Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A háziorvosi praxis hatásköri listája
Készítette: A Háziorvostani Szakmai Kollégium és az Országos Alapellátási Intézet
ELŐSZÎ ÉS TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS
A háziorvoslás, illetve az e fogalmon ugyanúgy értett általános/családorvoslás - bár a maga mindenkori színvonalán - azonosnak tekinthető a legősibb orvosi tevékenységgel, ill. annak teljességével széttagolódása előtt, napjainkig küzd önálló szakmaként történő elismertetésével az orvostudományi ágazatok és orvos-szakmák között. Ennek megnyilvánulásaként az utóbbi években csúcsosodik ki az a munkafolyamat, mely most földrészünk szakmai legjobbjainak részvételével zajlik annak érdekében, hogy a szakma sokadszor és ismételten, az adott történelmi és szakmai környezetben, határozza meg önmagát. Az említettek, a WONCA, azaz a Családorvosok Világszervezete Európa Régió, az Európai ‰ltalános Orvosok Uniója (UEMO), az Európai Orvosok ‰llandó Bizottsága (CPME) több szakmai rétegszervezet véleményformáló szakembereinek szellemi hozzájárulásával és a regionális WHO szervezet jóváhagyásával készítették el azt a vitaanyagot, melynek célja az, hogy az európai általános/családorvosok (general practitioner, G.P.) működésének belső tartalmát (core content) fogalmazza meg. Hogy miért éppen Európa a nemes igyekezet letéteményese? Erre a válasz az lehet, hogy itt folyik egy olyan, világszerte is egyedülálló folyamat, melyben kis, nemzeti hagyományaikra és nyelvükre büszke, csaknem teljességükben viharos történelmet, gyilkos egymással szembenállást maguk mögött tudó országok döntöttek amellett, hogy közös hazává változtatják határokkal szétszabdalt földrészüket. Sőt, ebbe azokat is hajlandók befogadni, akik közvetlen megelőző történelmi helyzetük hibájából az immár fél évszázados eszmével csak alig egy évtizede tudtak azonosulni és a ma már szintén több évtizedes, valóságos együttélés szabályait (kívülről) elfogadni. A szabályokban pedig mindig azokhoz illik idomulni, akik már a pályán belül vannak és láthatóan sportszerűen, eredményes ‡játékot“ képesek folytatni. Másképpen megfogalmazva, az EU-hoz csatlakozni kívánó országok
‡kopogtatása“ lehetett az a motiváló tényező, mely a bentieket a ‡rendcsinálásra“ késztette, nevezetesen, hogy legyen egységes például az egészségügy arcvonalában működő alapellátók feladat-, szerep- és hatásköre, elvárt szakmai felkészültsége, színvonala és hozzáállása, ill. az ellátó rendszer egészébe illeszkedése. Ugyanezt kívánjuk elérni mi, a magyar alapellátás választott és kiválogatódott felelősei is akkor, mikor egyetértve és a szükséges mértékben átvéve az európai ‡belső tartalom“ filozófiáját, megközelítési módjait, szakmaiságát és a benne megfogalmazott követelményrendszert - a magunk belső tartalmait igyekszünk megfogalmazni. Mégpedig úgy, hogy ott folytatjuk, ahol elismert európai szakember kollégáink kitették munkájuk szövegében a három pontot (…). Ógy foglaltak ugyanis állást, hogy ami a horizontjukon kívül esik, azaz az egyes országok földrajzi, populációs, képzési, szervezeti, gazdasági, (szakma)politikai feltételei stb., ott már a belső szakértelemnek kell működnie, azaz az egyes országok szakembereinek feladata, hogy a ‡törzs“-tartalmat kiteljesítsék, részletekkel, valódi tartalommal kitöltsék. A hatásköri-listát először 1992. januárjában Kecskeméten állította össze harminc orvos a Magyar Orvosi Kamara (MOK), az egyetemek és amerikai (USA) szakértők irányításával, melyet 1993. elején a szakmai kollégiumok is elfogadtak a MOK Oktatási Bizottsága szervezésében megtartott —hatáskör-kijelölő értekezlet“ keretében. 2000. augusztus végén az Országos Alapellátási Intézet és a Háziorvostani Szakmai Kollégium szervezésében, háziorvosok részvételével megtartott munkaértekezleten megtörtént az 1993-as verzió aktualizálása, mely azonban széleskörű közzétételre nem került. 2002. május 31. és június 2. között a Háziorvostani Szakmai Kollégium tagjai és szakértői a szerkezet módosításával a korábbi hatásköri listát véglegesítették az érvényben lévőjogszabályokkal valamint a hatályos Nemzeti Népegészségügyi Program érvényben lévőverziójával összhangban, majd úgy fogadták el, mint egy széleskörű szakmai egyeztetésre benyújtható vitaanyagot. Ezzel egy időben az un. ellátási minimumfeltételek is megfogalmazódtak, és az anyagba kerültek. Utóbbi azzal a jogszabályból adódó követelményrendszerrel függ össze, mely szerint az alapellátás is kötelessé válik saját belsőminőségügyi rendszerének kialakítására és annak szakmai elfogadtatására. Ehhez pedig közismerten nélkülözhetetlenek az un. minimum standardok. Ugyan 1993. év elején az előző kompetencia lista minden érintett szakmai kollégium megbízottaival egyeztetésre került, s jelen dokumentum alapját képező, akkor elfogadott végsőszöveg annak eredménye volt, most is kikértük a kollégiumok véleményét. A megküldött észrevételeket beépítettük a végleges verzióba. Azon túl azonban, hogy az eltelt, csaknem egy évtizedben számos kiigazítást igénylő módon, sokat fejlődött az orvoslás és tudománya, a most elkészült vitaanyag más célt is kitűzött. Nevezetesen azt, hogy egy belső elrendezésben megjeleníti a szakmai elvárások minimumát, az ehhez szükséges eszközrendszert, de tovább is tekintve annál, megfogalmazza azt a kedvezőfeltételek között vállalható és teljesíthető tevékenységi kört, melyre a háziorvos reálisan törekedhet. Ez utóbbi azért elengedhetetlen, mert a szakképzési tananyag - beleértve az elméletet, manuális gyakorlatot és készségeket egyaránt - összeállításakor e szélesebb körűfeladatleírást kívánatos figyelembe venni, és az oktatás során hozzá alkalmazkodni. Összefoglalva az eddigieket, magunk, a Háziorvostani Szakmai Kollégium mai tagjai és szakértői amellett hogy hálásak vagyunk európai kollégáinknak az alapvonalak megrajzolásáért, a kitűnő definíciókért, instrukciókért és iránymutatásért, a hazai előzményekre, realitásokra és mindennapos gyakorlatra támaszkodunk akkor, amikor a háziorvosok hatáskörét megfogalmazzuk, ill. vitára bocsátjuk minden érdekelt számára. Minden előző magyar kezdeményezésben segédkező kitűnő szakembernek hálás köszönetünket fejezzük ki egyidejűleg az áldozatos és értékes előmunkálatokért. Végül előlegezett hálánkat fejezzük ki azon klinikus kollégáinknak is, akik veszik majd a fáradtságot és (legalábbis a rájuk vonatkozó) fejezeteket áttekintve azokat velünk kritikusan de egyetértést keresve megtárgyalják, ill. áldozatuk és szakértelmük révén biztosítják azt, hogy vitaanyagunkból az egész magyar egészségügyi ellátói rendszer konszenzusos alapdokumentuma váljék. Ha így lehetne, egyrészt kiteríthetnénk o reményeink szerint tiszteletre okot adó o ‡kártyáinkat“ európai kollégáink tekintete elé, másrészt olyan alapdokumentumot adnánk a szakmák már említett képviselőinek kezébe, melyre támaszkodva feltehetően pontosabb és hasznosabb, gyorsabban elkészíthető és kipróbálható szakmai irányelveket tudnának elkészíteni. Helyére kerülhetnének ezzel, a ma még nem kellőösszhangban ellátott, kórállapotok és betegségek, ill. az ezekben szenvedő betegek, javulna az ellátások minősége, végső soron pedig az összlakosság, ill. az ésszerűbben felhasznált egészségügyi kassza révén az ellátók is jobban járnának. Jelen hatásköri listát kiegészíti a Háziápolói Hatásköri Lista, melynek szerkezete követi a Háziorvosi Hatásköri Lista szakmai fejezeteinek szerkezetét, tartalmában és értékeiben minden követelménynek megfelel. A két dokumentum egységes egészként jeleníti meg a mai magyar alapellátó praxisok tevékenységi köreit.
BEVEZETŐ
A teljeskörű hatásköri lista a háziorvosok számára határozza meg azt az ismeretanyagot, tevékenységi kört, melyeknek birtokában feladataikat a legmagasabb szinten tudják ellátni. Ez egyúttal a háziorvosi szakképzés tananyaga. A teljeskörű hatásköri lista két tevékenységi kört határoz meg.
A háziorvosi alaptevékenység szakmai követelményrendszere melyet valamennyi háziorvos az alapműszerezettsége és szakképzettsége alapján a jogszabályoknak megfelelően végez. Ez képezi jelenleg a minimumfeltételek alapját. A későbbiekben ezekre épülhetnek egy későbbiekben kidolgozásra kerülő külső minőségértékelési rendszer minimálisan elvárható standardjai.
Az alaptevékenységi körön felül a háziorvos által ‡elvégezhető“ feladatok köre (továbbiakban ‡elvégezhető“) azon tevékenységi kört tartalmazza, mely meghatározott személyi, tárgyi és ellátás környezeti, esetenként igazolt szakmai jártassági feltételek teljesülése esetén vállalható. Ezekkel együtt nyújthat az alapellátás optimális egészségügyi szolgáltatást, így finanszírozásba történő fokozatos felvételük a jövőben elengedhetetlen.
A követelményeket a később megjelenő irányelvek módosíthatják, egyebekben tervezett felülvizsgálati idő a megjelenéstől számított 3 év.
A H‰ZIORVOSOK HAT‰SKÖRI LIST‰J‰NAK SZERKEZETE
A lista két részre tagolódik:
A) A háziorvoslás specifikumai (I. fejezet):
E fejezet leírja a háziorvos munkájának célját, gyógyító tevékenységen kívüli feladatait, felsorolja a praxis vezetéséhez szükséges ismereteket.
B) A háziorvos szakmai ismeretanyaga és tevékenységi köre (II. o XXIII. fejezet):
Itt található meg szakmánkénti csoportosításban a háziorvos számára ajánlott ismeretanyag, tevékenységi kör.
A fejezetek o kevés kivétellel o egységes szerkezetűek. A négy szerkezeti elem, amely keretet ad a háziorvosi tevékenységek teljességének:
1. Diagnosztikus tevékenységek, eljárások
‡Alapvető“ diagnosztikus vizsgálatok köre: Azon diagnosztikus tevékenységek és eljárások köre, melyek elvégzése, illetve elrendelése és az eredmények megfelelő értelmezése a háziorvos hatásköre és kötelessége a szakmai ajánlások szerinti indikációs körben. Az anamnézis felvétele és rizikófelmérés témakörökben akkor részleteztük a feladatsort, ha különösen fontos annak kihangsúlyozása. A fizikális vizsgálat önmagában a szakma szabályai szerinti problémaorientált orvosi vizsgálatot jelent, melynek speciális területeken elvégzendő elemei külön felsorolásra kerültek; kivételt képeznek a csecsemők és kisdedek, ahol mindig egész test vizsgálat zajlik, levetkőztetett állapotban. A szakellátás keretében végzett, a háziorvos által elrendelhető diagnosztikai vizsgálatok csak akkor kerültek külön megnevezésre, ha kiemelésük fontosnak ítélhető, egyébként azokat egyes jogszabályok, illetve a későbbiekben megjelenő szakmai szabályozások tartalmazzák. Természetesen a háziorvos belátása szerint bármikor igénybe vehet e területeken is szakkonzíliumot. ‡Elvégezhető“ diagnosztikus vizsgálatok: a háziorvos által elvégezhetőek illetve elrendelhetőek és értékelhetőek megfelelő ismeretek, jártasság és technikai feltételek megléte esetén.
