Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A betegségekhez társuló malnutrició megelőzése és kezelésemesterséges táplálás terápiával o Enterális szonda-táplálás

Készítette: Az ‰polási Szakmai Kollégium

I. Alapvető megfontolások

- A táplálkozás alapvető fiziológiai szükséglet, amelyet ha nem elégítenek ki, az egyén halálához vezet. - A malnutrició minden esetben a beteg állapotát jelentősen súlyosbító (komorbid) tényező. - A mesterséges táplálás a terápia részeként kezelendő, a specifikus kezelési terv része.

- Az enterális szondatáplálás az orális táplálás kiegészítésére vagy teljes helyettesítésére alkalmazható, minden esetben orvosi indikáció alapján.

1. A protokoll alkalmazási / érvényességi területe

- Alapellátás

- Otthoni szakápolás

- Fekvőbeteg ellátás

- Szociális ellátás

2. A protokoll bevezetésének alapfeltétele

- Ez a protokoll az ápolási szakmai eljárási leírásokkal kiegészítve alkalmazandó.

- A tápláltsági állapot szűrése, az anamnézis felvétele, a fizikális vizsgálat, a diagnózis felállítása, a beavatkozások, a terápiás terv kivitelezése, az elért eredmények értékelése, valamint a terápiás terv korrigálása team munka eredménye, a feladatok kompetencia szerinti tagozódása és egymásra épülése alapvető az eredmények eléréséhez.

- Ajánlott a Táplálási team (TT) szervezett működése.

3. Definíciók

Malnutrició Olyan tápláltsági állapot, melyben az energia, fehérje, vagy egyéb tápanyagok hiánya vagy többlete (vagy azok egyensúlyának hiánya) mérhető, káros hatással jár a szövet/test formájára/megjelenésére, funkciójára és a klinikai eredményekre nézve.

Enterális szondatáplálás A gyomor-bélrendszer működőképessége bizonyított, így a tápanyagokat tartalmazó oldatokat rendszerint különböző hosszúságú és vastagságú szondák útján juttatják az emésztőcsatorna megfelelő szakaszába.

Speciális tápszer Különleges táplálkozási igényt kielégítő olyan élelmiszer, amely különleges eljárással, beteg emberek diétás ellátására készül és orvosi felügyelet mellett használható. Olyan betegek kizárólagos vagy részleges táplálására szolgál, akiknél a természetes eredetűtápanyagok vagy azok metabolitjainak felvétele, emésztése, felszívódása, feldolgozása vagy kiválasztása korlátozott, csökken vagy zavart szenved, valamint más orvosilag meghatározott tápanyagszükséglet áll fenn és az nem biztosítható hagyományos étrend megváltoztatásával, más különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerrel vagy e kettő kombinációjával.

Energiaszükséglet

Az a táplálékkal felveendő energiamennyiség, amely az egyén állandó testtömege és változatlan testtömeg összetétele mellett, hosszú távon, jó egészségi állapotban fedezi az energiafelhasználást úgy, hogy lehetővé teszi a gazdaságilag hasznos és szociálisan szükséges fizikai aktivitást.

3.1. Kiváltó tényezők

- Az alapbetegség

- A táplálék felvételének, emésztésének és felszívódásának zavarai (mechanikus akadályok, malignus elváltozások, gyulladásos bélbetegségek, az emésztőrendszer fekélyei, sipolyok ) - A tápcsatornán át történő táplálkozás tilalma - A nagymértékben csökkent étvágy

- Az idült hasmenés és/vagy befolyásolhatatlan hányás

- A táplálkozási képtelenség vagy negativizmus - A felgyorsult anyagcserével (hypermetabolizmus) és / vagy a fehérjék fokozott lebontásával (hyperkatabolizmus) járó állapotok, pl. tartós láz, súlyosabb sérülés, elsősorban politrauma, égésbetegség, szepszis, hyperthyreozis stb.

3.2. Kockázati tényezők

- Csökkent tápanyagbevitel

- Idegen környezet

- A nem megszokott és nem időben tálalt, gyakran ízetlen, hideg étel

- Különböző betegségek esetén alkalmazott terápiák hatása (gyógyszeres, sugár stb.)

