Visszatérés a főoldalraHírekIsmertetőKereső
 

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Acut hasi kórképek

Készítette: A Sebészeti Szakmai Kollégium

I. Alapvető megfontolások

1. Definíció

Az akut hasi kórképeket a különösebb előzmény nélküli, 24-72 órán belül jelentkezett hasi fájdalom jellemzi, melyekhez gasztroenterológiai, nőgyógyászati vagy urológiai tünetek társulhatnak. Bármely életkorban és mindkét nemben előfordulhatnak, halmozott jelentkezése esetén mérgezésre, fertőzésre kell gondolnunk. Az acut hasi kórképek ellátása során egyaránt találkozunk típusos, ‡tankönyvi“, illetve atípusos, nemritkán félrevezető esetekkel. Az utóbbiaknál a korszerű laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai eszköztár rendelkezésre állása esetén is komoly nehézséget jelenthet az azonnali vagy néhány órán belüli korrekt diagnózishoz jutás és ennek megfelelően az adekvát terápia megkezdése. Az akut hasi kórképek megbízható ellátásához kellő jártasság, tapasztalat szükséges, emiatt mindenképpen sebész szakorvosi feladat, melyhez a laboratóriumi és a képalkotó diagnosztikai eljárások mellett gyakorlott konziliárusok (nőgyógyász, urológus, gasztroenterológus) elérhetősége, valamint az azonnali műtét személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása és intenzív osztályos háttér szükséges.

2. Felosztás

Az acut hasi kórképeket feloszthatjuk a fájdalom lokalizációja (1. ábra) vagy az érintett szerv szerint. Valamennyi hasüregi szerv bármelyik megbetegedése jelentkezhet bizonyos súlyossági fok elérését követően acut hasi katasztrófa formájában. (A vastag betűk a sebészeti ügyeleten gyakrabban előforduló kórképeket jelzik.)

  • Nyelőcső: perforáció, funkcionális megbetegedések.

  • Gyomor, duodenum: fekély penetráció, perforáció.

  • Máj, epeutak: acut cholecystitis, cholangitis, epeút obstrukció, perforáció cholecystae, hepatitis.

  • Pancreas: Acut pancreatitis.

  • Lép: Haematoma, infarctus, ruptúra, kocsánycsavarodás.

  • Vékonybél: Meckel-diverticulitis, lymphadenitis mesenteriális, ileus, Crohn betegség, perforáció, mesenteriális thrombózis/embolia

  • Appendicitis acuta.

  • Vastagbél: Thyphlitis, diverticulitis, ileus, IBD, perforáció, mes. thrombózis.

  • Nagyerek: Aorta aneurizma ruptúra, vena portae thrombózis.

  • Hugyutak Nephrolithiasis, ureterolithiasis, pyelonephritis, cystitis.

  • Férfi nemiszervek: Funiculus és here gyulladásai, prostatitis.

  • Női nemiszervek: Extrauterin graviditas, ovarium kocsánycsavarodás, adnexitis.

  • Hasfal: kizárt sérv, haematoma, abscessus, musculus rectus abdominis ruptúra.

  • Rekesz:: Subphrenicus abscessus, pleuritis diaphragmatika, rekeszrelaxáció, kizárt rekeszsérv.

  • Retroperitoneum: Haematoma, abscessus.

  • A. Jobb felső kvadráns B. Bal felső kvadráns
    acut cholecystitis pancreatitis
    cholangitis lépinfarktus
    hepatitis bal alsó lebenyi
    pneumonia
    C. Jobb alsó kvadráns D. Bal alsó kvadráns
    acut appendicitis diverticulitis
    kismedencei gyulladás ektópiás terhesség
    vesecolica colitis
    ektópiás terhesség kismedencei gyulladás
    vesecolica

    1. ábra. Acut hasi kórképek okai a fájdalom lokalizációja szerint.

    3. Tünettan

    3.1. Fájdalom

    Az akut hasi történések esetén a beteg a fokozódó fájdalom miatt jeletkezik orvosnál. A fájdalom megítélésekor azonban figyelembe kell venni, hogy megélése lényegében egy szubjektív folyamat, melynek következtében nagyok az egyéni különbségek.