2. Önálló betegellátási tevékenység Betegségek és állapotok háziorvos által irányított teljes körű ellátása (prevenció, kivizsgálás, kezelés és követés), melyet a háziorvosi szolgálat önállóan, vagy az ellátási helyzetnek megfelelően hozott saját döntése alapján más ellátók konzultánsi közreműködésével végez. Ebben a csoportban két speciális kategória kiemelésre került:
‡Szakellátást igénylő akut/életveszélyt jelentő történések/kórállapotok felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások“
Az itt felsorolt betegségek, kórállapotok a háziorvos által felismerendők, szakellátásba irányításuk minden esetben kötelező, miközben az elsődleges ellátást is meg kell kezdeni a szakma szabályai szerint a o (az) esetenként külön kiemelt - sürgősségi beavatkozások szaksegítség érkezéséig történő végzésével.
- ‡Ismert és kivizsgált, egyensúlyban lévő betegek gondozása“
A felsorolt, többnyire krónikus betegségek szakellátás segítségével megtörtént kivizsgálása után a betegellátás további eseményeinek meghatározása, koordinálása a háziorvos hatáskörébe tartozik, szakellátást igénylő akut vagy krónikus állapotrosszabbodás esetén pedig a szakellátásba történő irányításáról dönthet.
3. Betegellátás szakellátás irányításával Felismerendő betegségek és állapotok szakellátás irányításával, annak elsődleges felelősségével történő diagnosztikus, terápiás és gondozási jellegű ellátása, melynek folyamatában a háziorvos esetenként meghatározott feladatkörökben vesz részt a szakellátás felkérése alapján. Egyebekben a háziorvos felelősségi körébe a beteg figyelemmel kísérése tartozik.
4. Tájékozottság Mindazon egyéb, nélkülözhetetlen szakmai ismeret, mely segíti a beteg optimális ellátását, tájékoztatását és a kollegiális kapcsolattartást.
Az önálló diagnosztikus és terápiás betegellátási körökben (1. és 2. alfejezetek) meghatározásra került a alap-, illetve ‡elvégezhető“ tevékenységek csoportja: - ‡Alaptevékenységek“, melyek elvégzése kötelező valamennyi háziorvosi praxis számára, esetenként a háziorvos döntése alapján konzultáns igénybevételével. - ‡Elvégezhető“ tevékenységek, melyek az aktuális szerződési feltételek mellett nem várhatóak el, ezért nem kérhetők számon, de a szakmai szabályok által diktált személyi, tárgyi és ellátási környezeti, esetenként igazolt szakmai jártassági feltételek (pl. egyéb szakvizsgák, speciális képzést igazoló dokumentumok európai unió területéről) teljesülése esetén a háziorvosi praxisokban is elvégezhetőek.
FEJEZETEK:
I. Háziorvoslás és sajátosságai
II. Kardiológia, angiológia
III. Pulmonológia
IV. Gasztroenterológia V. Endokrinológia és anyagcsere-betegségek
VI. Immunológia, allergológia
VII. Hematológia
VIII. Neurológia
IX. Pszichiátria és viselkedéstudomány X. Geriátria
XI. Sebészet, traumatológia
XII. Füloorrogégészet
XIII. Vese- és húgyúti betegségek
XIV. Ortopédia, reumatológia
XV. Szemészet
XVI. Sztomatológia
XVII. Onkológia
XVIII. Nőgyógyászat, szülészet
XIX. Gyermekgyógyászat
XX. Infektológia
XXI. Dermatológia
XXII. Sürgősségi betegellátás
XXIII. Igazságügyi orvostan, a háziorvos szakértői tevékenysége
A) A H‰ZIORVOSL‰S SPECIFIKUMAI (I. FEJEZET)
I. A H‰ZIORVOSL‰S ÉS SAJ‰TOSS‰GAI
Az előbbiek, azaz a napjainkig nyúló történeti visszatekintés és bevezető értelmében a háziorvosi tevékenység specifikumainak taglalását célszerű megelőznie a szakma legfrissebb, a fentebb jelzett európai alkotó szakembercsoporttól származó alapdefiníciójának. Eszerint ‡az általános/családorvoslás olyan akadémiai és tudományos szakmai ágazat, önálló tananyaggal, kutatási területtel és bizonyítékokon alapuló klinikai tevékenységi körrel, mely klinikai szakmaként az alapellátás irányában orientált“. A magyar háziorvoslás ma is legelfogadottabb meghatározása: ‡A háziorvoslás a medicina helyzetspecifikus, szituatív szakágazata, amely az egészségügyi szervezetrendszer munkamegosztásában az egyén, a család, egy lakosságcsoport elsődleges, személyes és folyamatos ellátásának, gondozásának kérdéseit foglalja magában tekintet nélkül az egyén nemére, fajára, vallási hovatartozására.“ (Andor Miklós)
A meghatározások érdeme, hogy
hitet tesznek az önálló, más szakmákétól elkülönített tananyag mellett,
hangsúlyozzák a szuverén és független kutatási terület és kutatói tevékenység kívánalmát,
klinikai jellegű működés területén pedig egyértelműen vállalják a bizonyítékokon alapuló működést (annak minden ‡szigorával“, terhével és velejáró követelmény-rendszerével együtt). Erre építve
más klinikus szakágakkal egyenlő rangot céloznak meg azzal a működési színtér-kijelöléssel, mely az alapellátásra, mint a más klinikus szakmák által az ellátás más szintjén művelt területre irányul,
a páciensek egész életén át tartó követésével saját környezetükben A szakmai meghatározáshoz csatlakozik szorosan az annak művelésében résztvevőszakemberek szerepkörének fejezetszerű feladatkijelölése. Ebben is érdemes követni a számos helyen alkalmazott fejezetenkénti beosztást, mely szerint a feladatok három körbe csoportosulnak:
I. a klinikai jellegű ellátások teljessége,
II. az elvárható és megfelelő kommunikációs készség és gyakorlat az ellátások során minden szakmai partnerrel, beteggel, családdal, hozzátartozókkal.
III. a praxis működtetéséhez, menedzseléséhez szükséges ismeretek, készségek és gyakorlat.
A jelen dokumentum nyilvánvalóan a I. fejezethez tartozó klinikai feladat- és hatáskört fogja részletezni, de szükségszerűen érinti a II. és III. fejezethez tartozó szerepvállalást is. Eszerint a háziorvos alapfeladata az egyén, a család és az őt választó népesség elsődleges, személyes, folyamatos ellátása. Feladatát a háziorvosi praxis (egyéni vagy csoport-) keretében végzi, mely az alapellátó orvosi működés szükségletei szerinti egészségügyi szolgáltató. Kialakításának célja, hogy a benne dolgozó szakemberek megfelelő felkészültsége, együttműködése és tevékenysége révéntőle szakmailag elvárható ellátást nyújtson.
Ahhoz, hogy a háziorvos a hatáskörének megfelelő széleskörű és definitív ellátást nyújthassa,
az alábbi feltételeknek kell teljesülni: - személyi feltételek: képzettség, motiváció, attitűd - anyagi fedezet és tárgyi feltételek - felkészült team
- folyamatos képzéssel megszerzett, fenntartott tudás és gyakorlat, - kommunikációs készség és - hatékony praxis menedzsment.
A H‰ZIORVOS TEVÉKENYSÉGÉNEK CÉLJAI, LEHETŐSÉGEI ÉS ESZKÖZRENDSZERE
Törekszik arra, hogy szokásos körülmények között személye és praxisa a páciensek egészségügyi szolgáltatással kapcsolatba lépésének alanya, illetve helye legyen!
Ennek érdekében kollégáival együttműködve biztosítja a praxis elérhetőségét, a pácienssel történő, szakmailag indokolt találkozás és ellátás lehetőségét munkaidőben, és a háziorvosi ügyeleti szolgálat révén a folyamatos ellátást. Páciensei bármely egészségi problémájában, azok életkorától, nemétől és bármely más egyéni adottságától függetlenül, de azokhoz alkalmazkodva a tőle elvárható ellátást nyújtja (ld. jelen hatásköri lista!).
Feladatkörének, ellátói tevékenységének az etikai kódex értelmében megfelelő és ahhoz méltó hozzáállásával (attitűd) kifogástalan értékrendet követ és a megfelelő etikai normák betartását vállalja.
A rendelkezésre álló forrásokkal hatékonyan gazdálkodik, befejezett (definitív) ellátásra törekszik, illetve megkeresi az eredményes és költség-hatékony ellátás optimális lehetőségét.
Felelősséget vállal krónikus és visszaeső betegségben szenvedő pácienseinek folyamatos és hosszútávú ellátásáért.
A háziorvos vállalja, hogy amennyiben a beteg állapota igényli, egyéb szakorvos(ok)kal együttműködve törekszik egészségének megőrzésére és/vagy rehabilitációjára.
Folyamatos feladata a betegségek, a megelőzést igénylő megbetegedések, veszélyeztetőállapotok felismerése, az egészségi állapot dinamikus követése és lehetőség szerinti kedvező befolyásolása. Fontos, hogy ismerje a rábízott emberek munkakörét; olyan betegségek esetén, amelyek kialakulásáért a munkahely, a munkahelyi környezet kóroki tényezőként felmerülhet, konzultáljon a beteg foglalkozás egészségügyi orvosával, vagy jelentse az illetékes ‰NTSZ-nek a foglalkozással összefüggő betegség lehetőségét a kóroki tényezők tisztázása érdekében.
8. Hatáskörében végezhető: - a mikro- és makrokörnyezet védelme, a praxis lakosságát közvetlenül befolyásoló káros környezeti hatások elleni küzdelem kezdeményezése, koordinálása, fokozott expozíció figyelembe vétele, a tudomására jutott, a közösség egészségi állapotát veszélyeztető helyzetekben; - a közösség és a közösségben zajló folyamatok megismerése, és az életmódot, életvitelt befolyásoló hatások nyomon követése, közösségre alapozott egészségnevelő programok kezdeményezése illetve megvalósítása. - a családok megismerése; - az egyén-család-környezet kockázati tényezőinek holisztikus szemléletűmegközelítése, a rizikószint ismerete; - a szomatikus-pszichikus-szociális problémák felismerése, az egyén és a család komplex pszichoszomatikus szemléletű megközelítése, és ennek érvényesítése a gyógyítás folyamatában, az ellátott közösségben;
- folyamatosan jó orvos-beteg kapcsolat megteremtése;
A háziorvos vállalja annak a szakmájára jellemző speciális döntési mechanizmusnak tudatos alkalmazását, mely saját, naprakész ismeretein kívül figyelembe veszi az általa ellátott közösségre jellemző megbetegedési és betegségi (incidencia és prevalencia) adatokat is.
A háziorvos az ellátott lakosság egyéni és közösségi szintű egészségi állapotának javítására törekszik.
Az egészségi problémákat azok genetikai, fizikai, pszichés, kulturális és egzisztenciális összefüggéseiben szemléli és keresi megoldásukat.
Feladatkörének megfelelően vállalja, irányítja és végzi az ellátott közösségén belüli rehabilitációt.
ELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
A hatáskörbe tartozó megbetegedések, problémák érvényben lévő szakmai ajánlásoknak, ezek hiányában a szakma szabályainak megfelelő ellátása, illetve az ellátási folyamat irányítása.