- Az egészségügyi ellátó személyzet helytelen szemlélete, elméleti és gyakorlati ismeretek hiánya (jatrogén ártalom)

- Fokozott, kóros tápanyagvesztés (hányás, vérzés, hasmenés)

- Ismerethiány

- Szegénység

4. Panaszok / Tünetek / ‰ltalános jellemzők

Panaszok

-Gyengeség érzet -A test alaki változásának panasza (soványság) -Testtömeg vesztés -Emésztési panaszok (puffadás) -Étvágytalanság -Hányás -Hányinger -Székletürítéssel kapcsolatos panaszok (hasmenés, székrekedés) -Láb duzzanata -Hasi fájdalom-Nyelési nehezítettség

Tünetek

-Soványság alaki jelei (lesoványodott test, beesett arc) -A bőr turgorának csökkenése -A vázizomzat tömegének csökkenése ( izomatrófia ) -Csökkent mozgás és állóképesség

-Fénytelen haj, repedezett köröm-Hányinger, hányás -Hasmenés -Késleltetett sebgyógyulás -Apátia, depresszió, magatartásban bekövetkező zavarok -Oedémák megjelenése

‰ltalános jellemzők

-Izomfehérjék mennyisége csökkent -Zsigeri fehérjék csökkentek -Zsírraktárak kiürültek -Immunvédekezési reakciók anergiáig csökkentek -A szervezet megnövekedett tápanyagigénye

5. A betegség leírása

- A malnutrició olyan kóros állapotnak tekinthető, amely egy vagy több lényeges tápanyag relatív vagy abszolút hiányának, esetleg iatrogén feleslegének következtében alakul ki. - A malnutrició fogalomkörébe tartozik az abszolút alultápláltság, továbbá azok a relatív hiányállapotok vagy aránytalanságok is, amelyek egyes specifikus tápanyagok hiánya vagy ellenkezőleg, aránytalan felhalmozása következtében jönnek létre.

5.1 Érintett szervrendszerek

A malnutrició következtében-az agy kivételével-a szervezet valamennyi szervének tömege megfogyatkozik:

- A vesében a tubulusok atrophizálnak és a kéregállomány megduzzad, ami a glomerolus filtráció és a tubuláris resorpció csökkenését idézi elő. Az átmeneti poliuria gyakori kísérője ezeknek az elváltozásoknak. Emellett nem ritkán észlelhető metabolikus acidózis.

- Haemodinamikai következményként bradikardia és vérnyomáscsökkenés figyelhetőmeg. A szív innotropiája romlik és ezzel párhuzamosan a perctérfogat, valamint a centrális vénásnyomás is csökken. Mindezeknek a keringési változásoknak hatására a szervezet oxigénellátása zavart szenved.

- A légzési funkcióban csökken a belégzési erő, a vitálkapacitás, valamint a funkcionális reziduális kapacitás és végeredményként romlik a gázcsere. - A bélfal a fokozott fehérjebontás és az " utánpótlás " -elsősorban a feltételes esszenciális aminosav, a glutamin- hiánya miatt elvékonyodik és a mucosa réteg atrophizál. Csökken a bélfal motilitása, a táplálék emésztése és felszívódása is zavart szenved. A bél élettani baktérium -flórája is megváltozik és kórós kolonizációk alakulnak ki. A bélfal átjárhatósága fokozódik és elkezdődik a translokáció: a mikroorganizmusok és termékeik kilépése a bél lumenéből, ahonnan -a nyirokcsomók és a máj makrofágjai által kialakult védekező-rendszer áttörése után -a szisztémás keringésbe kerül. - A vázizmok tömegének megfogyatkozása lassúbb folyamat, amely ősi alkalmazkodási reakció következménye. ( Magyarázat: tartós éhezés során a szervezet a mozgatórendszer viszonylag hosszú időtartamú épsége következtében nagyobb eséllyel képes az éhezést kiváltó vészhelyzetből

elmenekülni vagy a tápanyagszerzéshez szükséges tápanyagszerzéshez szükséges mozgási tevékenységetkivitelezni) A váz izomfehérjéinek bontását megelőzi a szervezet egyéb adaptációs folyamata.

