Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A Streptococcus pneumoniae fertőzés specifikus prevenciója

(Ajánlás háziorvosoknak és házi gyermekorvosoknak)

Készítette: Az Infektológiai Szakmai Kollégium

I. Alapvető megfontolások

1. Bevezetés, általános meggondolások

A Streptoccus pneumoniae okozta fertőzések napjainkban sem vesztettek jelentőségükből. A fertőzés iránti fogékonyság általános, bár életkoronként és alapbetegségtől függően a fertőzés lefolyása és kimenetele jelentősen különbözhet. Mind a nagy halálozással járó invazív pneumococcus betegség (IPD), mind a kisgyermekkorban gyakoribb pneumococcus otitis, illetve a bármely életkorban, de leginkább idősekben kifejlődő pneumococcus pneumoniák ma is jelentős morbiditással és következményeiben sok emberi szenvedéssel, szövődményekkel, esetenként halálos kimenetellel járó betegségek, melyek költségei sem elhanyagolhatóak. Bár a pneumococcus fertőzés gyógyítására rendelkezésre állnak hatékony antibiotikumok, azonban a fertőzés invazív, hyperakut jellege, ill. a rezisztencia viszonyok kedvezőtlen változásai a specifikus prevenció jelentőségét húzzák alá. Magyarországon jelenleg a pneumococcus fertőzés megelőzésére aktív immunizációval, kétféle vakcina típussal o polysaccharid és konjugált vakcinák o van lehetőség. Jelenleg a penumococcus fertőzés specifikus prevenciója választható, tehát nem része az életkor szerint adandó kötelező védőoltásoknak, ennek megfelelően a vakcinák receptkötelesek. A védőoltások elrendelése és beadása a specifikus prevenciót végző szakemberek o a háziorvosok és házi gyermekorvosok feladata.

2. Epidemiológiai jellemzők

A pneumococcus ma is fő kóroka a gennyes otitisnek, sinusitisnek, közösségben szerzett pneumoniának, véráramfertőzésnek és a gennyes agyhártyagyulladás egyik igen súlyos lefolyású formájának, ám az incidenciája a különböző kórformáknak életkoronként igen eltérő. A legtöbb esetet csecsemő- és kisdedkorban, illetve idősekben látjuk. Hivatalos adatgyűjtés jelenleg Magyarországon csak a pneumococcus okozta gennyes meningitiszekről van. Évente átlagosan 70-80 jelentett esetről tudni, melyek közül minden harmadik-negyedik halálos kimenetelű. Az esetek 80%-a 40 évesnél idősebbekben fordul elő, ám tíz gennyes meningitiszből négy esetben az etiológia ismeretlen marad. Az öt évesnél fiatalabb gyermekek kórházban kezelt invazív pneumococcus fertőzéseiről a közelmúltban végzett, két éven át folytatott, prospektív epidemiológiai vizsgálat 95 esetet talált. A vizsgált két év alatt, a 95 beteg közül minden ötödiknek volt agyhártyagyulladása, az öt halott közül négynek. Sem a pneumococcus pneumoniák, sem az invazív fertőzések hazai előfordulási gyakoriságára, ill. kimenetelére vonatkozóan nincs a fentieken túl értékelhető epidemiológiai statisztikai adat. A meglévők pedig minden bizonnyal alulértékeltek. Tovább bonyolítja a helyzetet a pneumococcus baktérium polysaccharid tokjának eltérőtérszerkezetéből adódó, immunológiailag megkülönböztethető 90 pneumococcus szerotípus elterjedése, mely szerotípusok a fertőzések epidemiológiáját is nagyban befolyásolják. A tünetmentes nasopharyngeális pneumocccus hordozás klinikai jelentősége újabban sokat vizsgált, nem teljesen tisztázott kérdés. A hordozás befolyásolására kizárólag a konjugált vakcinák képesek, ám igazoltnak tekinthető az oltottakban a vakcinákban nem szereplőszerotípusok hordozásának megjelenése.

Vannak megfigyelések arra vonatkozóan is, hogy a pneumococcus védőoltások kedvezően befolyásolhatják az antibiotikum rezisztens pneumococcusok előfordulási arányát is.