A család és a környezet bevonása a gyógyító folyamatba.
Részvétel és segítségnyújtás a testi-lelki krízis-szituációk megoldásában.
Egyénre, családra és közösségre adaptált egészségnevelés; egészségmegőrzés, -fejlesztés.
Prevenciós tevékenység, annak teljes vertikumában.
Terhesgondozás más szakorvosokkal és védőnővel együttműködve.
Gondozás, rehabilitáció o a család/környezet, szakellátás aktív közreműködésével, szükség szerint otthoni (szak)ápolás kezdeményezésével.
Súlyos, gyógyíthatatlan és haldokló beteg és családjának gondozása, gyászreakció kezelése.
Szervezettenműködő házi gyermekorvosi ellátás hiányában az ellátást segítőgyermekgyógyász szakorvossal és védőnővel való együttműködés az anya-, csecsemő-, gyermekvédelmi programban és a betegellátásban.
Együttműködés a szociális és egyéb gondozó hálózatokkal.
Orvosszakértői feladatok ellátása a jogszabályban meghatározottak szerint.
Közegészségügyi, járványügyi feladatok ellátása jogszabályban meghatározottak szerint.
Problémaorientált dokumentáció, statisztikák, jelentések elkészítése és kezelése a vonatkozó rendeleteknek megfelelően.
A háziorvosi szolgálat tevékenységét a rendelőjében végzi, szakmailag indokolt esetben az ellátás a beteg otthonában illetve tartózkodási helyén történhet.
A PRAXIS MŰKÖDTETÉSE
- Praxis-szervezéshez szükséges gazdasági, jogi, menedzsment-ismeretek, team szervezés, vezetés.
- Együttműködés a háziorvoslás határterületein a betegellátás érdekében, az egészségügyi ellátórendszeren belül és kívül.
- Epidemiológiai és egyéb praxis adatok gyűjtése, elemzése, értékelése és felhasználása.
- A praxis minőségirányítási rendszerének működtetése jogszabály és egyéb szabályozások szerint.
- A háziorvosi és az egészségügyi ellátásra vonatkozó törvények(et) és rendeletek ismerete és alkalmazása
- Feladatainak elvégzéséhez alkalmas informatikai rendszerek alkalmazása.
A H‰ZIORVOS ALAPVETŐ ISMERETEI:
- Az általános orvostan (háziorvostan) diszciplináris lényege.
- Az egészség, mint a pszichés, szomatikus és szociális egyensúly dinamikus változásai a különböző életszakaszokban.
- Az orvos-beteg kapcsolat jellegzetességei saját gyakorlatában.
- A tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslás egyénre szabott alkalmazása.
- A kórisme felépítésének folyamata, és annak jellegzetességei a családorvosi gyakorlatban.
- Terápiás lehetőségek.
- A sürgősségi ellátás a családorvos mindennapi gyakorlatában.
A H‰ZIORVOSNAK ISMERNIE KELL:
- A legfontosabb epidemiológiai alapfogalmakat és azok alkalmazásának, felhasználásának lehetőségeit saját munkájában.
- A megbetegedési és halálozási viszonyokat döntően befolyásoló életmódi, környezeti rizikófaktorokat, a betegségek vagy rizikótényezők korai felderítésére alkalmas szűrővizsgálati módszereket.
- A bizonyítottan hatásos és hatékony egészségnevelési módszereket, azok alkalmazási lehetőségeit, és törekednie kell a rokkantsági, valamint a halálozási viszonyokat döntően befolyásoló életmód és életvezetés optimalizálására, az ezzel kapcsolatos tanácsadásra.
- A születésszabályozás legmodernebb eszközeit, lehetőségeit, és azoknak az egyénre, illetve a családra való adaptálását és használatát, a preconcepcionális és perinatalis ellátási elvek figyelembe vételével,
- Azokat a diagnosztikus és gyógyító eljárásokat, amelyek a hatáskörének megfelelően a betegségek kórisme-megállapításához és ellátásához szükségesek.
A H‰ZIORVOS ALAPVETŐ KÉSZSÉGEI:
- Alkalmas a csoportegészség megőrzésére, a praxisához tartozó egyének és családok egészségének menedzselésére, az egyéni, családi és közösségi rizikótényezők, rejtett morbiditás feltárására és kezelésére, az egészséges lakosság életmódjának formálására.
- Értékeli a beteg panaszait, meghatározza és irányítja a kórisme megállapításának folyamatát a pszichés és szociális tényezők figyelembe vételével, szükség esetén más orvosokkal együttműködve.
- Megítéli betege állapotát, és elsődleges döntést hoz sürgős szükség és életveszély kialakulásával járó tünetegyüttesek esetében - az időfaktor mindenkori tudatos figyelembe vételével.
- Rendelkezik a szakmánkénti felsorolásban megállapított elméleti tudással, gyakorlati és manuális készségekkel, melyek birtokában önállóan, vagy szakkonzíliumok igénybevételével képes betegeinek állapotát folyamatosan nyomon követni, képes betegeit a szakmai standardoknak megfelelően akut vagy folyamatos ellátásban részesíteni, gondozni.
A H‰ZIORVOSRA JELLEMZŐ MAGATART‰SFORM‰K
A háziorvosnak:
- betegeit empátiával, a gyógyítást segítő orvos-beteg kapcsolat kialakításával kell kezelnie,
- betegeit a törvényi előírásoknak megfelelően, egyéniségüknek megfelelően kell problémájukra vonatkozólag tájékoztatni,
- tudnia kell, hogy betegei bevonása saját egészségük fenntartásába vagy helyreállításába alapvető gyógyító tevékenység,
- képesnek és késznek kell lennie saját munkáját kritikusan értékelni,
- a háziorvostól és munkatársaitól személyes példamutatás várható el.
A H‰ZIORVOS TÖRZSKOMPETENCI‰JA, ALAPVETŐ FELADATKÖREI
(összefoglalás, európai ajánlás)
Az alapellátói munkakör teljes (szakmai) értékű betöltése.
Az ellátott egyének személyközpontú megközelítése.
Szakma-specifikus problémamegoldó képesség.
Törekvés teljes körű (definitív) ellátásra, ennek megfelelő gyakorlatra.
Közösségi ellátói szemlélet: a páciensek a közösség tagjai, ellátásuk ennek megfelelő.
A páciens holisztikus ellátása.
Hivatkozások: The European definition of generel practice/family medicine, WONCA 2002/088.( www.uemo.org) UEMS position on continuing medical education, UEMS,1994. : (www.uems.be) Charter on visitation of training centres, UEMS, 1997: (www.uems.be) Basel declaration, UEMS policy on continuing professional development.
(UEMS D 0120) 2001. (www.uems.be)
B) A H‰ZIORVOS SZAKMAI ISMERETANYAGA ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE
(II. o XXIII. FEJEZET)
II. KARDIOLÎGIA, ANGIOLÎGIA
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
Anamnézis felvétele
Fizikális vizsgálatok
Vérnyomásmérés
Rizikó státusz felmérése
12 elvezetéses EKG készítése, értékelése
Vaszkuláris státusz felmérése
Mellkas-röntgenvizsgálat, kezdeményezése és a lelet értelmezése
- Elvégezhető
Vérnyomás és EKG monitorozás (Holter, ABPM) elvégzése és/vagy elrendelése, az eredmények értelmezése.
Carotis doppler, kardiológiai ultrahang vizsgálat, ergometria kezdeményezése, eredmény értelmezése.
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Keringési és vaszkuláris betegségek prevenciója
Hypertonia (kivéve szekunder és terápia rezisztens hypertonia) lásd.* HIVATKOZ‰S
Varicositas, felületes thrombophlebitis, krónikus vénás elégtelenség
Tartós orális antikoaguláns terápia
Tromboprofilaxis
Akut életveszélyt jelentő kardiovaszkuláris történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások
6.1 Akut koronária szindróma
6.2 Akut, életet veszélyeztető ritmuszavarok
6.3 Akut szívelégtelenség
6.4 Pulmonális embolizáció
6.5 Hipertenzív sürgősségi állapotok
6.6 Érrendszeri katasztrófák: perifériás verőér-elzáródás, mélyvénás trombózis, aneurizma disszekció illetve ruptura, kritikus végtagiszkémia
6.7 Shock
6.8 Klinikai halál (kardiopulmonális reszuszcitáció)
Ismert, kivizsgált és egyensúlyban lévő szív-, érbetegek gondozása
7.1 Iszkémiás szívbetegségek (ISZB)
7.2 Krónikus szívelégtelenség
7.3 Krónikus cor pulmonale
7.4 Ingerületvezetési és ritmuszavarok (kivéve malignus)
7.5 Cardiomyopathiák
7.6 Obliteratív verőérbetegek
7.7 Szívműtét és perkután angio-intervenció utáni betegek
Szív-érrendszeri és halmozott rizikójú betegek egészségmagatartásának fejlesztése; laikus oktatás
- Elvégezhető
1. Szív és érbetegek rehabilitációjának kezdeményezése, követése és a háziorvosi team rehabilitációs tevékenységének vezetése
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
Krónikus szív, érbetegségek állapotrosszabbodása
Szekunder és terápiarezisztens hipertónia
A szív gyulladásos betegségei, reumás láz
Malignus ritmuszavarok
Pacemaker kontrollálása
A szív és a nagyerek veleszületett és szerzett billentyűbetegségei
Aneurizmák
Primér pulmonális hipertenzió
T‰JÉKOZOTTS‰G
Ergometria
Egyéb HOLTER-monitorozás
Ultrahangos áramlásvizsgálatok
Szív izotóp vizsgálatai
Hemodinamikai beavatkozások
Angiográfia
Oxymetria
Rheologiai vizsgálatok
Intenzív terápia
Elektromos cardioversio
Pacemaker-terápia
Szívműtétek, érsebészeti műtétek és beavatkozások
Thrombolysis
III. PULMONOLÎGIA
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
Anamnézis felvétele
Fizikális vizsgálatok elvégzése
Pulmonológiai rizikófaktorok felmérése
Mellkas röntgenvizsgálatok elrendelése, leleteinek értelmezése
- Elvégezhető
1. Egyszerű légzésfunkciós vizsgálatok
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Légúti betegségek prevenciója
Bronchopulmonalis infekciók: akut tracheitis, bronchitis, szövődménymentes pneumonia,
Szövődménymentes pleuritis
Akut életveszélyt jelentő történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendősürgősségi beavatkozások
4.1 Akut légzési elégtelenség
4.2 Status asthmaticus
4.3 Toxikus ágens okozta tüdőoedema
4.4 Ventil-PTX gyanúja esetén mellkaspunkció csak vitális indikációval
Ismert, kivizsgált és egyensúlyban lévő pulmonológiai betegségek gondozása
5.1 Krónikus obstruktív légúti betegségek (COPD) enyhe és középsúlyos esetei
5.2 Tartós oxigén terápia
5.3 Mellkasi folyadékgyülem
- Elvégezhető
1. Aerodiszperziós terápiák
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
Krónikus obstruktív légúti betegségek (COPD) súlyos illetve társbetegségekkel terhelt középsúlyos esetei
Asthma bronchiale
TBC
Daganatos betegségek
Diffúz parenchymás tüdőbetegségek
Mediastinum betegségei
T‰JÉKOZOTTS‰G
Speciális légzésfunkciók vizsgálati módszerei
Bronchoszkópia, bronchográfia
A tüdő speciális képalkotó vizsgálatai
Egyéb speciális pulmonológiai invazív diagnosztikus és terápiás eljárások
Respirátor-kezelés
Daganatos megbetegedések kezelési lehetőségei
Citológiai vizsgálatok és biológiai próbák leleteinek értelmezése
IV. GASZTROENTEROLÎGIA
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
Anamnézis felvétele
Fizikális vizsgálatok elvégzése (rektális digitális vizsgálattal együtt)
Rizikótényezők felmérése (különös figyelemmel a colorectalis tumorra magas rizikójú betegek kiemelésére.