- Pszichés elváltozásként csökken az intellektuális teljesítőképesség, depresszió, kezdeményezés hiánya, érdektelenség, önzés, agresszivitás, személyiségváltozás, majd zavartság és teljes apátia, végül kóma alakul ki.

5.2. Morbiditás / Mortalitás Magyarországon

A betegségekhez társuló malnutricióban szenvedő betegek száma csupán becslésen alapszik, mert felmérés a valós állapotokról, a betegellátás teljes egészét lefedő vizsgálat nem áll rendelkezésünkre. Számos hazai szerző kimutatása alapján úgy becsülhető, hogy a klinikai ellátásban részesülők 45%-a már az ellátás megkezdésekor közepes fokú malnutricióban szenved, súlyos malnutrició kb.30%-ra tehető. Az ellátás közben kialakult malnutritív állapot arányát még becslés alapján sem tudjuk a hazai ellátás területén megítélni. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2004.-ben végzett vizsgálata alapján az alapellátásból kórházba került 1266 beteg tápláltsági állapot szűrésekor 41% volt közepesen ill. súlyosan veszélyeztetett a malnutrició szempontjából.

5.3. Jellemző életkor

- Minden korosztály érintett, azonban a csecsemők, gyermekek valamint az idősebb korosztály veszélyeztetettsége a kiszolgáltatottság, az alapvető szükségletek nagyobb fokú kielégítése iránti igény miatt sokkal nagyobb.

II. Diagnózis

- Malnutrició (Mint diagnózis felállítása orvosi kompetencia.) - Malnutrició kockázata (Mint ápolási diagnózis szakdolgozói kompetencia is.)

Diagnosztikus algoritmus

Betegfelvétel Malnutrició ill. annak kockázata nem áll fenn

Anamnézis felvétele

Tápláltsági állapot szűrés Tápláltsági állapot felmérése

Megfigyelés, fizikális vizsgálat

Kiegészítő vizsgálatok

Laboratóriumi vizsgálatok

Malnutrició; Malnutrició kockázata

Az ápolási folyamat algoritmusa

Felmérés

-Anamnézis

-Fizikális vizsgálat

- Tájékozódás a már elvégzett laboratóriumi eredményekről - A felmérés során nyert adatok dokumentációban való rögzítése

‰polási diagnózis

- A beteg problémáinak megállapítása

-A ápolási diagnózisok megfogalmazása

-Az ápolási diagnózisok rögzítése a dokumentációban.

Tervezés

- A felmért problémák elsőbbség szerinti rendezése

-A várható eredmény megállapítása

-Az ápolási tevékenységek kiválasztása

-Konzultációk

-‰polási terv felállítása, rögzítése a dokumentációban

Végrehajtás

-‰polási tevékenységek, beavatkozások, műveletek

Értékelés

- A beteg reakcióinak és a várt eredmények összehasonlítása - Eredmények elemzése, következtetések - Az ápolási terv módosítása

1. Anamnézis

A tápláltsági állapot vizsgálatakor a malnutrició tünetei keresendők. A tápláltsági állapotra vonatkozó ápoló által végzett anamnézis és a táplálkozási adatfelvétel során felderített fontos információk segítenek eldönteni szükséges-e részletes tápláltsági állapotfelmérést, illetve mélyreható táplálkozási felmérést javasolnia az ápolónak.

1.1. ‰poló által végzett anamnézis felvétel

A tápláltsági állapotra vonatkozó ápolói anamnézis felvételének első lépése a tápláltsági állapot szűrés, amely egyszerű módszer, minimális adat felhasználásával tájékoztató jellegűinformációt szolgáltat a táplálkozás szempontjából magasabb kockázatú betegek köréről. A kapott értékek a kockázat szintjeit határozzák meg, -e mellett az ápoló további teendőit is megjelöli.

FONTOS, HOGY A TESTTÖMEG ÉS A TESTMAGASS‰G MEG LEGYENMÉRVE!!!.