II. Diagnózis

1. Kockázati csoportok és indikáció

A pneumococcus fertőzésre a fogékonyság általános. A védőoltás indikációja szempontjából azonban elsősorban az invazív pneumococcus fertőzésre fokozott kockázatúakat érdemes leginkább figyelembe venni. Invazív fertőzés a két (számos adat utal arra, hogy az 5) évesnél fiatalabbakban, illetve a 60

(65) évesnél idősebbekben lehet számítani. Minden életkorban fokozott kockázatot jelent a veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapot, a szervátültetések, a HIV fertőzés, a sarlósejtes anaemia, illetve más haematológiai megbetegedés (myeloma multiplex), az anatómiai vagy funkcionális léphiány, az anyagcsere betegségek, különösen a cukorbetegség, a légzőszervek és a keringési rendszer, a máj, a vesék krónikus betegségei, a liquorcsorgás, az alkoholbetegség. Egyes újabb, a koponyán belül, dura megnyitással végzett műtéti beavatkozások o pl. az endocochleáris implantáció-, ill. traumák is fokozott kockázatot jelentenek. Kicsiknél az igen fiatalon kezdett közösségbe járás, időseknél az intézeti ápolási is kockázati tényező. Magas rizikójú egyénnek tekintendő mindeni, aki átvészelt már életében invazív pneumococcus fertőzést még akkor is, ha nem sorolható az említett csoportokba. Az

1. táblázat az egyes szempontok szerint IPD kockázati csoportba tartozást szemléleti.

1. táblázat Az invazív pneumococcus betegség szempontjából fokozott kockázati csoportba tartozók

demográfiai faktorok szociális faktorok immunológiai faktorok betegségek/állapotok

<2 (<5)éven aluliak > 65 évesek férfi nem

zsúfolt, rossz lakáskörülmények dohányzás korai életkorban közösségbe járás (bölcsöde) idősek otthonában lakás passzív dohányzás

egyes veleszületett és szerzett immundefektusok (HIV fertőzés) immunszuppresszív kezelés az anyatejes táplálás hiánya

sarlósejtes anaemia funkcionális vagy anatómiai asplenia krónikus betegségek szív- érrendszeri betegségek légzőszervi betegségek máj- és vesebetegségek anyagcserebetegségek (diabetes mellitus, stb.) liquor csorgás a dura mater megnyitásával járó beavatkozások/állapotok koponyatrauma/műtétek colchlearis implantatum koraszülöttség átvészelt invazív pneumococcus betegség

A kockázati csoportba tartozás egyben a pneumococcus vakcináció indikációját is jelenti.

Különösen fontos hangsúlyozni a 65 éven felüli populáció vakcinálását, számukra egy oltás életük végéig megfelelő védettséget biztosít

A fiatal, rizikó faktorral nem rendelkező populáció vakcinálása nem indokolt.

2. A pneumococcus vakcinák

Aktív immunizációra mind a polysacharid, mind a konjugált pneumococcus vakcinák alkalmasak. A polysaccharid vakcinák az emberben bacteraemiát leggyakraban (összes 88%-a) okozó 23 szerotípus tokjának immunogenitásért felelős részét tartalmazzák, a konjugált vakcina pedig a gyermekkorban invazív betegséget leggyakrabban okozó 7 szerotípusát fehérjéhez konjugálva. Az előbb említett, öt éven aluli gyermekek invazív pneumocccus fertőzését felmérő vizsgálatban a kitenyészett pneumococcus izolátumok a konjugált vakcinában reprezentált szerotípusokkal közel 70%-os egyezést mutattak. A polysacharid pneumococcus vakcinák nem alkalmasak immunmemória kialakítására, mert a tok polysaccharid önmagában T-independens (B sejtekre irányuló) antigénválaszt indukál. Ennek megfelelően 2 (5) éven aluliakban immunválaszt kialakítani csak átmenetileg képes, ezért e korosztály immunizálására nem ajánlott. Magyarországon gyógyszertári forgalomban két polysaccharid vakcina o a Pneumo‘23/Sanofi Pasteur és a Pneumovax23/MSD -, van forgalomban. Ezek mindegyike 23 szerotípust (1,2,3,4,5, 6B,7F, 8, 9N, 9F, 10A, 11A, 12F, 14, 15B, 17F, 18C, 19A, 19F, 20, 22F,23F és 33F ) tartalmaz 25-25 mikrogrammnyi mennyiségben. A konjugált vakcinák o jelenleg a 7-valens vakcina: Prevenar/Wyeth van forgalomban. A hét tokpolysaccharidot (2 mikrogramm 4, 9V, 14, 19F, 23F, 18C és 4 mikrogramm 6B) más baktériumból (diftéria) származó fehérjéhez konjugálva tartalmazza, így T-dependens antigénként immunmemória kialakítására is képes. A hét említett szerotípuson túl kereszt reaktivitással további szerocsoportok (6A, 9A, 9L, 18B, 18F) ellen is immunogén. Klinikai vizsgálatokban tesztelnek 10,11 és 14-valens konjugált vakcinákat is. A konjugált vakcinák minden életkorban immunogének, de a 2 (5) éven aluliak immunizálására kizárólag ezek ajánlottak.