A laboratóriumi, képalkotó és egyéb vizsgálatok kezdeményezése és eredményeinek értékelése
- Elvégezhető
Helicobacter fertőzöttség, occult gasztrointesztinális vérzés kimutatása
Tájékozódó hasi UH vizsgálat
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Gasztrointesztinális betegségek prevenciója, különös tekintettel a non-szteroid gyulladásgátlók mellékhatásaira.
Diszpepsziák, gasztrooesophagealis reflux betegség szövődménymentes esetei
Fertőző és nem fertőző akut és krónikus gasztroenteritiszek
Obstipáció, diarrhoea, irritábilis bél szindróma
Aranyérbetegség
Akut életveszélyt jelentő történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása:
- akut has
Ismert és kivizsgált egyensúlyban lévő emésztőrendszeri betegségek gondozása
7.1 Gastrooesophagealis reflux szövődménnyel járó esetei
7.2 Epehólyag- és epeútbetegségek
7.3 Emésztőtraktus diverticulosisa
7.4 Posztgasztrektomiás szindróma
7.5 Daganatkezelés utáni állapotok, anus praeternaturalis kezelése, gondozása, rehabilitációja
- Elvégezhető
1. Ascites punkció
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
Okkult gasztrointesztinális vérzés
Fekélybetegség
Maldigesztiós és malabszorpciós szindrómák.
Gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa, Crohn-betegség)
Májbetegségek
5.1 infekciós eredetű májbetegségek
5.2 intrahepatikus térfoglaló folyamatok
5.3 krónikus hepatitisz, májcirrózis és szövődményei
5.4 portális hypertensioval járó állapotok
Gasztrointesztinális daganatos betegségek
Pancreatitis chronica
Stoma-gondozás
T‰JÉKOZOTTS‰G
Egyéb képalkotó eljárások és izotópvizsgálatok
Kilégzési tesztek
Máj-, és gasztrointesztinális biopszia
Diagnosztikus és terápiás endoszkópia, laparoszkópia
Műtéti lehetőségek, technikák
Emésztőrendszeri szervtranszplantációk
V. ENDOKRINOLÎGIA, ANYAGCSERE-BETEGSÉGEK
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
Anamnézis felvétele
Fizikális vizsgálatok elvégzése
Rizikótényezők felmérése
Hormon és anyagcsere vizsgálatok valamint endokrinológiai kivizsgálás kezdeményezése és eredményeinek értékelése
Képalkotó eljárások kezdeményezése, leleteinek értelmezése
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
1 Megelőzhető anyagcsere-betegségek prevenciója 2 Hypercholesterinaemia, hypertrigliceridaemia 3 Szénhidrátanyagcsere zavarok (kivéve 1-es típusú diabetes mellitus) 4 Metabolikus szindróma 5 Elhízás 6 Hyperurikaemia
7 Endokrin és anyagcsere sürgősségi állapotok elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendősürgősségi beavatkozások:
7.1 Hypoglykaemia
7.2 Ketoacidotikus kóma
7.3 Tetania
7.4 Folyadék-, elektrolitháztartás súlyos zavarai
7.5 Pajzsmirigybetegségek krízis állapotai
7.6 Addison-krízis
7.7 Hypophysis daganatokkal összefüggően kialakuló sürgősségi állapotok (hypophysis apoplexia, daganat okozta kompressziós tünetek)
7.8 Egyéb endokrin sürgősségi állapotok (phaeochromocytoma krízis, carcinoid krízis, hypercalcaemiás krízis, hypopituiter krízis)
8 Ismert és kivizsgált egyensúlyban lévő endokrin és anyagcsere betegségek gondozása
8.1 Hypothyreosis
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
Diabetes mellitus (1-es típus), terhességi diabétesz
Hypoglykaemia-szindróma
Pajzsmirigy betegségek
Ca-anyagcsere zavarai, parathyreoidea betegségek
Zsíranyagcsere-zavarok speciális formái
Endokrin hipertónia
Mellékvese betegségei
Növekedési zavarok
Amenorrhoea- és egyéb vérzészavarok
Infertilitás
Diabetes insipidus
Hypopituitarismus
Hypophysis daganatok
Hirsutismus
Hypogonadismus
Pubertas endokrin zavarai
Gynecomastia
T‰JÉKOZOTTS‰G
Endokrin szervek morfológiai és funkcionális vizsgáló módszerei
Diabetes mellitus kezelésének új lehetőségei (pl. inzulin pumpa, ß-sejt transzplantáció)
Ritkább endokrin betegségek, tünetei, diagnosztikai és terápiás lehetőségek
Multiplex endokrin neopláziák tünetei diagnosztikája és terápiája
Endokrin szerv túl-, csökkent működése esetén alkalmazott hormon-pótló gyógyszeres kezelés
Endokrin kórképek izotóp vizsgáló és terápiás eljárásainak ismerete.
VI. IMMUNOLÎGIA - ALLERGOLÎGIA
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
Anamnézis felvétele (ismeretlen eredetű szervi gyulladások kiemelése)
Fizikális vizsgálat
Góckutatás
Rizikótényezők felmérése (immunológiai + autoimmun atopiás allergiás betegségek családi előfordulása))
Kivizsgálás kezdeményezése immunológiai ill. allergológiai betegségek gyanúja esetén.
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Preventív feladatok (családi szűrővizsgálatokban való aktív részvétel)
Akut életveszélyt jelentő történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendősürgősségi beavatkozások:
2.1 Anafilaxiás reakció
2.2 Quincke oedema
2.3 Generalizált urtikária
2.4 Egyéb súlyos allergiás reakciók
2.5 Immunizációs reakciók (posztvakcinációs reakciók észlelése és a szakintézeti beutalása)
Ismert és kivizsgált egyensúlyban lévő immunológiai és allergológiai betegségek gondozása
3.1 Szénanátha, rhinitis allergica
3.2 Allergiás conjunctivitis
3.3 Allergiás urtikária
- Elvégezhető
Vörösvértest süllyedés
Vérképvizsgálat
Vizeletvizsgálat
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
Krónikus allergiás alsó légúti betegségek
Immunhiányos állapotok
Autoimmun betegségek
Immunszupprimált állapotok és lehetséges szövődmények
Splenectomizált és egyéb immunhiányos betegek védőoltásokkal kapcsolatos teendői.
T‰JÉKOZOTTS‰G
Környezeti ártalmak, és az immunbetegségek összefüggései
Genetikailag determinált immunológiai betegségek
Hiposzenzibilizálási eljárások és immunterápia
Immunglobulin pótlás és lehetséges szövődményei
Transzplantációval kapcsolatos immunológiai állapotok és immunológiai állapotok miatti transzplantációk; transzplantációval kapcsolatos immunológiai szövődmények
Immunmodulációs kezelések és mellékhatásaik
A kortikoszteroidok és az autoimmun betegségekben alkalmazott citosztatikus kezelések elvei; a gyógyszerek hatásai, mellékhatásai
VII. HEMATOLÎGIA
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
Anamnézis felvétele
Fizikális vizsgálatok elvégzése
Laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok kezdeményezése és eredményének értékelése
Rizikótényezők felmérése
- Elvégezhető
Vörösvértest süllyedés
Vérképvizsgálat
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Hematológiai kórállapotok prevenciója
Akut életveszélyt jelentő történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendősürgősségi beavatkozások:
1. Vérzéses állapotok
Ismert és kivizsgált hematológiai betegségek kezelése és gondozása:
3.1 Hiányanaemiák
3.2 Trombopeniák, trombopátiák
3.3 Immun trombocitopéniás purpura
Thrombocyta aggregáció gátolt betegek gondozása
- Elvégezhető
1. Polycytemia vera, polyglobuliák és vénaszekció
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
Anémiák differenciáldiagnosztikája
Gyógyszerek és más toxikus ágensek okozta hematológiai eltérések
Szekunder hematológiai eltérések
Vérzékenységi állapotok
Primér és szekunder thrombophylia
Örökletes hematológiai kórképek
Csontvelő aplasztikus kórállapotai
Malignus vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek
T‰JÉKOZOTTS‰G
A szupportív (transzfúziós, faktorpótlás) kezelések lehetőségeinek és szövődményeinek ismerete
Malignus vérképzőszervi betegségek korszerű terápiás lehetőségei
Hematológiai és őssejt transzplantáció
VIII. NEUROLÎGIA
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK Alaptevékenység
Anamnézis és célirányos neurológiai alapvizsgálat
1.1 a tudatállapot vizsgálata
1.2 az agyidegek és perifériás idegek vizsgálata
1.3 a motoros funkciók: izomtónus és izomerő vizsgálata
1.4 érzésvizsgálat
1.5 vegetatív funkciók vizsgálata
1.6 meningeális izgalmi jelek
1.7 nyaki nagyerek fizikális vizsgálata
Rizikótényezők felmérése
Eszközös érvizsgálatok kezdeményezése és a lelet értelmezése
Natív koponya felvétel elvégzésének kezdeményezése és leleteinek értelmezése
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Neurológiai megbetegedések prevenciója
Belgyógyászati megbetegedéseket kísérő neuropátiák
Akut életveszélyt jelentő történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendősürgősségi beavatkozások
3.1 Tudatvesztéssel járó tisztázatlan eredetű állapotok
3.2 Akut cerebrovaszkuláris történések
3.3 Status epilepticus
3.4 Akut és/vagy progrediáló koponyaűri nyomásfokozódás
3.5 Gerincvelői harántlézió
3.6 Cauda-szindróma
3.7 Myastheniás krízis
3.8 Guillain-Barré szindróma
Ismert és kivizsgált idegrendszeri betegségek gondozása
4.1 Fejfájások
4.2 Szédülékenység
4.3 Intézeti kezelést nem igénylő discopathia és discus hernia
4.4 Alvászavarok
4.5 Idült fáradtság szindróma
4.6 Idült fájdalom-szindróma
4.7 Perifériás parézisek
4.8 Koponya-, agyi traumák maradandó tünetei és elváltozásai
4.9 Egyéb keringési rendellenesség eredetű neurológiai betegségek
4.10 Hydrocephalusos illetve shunt-beültetett beteg gondozása
4.11 Koponyaűri vaszkuláris intervención átesett beteg gondozása
4.12 Felnőttkori alvászavarok,/alvási apnoek
- Elvégezhető
1. Rehabilitáció és fizioterápia
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
Migrén, tartós fejfájás
Méniére-szindróma
Cerebrovaszkuláris kórképek
Epilepszia szindrómák
Discus hernia (gyöki tünetekkel)
Poliradiculopátiák
Nem belgyógyászati eredetű mono- és polyneuropathiák
Neuralgiák
Motoneuron-betegségek
Parkinson-betegség
Extrapiramidális zavarok és gyógyszer okozta extrapyramidális szindrómák
Sclerosis multiplex
Meningitisek, encephalitisek
Myasthenia gravis
Polymyositisek és myopathiák
Idegrendszeri daganatok
Gyógyszeradagolás epidurális kanülbe
Alagút szindrómák
T‰JÉKOZOTTS‰G
A neurológiában használatos elektrofiziológiai vizsgálatok
Képalkotó idegrendszeri vizsgálatok: CT, MRI, SPECT, PET-CT
Korszerű terápiás lehetőségek
Ideg- és érsebészeti beavatkozások
IX. PSZICHI‰TRIA, VISELKEDÉSTUDOM‰NY
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
Tájékozódó pszichiátriai anamnézis és heteroanamnézis felvétele
Fizikális vizsgálat
Pszichés státusz elsődleges felmérése
Rizikótényezők felmérése
Szomatizáció felismerése
- Elvégezhető
1. Pszichés és mentális állapotot felmérő tesztek
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Pszichés kórállapotok prevenciója
Akut életveszélyt jelentő pszichiátriai történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása elvégzendő sürgősségi beavatkozások
Akut megvonási szindróma elsősegély-szintű ellátása
Közvetlen veszélyeztető állapotok, ‡cry for help“ felismerése
Ismert és kivizsgált, kompenzált állapotban levő pszichiátriai betegek gondozása
3.1 Szorongásos kórképek
3.2 Depressziók
3.3 Magatartás- társadalmi beilleszkedési zavarok
3.4 Személyiségzavarok
3.5 Addiktológiai kórképek
3.6 Függőségről leszoktató intervenciós technikák
3.7 Demenciák
Egészségmagatartás fejlesztése, családvezetés
- Elvégezhető
Gyógyító beszélgetés
Pszichiátriai betegek rehabilitációjának kezdeményezése, követése és a háziorvosi team rehabilitációs tevékenységének vezetése
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
Pszichózisok
Bipoláris kórképek
T‰JÉKOZOTTS‰G
Pszichofarmakológiai ismeretek
Pszichológiai és pszichiátriai tesztmódszerek
Módszerspecifikus pszichoterápiás eljárások
Krízisintervenció
Önismereti csoportok, csoport-, családterápiák
Radiológiai és egyéb képalkotó vizsgálatok
X. GERI‰TRIA
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
Anamnézis felvétele, hetero- és szociális anamnézisfelvétel
Fizikális vizsgálatok
Rizikótényezők felmérése
Az életkorból és a polimorbiditásból eredő állapotbeli, tünettani és kórlefolyásbeli jellegzetességek figyelembevétele és vizsgálata
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Kísérő betegségek prevenciója
Szomatikus kórképek speciális időskori megjelenési formái
Az időskorral járó kórállapotok felismerése és ellátása
3.1 folyadékháztartás zavarai
3.2 agyi és perifériás keringési zavarok
3.3 érzékszervek funkciózavarai
3.4 gyakoribb infekciók és hajlamosító tényezők
3.5 emésztőszervi zavarok
3.6 veseműködés zavarai
3.7 mozgásszervi zavarok
3.8 alvászavarok
3.9 időskori hangulatzavarok, szuicidium-veszély
3.10 inkontinenciák
3.11 elesés, sérülésveszély
Akut történések speciális megítélése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása, elvégzendő sürgősségi beavatkozások specialitásának ismerete.