Nottingham Risk Score BMI pontértéke >20 0 pont 18-20 1 pont <18,5 2 pont Észlelt-e a beteg az elmúlt három hónapban fogyást? nem= 0 pont <3 kg 1 pont >3 kg 2 pont Csökkent-e az elfogyasztott táplálék mennyisége az elmúlt egy hónapban? nem= 0 pont igen= 1 pont Stressz faktor, betegség súlyossága? nem súlyos= 0 pont mérsékelt= 1 pont súlyos= 2 pont Értékelés 0-2 pont = alacsony rizikó kategória 3-4 pont = közepes rizikó kategória >= 5 pont= magas rizikó kategória

További szűrő módszerek:

MNA oMini Nutritional AssessmentoIdős betegek ellátására fejlesztették ki NRSoNutritional Risk ScreeningoFekvőbeteg ellátásban külföldön gyakran használt módszer MUST-Malnutritio Universal Screening TooloFőleg az alapellátásban alkalmazzák

‰polói teendő a szűrési módszer eredményének értékelése után:

Alacsony rizikó kategória

Teendő:

- Speciális ellátás a táplálkozás szempontjából jelenleg nem indokolt.

Közepes ill. magas rizikó kategória

Teendő: A tápláltsági állapot és az elfogyasztott táplálék folyamatos követése

- A beteg kezelőorvosát a szűrés eredményéről tájékoztatni kell.

- Az ápoló jelölje műszakonként piktogrammon az ápolási dokumentációba tapasztalatát a beteg által elfogyasztott ételek napi mennyiségéről, legalább négy egymást követő napon keresztül.

= csak a kétharmadát fogyasztotta el a beteg a tálalt ételnek

= kevesebb, mint a felét fogyasztotta el a beteg a tálalt ételnek

- A szűrést követő negyedik napon mérje meg újra a beteg testtömegét.

- Amennyiben a beteg testtömegében indokolatlan csökkenés észlelhető és a négy nap alatt elfogyasztott táplálék mennyisége átlagban kevesebb, mint a felét teszi ki a tálalt ételnek, az ápoló tegyen javaslatot a beteg kezelőorvosa és a dietetikus felé részletes tápláltsági és táplálkozási állapot felmérésére.

További kérdések az ápoló által végzett anamnézis felvételéhez

- Étvágyban következett-e be változás az elmúlt egy hónapban?

- Az elmúlt egy hónapban voltak-e nyelési problémák? - Az étel megrágása okozott -e gondot az elmúlt hetekben?

- Van-e olyan étel, amelynek fogyasztását kerüli?

- Napi átlagos folyadékfogyasztás (ml) ?

- Táplálékkal összefüggő beteg által tudott érzékenység / allergia?

- Emésztési problémák, hányinger, hányás, puffadás, hasmenés, székrekedés?

- Fájdalom; jellege, időtartama, erőssége?

- Hozzájut-e a beteg rendszeresen táplálékhoz?

- Rendszeresen étkezik-e?

- Mikor evett utoljára?

- Ki végzi a bevásárlást, illetve az ételek előkészítését?

- Tart-e speciális diétát illetve használ-e étrend kiegészítőket?

- Fogyaszt-e (mennyit és milyen rendszerességgel) alkoholt, kábítószert, kávét, dohány árut, gyógyszert ?

- A táplálékfelvételt, a tápanyagok felhasználását vagy szükségletét befolyásoló betegség fenn áll-e?

1.2. Fizioterápiás anamnézia

- Decubitus, tromboembóliás szövődmények által veszélyeztetett csoportok feltárása:

- Csökkent mobilitás, immobilitás

- Keringési zavarok érbetegségek, varicositás

- Idegsérülés

- Érzés kiesés

- Idős kor

- Tudatállapot

- Súlyos krónikus betegség

1.3. Dietetikus által végzendő anamnézis felvétel

A dietetikus a tápláltsággal és a táplálkozással kapcsolatos részletes anamnézis felvétele előtt tájékozódjon a beteg dokumentációjában addig rögzített adatokról. A már felvett adatok figyelembevételével egészítse ki a tápláltságra ill. táplálkozásravonatkozó anamnézist.

Kiegészítő kérdések a dietetikus által végzett tápláltsági anamnézis felvételéhez

- Testtömeg változás üteme?

- Napi étkezések száma változott-e a szokásoshoz képest?

- ‰tlagosan elfogyasztott napi táplálék mennyisége, minősége, aránya, energia értéke? (FFQ = Food Freqvency Questionare, FAQ= Food Amount Questionare, tápanyag számító szoftware-k alkalmazása szükséges.