3. A pneumococcus vakcinák hatékonysága és a kialakított immunitás tartama

‰ltalában a immunizáció hatékonyságán egyfelől a védetté váltak arányát, azaz az immunogenitás (a 100 fogékony oltását követően a védetté váltak arányát), másfelől az oltottakban mérhető ellenanyagválaszt értjük. A hatékonyságot tehát vagy a képződőspecifikus ellenanyagok meghatározásával, vagy más, indirekt módon, a kiváltott betegség incidenciájának csökkenésével értékelik. A pneumococcus fertőzés elleni immunizációt illetően a 0,2 mikrogramm/ml antitestkoncentráció feletti értéket fogadják el protektív hatásúnak, ugyanakkor vannak adatok arra is, hogy a különböző pneumococcus betegségek megelőzéséhez némileg eltérő koncentrációk elégségesek. Fontos a keletkezőimmunglobulinok minősége, aviditása is, nemcsak pusztán a koncentrációja. Bár a kórokozó a szervezetben is elpusztulhat autolízissel, az opszonizáció függő fagocitózis az infekciók leküzdésének fő eszköze, ám ez a mindennapi gyakorlat számára nem vizsgálható. Az invazív fertőzés incidenciájának megítéléséhez pedig összehasonlításra alkalmas, korspecifikus morbiditási adatok kellenek, melyek a legtöbb országban nem állnak rendelkezésre.

A pneumococcus polisacharid vakcinák hatékonysága az egyes vizsgálatok szerint elérheti a 70-90%-ot, ám időben csökkenő tendenciájú, nem boosterelhető és újraoltáskor immuntolerancia révén az ellenanyagképzés további csökkenése is előfordulhat.

A 7-valens konjugált vakcina ezzel szemben 90%-ot meghaladó hatékonyságú a vakcinában reprezentált szerotípusokra o némileg a keresztreakciót adókra is. Az immunitás tartós és boosterelhető. Invaziv pneumococcus betegségre az USA-ban jóval 90%-ot meghaladó hatékonyságot írtak le, sok európai országban 70% körüli hatékonyságot, más kontinenseken 50% körüli hatékonyságot igazoltak eddig.E vizsgálatokban a vakcinában reprezentált szerotípusok és az illető országban az IPD-t okozó törzsek közötti egyezést vizsgálva vontak le következtetéseket. A csecsemőkorban kezdett vakcinációt általánosan beveztő országokban az antibiotikumrezisztens pneumcoccus törzsek visszaszorulását is megfigyelték.

Az öt éven aluliak otitiseinek megelőzésében igen eltérő eredmények olvashatók. ‰ltalában 6-7, ill. 30% körüli hatékonyságot tapasztaltak a vakcina és a keresztreakciókat adó szerotípusokat illetően, attól függően, hogy a vakcináció hatását az összes, bármilyen kórokozó kiváltotta középfülgyulladásra, vagy csak a pneumococcus otitisekre vizsgálták. Kétségtelen tény az is, hogy az oltás általános bevezetését követően a vakcinában nem reprezentált szerotípusok gyakoribb előfordulását lehetett mind a nasopharyngeális hordozásban, mind az otitisekben pl. az Izraelben végzett vizsgálatokban - megfigyelni, ennek gyakorlati következményeit azonban még igen korai korai megítélni. Figyelemre méltó az USA-beli tapasztalat, miszerint a 2000-ben kezdett, csecsemőkori, teljeskörű oltások 2004-re minden életkori csoportban jelentősen, szignifikáns mértékben csökkentették az invazív pneumococcus betegség előfordulási gyakoriságát, azaz populációs szintű immunitás kialakítása volt megfigyelhető.

4. Az ajánlott oltási sémák o életkor szerint

Az oltó orvosnak ajánlott a vakcinák Alkalmazási előiratát a védőoltás beadása előtt elolvasni.