    3.1.1. A fájdalom típusa

    A peritoneum visceralis lemezének beidegzése kétoldali, a típusos visceralis fájdalom a test középvonalában jelentkezik, mély, tompa és kevéssé lokalizált. Kiválthatja gyulladás, ischaemia, valamint fizikai elváltozások, mint kompresszió, disztenzió és trakció. Az érintett szerv embrionális eredete határozza meg a fájdalom magasságát. A gyomor, duodenum, máj, epeutak, hasnyálmirígy, lép elváltozásai epigastriális fájdalommal járnak. A periumbilicális fájdalom a vékonybelek, a coecum és a haránt vastagbél proximális kétharmadának az akut megbetegedéseit jellemzi. Az ettől distálisabb vastagbélszakasz érintettsége suprapubicus fájdalommal jár.

    A peritoneum parietális lemezének beidegzése a spinális somaticus idegeken keresztül egyoldali, ezáltal a típusos esetben éles, erős parietális fájdalom gyakran lokalizálódik a hasüreg egy vagy több quadránsára. Előidézheti a parietális peritoneum kémiai irritációja (peptikus fekély perforációja) vagy bakteriális peritonitis (pl.: appendicitis).

    A parietális fájdalommal járó kórképek lényegesen nagyobb arányban igényelnek sebészeti beavatkozást, mint a viscerális fájdalmat kiváltók. A fájdalom típusának meghatározását nehezítheti, hogy a mély viscerális fájdalom nemritkán kisugárzódhat a hasfalra. Az epeutak elváltozásaira visszavezethető fájdalmak a jobb vállba, míg a rekeszizmot elérő folyamatok (pl.: subphrenicus tályog) az azonos oldali vállba sugárzó fájdalommal járhatnak.

    3.1.2. A fájdalom jelentkezése és tartama

    A néhány másodperc alatt, hirtelen jeletkező (késszúrásszerű) fájdalom perforációra (peptikus fekély) vagy ruptúrára (aorta aneurizma) jellemző. Mesenteriális elhalás vagy szívinfarktus is okozhat hirtelen hasi fájdalmat.

    Viszonylag gyorsan, néhány perc alatt kifejlődő és erősődő fájdalmat előidézhet kolika (epekő, ureterkő, vékonybél ileus), gyulladás (appendicitis, pancreatitis, diverticulitis) vagy ischaemia (mesenteriális keringési zavar, leszorítás, volvulus).

    Fokozatosan kialakulő, néhány óra alatt erősődő fájdalommal gyulladásos folyamatok (appendicitis, cholecystitis), obstruktiv folyamatok (nem strangulációs ileus, vizelet retenció) vagy egyéb mechanikai elváltozások (extrauterin graviditás, penetráló vagy perforáló tumor) járhatnak.

    3.1.3. A fájdalom jellege

    Elsősorban vékonybél ileusra jellemző: görcsös fájdalom intervallumokban jelentkező erős,éles fájdalom, melyeket akár teljesen fájdalommentes periodusok szakítanak meg. A simaizmok hyperperistaltikája váltja ki. Az epekolikás fájdalom azonban lehet állandó jellegű.

  • Az állandó, éles, lassan erősődő fájdalom gyulladásos folyamatot valószínűsít.

  • A periodikus, görcsös, szinte megsemmisítő jellegű derék, ill. lágyékba (herezacskó, nagyajak) sugárzó fájdalom nephro-ureterolithiasisra jellemző.

  • 3.1.4. A fájdalom lokalizációja

    Gyulladásos folyamatok esetén a fájdalom jól lokalizálódhat a hasüreg megfelelő quadránsára (cholecystitis, appendicitis). Ez azonban az esetek jelentős részében nem ilyen egyértelmű, és számos esetben kisugározhat a fájdalom (aorta aneurizma ruptúrája a hátba, vesekolika a hátba, ágyékba). Típusos esetben az acut pancreatitis epigastriális ővszerű fájdalommal jár. Az acut appendicitises fájdalmat nem jellemzi a kisugárzás.

    3.1.5. A fájdalom változása

    Diffúz peritonitis esetén a beteg fájdalma mozgásra fokozódik, mozdulatlan fekvés esetén csökken. Ileusos betegeknél hányást követően a fájdalom átmenetileg csökkenhet, hasonló módon az appendicitises beteg fájdalma is csökkenhet átmenetileg az appendix perforációt követően.

    3.2. Hányinger, hányás

    A hányás számos acut hasi megbetegedés tünete. A hányinger nélküli hányás nyelőcsőbetegségre utal. Hányingert, hányást kiválthat számos extraabdominális ok is: mérgezés, fertőzés, uraemia, diabetes, szívinfarktus, neurológiai kórképek, hisztéria, stb.. Ha a hányinger megelőzte a hasi fájdalom jelentkezését, akkor inkább gastroenteritisre, míg fordított esetben inkább appendicitisre kell gondolnunk.