Gyógyszerrendelés és -adagolás specialitásai időskorban
Ismert és kivizsgált kórállapotok szakellátás utáni további gondozása:
8.1Immobilizációs szindróma,
8.2 Műtét és balesetek utáni állapotok
Izoláció
Otthoni ápolás, szakápolás kezdeményezése és vezetése
Terminális állapot ellátása
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
Érzékszervi funkciózavarok korrekciója
Organikus pszichoszindrómák
T‰JÉKOZOTTS‰G
Speciális geriátriai pszichológiai tesztek ismerete és prognózisainak felhasználása
Az aktuális egészségügyi és szociális ellátó rendszer és lehetőségei
XI. SEBÉSZET, BALESETI SEBÉSZET
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
Anamnézis és fizikális vizsgálat
Preoperatív kivizsgálás koordinálása
Posztoperatív szövődmények felismerése
Laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok kezdeményezése és eredményének értékelése.
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Felszíni sérülések
Ázületi rándulás
I., II. fokú égés, fagyás, maródás kiterjedéstől és lokalizációtól függően
Tisztázott hátterű idült sebek kezelése
Szakellátást igénylő akut sebészeti jellegű történések felismerése, elsődleges ellátása, szükség esetén szakintézetbe szállításának megszervezése, illetve orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások
5.1 Akut hasi kórképek
5.2 Akut érelzáródások
5.3 Mechanikus vérzéscsillapítás
5.4 Ficam, törés
5.5 Végtagsérülések (ficam, törés, ín-, ideg-, érsérülés gyanúja)
5.6 Tendovaginitis
5.7 Osteomyelitis acuta
5.8 III. fokú égések, fagyások és maródásos sérülések
Tetanusz profilaxis
Ismert és kivizsgált kórállapotok szakellátás utáni további kezelése, gondozása:
7.1 Sérülések követése szakellátás után
7.2 Posztoperatív utógondozás,
7.3 Ér- és epidurális kanüllel rendelkező betegek gondozása
7.4 Sztoma-gondozás
Pszichés és szomatikus preoperatív felkészítés
- Elvégezhető
Műtéti sebek kezelése, varrat-, kapocsszedés
Furunkulus és felületes tályog ellátása
Benőtt köröm ellátása
Paronychia
Perianális abscessus, anális fisztula folyamatos ellátása
Posztoperatív rehabilitáció
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
Gyulladásos folyamatok (tályogok, gyulladt hematoma, panaritium, paronychia, carbunculus), fissurák
A sebészeti beavatkozások korai és késői szövődményei
Nyirokcsomó-elváltozások, lymphangitis
Osteomyelitis chronica
Poszttraumás és posztoperatív folyadékgyülemek és cysták
T‰JÉKOZOTTS‰G
Sebészi és traumatológiai indikációk, módszerek, eljárások, kockázatok, várható eredmények ismerete
Egynapos sebészet
Plasztikai sebészet
Aneszteziológiai eljárások és szempontok ismerete
XII. FÜLoORRoGÉGÉSZET ÉS FEJ-, NYAKI SEBÉSZET
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
Anamnézis felvétele
Fizikális vizsgálatok elvégzése (fültükrözés),
Rizikótényezők felmérése
Hallásvizsgálat, vesztibuláris funkcióvizsgálatok tájékozódó jelleggel
Laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok kezdeményezése és eredményeinek értékelése
- Elvégezhető
Orr-, gégetükrözés
Műszeres hallásvizsgálat
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Szövődménymentes infekciók
1.1 Felsőlégúti fertőzések
1.2 Sinusitisek
1.3 Otitis externa
1.4 Otitis media acuta
Rekedtség kezelése az első 3 héten
Szakellátást igénylő akut fül-orr-gégészeti jellegű történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások
3.1 Hallójárati, orrüregben és garatban levő idegentest
3.2 Epistaxis
3.3 Abscessus peritonsillaris
3.4 Laryngitis subglottica, epiglottitis
3.5 Heveny hallásromlás
3.6 Heveny vesztibuláris tünetegyüttes
Ismert és kivizsgált kórállapotok szakellátás utáni további gondozása:
4.1 Ismétlődő epistaxis
4.2 Halláscsökkenés
4.3 Otitis media chronica
4.4 Tracheotomizált betegek gondozása (kanülcsere)
- Elvégezhető
1. Cerumen eltávolítása korábbi fülészeti betegség hiányában
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
Otitis media acuta szövődményes esetei
Gátolt orrlégzést okozó elváltozások
Orrbemeneti gyulladások szövődményes esetei
Sinusitisek szövődményes esetei, ethmoiditis
Szájüregi phlegmone
Felsőlégúti szűkület
Nyaki elváltozások differenciálása, nyaki cysták
Fejlődési rendellenességek
Daganatok
T‰JÉKOZOTTS‰G
Adenotomia és tonsillectomia indikációi
A hangképzés zavarai és hátterében levő elváltozások
Hallásjavító műtétek és készülékek
Endoszkópos beavatkozások, hallás-, egyensúlyszervi implantátumok.
Fejlődési rendellenességek megoldásai
Plasztikai fül-orr-gégészeti eljárások
Daganatos megbetegedések diagnosztikai módszerei és komplex kezelésük
XIII. VESE ÉS HÓGYÓTI BETEGSÉGEK
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
Anamnézis felvétele
Fizikális vizsgálatok
Rizikótényezők felmérése
Tájékozódó vizeletvizsgálat
Laboratóriumi, képalkotó és egyéb műszeres vizsgálatok elrendelése, értelmezése
- Elvégezhető
Vizelet üledék vizsgálat
Vizelet vizsgáló automaták alkalmazása
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Preventív feladatok, egészségmagatartás befolyásolása, önvizsgálatok oktatása
Nem-komplikált húgyúti infekciók
Balanitis, posthitis
Paraphymosis
Szakellátást igénylő akut történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendősürgősségi beavatkozások
5.1 Anuria
5.2 Akut veseelégtelenség
5.3 Akut vizeletretenció, akut hólyagkatéterezés
5.4 Masszív hematuria
5.5 Vesekólika
5.6 Priapismus
5.7 Urogenitális sérülések
Ismert és kivizsgált egyensúlyban lévő kórállapotok szakellátás utáni gondozása
6.1 Húgyúti kövesség
6.2 Recidiváló húgyúti infekciók
6.3 Húgyúti retenciók
6.4 Pyelonephritis chronica
6.5 Azotémiás állapotok
6.6 Hyperplasia benigna prostatae
6.7 Erectilis diszfunkció
6.8 Inkontinencia
6.9 Enurézis
- Elvégezhető
Műtéti sebek kezelése, varrat, kapocsszedés
Hólyag-katéterezés, katétercsere
Húgyúti sztomák kezelése
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
Specifikus ill. komplikált húgyúti infekció
Tisztázatlan hematuria
Vese és húgyúti daganatok
Epididymitis
Krónikus prostatitis
Sérülések következményei
Hydrokele, varicokele,
Férfi nemiszervek daganatai
Húgycsőszűkületek
Infertilitás
A vese glomeruláris betegségei
A vese tubulo-intersticiális betegségei
Gyógyszer okozta nephropátia
Krónikus veseelégtelenség, vesepótló kezelésben részesülő(t) beteg gondozása.
Egyéb betegségek urológiai és nefrológiai vonatkozásai
Fejlődési rendellenességek
T‰JÉKOZOTTS‰G
Egyéb képalkotó vizsgálati módszerek
Transzuretrális, ovezikális diagnosztikus és terápiás eljárások
Perkután végezhető diagnosztikus és terápiás beavatkozások
Hagyományos műtéti és endoszkópos kőeltávolító módszerek, lökéshullámú kőzúzás
A húgyúti szűkületek konzervatív és műtéti megoldási lehetőségei
Húgycsőtágítás konzervatív és operatív lehetőségei
Vasectomia, phimotomia, herebiopszia
Prosztata műtétek
Urológiai tumorok kezelési lehetőségei
Művi méregtelenítő eljárások
Vese-transzplantáció (donáció kérdése)
Gyógyszerdózisok módosítása veseelégtelenségben
Inkontinenciában alkalmazható implantátumok, és egyéb segédeszközök.
XIV. V‰Z-ÉS IZOMRENDSZER MEGBETEGEDÉSEI, ORTOPÉDIA, REUMATOLÎGIA, MOZG‰SSZERVI REHABILIT‰CIÎ
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
Anamnézis felvétele
A mozgásszervek anatómiai és funkcionális tájékozódó vizsgálata
Laboratóriumi, osteodenzitometriás, és egyéb képalkotó vizsgálatok
CT, MRI kezdeményezése profil szakorvosnál
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Mozgásszervi degeneratív betegségek és osteoporosis prevenciója.