2. táblázat Ajánlott oltási sémák gyermekkorban

életkor vakcina dózisok száma booster vakcina típusa

2-6 hónaposok	3 oltás min. 1 hónap időközzel	2. életévben	konjugált
7-11 hónaposok	2 oltás min. 1 hónap időközzel	2. életévben, min. 6 hónappal a 2. után	konjugált
12-23 hónaposok	2 oltás minimum 2 hónap időközzel	nem szükséges	konjugált
2-5 évesek	1 oltás	nem szükséges	konjugált
2-5 éves, kockázati csoportba tartozó	2 oltás minimum 2 hónap időközzel	minimum 6 hónapra és 3-5 évvel később 1x	alapimmunizálásra konjugált, boosterre poliszacharid
<10 éves, kockázati csoportba tartozó	2 oltás minimum 2 hónap időközzel/1 oltás	3-5 évvel később	konjugált/poliszacharid

Öt éven aluli gyermekek poliszacharid vakcinát o lehetőleg o ne kapjanak, két éven aluliak semmi esetre sem. Ha immunológiai kivizsgálás részeként, az ellenanyagválasz tesztelése céljából kaptak poliszacharid vakcinát és kockázati csoportba tartoznak, akkor két hónap különbséggel két vakcinadózist kapjanak a konjugált vakcinából (táblázat utolsó sora)

Ép immunitású, valamilyen krónikus betegség/állapot miatt kockázati csoportba nem tartozó, öt évesnél idősebb gyermekek pneumococcus fertőzés elleni oltása nem szükséges.

Kockázati csoportba tartozó, öt évesnél idősebbek oltásait tekintve nincs kialakult álláspont. A konjugált vakcina adható, boosterelése poliszaharid vakcinával elméleti megfontolások alapján szóba jöhet. A poliszaharid vakcina önmagábanis adható.

3. táblázat Ajánlott oltási sémák felnőtteknek

kockázati csoportba tartozó felnőtt <65 éves	1 oltás	minimum 5 évre az első oltás után 1x	poliszacharid
>65 éves	1 oltás	5 évente	poliszacharid

Tervezett lépeltávolítás előtt 2-4 héttel, traumás splenectomiát követően a sebgyógyulást követően lehet az életkor szerint adható vakcinával az immunizációt elvégezni. Elméleti megfontolások alapján minden életkorban o idősekben is, bár ezzel kapcsolatban jelenleg még nincs elegendő tapasztalat - előnyösebb lehet első alkalommal konjugált vakcina alkalmazása. Nincs még elegendő tapasztalat arra vonatkozóan sem, hogy a konjugált vakcinák kiváltotta immunválaszt érdemes-e, kell-e a későbbiekben ismétlő oltással (akár ismét konjugált, akár polysacharid vakcinával) boosterelni, illetve újra oltani.

Az oltásokat intramuszkulárisan kell beadni gyermekeknek a comb középső külső harmadába, nagyobbakban a delta régióba.

A pneumococcus vakcinák inaktivált vakcinák, az életkor szerint kötelező oltásokhoz külön előírt idő intervallum nélkül, tetszőlegesen illeszthetők. Más vakcinákkal egyidőben, de eltérővégtagba adandók.

5. Oltási reakciók, mellékhatások

Mind a polysacharid, mind a konjugált vakcinák jól tolerálhatóak, a mellékhatások a szokásos o elsősorban az oltás beadásának helyén kialakuló lokális - oltási reakciók. A konjugált vakcinák jellemzően kevesebb oltási reakcióval járnak, mint a polysaccharid vakcinák. Láz, rossz közérzet, fejfájás, hányás, stb. ritka, az oltást követő 3-4 napon belül jelentkezhet legtöbbször. Súlyos oltási reakciót követően az újabb vakcinadózis beadása ellenjavvallt.

6. A jövő kutatási irányai

Az újabb konjugált pneumococcus vakcinák megjelenése új irányt adott a vizsgálatoknak. A vakcinatípusok szelektív hatása a nasopharyngeális hordozásra és az indirekt populációs immunitásra, annak tartamára, előnyeire és potenciális hátrányaira, a pneumococcusok antibiotikum rezisztenciájára a közeljövő izgalmas tudományos kérdései.

IV. Rehabilitáció V. Gondozás

VI. Irodalomjegyzék

Bejelentett fertőző betegségek Magyarországon 2004.(www.antsz.hu/oek, Különszámok, 2005.)

Centers for Disease Control and Prevention. Prevention of pneumococcal disease: recommendations of the Advisory Comittee on Immunisation Practices (ACIP). MMWR, 1997;46(RR-8):1-24.

Hausdorff WP, Bryant J, Paradiso PR, Siber GR. Which pneumococcal serogroups cause the most invasive disease: implications for conjugate vaccine formulation and use. part I. Clin Infect Dis 2000;30:100-21.