2. Fizikális vizsgálatok

Az elégtelen táplálkozás a teljes szervezetet érinti. A rosszul tápláltságra utaló jelek megfigyelhetők a beteg fizikális vizsgálata során.

2.1. ‰poló által végzett fizikális állapot felmérése

2.2. Gyógytornász által végzendő mozgásállapot felmérése

- Megtekintés

- Bőr gyakori és rendszeres megtekintése veszélyeztetett feltérképezése

-‰gyban való mobilitás vizsgálata -Képes-e a beteg önállóan oldalra, hasra fordulni, ágyszélére kiülni

- Mozgás korlátozottság okának vizsgálata

- Izületi mozgásterjedelem vizsgálat

- Izomerő vizsgálat

- Motoros és szenzoros idegi funkciók vizsgálata

- Motiváció

- Segédeszközök használata befolyásolja-e a beteg mozgásállapotát

- FIM skála

helyeken, izomatrófiák

- Alapbetegségre specifikus skálák, objektív mérőszámok használata

Dietetikus által végzendő tápláltsági állapot felmérése

Diagnosztikai vizsgálatok

Ideális testtömeg viszonya az aktuális testömeghez A vizsgált személy tényleges, a testmagassághoz viszonyított testtömegét veti össze az elvárható referenciaértékkel. Százalékban számítható ki úgy, hogy az aktuális testtömeg osztva az ideális (referencia) testtömeggel. Az ezután kapott érték százzal szorozva. 90% alatt = alultápláltság 120% felett = elhízás Optimális testtömegtől való eltérés mértéke Broca súly: Testhossz (cm) -100 módosított Broca súly: férfi 0,9 x Broca index nő 0,85 x Broca index Optimális testtömeg: férfi Broca súly-[(Broca súly-52)x0,2] Optimális testtömeg: nő Broca súly-[(Broca súly-52)x0,4] Optimális testtömeg eltérés mértéke= Aktuális testtömeg - Optimális testtömeg Testtömegindex (TTI), Body Mass Index (BMI) A kg-ban megállapított testtömeg (TT) és méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa. >18 = súlyos alultápláltság 18,1-20 = alultápláltság 20,1-25 = normál tápláltsági állapot 25,1-30 = I. fokú elhízás 30,1-35 = II. fokú elhízás 35,1-40 = III. fokú elhízás <40 = IV. fokú elhízás A szervezet zsírraktárainak megítélése A bőrredő vastagág szokásos mérőhelye a triceps feletti bőr. A hüvelyk és a mutatóujjal a csonttengellyel párhuzamosan kb. 1 cm hosszú, kettős zsírredőt kell felemelni a felkar felezőpontján. A mérőkörző két szárát a bőrredő mindkét oldalához illesztve le lehet olvasni a tényleges értéket. Három mérés átlagát érdemes értékelni. A mm-ben mért értéket össze kell vetni a beteg korának és nemének megfelelőreferenciaértékekkel. A bőrredő vastagságát a biceps, a lapockacsúcs felett és a hasfalon is meg lehet mérni. 90% referenciaérték alatti mérés malnutricióra utalhat. Élettani érték triceps bőrredő esetén: férfi=11,3-13,7mm nő=14,9-18,1mm Izomtömeg becslése A felkar körfogat mérésének célja a vázizomzat tömegének becslése, amely fontos jelzője a test fehérje- és energiaraktárának. A jobb vagy a balkezességtől függően a nem domináns ellazult lelógatott kar körfogat mérését a felkar középmagasságában, az acromion (lapocka) és olecranon (ulna) közötti távolság felezőpontjában kell elvégezni. Ha a mért érték a referenciaérték 90%-ánál kisebb, malnutricióra utalhat. Élettani érték: férfi=22,8-27,8 cm nők=20,9-25,5 cm Derék / csípő hányados A fokozott kockázattal járó viscerális típusú elhízás diagnosztizálására a derék (köldök magasságában) és a csípő (a csípő legszélesebb) körfogatának mérése ( cm ). Derék körfogat Önmagában is jelzi a viscerális típusú elhízás miatt kockázatot. Az utolsó lengőborda és a csípőlapát közötti felezővonalban, osztott mérőszalaggal, 0,1 cm pontossággal kell mérni. Kockázat / igen nagy kockázat Férfi: 94 / 102 cm Nő: 80 / 88 cm Izomerő mérése Kéz szorító erejének mérése

3.1 ‰poló által végezhető diagnosztikus vizsgálatok

- Testtömeg mérés (Hitelesített orvosi mérlegen 0,1 kg pontossággal, cipő és felsőruházat nélkül mért érték.)

