolódó irányelv Akut légútbiztosítás (nehezített légút,azonnali légút, gyors szekvenciájú intubáció (RSI))

AZ ANELGÉZIA ÉS SZED‰CIÎ SZAKMAI IR‰NYELVEI

3.1. A szakmai irányelv rövid összefoglalása

Az irányelv definíciói az aneszteziológiaából ismretek. Mivel a betegek gyógyszerekre adott reakciója eltérő, anxiolízisnél mélyebb szedáció csak légútbiztosítás és alapvető keringéstámogatás (infundálás) technikai és személyi feltételei esetén kezdhető el. Az alnalgetikus-szedációs folyamat, mélységétől szinte függetelen leggyakoribb komplikációja légzéssel kapcsolatos o ebben avonatkozásban külön hangsúlytt kap az akut jellegű légútbiztosítás készsége. A sürgősségi ellátáson belül az előkészíthető és akutan elvégzendő analgézia és szedáció alapelvei között nincs különbség, a kompromisszumos medicina elveit figyelembe véve feltételrendszerük azonos.

3.2. Definiciók

	Éberség	Légzés	Keringés
Anlxiolízis	Normál	Intakt	intakt
Enyhe szedáció	Enhye ingerre	Megfelelő	Nem romlik
Mély szedáció	Erős ingerre	Figyelendő	Nem romlik
Anesztézia	Narkózis	Segítendő	Romlik / figyelendő

3.2.1. A Az anxiolízis

A feszültség oldádását szolgáló, gyógyszer indukált állapot, melyben, bár a kognitív koordinációs teljesítmény csökkent lehet, de a páciens szokott módon verbálisan kommunikál.

3.2.2. Enyhe szedáció és amalgézia

Gyógyszer indukált állapot, melyben a páciens ébersége csökkent de hangos utasításokat (esetleg nem fájdalmas taktilis inger alkalmazásával) teljesít, a légutak és a keringés támogatása nem szükséges.

3.2.3. Mély szedáció és analgézia

Gyógyszer indukálta állapot, melyben a páciens átmeneti ébresztéséhez is fájdalominger szükséges, a légutak biztosítása beavatkozást igényelhet, a keringés rendszerint lényegesen nem deprimált.

3.2.4. ‰ltalános anesztézia o anarkózis

Gyógyszer indukálta állapot, melyben a páciens semmilyen stimulussal nem ébreszthető, a légzést asszisztálni vagy pótolni kell. A keringés lehet deprimált.

3.3. Technikai, tárgyi feltételek

3.3.1. Légútbiztosítás eszközei

3.3.2. Vénás gyógyszerelkeés és folyadékpótlás eszközei

3.3.3. Ójraélesztés eszközei

3.3.4 Monitorizlás eszközei (paraméterk)

szívferkevencia (BPM) vérnyomás (noninvazív o NIBP) szaturáció (pulzusoximetria o SpO2) kapnográfia

3.4. Személyi feltételek

3.4.1. Enyhe szedálás esetén Magas szintű reanimációban (ALS) járatos személy 5 percen belül elérhető távolságban legyen! A beavatkozó alapszintű újraélesztési (BLS) készsége elvárható.

3.4.2. Mély szedfáció esetén Magas szintű reanimációban (ALS) járatos személy a helyszínen legyen! A beavatkozó magas szintű újraélesztési készsége (ALS) elvárható.

3.5. EBM szintű megállapítások

3.5.1. Képzés

Bár konkrét vizsgálatok nem történtek, általános nézet szerint a személyzet folyamatos képzése (gyógyszertan, ALS) csökkenti a szövődmények előfordulását.

3.5.2. Anamnézis felvétel és előzetes vizsgálat

A rendelkezésre álló tanulmányok adatai statisztikailag nem elegendők, de a létezőeredmények és általános vélemény szerint a beteg alapos felmérése csökkenti a szövődmények előfordulását. Ezért feltérképezendő:

-allergia

-szedett gyógyszerek

-meglévő, megelőző betegségek, altatással kjapcsolatos anamnézis

- utolós étkezés időpontja

-egyéb befolyásoló tényező (trauma, droghasználat, ittasság, stb…) Komplikációkra esélyes páciens (obes, ‡nehéz légút“ jelei, súlyos alapbetegségek, életkori szélsőségek, terhes, abusus betegség, ittas, nem kooperáló) esetén aneszteziológus felügyelete, anesztziológiai gyakorlat kívánatos.