Szakellátást igénylő akut mozgásszervi kórállapotok felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások:
2.1 Kezdődő polyarthritis
2.2 Akut, infekcióra gyanús monarthritis
2.3 Arthritisek és poliszisztémás autoimmun betegségek akut szövődményei vagy fellángolása
2.4 Súlyos neurológiai tünetekkel járó gerincbetegsége (paresis, cauda tünetek) REUMA beszúrás
2.5 Oszteoporotikus (kis energiájú) törés lehetősége
2.6 Osteomyelitis
2.7 Epiphyseolysis
2.8 Bénulást okozó discus hernia
Arthrosisok
Gyöki tünetekkel nem járó nyaki-, háti-, ágyéki gerinc fájdalom
Periarthritis humeroscapularis
Lágyrészreumatizmus: bursitis, tendovaginitis, myalgiák
Ismert és kivizsgált kórállapotok szakellátás utáni gondozása:
7.1 Spondylosis és discopathia gyöki tünetek nélkül
7.2 Lúdtalp
7.3 Köszvényes és más kristály-arthropathiák
7.4 Fibromyalgia
7.5 Osteoporosis
7.6 Habituális ficamok
7.7 Stabil rögzítés melletti állapotok, szövődmények
7.8 Gerinc veleszületett és szerzett deformitásai
7.9 Gyógyászati segédeszközök rendelése és használatának betanítása
Lokális fájdalomcsillapítási eljárások
- Elvégezhető
Ganglion leszívása
Gyógyszeres blokád, periarticularis injekció
Ázületi punkció, intraarticularis injekció(kizárólag sürgős szükség esetén)
Lágyrész-injekciók
Nyugalomba helyező rögzítések
Fizioterápia
Lakóközösségre alapozott rehabilitáció
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
Reumatoid és szeronegatív arthritiszek
Pseudoarthrosis, ankylosis; Bechterew-kór
Polymyalgia rheumatica
Veleszületett mozgásszervi elváltozások
Baker-cysta
Meniscusok szakadása, térdízületi szalagszakadások
Poszttraumás elváltozások
Mozgásszervi implantátummal élő személy
Aszeptikus csontnekrózis
Paget-kór és egyéb osteopátiák
Kötőszöveti rendszerbetegségek mozgásszervi manifesztációi
Inak degeneratív megbetegedései
Váz- és izomrendszer primer és metasztatikus daganatai
T‰JÉKOZOTTS‰G
Diagnosztikus és terápiás beavatkozások:
1.1 artroszkópia
1.2 ízületi folyadék vétele és vizsgálata
1.3 izom-, ízületi- és csontbiopszia
1.4 egyéb képalkotó eljárások
1.5 speciális laboratóriumi vizsgálatok
Ortopédiai/traumatológiai, sebészi beavatkozások, implantátumok, protézisek
Rehabilitációs technikák és eljárások, balneoterápia indikációi és kontraindikációi
Gyógyászati segédeszköz alkalmazási technikák
XV. SZEMÉSZET
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
Anamnézis és tájékozódó oftalmológiai vizsgálat
1.1 látásélesség vizsgálata Kettessy-táblával
1.2 színlátás és látótér tájékozódó vizsgálata
1.3 szemmozgások és pupillareakciók vizsgálata
1.4 a szem könny- és védőszervei gyulladásának felismerése
1.5 a kötőhártya, szaruhártya, szivárványhártya és az ínhártya gyulladásainak felismerése
Diagnosztikus módszerek alkalmazása
2.1 a szem környékének megtekintése
2.2 a szemhéj vizsgálata kifordítással
2.3 a szemgolyó tapintása a szemnyomás becslése céljából
- Elvégezhető
tájékozódó szemfenék-vizsgálat
réslámpa vizsgálat
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Szemészeti kórállapotok prevenciója
Conjunctivitis egyszerű eseteinek kezelése
Hordeolum
Glaukóma, cataracta és retinopátia gyanújának felvetése
Szakellátást igénylő akut kórállapotok felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendősürgősségi beavatkozások
5.1 maró anyagok mechanikus eltávolítása, a kötőhártyazsák kimosása
5.2 akut glaukómás roham
5.3 akut látásromlás, látásvesztés
5.4 szem és függelékeinek sérülései
5.5 perforáló szemsérülés és rögzült idegentestek
Lokális kezelés
6.1 cseppentés
6.2 kenőcs behelyezése a kötőhártyazsákba
6.3 a kötőhártyazsák kimosása
- Elvégezhető
1. Felületes idegentest eltávolítása a kötőhártyáról
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
Conjunctivitisek differenciálása
Strabismus
Motoros eltérések
Chalazion
Cataracta
Glaukóma
Amblyopia
Iritis
Retinopátiák, angiopátiák
Látótérkiesés
Akut és krónikus progresszív látásromlás
Retinaleválás
Hyphaema (elülső csarnok bevérzése)
Conjunctiva- és palpebra-sérülések
Cornea-abrázió, -irritáció
Orbitalis cellulitis
Periorbitális haematoma
Szemgolyó és védőszerveinek benignus és malignus daganatai
T‰JÉKOZOTTS‰G
Fénytörési hibák konzervatív és operatív ellátásának lehetőségei
Gyógyszerek oftalmológiai vonatkozásai
Egyéb betegségek szemészeti manifesztációja
Réslámpa
Fluoreszcein festés
Lézersugár-kezelés
Szürkehályog és glaukóma-sebészet
A szemizmok sebészete
Contactológiai alapismeretek
Retinaleválásra hajlamosító állapotok ismerete
A congenitalis szembetegségek és a strabismus korai felismerésének jelentősége
XVI. SZTOMATOLÎGIA
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
Anamnézis felvétele
Fizikális vizsgálat, szájvizsgálat segédeszközökkel
Szájhigiénés állapot felmérése
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Preventív feladatok, különös tekintettel a szájüregi precancerosisokra és tumorokra és caries etiológia, profilaxis, kezelési lehetőségeire
Szakellátást igénylő akut kórállapotok felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendősürgősségi beavatkozások:
2.1 Fogászati elsősegélynyújtás
2.2 Elsődleges vérzéscsillapítás
2.3 Fájdalomcsillapítás
2.4 Primer felületes sebellátás
2.5 Maxillofaciális sérülések
Stomatitisek bizonyos formái
- Elvégezhető
1. Fog extractio
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
Caries dentis és következményes betegségei
Fogászati góc
A fogágy betegségei, gingivitis, gingivo-stomatitis
Szájnyálkahártya egyéb elváltozásai
Nyálmirigyek betegségei
Arcfájdalom-szindróma (melléküreg-betegségek, állkapocs-diszfunkció, neuralgiform tünetek)
Szájnyitási korlátozottságok
Belgyógyászati, bőrgyógyászati betegségek, krónikus mérgezések szájüregi manifesztációinak diagnosztikája és terápiás beállítása
Autoimmun betegségek
Praecancerosisok, daganatok
Fogzás, fogváltás rendellenességei
Foghiányok
Arc-állcsont fejlődési rendellenességek, fogazati anomáliák, fogszabályozási eljárást igénylő esetek
T‰JÉKOZOTTS‰G
Rögzített és kivehető fogpótlások, implantáció
Gerosztomatológia
Maxillofaciális traumatológia, rekonstrukció kérdései (utókezelés, rehabilitáció)
Maxillofaciális daganatok komplex kezelése, utókezelése, rehabilitációja
Fogászat és maxillofaciális sebészet egyéb modern diagnosztikus és terápiás lehetőségei
XVII. ONKOLÎGIA
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
Anamnézis felvétele, különös tekintettel a családi anamnézisre.
Rizikófelmérés
Fizikális vizsgálatok
Laboratóriumi, képalkotó és egyéb műszeres vizsgálatok elrendelése, értelmezése
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Daganatok egyéni és közösségi prevenciója
Praecancerosus állapotok felismerése
Páciens önvizsgálat oktatása
Felfedezett és kezelt onkológiai betegek háziorvosi gondozása
Onkológiai beteg fájdalomcsillapítása
Az onkológiai beteg és környezetének pszichés támogatása.
Terminális állapotban levő beteg és környezetének gondozása
- Elvégezhető
1. Részvétel a beteg társadalmi rehabilitációjának megvalósításában
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
1. Részvétel az onkológiai ellátás koordinálásában, a daganatellenes terápiában, a terápiás stratégia kialakításában és megvalósításában, mellékhatások észlelése, elhárítása.
T‰JÉKOZOTTS‰G
7. Az onkológia diagnosztikai és terápiás módszerei, eljárásai, ezek kombinációi, radiológiai és képalkotó vizsgálatok jelentősége
Ezen beavatkozások mellékhatásainak ismerete, elhárításának, enyhítésének lehetőségei
Onkológia beteg szükség esetén történő pszichiátriai ellátása
A daganatok epidemiológiájának ismerete
A hospice ellátás alapelveinek ismerete, a beteg számára a hozzáférés elősegítése
A nem konvencionális gyógymódokkal kapcsolatos ismeretek
XVIII. NŐGYÎGY‰SZAT, SZÜLÉSZET
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
Anamnézis felvétele
Nőgyógyászati és terhességi külső fizikális vizsgálatok (emlővizsgálat, terhes nőknél magzati szívműködés vizsgálata és az uterus fundus magasságának megállapítása)
- Elvégezhető
Bimanuális vizsgálat
Mintavétel hüvelyből, cervixből, az eredmény értelmezése
Terhességi gyorstesztek
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Nőgyógyászati szűrővizsgálatok kezdeményezése
Családtervezési-fogamzásgátlási, szexuális-szexuálhigiénés tanácsadás, sürgősségi fogamzásgátlás; a tinédzser-ifjúsági nőgyógyászati felvilágosítás, tanácsadás, nevelés;
Preconcepcionális gondozás (kivéve a diabetes mellitusban szenvedő betegeket)
Egészséges terhes gondozása, magzatvédelem (teratogén ártalmak: gyógyszer, vegyszer, infekciók), krónikus betegek terhessége, várandós akut betegségei.
Vulvo-vaginitis
Dysmenorrhea
Szakellátást igénylő akut kórállapotok felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendősürgősségi beavatkozások:
6.1. Beindult szülés felismerése, kórházba utalása, szükség esetén kritikus helyzetben a szülés levezetése, az anya és újszülött akut ellátása, majd kórházba utalása;
6.2. Fenyegető koraszülés, fenyegető vetélés
6.3. Hypermenorrhea
6.4. Akut nőgyógyászati kórképek
6.5. Extrauterin graviditás
6.6. Bartholin cysta, tályog
6.7. Szülés
5.1 Puerperális infekciók
5.2 Gyermekágyi és laktációs pszichózis
5.3 Külső nemi szervek és hüvely sérülései
5.4 Szexuális erőszak és általa okozott fizikai és pszichés sérülések; jogi konzekvenciák.
6. Ismert és kivizsgált kórállapotok szakellátás utáni gondozása:
6.1 Gyermekágy és szoptatás időszaka
6.2 Menopauza-szindróma
6.3 Tumoros betegek műtét és egyéb beavatkozások utáni állapota
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
Fogamzásgátlót szedők gondozása
Vérzészavarok
Veszélyeztetett terhesek gondozása
Nőgyógyászati gyulladások
Belső női nemiszervek kórállapotai
Emlő nem gyulladásos elváltozásai
Nőgyógyászati tumorok
In vitro fertilizációval kapcsolatos teendők
T‰JÉKOZOTTS‰G
Szülészeti-nőgyógyászati területen igénybe vehető vizsgálatok
Negatív családtervezés o fogamzásgátlás, abortusz ismert módszerei
Pozitív családtervezés o meddőség kivizsgálásának elvei és kezelési lehetőségei
Élettani és kóros terhesség, terhesgondozás
Modern szülésvezetési eljárások, teendők a gyermekágyban és szoptatás alatt
Hormonpótló kezelések
Nőgyógyászati műtétek és azok indikációi, postoperatív ellenőrzés
Nőgyógyászati daganatos megbetegedések terápiás eljárásai
Nőgyógyászati gyulladásos, valamint szexuális úton terjedő betegségek
XIX. GYERMEKGYÎGY‰SZAT
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
Anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat (újszülött csecsemő, gyermek)
Szomatikus, motoros, pszichés, mentális és nemi fejlődés megítélése és követése
Az életkorból eredő tünettani és kórlefolyásbeli jellegzetességek vizsgálata
A szülő és gyermek kapcsolat, környezeti tényezők felmérése, értékelése, követése
A viselkedés változásának felismerése
Korhoz kötött szűrővizsgálatok
Îvodai/iskolai érettségi illetve, gyermekintézménybe való felvételt megelőző vizsgálatok
Laboratóriumi, képalkotó és egyéb műszeres vizsgálatok elrendelése, értelmezése
Iskola-egészségügyi feladatok ellátása, ahol ez másképp nincs megoldva.
