Visszatérés a főoldalraHírekIsmertetőKereső
 

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Mellkaskimeneti syndroma o Thoracic Outlet Syndroma (TOS)

Készítette: A Belgyógyászati Szakmai Kollégium

I. Alapvető megfontolások

1. A protokoll alkalmazási / érvényességi területe:

Belgyógyászat, érsebészet, angiológia, neurológia, reumatológia, ortopédia

2. A protokoll bevezetésének alapfeltétele

A belgyógyászati angiológiai ellátás minimumfeltétele.

3. Definíció

Az arteria subclavia, a vena subclavia és a plexus brachialis a mellkas ürege és a felső végtag között az első borda, a clavicula és izmok (scalenusok, musculus subclavius) által határolt csatornában futnak. E képletek ezen a szakaszon bármely okból bekövetkező kompressziója által okozott tüneteket nevezzük mellkaskimeneti syndromának. A vena subclavia a mellkaskimenet elülső részében fut, elkülönülve az artériától és a plexustól, ezért a mellkaskimeneti syndromák két nagy csoportra oszthatóak: vénás obstrukciót okozó és az artériás-neurogén kompressziót okozó tünetegyüttesre.

3.1. Kiváltó és kockázati tényezők

A mellkaskimeneti syndroma kialakulását elősegíthetik különböző fejlődési rendellenességek:

  • nyaki borda

  • összeolvadt 1. és 2. borda

  • összeolvadt 1. és nyaki borda.

  • 4. Panaszok / tünetek / ‰ltalános jellemzők

    4.1. A vena subclavia kompressziója Okok:

  • hirtelen terhelés (nehéz tárgyak cipelése, sportolás, stb.)

  • centrális (subclavia) katéterek

  • dialysis kanül

  • pacemaker implantatio

  • Következmény:

    • v. subclavia kompresszió/thrombosis (Paget-Schrötter syndroma).

    Tünetek:

  • felső végtagi fájdalmas oedema,

  • felületes vénák tágulata (típusosan a mellkas falon)

  • enyhe, vagy határozott cyanosis

  • Raynaud phenomen

  • 4.2. Az arteria subclavia kompressziója (arteriás-neurogén kompresszió) Tünetek:

  • kézzsibbadás, paraesthesia (főként kar abdukciójakor)

  • fájdalom

  • trophicus zavar

  • bőrszín: sápadtság

  • Raynaud phenomen

  • II. Diagnózis

    1. Anamnézis:

    A panaszok fellépésének körülményei (élet- és munkakörülmények), jellegzetességei (gyakoriság, napszak, testhelyzet, a pontos lokalizáció, időbeni lefolyás), egyéb betegségek fennállása.

    2. Fizikális vizsgálat:

  • megtekintés: bőrszín, oedema

  • tapintás: turgor, hőmérséklet, pulzus (különböző tartásban)

  • műfogások: Adson-, Allen-, hyperabductios teszt

  • 3. Műszeres vizsgálatok:

    3.1. A vena subclavia kompressziója

    Kötelezően elvégzendő: vénás duplex UH vizsgálat nyaki gerinc Rtg

    Kiegészítő vizsgálat: venographia mellkas Rtg vállöv Rtg

    3.2. Az arteria subclavia kompressziója (artériás-neurogén kompresszió)

    Kötelezően elvégzendő: Vérnyomásmérés (mindkét karon) nyaki gerinc Rtg CW Doppler vizsgálat

    Kiegészítő vizsgálat: bőrhőmérséklet mérés arteriás duplex UH vizsgálat pletizmographia elektromyographia angiographia mellkas Rtg vállöv Rtg

    III. Kezelés

    1. A vena subclavia kompressziója

  • Fibrinolysis

  • Kompresszió okának megszüntetése (scalenus izom resectio, 1. borda resectio, stb.).

  • Oralis anticoaguláns kezelés beállítása (2-3 hónapig)

  • 2. Az arteria subclavia kompressziója (arterias-neurogén kompresszió)

  • Gyógytorna (tartási rendellenesség korrigálása, ún. TOS-torna)

  • Kompresszió okának megszüntetése (scalenotomia, I. borda resectio etc.)

  • 3. Az ellátás megfelelőségének indikátorai

    Fibrinolysis gyakorisága v. subclavia thrombosis esetén PTA gyakorisága v. subclavia compressio esetén PTA gyakorisága a. subclavia compressio esetén Műtétek gyakorisága mellkaskimeneti syndroma esetén

    IV. Rehabilitáció V. Gondozás

    VI. Irodalomjegyzék

  • Hiatt et. al. (Eds).: Peripheral arterial disease, CRC Press, 2001.

  • Libby, P. Prevention and treatment of atherosclerosis. Harrison‘s Principles of Internal Medicine, 16th edition, Chap. 225, 1430-1433, 2005, The McGraw-Hill Companies, Inc.

  • Meskó Éva (szerk.): Vascularis medicina, Therápia kiadó, Budapest, 2004.

  • Meskó É-Farsang Cs-Pécsvárady Zs. (szerk.): Belgyógyászati angiológia, Medintel Könyvkiadó, Budapest, 1999.

  • TASC Working group, J. Vasc. Surg, 2000;31:1-296

  • European guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice. Third Joint Task Force of European and other Societies on Cardiovascular Disease Prevention in Clinical Practice. European Heart Journal 2003; 24:1601-1610.

  • A szakmai protokoll érvényessége: 2008. december 31.

    Fejlesztés alatt!