3.5.3. Monitorizálás

Minden, anxiolízisnél mélyebb szedáció esetén pulzoximéter (alarmmal) és vérnyomás rendszeres mérése szükséges. Az enyhe szedációnál mélyebb alvás estén EKG monitor és kapnográf kívánatos. A mért paraméterek dokumentálni kell.

3.5.3.1 Légzés

A szedálás/anesztézia leggyakoribb szövődményei a légúttal és ventillációval kapcsolatosak. Légzésmonitorizálás:

- a mellkasmozgások figyelése

-légzési hangok hallgatása Mivel az egyszerű fizikális követés folyamatában nem kivitelezhető:

- kapnométer/kapnográfia mély szedáláskor

- FiGYELEM: ha a monitor az EKG elektródáKon keresztül impedancia elven számol légzésszámot, a mellkas mozgását figyeli, ami nem egyenlőlégzőmozgással; a pulzusoximetria a hipoxiát mutatja, ami nem egyenlő a hipoventillációval

3.5.3.2. Oxigenizáció

Felmérések szerint a pulzoximéter használata csökkenti a szedáció során előforduló szövődmények számát, különösen mélyebb szedálás esetén. A mért paramétereket dokumentálni kell.

3.5.3.3. Keringés

- vérnyomás (minumum 5 percenként)

- pulzusszám (minimum 5 percenként)

- mély szedáláskor folyamatos EKG monitorizálás

3.5.3.4. Tudat, éberség

A szedáláció mélységét az ingerekre adott válasz alapján ítéjük meg. Az eredetileg általános anesztézia számára kifejlesztett BIS monitor (bi-spektrál EEGmonitor) egyre több teret hódít a Sürgősségi Osztályokon is. Ha tudjuk mérni a BIS indexet, dokumentálni kell.

3.5.4. Éhezés a beavatkozás előtt

Felmérések szerint az anesztéziában elfogadott 2, illetve szilárd étel utáni 6 órás éhezést nem szükséges betartani enyhe szedáláshoz. A narcosishoz közelítő mélyebb altatás/analgesia esetén sem írtak le aspiratios szövődményt sürgősségi osztályon, feltéve, hogy intubációs készültséggel végezzük. Utóbbi vonatkozik a recue helyzetben végzett beavatkozásokra is.

3.5.5. Oxigén

Enyhe szedáláshoz jótékony és biztonságot növelő. Mély szedáláshoz kötelező, biztonságos dózisban.

3.5.6. Benzodiazepinek

Bár nagy dózisban légzés- és keringés deprimáló hatásúak, a benzodiazepinek jelenleg a legbiztonságosabb szernek tekinthetőek műtőn kívüli, nem-aneszteziológus által nyújtott szedációhoz. Közülük is elsőként választandó a midazolam. Analgetikus hatásuk nincs, opioiddal való kombináció javasolt, de ilyenkor a légzésdepressio szignifikáns lehet.

3.5.7. Altatószerek titrálása

Bár nincs statisztikailag elegendő adat, általános nézet szerint biztonságosabb a részletekben való szakaszos adagolás, a kiszámolt dózis értéket (testsúly, testfelszín és kor alapján) csak mintegy felső határként használva. Fontos, hogy a hatás kezdeti és eloszlási idejét betartsuk, különösen nem-intarvénás (rectalis, transmucosalis, intranasalis, intramuscularis, oralis) adagoláskor.

3.5.8. Indukciós szerek

Vizsgálatok szerint a szerek bármelyike alkalmas enyhe és mély szedációra is, a megszokott, általános anesztéziát indukáló dózisnál kisebb adagban. Nem bizonyosodott be, hogy veszélyesebbek lennének az elvileg biztonságosabb dózis o hatás összefüggést mutató benzodiazepineknél. Mégis, a kumulálódás és a könnyű túladagolás (szedáció helyett narcosis létrehozása, légzés- és keringés depresszió) miatt, a használatukban nem gyakorlott személyzet lehetőleg kerülje alkalmazásukat, illetve bármilyen adagban alkalmazva, a mély szedációt megillető monitorizálást és felkészültséget igényelnek.