- Testmagasság mérés (Hitelesített eszközzel, 0,1 cm pontossággal mért érték. Mérendő személy cipő nélkül, összezárt sarokkal a mérőrúddal háttal áll, állcsúcs-állkapocs közti képzelt egyenes merőleges a gerincre.)

- BMI

- Tápláltsági állapot szűrés

3.2 Dietetikus által végezhető diagnosztikus vizsgálatok

- Tápláltsági állapot felmérés -antropometriai felmérés

- Bioelektromos impedancia

- Direkt kalorimetria

4. A felmérés keretében talált bizonyítékok, azonosított problémák felismerése

Az ápolási folyamat helyzetfelmérését követő lépés az ápolási diagnózis felállítása. A klinikai véleményalkotás a tényleges vagy lehetséges problémákra adott egyéni /családi /közösségi reakciókról legyen pontos és szabatos. A megfogalmazott ápolási diagnózisok szabják meg a tervezés irányát és az ápolási beavatkozások megválasztását.

A következő szabályok betartásával kell az ápolási diagnózisokat felállítani

Aktuális diagnózis:

- A feltárt alapvető adatok tartalmazzák a diagnózis jeleinek és tüneteinek vagy

- meghatározó jellegzetességeinek fennállása mellett szóló bizonyítékokat.

Kockázati diagnózis:

A feltárt alapvető adatok tartalmazzák a diagnózis kapcsolódó (kockázati) tényezőinek fennállása mellett szóló bizonyítékokat. (A meghatározó jellegzetességek fennállta mellett szóló bizonyítékok azonban értelemszerűen hiányoznak.)

‰polási diagnózis felállításának algoritmusa Diagnózis

Adatok összegyűjtése

î

Felmérés Érvényességük ellenőrzése Adatok elemzése és értelmezése

î

Adatok csoportosítása

î

Adatok rögzítése

Az erősségek, források Probléma azonosítása és javítandó gondok azonosítása

‰polási diagnózis Az együttműködési megfogalmazása feladatok megfogalmazása

Fontossági sorrend felállítása

4.1. Leggyakoribb ápolási diagnózisok

Aktuális ápolási diagnózisok *Táplálkozási hiba… **A szervezet igényeihez képest csökkent energia felvétel… **Elégtelen táplálékbevitel… **Alultápláltság… **Táplálkozási képtelenség… *Folyadékháztartás felborulása… **Folyadékfölösleg… **Folyadékhiány… *Rendellenes székletürítés… **Székrekedés… **Vastagbélpangás… **Hasmenés… *Szorongás a… *Megromlott közérzet… **Fájdalom… Kockázati ápolási diagnózis *Alultápláltság kockázata… *Folyadékhiány kockázata… *Székrekedés nagyfokú kockázata…. *Kezelési előírások elégtelen megvalósításának kockázata a…. *Fertőzés kockázata… *Társadalmi elszigetelődés kockázata… *Szájnyálkahártya károsodásának kockázata… *A mesterséges enterális táplálás szövődményeinek kockázata… **Szondatáplálás szövődményének kockázat… *Félrenyelés kockázata…

4.1.1. Ajánlott ápolási diagnózisok az ápolás folyamata során

-Tápanyagbevitel akut csökkenése…

- Nem megfelelő energia és tápanyagbevitel… - Étkezésben tapasztalt nehézségek…

-Fáradtság, gyengeség…

- Csökkent testmozgás…

-Csökkent mozgásképesség és állóképesség…

-Fertőzés kockázata…

-Késleltetett sebgyógyulás…

-Gyógyulás elhúzódása…

-Zavartság…

-Rossz koordináció…

- Felfekvés és trombózis kialakulásának kockázata…

Ezek a diagnózisok a beteg ellátása során is felmerülhetnek, megjelenésük jelezheti a beteg tápláltsági állapotának romló tendenciáját.