    A hányadékot minden esetben meg kell vizsgálni o hányadék jellege (gyomor/epés/vékonybél) o, amennyiben erre nincs módunk, a beteget és kísérőit színéről, szagáról, jellemzőiről részletesen ki kell kérdezni. A laikusok által legtöbbször kiemelt epés hányás csak arra utal, hogy a betegnek feltehetően fiziológiás gastro-duodenális refluxa van.

    3.3. Láz

    Komoly hasi fájdalom és láz, esetleg hidegrázás együttes jelentkezése gyulladásos eredetűacut hasi kórképet valószínűsít. Minden esetben meg kell mérni a beteg hőmérsékletet axillárisan és rectálisan is, a hőmérséklet különbség kiszélesedése alhasi gyulladásos folyamat mellett szól.

    Fiatal korban lázat okozó virus infekcióhoz is társulhat hasi fájdalom, ugyanakkor a láz mértéke néha nincs arányban a hasi gyulladásos folyamat súlyossági fokával.

    3.4. Vérzés

    A tápcsatornai vérzések haematemesist és/vagy melaenát okoznak. Melaena a gastrointestinális tractus bármely szakaszának vérzését követheti, míg haematemesis a felsőrész vérzéseire jellemző. Friss, piros vér a székletben vastag- vagy végbél folyamatra utal. A magasabb szakaszból eredő vérzésekból származó melaena a vékonybelekben történőemésztődés hatására szurokszerűvé válik, azonban rendkívül intenzív felső vérzéseknél előfordulhat nagymennyiségű alvadt véres széklet is. Gastrointestinális vérzés esetén azonnal fel kell készülni az esetlegesen szükségessé váló sokktalanításra is.

    3.5. Székürítés zavarai

    Hasmenést okozhat gastroenteritis, a fokozott bélmotilitás, a vízfelszívódás csökkenése, felszívódási zavarok, azonban néhány acut hasi kórképet is kísérhet hasmenés: appendicitis, diverticulitis, inkomplett mechanikus ileus, enteritis necrotisans, invaginációs ileus, IBD.

    Az acut sebészeti ellátás szempontjából lényegesen fontosabb, ha a klinikai képet a széklet, szelek távozásának megszünése uralja. Ebben az esetben az ileus fejezetben leírtaknak megfelelően kell eljárni.

    II.. Diagnózis

    1. Anamnézis

    Az anamézis felvételekor részletesen ki kell térni a jelen panaszok kezdetére, jellegére, majd célirányosan az esetleges régebbi kórelőzményi adatokra. Tisztázni kell a kísérő és társbetegségeket, a szedett gyógyszereket és a korábbi orvosi kezeléseket, beavatkozásokat, műtéteket. Nőknél minden esetben rá kell kérdezni a menstruációra és a megelőzőgynecologiai problémákra.

    2. Fizikális vizsgálatok

  • A fizikális vizsgálat első lépése a beteg általános állapotának a felmérése: légzés, pulzusszám, vérnyomás ellenőrzése, milyen a beteg tudata, orientáltsága. Bőr és nyálkahártya szárazsága, nyelv bevontsága, facies hyppocratica. Lehelet szaga, bűzös hányadék.

  • Vérnyomás és pulzusszám, valamint axilláris és rectális hőmérséklet mérése

  • Inspekció: A beteg testtartásának és viselkedésének megfigyelése is komoly jelentéséggel bírhat. A diffúz peritonitises beteg fájdalma csökken, ha a térdeit felhúzva az oldalán mozdulatlanul fekszik, ugyanakkor aorta aneurizma ruptúrája esetén a beteg álandóan mozgolódik, de nem talál a fájdalmát csökkentő testhelyzetet. A szeptikus állapotra gyengeség, levertség, letargia jellemző. Veseköves roham alatt a beteg gyötrődik a fájdalomtól és le-fel járkál. Műtéti hegek, kizárt sérv, keretmeteorismus, izolált bélpuffadás, aszimmetrikus has. Látható perisztaltika, látható bélkontúrok (Darmsteifung). Kiütések, bőrpír, haematoma, márványozottság.

  • Tapintás: sérvkapuk, műtéti hegek, rectális digitális vizsgálat. Fontos a fájdalom lokalizációja, erőssége. Izomvédekezés, tapintható terime.

  • Kopogtatás: meteorismus, szabadlevegő, folyadék.