A ketamin ugyan elvileg biztonságosabb cardiovascularis és pulmonalis szempontból, de salivatio o laryngospazmus gyakorisága, illetve a beálló disszociatív tudatállapot szokatlan képe szintén megköveteli, hogy használatában jártas személy alkalmazza. Javasolt midazolammal való kombinációja.

Miután az utóbbi időben az adrenocorticalis rendszer supressiojának klinikai jelentősége rövid távú alkalmazásnál csökkent, az Etomidate használata javasolható, sőt pharmakodinamikailag a legkedvezőbb profilú szer.

Mindegyikük kombinálható illetve kombinálandó analgetikummal. Opioidok küzül a fentanyl az elsőként választandó.

3.5.9. Intravénás kanül

Irodalmi adatok szerint megfelelő mélységű szedáció biztonságosan elérhető nem-intravénás (rectalis, transmucosalis, intranasalis, intramuscularis, oralis) utakon is, de az intavénásan adott gyógyszerek jobban ‡kormányozhatóak“. Minden vénásan szedált betegnek rendelkeznie kell vénás kanüllel a teljes felébredésig. Nem-iv szedált betegeknél a vénás kanül behelyezése egyéni elbírálás kérdése. Gyermekek esetében a szúrás-lefogás traumája miatt elfogadott, hogy bizonyos fokú nem-iv szedálás után történik meg a kanül behelyezés, de meg kell történnie.

3.5.10. Antagonizálás

Vizsgálatok adatai szerint az antagonizáló szerek (flumazenil, naloxone) rendelkezésre állása mérhetően fokozza a szedálás biztonságát. A beavatkozás minőségét és a beteg-elégedettséget viszont rontja a rutinszerű felfüggesztés!

3.5.11. Post-hoc megfigyelés

Az agonista és antagonista szerek eltérő hatástarma miatt az antagonizáló szerek használata esetén is kötelező a szedativumok és analgetikumok farmakoldinamikájának megfelelő ideigtörténő megfigyelés. Prehospitális beavatkozást követően a beteget intézetbe kell szállítani. Kórházi beavatkozás esetén, minden intézmény hozzon létre elbocsátási kritériumokat.

3.6. Összefoglaló táblázat ideális szedáció 1. függelék

Ajánlás	Bizonyítottság
Beavtkozás előtt anamnézis felvétel
allergia, gyógyszerelés, megelőző betegség, alatással kapcsolatos anamnézis, utolós étkezés, egyéb befolyásoló tényezők	C
Beavatkozás előtt fizikálius vizsgálat
hangsúllyal a légút biztosításra	B
Bevatkozás előtt vérvizsgálat
Csak hospitálsi esetben, ha van mód rövid előkészítésre	D
Beasvatkozás előtt szakkonzilium
Minden magasabb rizikó esetén, ha a beavatkozás időablaka és a lehetőség adott	D
Dokumentáció
Mind szakmai-, mid jogi-, mind minőségügyi megfontolások alapján	D
Monitorizálás mért paraméterei, beavatkozások időbeliségének jelölése	D
Beteg tájékoztatás
Törvényi előírásoknak megfeleltetve	D
Kritikus helyzetben ha szükséges hangsúlyos a hozzátartozó (környzet felviulágosítása)	D
Dokumentác részeként	D
‡Üres gyomor“
Folyadék esetén 2 óra	C
Szilárd étel esetén 6 óra	C
Fentiek hiányában o ha szükségszerű o csak intiubációs készenlétben	B
Monitorizálás
Tudati szint, kommunikációs készség	C
Légző mozgások, légzési hangok	D
Vérnyomás és pulzus kontroll (minimálisan) 5 percenként	C
Puzusoximetria	C
EKG monitor (ST-T) o mély szedáláshoz	D
Kapnográfia o mély szedéláshoz (tubus pozíció, légzés, perfúzió)	B
Személyi feltételek
A szedációért felelős személy folyamatos jelenléte szükséges	D
Mély szedálás esetén a beavatkozást végző személy ALS készségét garantálni kell	D
A személyzet rendszeres képzése az adott intézet feladata	D
Felszerelés (minimum feltétel)
lsd. 2.sz. függelék	C
Oxigén