- Elvégezhető
EKG-leletek értelmezése
Egyes laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, We, vizelet, váladékok vizsgálata, labor vizsgálatok száraz reagensekkel)
Dobhártya vizsgálat otoscoppal (sürgős szükség esetén)
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Ójszülött-, csecsemő-, és kisgyermekkori teendők
1.1 Otthoni szülés esetén az újszülött állapotának felmérése, szállítás előtti állapotának stabilizálása
1.2 Az újszülött látogatása otthonában
1.3 D-, K-vitamin, jód-, fogszuvasodás profilaxis
1.4 A csecsemő természetes és mesterséges táplálásának irányítása, ellenőrzése, a szoptatás elősegítése, a vasbevitel ellenőrzése
1.5 Védőoltások a jogszabályokban rögzítettek szerint
1.6 Apnoe, hirtelen csecsemőhalál szindróma prevenciója (fektetési pozíciók jelentőségének oktatása, anamnesztikus terheltség esetén légzésfigyelő illetve alvás-labor vizsgálat és a kardiopulmonális reszuszcitáció megkezdésének oktatása)
1.7 Kis súlyú újszülöttek (ún. disztrófiások), koraszülöttek, egyéb módon veszélyeztetett csecsemők és gyermekek, valamint a krónikus betegek gondozása
1.8 A gyermekgyógyászati terápia kérdései, gyógyszeradagolás
Időszakos orvosi vizsgálatok a jogszabályokban és egyéb szabályozásokban előírtak szerint
Gyermekkori balesetek, mérgezések megelőzése, közösségre irányuló tanácsadás
Szakellátást igénylő akut kórállapotok felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendősürgősségi beavatkozások
4.1 Felsőlégúti stenosis (laryngitis subglottica, epiglottitis, idegentest)
4.2 Bronchiolitis
4.3 Csecsemőkori illetve súlyos tünetekkel járó pneumoniák
4.4 Asztmás roham, status asthmaticus
4.5 Otitis media paracentesist igénylő formái, mastoiditis
4.6 Peritonsillaris, retropharyngealis abscessus
4.7 Cellulitis, periorbitalis phlegmone, ethmoiditis
4.8 Keringési krízisállapotok: decompensatio, shock, ritmuszavarok
4.9 Anafilaxiás, illetve súlyos allergiás reakciók
4.10 Lázas eclampsia
4.11 Convulsioval járó állapotok
4.12 Eszméletlen gyermek
4.13 Központi idegrendszeri infekciók; meningeális izgalmi jelek felismerése
4.14 Ketoacidózis
4.15 Gyermekkori hypoglykaemiaval járó állapotok
4.16 Folyadék-elektrolit háztartás súlyos zavarai
4.17 Sóvesztő krízis
4.18 Haematemesis, melaena,
4.19 Akut has (invaginatio, kisgyermekkori appendicitis)
4.20 Kizáródott sérv, akut scrotum (torsio testis)
4.21 Gyermekkori balesetek (trauma, égés, idegentest,
4.22 Gyermekkori mérgezések (gyógyszer-, vegyszer-, növényi)
4.23 Methaemoglobinaemia
Légúti betegségek alapszintű ellátása
5.1 Felső légúti hurutos megbetegedések
5.2 Enyhe laryngitis, akut bronchitis, bronchitis obstructiva enyhébb formája
5.3 Pneumonia enyhébb esetei (kivéve csecsemőkor)
5.4 Akut tonsillitis
5.5 Egyszerű sinusitisek
5.6 Otitis externa,
5.7 Otitis media acuta
5.8 Epistaxis egyszerű esetei
Járványügyi rendelkezések szerint otthon ellátható fertőző betegségek szövődménymentes formái
Akut gasztroenteritisek és diszpepsziák
Helminthiasis, giardiasis
Dehidráció enyhe foka
Húgyúti infekció gyanújeleinek és tüneteinek felismerése, (aszimptómás bacteriuria, cystitis,)
Vashiányos, megaloblastos anémia
Gyermekkori bőrgyógyászati betegségek és betegségek bőrmanifesztációi: mycosisok, impetigo, pelenka-dermatitis, scabies, pediculosis, urticaria, atopiás dermatitis, exanthema subitum
A lázas gyermek kivizsgálása, lázas csecsemő
Ismert és kivizsgált kórállapotok szakellátás utáni gondozása:
14.1 Krónikus tonsillitis
14.2 Krónikus obstructiv bronchitis
14.3 Fejfájás
14.4 Alsó húgyúti infekciók
14.5 Enuresis
14.6 Hasi colica
14.7 Funkcionális, habituális obstipáció, encopresis.
14.8 Irritábilis colon
14.9 Posztenteritiszes állapotok
14.10 Atopiás dermatitis
14.11 Funkcionális mozgásszervi rendellenességek
- Elvégezhető:
Fakultatív védőoltások
Pályaválasztási tanácsadás segítése
BETEGELL‰T‰S A SZAKELL‰T‰S IR‰NYIT‰S‰VAL
Adenoid vegetatio, krónikus tonsillitis
Accidentális szívzörej diagnosztikája
Perinatális infekciók
Elhúzódó újszülöttkori sárgaság
Rachitis
Csecsemőkori disztrófia
Veleszületett fejlődési rendellenességekben, kiszűrt anyagcserebetegségben szenvedők gondozása
Gyermekkori kardiovaszkuláris megbetegedések (congenitalis vitiumok, reumás láz, ritmuszavarok, hipertónia)
Allergiás rhinitis, enyhe fokú laryngitis, asthma bronchiale
Fibrosis cystica
Recidiváló húgyúti infekciók, fiúk első húgyúti infekciója ,pyelonephritis
Vese-, és húgyúti fejlődési rendellenességek
A vese glomeruláris betegségei
A vese tubulointersticiális betegségei
Vesekövesség
Uraemia
Reflux gastrooesophagealis
Stenosis pylori
Maldigestio, malabsorptio (coeliakia, cystás fiboris)
IBD (Crohn-betegség, colitis ulcerosa)
Epekövesség
Fejlődésben való elmaradás
Ulcus-betegség a gyermekkorban
Emésztőrendszeri fejlődési rendellenességek
Herniák, hydrokele
Cryptorchismus, retractilis herék
Gyermekkori neurológiai kórképek (idegrendszeri fejlődési rendellenességek, hydrocephalus, cerebrális paresis, epilepszia, migrén, mentális retardáció különbözőformái, tumorok)
Gyermekkori látás-, hallászavarok és korrekcióik
A hangképzés és a beszéd zavarai
Neurosis
Pszichoszomatikus kórképek, tanulási- figyelem- és mozgászavarok gyanújának felvetése
Gyermekkori haematológiai megbetegedések
Schönlein-Henoch-purpura
Veleszületett/szerzett immundeficienciák
Autoimmun betegségek gyermekkorban
Gyermekkori tumorok, malignus vérképzőszervi betegségek
‰tmeneti külső nemi szervek
Növekedésben való elmaradás
A serdülés endokrin zavarai
Pajzsmirigybetegségek
Manifeszt és látens tetánia
Diabetes mellitus
Mellékvese betegségek
Gyermekkori obesitas
Gyermekkori krónikus bőrbetegségek
Torticollis, dongaláb, dysplasia coxae
Pes planus, hanyag tartás, kyphosis, scoliosis
Aszeptikus csontnekrózisok (Perthes-kór)
Arthritisek, coxitis transitorica
Osteomyelitis
Fizikai és szexuális erőszak, —bántalmazott gyermek“-(szindróma) tünetegyüttes
Balesetek
Genetikai rendellenességek, kromoszóma-aberráció, teratogén ártalmak, enzimopátiák
Koraszülöttségből, intrauterin disztrófiából eredő problémák, betegségek követése
T‰JÉKOZOTTS‰G
Ójszülött-, csecsemő és koragyermekkor élettani sajátosságainak ismerete
A csecsemő és kisdedtáplálás korszerű irányelveinek naprakész ismerete
Fakultatív védőoltások ismerete, ajánlása; védőoltások szövődményeinek felismerése
A gyermekkorban alkalmazható korszerű diagnosztikai módszerek, (radiológiai és képalkotó vizsgálatok)
Fejlődési rendellenességek műtéti megoldásai és optimális időpontjuk
Rehabilitáció, habilitáció módszerei
A gyermekjog kérdései
A fájdalom csillapítás és a terminális betegellátás módszerei
XX. INFEKTOLÎGIA DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
Anamnézis felvétele
Rizikófelmérés
Fizikális vizsgálatok elvégzése
Mintavétel tenyésztéses vizsgálatokra (jogszabályokban előírt esetekben)
Laboratóriumi, képalkotó és egyéb műszeres vizsgálatok elrendelése, értelmezése
- Elvégezhető
Mintavétel tenyésztéses vizsgálatokra (jogszabályokban előírt eseteken felül)
Gyorstesztek elvégzése
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Egyéni és közösségi higiénés tanácsadás és teendők.
