Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Köhler I betegség (Osteochondrosis ossis navicularis pedis)
Készítette: Az Ortopédiai Szakmai Kollégium
BNO: M9260, M9280, M9290
I. Alapvető megfontolások
1. A protokoll alkalmazási, érvényességi területe
Ortopédia Gyermekgyógyász, iskolaorvos kompetencia szintnek megfelelően
2. A protokoll bevezetésének alapfeltétele
Ortopéd Szakmai Kollégium legitimációja Ortopédia szakmai minimum feltételeknek megfelelő ellátás Egységes szemlélet a mozgásszervi betegségek ellátásában
3. Definíció
° Az os naviculare aspeticus necrosisa fokozott nyomás okozta érellátási és keringési zavar következtében
3.1. Kiváltó tényezők:
Az os naviculare ossificatiojának elhúzódása Ellátó erek csökkent száma Periodikus kompresszió
3.2. Kockázati tényezők:
Fokozott aktivitás o ffi. nem Érellátás anatómiai variációi
4. Panaszok, tünetek, általános jellemzők
Fokozódó fájdalom a lábhát belső oldalán duzzanattal, néha bőrpírral. Kímélő sántítás Egyoldali megjelenés
5. A betegség leírása
5.1. Érintett szervrendszer
A láb sajkacsontja
5.2.Genetikai háttér
Örökletes vonatkozások, tényezők nem ismertek
5.3.Incidencia
Gyakorisági adat sem a hazai, sem a nemzetközi irodalomban nem ismert
5.4. Jellemző életkor
2-7 év
5.5. Jellemző nem:
Fiúknál gyakoribb
II. Diagnózis
1. Diagnosztikai algoritmusok Anamnaesis, fizikális vizsgálat, röntgen vizsgálat, differenciáldiagnosztikai probléma esetén labor, scintigraphia és MRI vizsgálat
2. Anamnézis A gyermek járáskor lábfájdalomról panaszkodik, a szülők sántítást észlelnek, a fájdalom pihenésre rendszerint megszűnik, traumára nem emlékeznek, a gyermek nem szeret járni, ölbe kéretőzik
3. Fizikális vizsgálatok Járás megtekintése során kímélő sántítás észlelhető, a lábboltozat többnyire megtartott, a lábháton duzzanat, néha pír észlelhető, a felső és alsó ugróizület mozgása megtartott nem fájdalmas, azonban a Chopart izület mozgatásakor a beteg fájdalmat jelez, az os navicularenak megfelelően kifejezett nyomásérzékenység tapasztalható. Mindig el kell végezni az ellenoldali láb fizikális vizsgálatát, valamint általános mozgásszervi vizsgálatot kell végezni levetkőztetett gyermeknél.
4. Kötelező / minimálisan elvégzendő / diagnosztikai vizsgálatok
4.1. Laboratóriumi vizsgálat:
Nincs speciális laborvizsgálat e, vizsgálat nem feltétlenül szükséges, csak differenciáldiagnosztikai probléma esetén. Kis mértékű süllyedés emelkedés lehetséges.
4.2. Képalkotó vizsgálatok:
Kétirányú összehasonlító láb röntgenfelvétel
4.3. Egyéb vizsgálatra csak differenciáldiagnosztikai probléma esetén van szükség
5. Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok
‰ltalában nem szükséges
6. Differenciál diagnosztika A differenciál diagnozisban szóbajöhető betegségek: Csontdaganat Gyulladásos csontizületi lábbetegség Trauma ill. posttraumás állapot
III. Terápia
III/1. Nem gyógyszeres kezelés
1. A megfelelő egészségügyi ellátás szintje:
ANTSZ minimumfeltételek alapján: ortopédiai szakrendelő
2. ‰ltalános intézkedések:
Szülői felvilágosítás és tanácsadás, dokumentáció, testnevelés alóli felmentés
3. Speciális ápolási teendők
A boltozat tehermentesítése, ezáltal az os navicularera o mint a boltozat csúcspontjára o ható nyomóerők csökkentése céljából a gyermek számára a hosszboltozatot megfelelően megtámasztó betétet kell felírni
4. Fizikai aktivitás:
Futás ugrás tiltása, álló, járó igénybevétel korlátozása
5. Diéta:
Diéta a betegség befolyásolásában nem játszik szerepet
6. Betegoktatás:
Tudatosítani kell a gyermekkel, hogy a gyógyulás feltétele a láb terhelésének csökkentése, a fokozott fizikai aktivitás /futás, ugrás/ kerülése
III/2. Gyógyszeres kezelés A betegség gyógyításában gyógyszeres kezelés nem szükséges. Lokálisan borogatás, nonsteroid gyulladáscsökkentő kenőcs helyi alkalmazása tüneti kezelésként szóbajöhet.