A különböző vesepótló kezelések a súlyos szepszis és a szeptikus sokk kezelésére (amennyiben veseelégtelenség nem áll fenn) nem ajánlottak	B
Gyógyszer kiválasztás
A farmakológiai tulajdonságok, hangsúlyosan dinamika és kinetika ismertében	D
Az alkalmazó által, gyakorlat szintjén, ismert szer alkalmazása	D
Indukciós szerek óvatos alkalmazása	D
Intravénás kanül
Sürgősségi körülmények között hangsúlyosan javasolt	D
Antagonizálás
Lsd. felszerelés, de alkalmazásuk rutinszerűen nem indokolt	C
Elbocsáthatóság
Kritérium rendszer alkalmazása	D
Az adott beteg állapotának megfelelő tartamban	D
Prehospitális beavatkozás után intézeti megfigyelés indokolt	D

Az irodalmi adatok osztályozása Az egyes kérdésekre adott válaszok osztályozása

A. Tudományos bizonyítékok alapján meggyőzően alátámasztható (legalább kettő, I. szintű vizsgálattal bizonyított)

B. Jóváhagyható a bizonyítékok alapján (csak egy, I. szintű vizsgálattal bizonyított)

C. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján javasolható, és a szakértők támogatását is élvezi (csak II. szintű vizsgálattokkal bizonyított)

D. Nincs elegendő tudományos bizonyíték, de a szakértők széleskörű támogatását élvezi (legalább egy, III. szintű vizsgálattal bizonyított)

E. A bizonyítékok hiánya (csak IV. vagy V. szintű vizsgálattal bizonyított)

A bizonyítékok osztályozása

I. Nagy, randomizált klinikai tanulmányok egyértelmű eredményekkel: az álpozitív (alfa) vagy az álnegatív (béta) hiba kis kockázata

II. Kis randomizált klinikai tanulmányok bizonytalan eredményekkel: közepes-nagy álpozitív (alfa) és/vagy álnegatív (béta) hiba

III. Nem randomizált, egyidejű kontrollok

IV. Nem randomizált, történelmi kontrollok és szakértői vélemény V. Esetsorozatok, kontrollálatlan tanulmányok és szakértői vélemény

2. függelék

Sürgősségi felszerelés szedáció és analgézia kivitelezéséhez (magukon az altatószereken és fájdalomcsillapítókon kívül)

Eszközök infundáláshoz:

-kesztyű

-leszorító

-fertőtlenítő spray/törlő

-kanülök

-infúzió szerelék

-infúziós folyadék

-tük, fecskendők

- ragtapasz

Eszközök légútbiztosításhoz: -oxigén (palack vagy fali csatlakozás)

- szívó eszköz - szívó katéter

- maszk sorozat

- ballon-szelep-maszk -oropharyngealis tubus sorozat

- csúsztató

- laryngeális maszk sorozat

- laryngoscop

- endotracheális tubus sorozat

- tubus vezető

Antagonisták:

- naloxone

- flumazenil

Sürgősségi gyógyszerek:

- epinephrine

- atropin

- nitroglycerin

- amiodarone (Cordarone inj)

- glucose infsio

- H1 blokkoló

- szteroid

- anticonvulzivum

3. függelék

Elbocsátási kritáriumok szedáció/analgézia után

- A páciens éber és orientált, illetve visszatért a beavatkozást megelőző

szintre. FIGYELEM: ‡Szundikáló“ gyermekek a szülő vállán vagy a gépkocsi babaülésében előreeső fejjel hajlamosak légúti obstrukcióra!

- Normál/elfogadható vitális paraméterek.

- Antagonizáló szer adása óta minimum 2 óra eltelt reszedáció nélkül.

- Ambulálandó beteg esetén felnőtt kísérő jelenléte. A kísérő írott tanácsokkal és segélykérő telefonszámmal elláttassék.