Az előírt járványügyi intézkedések
Immunizáció (kötelező és ajánlott védőoltások)
Preventív feladatok koordinálása járványügyileg veszélyeztetett övezetbe történő utazások esetén
Szakellátást igénylő fertőző betegek elsődleges ellátása
Szakellátást nem igénylő fertőző betegek ellátása
Otthon nem kezelhető fertőző betegségek esetén a szakintézetbe irányítás megszervezése
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
Pontosan nem diagnosztizált fertőző betegségek
Ismeretlen eredetű láz
Szexuális úton terjedő betegségek
HIV pozitivitás, AIDS
T‰JÉKOZOTTS‰G
Fertőző betegségek profilaxisának, diagnosztikájának és terápiájának modern lehetőségei; radiológiai és képalkotó vizsgálatok jelentősége
Migrációs eredetű fertőző betegségek
Korszerű infektológiai kiegészítő kezelések
Fertőző betegségekkel kapcsolatos jogszabályok
XXI. DERMATOLÎGIA
DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJ‰R‰SOK Alaptevékenység
Anamnézis felvétele
Fizikális vizsgálatok elvégzése
Rizikófelmérés
Laboratóriumi, képalkotó és egyéb műszeres vizsgálatok elrendelése, értelmezése
- Elvégezhető
1. Kiegészítő vizsgálatok végzése és leleteinek értelmezése
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
-Alaptevékenység
Praecancerosus állapotok és daganat-prevenció
A bőr banális infekciói
Acne, cysta sebacea (atheroma)
Dermatitisek
Erysipelas
Dermatomycosisok (tineák)
Szakellátást igénylő akut kórállapotok felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendősürgősségi beavatkozások
7.1 Akut generalizált urticaria
7.2 Súlyos pyodermák
7.3 Lyell szindróma
7.4 Súlyos vasculitisek
7.5 Generalizált herpes
7.6 Erysipelas o ha felmerül a gyors progresszió lehetősége (pl. immunhiányos állapot fennállása esetén)
Herpes zoster
Keratosisok, hyperkeratosis
A köröm betegségei
Kullancs eltávolítás
Élősködők által okozott bőrelváltozások (scabies, pediculosis)
Externákkal történő kezelés
Ulcus cruris, decubitus
Szemölcsök, naevusok
Belgyógyászati betegségek bőr manifesztációi
Bőrgyógyászati betegségek belgyógyászati manifesztációi
Gyógyszer-mellékhatások bőr manifesztációi
BETEGELL‰T‰S SZAKELL‰T‰S IR‰NYÁT‰S‰VAL
Fertőző és nem fertőző betegségek bőrtünetei
Praecancerosisok, bőrdaganatok
Paraneopláziás elváltozások
Ekcéma
Psoriasis
Alopeciák
Lymphoedema
Keratoacanthoma
Nemibetegségek és szexuális úton terjedő fertőzések
AIDS bőrelváltozásai
T‰JÉKOZOTTS‰G
Foglalkozási bőrbetegségek
A bőrgyógyászati betegségek, állapotok pszichológiai vonatkozásai
Dermabrasio
Elektroterápia, krioterápia, lézerterápia, UV-terápia
Bőrátültetés (grafting), plasztikai sebészeti beavatkozások
Tetoválások készítésének módszerei és veszélyei, eltüntetési lehetőségek
Onkoterápia
XXII. SÜRGŐSSÉGI BETEGELL‰T‰S DIAGNOSZTIKAI TEVÉKENYSÉG ÉS ELJ‰R‰SOK
-Alaptevékenység
A sürgős ellátást igénylő beteg aktuális állapotának megítélése (kritikus, fenyegetett állapot, veszélyeztetettség, csoportdiagnózis, veszélyeztető állapot)
Fizikális vizsgálat, a vitális jelek észlelése, beteg aktuális állapotfelmérése.
Azonnal elérhető diagnosztikus és terápiás eszközök alkalmazása, értékelése
Kórfolyamat progresszív dinamikájának felismerése (időfaktor)
Tömeges baleset felszámolási taktikája
- Elvégezhető
Sürgősségi labor vizsgálat
Pulzoximéter
ÖN‰LLÎ BETEGELL‰T‰SI TEVÉKENYSÉG
A) ELL‰TANDÎ KÎR‰LLAPOTOK Akut életveszélyt jelentő történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén az orvosi felügyelet biztosítása:
Heveny keringési elégtelenség
Heveny malignus ritmuszavarok
Heveny vérnyomásváltozások
Akut koronária szindróma
Heveny légzési elégtelenség,
Akut has
Eszméletlen beteg
Tudatzavarok
Heveny koponyaűri nyomásfokozódás
Külső, belső vérzés; folyadék és elektrolit háztartás heveny zavarai.
Endokrin és anyagcsere katasztrófák
Akut allergiás kórképek
Sérült beteg
Crush-szindróma
Termikus traumák
Égés, fagyás, maródás
Kinetózisok
‰ramütés
Fulladás
Sugárfertőzés
Heveny mérgezések
Klinikai halál
Veszélyeztető állapotok
B) ELVÉGZENDŐ BEAVATKOZ‰SOK
Elsődleges légútbiztosítás: - átjárható felső légutak biztosítása - naso- vagy orofaringeális tubus behelyezése és légúti váladék leszívása - ballonos lélegeztetés arcmaszkkal
Conicotomia
Légúti idegentest eltávolítási kísérlete
Vénabiztosítás
Fájdalomcsillapítás
Folyadékpótlás, sokktalanítás megkezdése
Vérzéscsillapítás
Kardiopulmonális reszuszcitáció megkezdése (BLS)
Műfogások (Heimlich, Rautek, stabil oldalfektetés, egyéb fektetési módok: Trendelenburg, félülőhelyzet)
Immobilizáció
Feszülő légmell ellátása
Helyszínen szükséges szülészeti műfogások
Alapszintű rögzítések
Szállítási trauma prevenciója
C) ELVÉGEZHETŐ BEAVATKOZ‰SOK
Endotracheális intubáció, laringeális maszk alkalmazása
Oxigénterápia
Kiterjesztett kardiopulmonális reszuszcitáció, defibrillátor alkalmazása (ALS)
Volumenpótlás
Speciális rögzítések: Kramer-sín, pneumatikus sín, nyakrögzítő gallér
Gyomormosás
Mellkaspunkció
T‰JÉKOZOTTS‰G
A mentés és betegszállítás szervezete és működése Magyarországon
Mentőgépkocsi-típusok felszerelésének ismerete
A sürgősségi betegellátás igazságügyi orvostani vonatkozásainak ismerete
Betegjogok
XXIII.IGAZS‰GÜGYI ORVOSTAN, A H‰ZIORVOS SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉGE
RÉSZLETES ISMERET, KÉSZSÉG-SZINTŰ GYAKORLATI TUD‰S
Jogi ismeretek
1.1 Az Egészségügyi törvény
1.1.1 A gyakorló orvos kötelezettségei
1.1.2 Gyógykezelési kötelezettség
1.1.3 Orvosi tevékenység megtagadásának a kötelezettsége
1.1.4 Tájékoztatási kötelezettség
1.1.5 Utasítás adási kötelezettség
1.1.6 Műtéti és kezelési hozzájárulás beszerzésének a kötelezettsége
1.1.7 Szakértői működés kötelezettsége
1.1.8 Titoktartási kötelezettség
1.1.9 Magatartási kötelezettség
1.1.10 A gyakorló orvos jogai
1.1.11 Gyógyítási mód megválasztásának a joga
1.1.12 Gyógykezelés megtagadásának a joga
1.1.13 Az orvos büntetőjogi védelme
1.1.14 Az orvosi magángyakorlat joga
1.1.15 Az orvos felelőssége
1.1.16 Etikai, fegyelmi, polgári jogi, büntetőjogi
1.2 Egészségbiztosítási törvény (1997. évi LXXXIII. Törvény a kötelezőegészségbiztosítás ellátásairól, együtt a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel)
1.3 Adatvédelmi törvény (az 1997. évi XLVII. Törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről)
A háziorvos szakértői tevékenysége
2.1 Vélemény és igazolás: a háziorvos státuszt rögzít, az adatokat igazolja (nem minősít)
2.1.1. Egészségügyi nyilatkozat
2.1.2. Fogyatékossági támogatás adatlapja
2.1.3. Rokkantság előzetes vizsgálata
2.1.4. Szociális jogosultság elnyeréséhez szükséges egészségügyi vizsgálatok. (otthonba kerülés, örökbe fogadás stb.)
2.1.5. Szociális jogosultság elnyeréséhez szükséges igazolások (pl. közgyógyellátás, gyógyszertámogatás stb.)
2.1.6. Hadkötelesek felkérésre történő egészségügyi vizsgálata.
2.1.7. Látlelet készítése
2.1.8. Közösségi fontosságú egészségi állapotról igazolás
2.1.9. Beszámíthatósági vizsgálat elvégzésének kezdeményezése
2.2 A háziorvos mérlegel és dönt: saját vizsgálatai és/vagy kiegészítő vizsgálatokkal
2.2.1. Keresőképtelenség elbírálása
2.2.2. Alkalmassági vizsgálatok (járművezetés, lőfegyver-viselés, továbbtanulás stb.)
2.2.3. Iskolaérettségi vizsgálat
2.2.4. Táborozás előtti vizsgálat
2.3 Jogszabályoknak való megfelelés igazolása saját vagy más szakorvosok vizsgálatai alapján
2.3.1. Súlyos mozgáskorlátozottság igazolása
2.3.2. Súlyos fogyatékosság igazolása (pl. adókedvezmény igénybevételéhez)
2.3.3. ‰polási díjra való jogosultság
Különleges eljárások és ismeretek:
3.1 Halottvizsgálat
3.1.1. A halottvizsgálat szabályai
3.1.2. A halottakkal kapcsolatos eljárás ismerete
3.1.3. Halál és hullajelenségek
3.1.4. A halál időpontjának megállapítása
3.1.5. Helyszíni szemle
3.1.6. Halottvizsgálati bizonyítvány és egyéb dokumentumok
3.1.7. Temetkezés és hamvasztás szabályai, helyi rendje
3.1.8. Természetes halálokok, hirtelen halál
3.1.9. Rendkívüli halál és fajtái
3.2 Terhességgel, szüléssel kapcsolatos igazságügyi orvostani kérdések
3.2.1. Terhesség engedélyezett megszakításának feltételei és szabályozása, helyi rendje
T‰JÉKOZOTTS‰G, ISMERET
Jogi ismeretek
1.1 Jog, jogszabály, jogrendszer alapjai
1.2 Büntetőjog, polgárjog, családjog, polgári eljárási jog alapvető ismeretei
1.3 Az orvosszakértő kötelessége és jogai, orvosszakértői vélemény és igazolások kiadásának kompetencia körei, finanszírozója
A munkaképesség véleményezése
2.1 Munkaképesség-csökkenés, rokkantság véleményezésének szakmai és jogi szempontjai, a határozatok értelmezése
2.2 A munkaképesség meghatározásával kapcsolatos fogalmak és eljárási rend
Elmeállapot orvosszakértői véleményezése
3.1 Kórházi elmeosztályok felvételi rendje, beutalás kórházi elmeosztályra, betegek státusa, jogai, ápolás időtartamának meghosszabbítása, elbocsátás, illetve további gondozás szabályai
3.2 Beszámíthatóság, cselekvőképesség meghatározásának kompetenciája
Kényszergyógykezelés
Nemi élettel kapcsolatos orvosszakértői kérdések
Kriminalisztikai vizsgálatok
Magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság
*HIVATKOZ‰S:
[0]Hypertonia irányelvek:
Módszertani ajánlás a hypertonia korszerű diagnosztikájának, terápiájának és gondozásának elveireMagyar Belgyógyászati Szakmai Kollégium, Magyar Háziorvosi Szakmai Kollégium, Magyar Hypertonia Társaság Orvosi Hetilap, 1995 136(2p. 79-88.)
A hypertonia ellátásának szakmai és szervezeti irányelvei(Feltétel -és követelményrendszer) Alföldi Sándor [et al.] Farsang Csaba, Kiss István, Szegedi János Magyar Hypertonia Társaság Lege Artis Medicinae, 1996 6(2. különszám), p. S4-S20.
A hypertonia ellátásának szakmai és szervezeti irányelvei : az Országos Belgyógyászati Intézet, a Belgyógyász Szakmai Kollégium és a Magyar Hypertonia Társaság állásfoglalása Hypertonia és Nephrologia. - 1998. 2. évf. 25-48. p., 48 p.
A Magyar Hypertonia Társaság állásfoglalása a WHO/ISH közös irányelve alapján, a hipertónia betegség kezelésére a családorvosi gyakorlatban. - [s. l.], 2000-FEB-01 Háziorvos továbbképző szemle - 2000. 5. évf. 1. sz. - p. 30-40
Hypertensiv terhesek gondozásának és kezelésének irányelveiről (Módszertani levél) Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet, Országos Belgyógyászati Intézet Farsang Csaba, Fenyvesi Tamás, Kiss István, Illyés Miklós, Gáti István Lege Artis Medicinae, 1991 1(2), p. 104-107.
A Szülészeti és Nogyógyászati Szakmai Kollégium 1998. július 2-i állásfoglalása a terhesség alatti hypertonia ellátásának diagnosztikus és therapiás irányelveirol. Magyar noorvosok lapja1998. 61. évf. 6. sz., p. 505-506.
A szakmai protokoll érvényessége: 2008. december 31.