  • Hallgatózás: hypersonor, metallikus jellegű vagy crescendo típusú fecskendező jellegűbélhangok, loccsanás a mechanikus ileusra, míg a néma has a paralitikus ileusra jellemző.

  • Rectális digitális vizsgálat: minden esetben kötelező. Érzékenység, fájdalom, prostata. Elérhetünk rectum tumort, kismedencei tumort, folyadékgyülemet. Fontos, hogy az ampullában mennyi és milyen konzisztenciájú széklet van.

  • Nőgyógyászati vizsgálat.

  • 3. Laboratóriumi vizsgálatok

    Az acut hasi kórképek sokfélesége miatt a megfelelő laborparaméterek meghatározása segíthet a helyes diagnózishoz jutásban. Továbbá elengedhetetlenül szükségesek a beteg általános állapotának felméréséhez és az adekvát kezelés megkezdéséhez.

  • Fehérvérsejtszám: emelkedése gyulladásra utal.

  • Qualitatív vérkép: balra tolódása gyulladásra utal.

  • Haematokrit: emelkedése dehidrációra, csökkenése vérzésre utal.

  • Electrolitok: hányás, alkalózis, acidózis, vércukor.

  • Vesefunktió: vesebetegség, urémia, dehidráció.

  • Májfunkció: cholecystitis (^), choledochus elzáródás (^^), hepatitis (^^^).

  • Amylase, lipase: pancreatitis.

  • Vizelet: fehérje és cukor, fvs, bacteriuria, pyuria, haematuria.

  • 4. Képalkotó vizsgálatok

  • Nativ has felvétel: ‰llásban vagy oldalfekvésben. Szabadlevegő, gáz és nívóképződés. Gázárnyék az epeutakban. Keretmeteorizmus, őrkacs. Calcifikáció, kógyanus árnyékok.

  • Kontrasztanyagos vizsgálatok: Nyelés, gyomor, bélpassage, irrigoscopia. Elsősorban vízoldékony kontrasztanyag (Gastrografin). Szűkület, passage akadály, perforáció.

  • UH-vizsgálat: Epekő, cholecystitis, epeúttágulat. Pancreatitis, appendicitis. Ileusos állapotban a belek fokozott folyadék és gáztartalma miatt értéke erősen korlátozott, ugyanakkor kimutathat bélkonglomerátumot, patologiás kokárda jelet, szabad hasi folyadékot, abscessust és kivételes esetben epekőileust. Kismedencei, transvaginális és transrectális UH vizsgálat

  • Komputer tomográfia (nem rutin vizsgálat): Natív és kontrasztanyagos. Ellentmondásos vizsgálati eredmények és hasi kép. Krónikus betegség, retroperitoneális folyamat, malignus betegség gyanuja.

  • Izotóp vizsgálat: Szerepe az acut hasi kórképek diagnosztikájában csekély. HIDA vizsgálat. Leucocyta scan esetleges tályogok kimutatására.

  • Angiográfia: Mesenteriális keringési zavarok és tisztázatlan eredetű acut gastrointestinális vérzések (diagnosztikus pontossága nem tökéletes).

  • Duplex hasi UH diagnosztikus pontossága az angiográfiáéval közel megegyező.

  • 5. Diferenciál diagnosztika

    Differenciál diagnosztikai szempontból az akut hasi kórképeket tulajdonképpen elsősorban egymástól kell elkülöníteni. A legfontosabb annak meghatározása, hogy a folyamat jellege és súlyossági foka alapján igényel-e azonnal sebészeti beavatkozást (perforáció, bélelhalás, appendicitis, extrauterin graviditas) vagy sem (gastroenteritis, acut hepatitis, pyelonephritis, salpingitis).

    Komoly differenciál diagnosztikai problémát okozva számos extraabdominális eredetű kórkép is járhat acut hasi katasztrófához hasonlóan erős hasi fájdalmat. Ezek lehetnek cardiális (acut myocardiális infarktus, pericarditis), pulmonális (alsó lebenyi pneumonia, tüdőinfarktus), endokrin (diabeteses ketoacidosis, acut mellékvese elégtelenség), metabolikus (acut porphyria, hyperlipidaemia), mérgezéses (ólom), izomrendszeri (rectus izomzat bevérzése), központi idegrendszeri (tabes dorsalis), perifériás idegrenszeri (idegkompresszió) eredetűek.