Hausdorff WP, Feikin DR, Klugman KP. Epidemiological differences among pneumococcal serotypes. Lancet Infect Dis. 2005 Feb;5:83-93.

Fraser D, Givon-Lavi N, Bilenko N, Dagan R. A decade (1989-1998) of pediatric invasive pneumococcal disease in 2 populations residing in 1 geographical location: implications for vaccine choice. Clin Infect Dis 2001;33:421-27.

Henrichsen J. Six newly recognised types of Streptococcus pneumoniae. J Clin Microbiol 1995;33:2759-62.

Hollingshead SK, Briles DE. Streptococcus pneumoniae: new tools for an old pathogen. Curr opin Microbiol2001;4:71-77.

Taha MK, Deghmane AE, Antignac A Zarantonelli ML, Larribe M, Alonso JM. The duality of virulence and transmissibility in Neisseria meningitidis. Trends Microbiol 2002;10:376-82.

Brueggermann AB, Spratt BG. Geographic distribution and clonal diversity of Streptococcus pneumoniae serotype 1 isolates. J clin Microbiol 2003;41:4966-70.

Hsieh YC, Hsyeh PR, Lu CY, Lee PI, Lee CY, Huang LM.Clinical manifestations and and molecular epidemiology of necrotizing pneumonia and empyema caused by Streptococcus pneumoniae in children in Taiwan. Clin Infect Dis 2004;38:830-35.

Smith T., Lehmann D, Montgomery J, Gratten M, Riley ID, Alpers MP. Acquisition and invasiveness of different serotypes of Streptococcus pneumoniae in young children. Epidemiol Infect 1993;111:27-39.

Feikin DR, Davis M, Nwanyanwu OC et al: Antibiotic resistance and serotype distribution of Streptococcus pneumoniae colonising rural Malawian children. Ped Inf Dis J 2003;22:564-67.

Richter SS, Heilman KP, Coffman SL et al. The molecular epidemiology of penicillin-resistant Streptococcus pneumoniae in the United States., 1994-2000. Clin Infect Dis 2002;34:330-39.

Alpern ER, Alessandrini EA, McGowan GL, Bell LM, Shaw KN. Seroprevalence of occult pneumococcal bacteremia. Pediatrics 2001;108:23.

Hausdorff Wp, Bryant J, Kloek C Paradiso PR, Siber GR. The contribution of specific pneumococcal serogroups to different disease manifestations: implications for conjugate vaccine formulation and use. part II. Clin Infect Dis 2000;30:122-40.

Dagan R, Givon-Lavi N, Bar-Ziv J, Porat N. The association of nasopharyngeal (NP) S.pneumoniae (Pnc) serotypes with community-acquired alveolar pneumonia (CAAP) determined by WHO standarization of interpretation of chest radiographs in children (WHO-SICR). 4th International Symposium on Pneumococci and Pneumococcal Diseases;Helsinki, Finland;May 9-13, 2004. Abstract 44.

von Kries R, Hermann M, Hachmeister A et al. Prediction of the potential benefit of different pneumococcal conjugate vaccines on invasive pneumococcal disease in german children. Pediatr Infect Dis J 2002;21:1017-23.

Hoffmann JA, Mason EO, Schutze GE et al. Streptococcus pneumoniae infections in the neonate. Pediatrics 2003;112:1095-102.

Shafinoori S, Ginocchio CC, Greenberg AJ et al. Impact of pneumococcal conjugate vaccine and the severity of winter influenza-like illness on invasive pneumococcal infections in children and adults. Pediatr Infect Dis J 2005;24:10-16.

Mészner Z Füzi M and the Hungarian IPD Study Group: Prospective epidemilogical study of invasive pneumocccal disease in <5y old Hungarian children. ESPID, Valencia, 2005.

MMWR: Direct and Indirect Effects of Routine Vaccination of Children with 7-Valent Pneumococcal Conjugate Vaccine on Incidence of Invasive Pneumococcal Disease - United States, 1998-2003. September 16, 54(36);893-897, 2005

Dagan R, Sikuler-Cohen M, Zamir O, Janco J, Givon-Lavi N, Fraser D. Effect of a conjugate pneumococcal vaccine on the occurrence of respiratory infections and antibiotic use in day-care center attendees. Pediatr Infect Dis J 20:951o8, 2001

Fireman B, Black SB, Shine›eld HR, Lee J, Lewis E, Ray P.: Impact of the pneumococcal conjugate vaccine on otitis media. Pediatr Infect Dis J 22:10o6, 2003

A szakmai protokoll érvényessége: 2008. december 31.