III/3. Műtét
A betegség gyógyításában műtéti kezelés nem szükséges.
III/4. Egyéb terápia Nagyon ritkán, súlyos esetben boltozatra adaptált néhány hetes gipszrögzítés segíthet a fájdalom és gyulladásos jelek megszüntetésében. A gyermek mozgásigényének kielégítésére úszás javasolható, lábat nem terhelőgyógytestnevelés végezhető / gimnasztika talajon, bordásfalon stb / Mivel betegsége miatt a gyermek a közösség torna és sporttevékenységéből kiesik, ezért megfelelőpsyches vezetés szükséges.
IV. Rehabilitáció
Speciális rehabilitációs eljárásokra, terápiára nincs szükség
V. Gondozás
1. Rendszeres ellenőrzés:
A betegség aktív fájdalmas időszakában a gyermeket 2-3 hetente ellenőrizni kell, majd a gyulladásos tünetek enyhülése után elégséges 6 hetenként kontrollálni. Röntgenfelvételt 3 havonta kell készíteni, melyen figyeljük a necroticus csont felépülésének folyamatát.
2. Megelőzés:
A betegség megelőzésére lehetőség nincs.
3. Lehetséges szövődmények:
Amennyiben a beteg os naviculare jelentős deformitással gyógyul, úgy felnőtt korban arthrosis kialakulásával kell számolni.
4. Kezelés várható időtartama/ prognózis:
A necroticus csont gyógyulása 1-3 évig tart. Teljesen normál csontforma és vastagság nem alakul ki, az érintett os naviculare kisebb nagyobb mértékben laposabb marad. Emiatt boltozatot támasztó betét viselése a későbbi életkorban is javasolt. Tekintettel a prearthroticus állapotra sok állással, járással járó ill. nehéz fizikai igénybevétellel járó foglalkozás választása nem javasolt. A necroticus folyamat gyógyulása után iskolai testnevelés engedélyezhető, azonban úszáson, kerékpározáson túl egyéb versenyszerű sporttevékenység nem javasolt.
5. Az ellátás megfelelőségének indikátorai:
A lábizületek mozgásterjedelme Szubjektív panaszmentesség illetve fájdalom mértéke /VAS/ Nemzetközi értékelési szisztéma /AOFAS / Radiologiai kép: az os naviculare vastagsága az ellenoldali ép navicularehoz
viszonyítva Arthroticus jelek megjelenése
6. Dokumentáció, bizonylat:
Ambuláns lap Képalkotó vizsgálatok képei és szöveges leletei
Gyakori társbetegségek: társbetegségek nem ismertek.
Érintett társszakmákkal való konszenzus: a betegség kezelése az ortopédia működési körébe tartozik, traumatológiai vagy gyermekgyógyászati rendelésen történő észlelés esetén a gyermek ortopédiai szakrendelésre irányítandó
VI. Irodalomjegyzék
Vízkelety T: Az Ortopédia tankönyve, Semmelweis Kiadó 2002
Borges J.L. és mtasi: Köhler‘s disease of the tarsal navicular, J Pediatr Ortop. 1995, 15,
596.
Köhler A.: Über eine haufige bisher anschiend unbekante Erkrankung einzelner kindlicher Knochen, Munchen Med Wochenschr. 1908, 55, 1923
Waugh W. The ossification and vascularisation of the tarsal navicular and their relation to Köhler‘s disease, J.Bone Jt. Surg. 1958, 40-B, 765.
5. Williams G.A. és mtsai: Köhler‘s disease of the tarsal navicular, Clin. Ortop. 1981, 158, 53.
A szakmai protokoll érvényessége: 2008. december 31.