    Konzílium: bizonytalan hasi diagnózis esetén: nőgyógyászati, urológiai, belgyógyászati szakvélemény

    III. Kezelés

    A) Konzervatív kezelés

    Konzervatív kezelést csak akkor választhatunk, ha biztosak vagyunk abban, hogy a kiváltó ok nem igényel sebészi beavatkozást. Bizonytalan, kevésbé súlyosnak tűnő esetekben indíthatunk konzervatív kezelést, de mindenképpen szükséges a beteg szoros obszerválása, illetve a korrekt diagnózishoz jutást elősegítő további vizsgálatok szervezése és végzése. A konzervatív kezelés a kóros acut hasi elváltozások különböző volta miatt sokféle lehet:

  • Só-víz háztartás rendezése

  • Fekély ellenes kezelés

  • Bélmozgatás, beöntés, hashajtás

  • Erélyes értágító kezelés

  • Antibiotikum

  • Lokális hűtés

  • Görcsoldók

  • Nulldiéta A gasztroenterológiai akut megbetegedések bizonyos eseteiben szükségessé válhat acut endoszkópia: gasztroszkópia vagy kolonoszkópia végzése. Ez történhet diagnosztikus (vérzésforrás keresése) vagy terápiás (vérzés infiltrálása, klippelése; megacolon leszívása) célzattal. Observatio‚diagnosztikai vizsgálatok megismétlése‚bizonytalan diagnózis‚exploratio (nem hiba).

  • B) Sebészeti kezelés

    1. műtéti indikáció

    Az acut hasi kórképek nagy száma miatt csak nagy vonalakban lehet a műtéti indikáció vonatkozásában általános irányelveket megadni. Amennyiben az anamézis, a beteg állapota és a vizsgálati leletek egyértelművé teszik a műtéti beavatkozás szükségességét (komplett ileus, defense, szeptikus állapot, szabadlevegő), akkor azt haladéktalanul meg kell kezdeni. Az esetek jelentős részében a klinikai kép nem típusos, ilyenkor néhány órás obszerváció megengedhető, de ezt követően döntenünk kell.

    A műtéti indikáció kérdésében nemritkán a legnagyobb gondot az jelenti, hogy biztosak vagyunk az érintett szervben (gyomor, vékonybél), nagy valószínűséggel tisztáztuk a fennálló acut hasi megbetegedést (ulcus, bélkeringési zavar), de nem tudjuk és sokszor nem is lehetséges annak súlyossági fokát meghatározni (ulcusos krízis, penetráció, perforáció; mesenteriális angina, elhalás). Azonban akár ezen ok, akár a diagnosztikus nehézségek miatt bizonytalanok vagyunk, akkor minden esetben a műtét végzése mellett kell döntenünk. Ezzel a lépéssel képviseljük legmegnyugtatóbban a betegünk érdekeit, valamint szakmai és jogi szempontból is ez a helyes választás.

    2. műtéti előkészítés

  • Gyomorszonda levezetése (gyomor tehermentesítése, aspiráció megelőzése)

  • ‰llandó vizeletkatéter felhelyezése

  • A beteg cardiorespiratorikus statusának felmérése, lehetőség szerinti rendezése és monitorizálása

  • Laborvizsgálatok, vércsoport meghatározás

  • Hypovolaemia, haemostatus rendezése

  • Elektrolit háztartás rendezése

  • Diabetes mellitus esetén megfelelő gyógyszeres beállítás

  • Thrombózis profilaxis

  • Antibiotikum profilaxis

  • Műtéti felvilágosítás, műtéti beleegyező nyilatkozat aláíratása

  • EKG, Mrtg?

  • 3. műtéti érzéstelenítés

    Az intratracheális narkózis a választandó érzéstelenítési eljárás az acut hasi kórképek miatt végzett műtétek döntő többségénél, a kizárt inguinális és femorális sérvek operálhatóak helyi vagy gerincközeli érzéstelenítésben is. Kivételes esetekben rendkívül rossz cardiorespiratorikus állapotú betegeknél alkalmazható hasi műtétekhez epidurális anaesthesia is. A tartósan benthagyott epidurális kanül használata jelentős segítséget nyújthat a posztoperatív fájdalomcsillapításban és a bélműködés korábbi megindulását eredményezheti.

    4. műtét

    A műtéti beavatkozást igénylő acut hasi kórképek nagy száma, valamint a végzett műtétek sokfélesége miatt az összes beavatkozási típus ismertetése meghaladja jelen irányelvünk kereteit.

    Ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy bizonytalan esetben célszerű a műtét, az exploráció mellett dönteni, mely történhet laparoszkóposan is. A diagnosztikus laparoszkópia választásának természetesen elsősorban olyan intézetben van értelme, ahol az esetlegesen szükségessé váló beavatkozások egy részét (appendektomia, fekélyperforáció, gynecológiai beavatkozások) laparoszkóposan el is tudják végezni.

    5. posztoperatív teendők

    A posztoperatív kezelés folyamán a szokványos teendők (keringési paraméterek ellenőrzése,laborvizsgálatok, pneumonia és thrombózis profilaxis, fájdalomcsillapítás) mellett fokozott figyelmet kell fordítani a folyadék és elektrolit háztartás rendezésére. A nasogastrikus szonda alkalmazásának és a parenterális táplálásnak az időtartamát, valamint a bélműködés megindulásának az időpontját az acut hasi katasztrófát előidéző ok és a végzett műtét súlyossága szabják meg. Minél komolyabb volt a sebészeti beavatkozás, annál hosszabb ideig kell következményes paralitikus ileusra számítani. A pre- vagy intraoperative adott antibiotikum kezelés folytatásának szükségessége egyedielbírálást igényel. A peritoneális izgalom és a bélfal keringésének érintettsége miatt bélvarrat,illetve anasztomosis készítését követően számítani kell a varratelégtelenség lehetőségére is.

    IV. Rehabilitáció, utókezelés o V. Gondozás

    A műtéti okok és eljárások szerteágazó volta miatt egységes utókezelési és gondozási irányelvek nem adhatók meg. Valamennyi beavatkozást követően az adott betegségnek és a végzett műtéti típusnak megfelelő, az irányelvünkben és a kézikönyvekben leírt utókezelést kell nyújtani. Néhány példa:

  • Gasztroduodenális fekélyperforáció sebészi ellátását követően savszekréció gátló gyógyszeres kezelést kell indítani, és a beteget irányítsuk gasztroenterológushoz.

  • A malignus tumor következtében kialakult bélelzáródás műtéte után a beteget a további daganatellenes kezelés meghatározása céljából onkológiai konzíliumba, illetve onkoteam elé kell küldeni.

  • Amennyiben gyulladásos bélbetegség (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) szövődménye miatt kényszerültünk akut műtétre, gyógyulását követően betegünket IBD-s betegek gondozását végző gastroenterológiai centrumba kell irányítani.

  • A műtéti megoldás során gyakran válhat szükségessé átmeneti vagy végleges bélelőhelyezés készítése. Valamennyi stomaviselő tartós gondozást igényel, melyben jelentős segítséget nyújtanak a stomaterápiás nővérek és a stomaviselő betegek lokális szervezetei. A gondozásnak ki kell terjednie a beteg pszychés vezetésére, a stoma szakmai ellenőrzésére és a stomaterápiás kellékek biztosítására.

  • Extrauterin graviditás, ovarium megbetegedései miatti műtéteket követően nőgyógyászati ellenőrzés szükséges.

  • Nephrolithiasis, ureterolithiasis, recidiváló hugyúti gyulladások miatt urológiai gondozás javasolt.

  • VI. Irodalomjegyzék

  • A sebészeti ügyelet alapjai (Szerk.: Szécsény Andor), Medicina, Budapest, 1983.

  • Hammond, Z.T., Brunt, L.M.: Evaluation of Acute Abdominal Disease p.179-188 in The Washington Manual of Surgery (Editors: G.M.Doherty, J.B. Meko, J.A. Olson,

  • G.R. Peplinsky, N.K. Worrall), Lippincott, Williams & Wilkins, Philadelphia, Baltimore, New York, London, Buenos Aires, Hong Kong, Sydney, Tokyo, 1999.
  • Jones, R.S., Claridge J.A.: Acute abdomen p. 1219-1239 in Sabiston Textbook of Surgery 17th Edition (Editors: C.M. Towsend, R.D. Beauchamp, B.M. Evers, K.L. Mattox) Elsevier Saunders, Philadelphia, 2004.

  • Baerga-Varela,Y.: Small Bowell Obstruction p. 421-439. in Mayo Clinic Gastrointestinal Surgery (Editors: K.A. Kelly, M.G. Sarr, R.A. Hinder) Saunders, Philadelphia, 2004.

  • Richard J. Fowl: Acute mesenteric ischaemia p. 441-446. in Mayo Clinic Gastrointestinal Surgery (Editors: K.A. Kelly, M.G. Sarr, R.A. Hinder) Saunders, Philadelphia, 2004.

  • A szakmai protokoll érvényessége: 2008. december 31.

    Fejlesztés alatt!