4.2. Funkcionális diagnózisok

-Mozgásképesség csökkenése

- Izomgyengeség

-Fizikai teherbírás csökkenése

- Helyzetváltoztatási képtelenség - Immobilitás - Izomatrófia

5. Az ellátás tervezése

A betegek ellátásának tervezése az ‡‰polási terv“ o ben fogalmazódik meg. A dietetikus által elkészített táplálási tervet figyelembe kell venni az ápolási tervelkészítésénél.

Az ápolási terv fő elemei:

-A diagnózisok vagy problémák elsőbbségek megjelölésével való megfogalmazása

-Elvárható eredmények (kimenetel, cél) megjelölése

-Az ápolási utasítások (beavatkozások, eljárások) megfogalmazása

5.1. ‰polási terv felépítésének logikai menete

‰polási diagnózis Elvárható eredmény ‰polói beavatkozások

Táplálkozási hiba a szervezet szükségleteihez képest csökkent táplálék felvétel a nyelés képtelensége miatt	A szervezet táplálékkal való ellátása A szervezet szükségletének megfelelő tápanyag bevitel A mesterséges táplálás szövődménymentes Testtömeg csökkenés megáll	A beteg előkészítése naso--jejunális szonda lehelyezésére A táplálási terv szerinti szonda-táplálás kivitelezése A beteg általános állapotának folyamatos kontrollálása A beteg tápláltsági állapotának követése
Szorongás a szondatáplálással kapcsolatos ismeretek hiánya miatt Félelem a beavatkozástól, a vele járó fájdalmaktól	Szorongás csökkentése A beteg biztonságba érezze magát	A beteg igényeinek megfelelő ismeretek átadása Megnyugtató, gondos kommunikálás
Folyadékhiány nagyfokú kockázata……

5.2. Gyógytorna o fizioterápiás kezelési terv

- Gyengült izmok erősítése funkcionális helyzetben az önálló fordulás tanítása. - Nyomásnak kitett helyek feltérképezése - További nyomás megelőzése megfelelő pozicionálással.

-Keringésjavítás.

-Mobilizálás

- Mellkasi fizioterápia, expectorációs technikák alkalmazása

-Vénás torna, keringési szövődmények megelőzése

-Az alapbetegségnek megfelelő speciális fizioterápiás kezelés

5.3. Táplálásterápiás terv

Alapja:

- A dietetikus által készített táplálási terv alapja a beteg tápláltsági és táplálkozási problémáinak, állapotának pontos ismerete, ezért minden enterális szonda-táplálásban résztvevő betegnél ezeket fel kell mérni.

- Az orvos által meghatározott táplálási módszer ismerete.

- Táplálási team tagjainak megfelelő kommunikációja.

Tartalmi elemei:

- A táplálkozási anamnézis részletes felvétele

- Részletes tápláltsági állapot felmérése

- Egyénre szabott napi energia és tápanyagszükséglet meghatározása

A szervezet energia szükségletének kiszámításához használt, korrekciós faktorral módosított Harris-Benedict egyenlet férfi kcal/24óra=66.5+(13,8xT)+(5,0xH)-(6,8xK) x k nő kcal/24óra=665 +( 9,6xT)+(1,9xH)-(4,7xK) x k Rövidítések: T= testtömeg (kg); H= testhossz (cm); K= életkor (évek száma) K= korrekciós faktor: -láz 1,0+0,13/minden megemelkedett fok után -közepes súlyosságú műtét 1,0-1,2 -multitrauma 1,2-1,35 -szepszis 1,0-1,8 -égés 1,8-2

(A napi alap- kalóriaszükséglet becslésének még elfogadott módszere: 30 kcal / ttkg)

- Enterális táplálás módja

- A tápszeradagolás eszközeinek meghatározása

- Alkalmazandó tápszer

- megnevezése

- hígítási aránya (ha a hígítás szükséges)

- A táplálás folyamatos követése, szükség esetén a táplálásterápia módosítása - A beteg tápláltsági állapotának kontrollálása - A táplálás szövődményeinek kontrollálása

- Táplálásterápia értékelése, időszakok megjelölésével

- Betegtájékoztatás, diétás tanácsadás, betegoktatás

- Dokumentáció

III. Terápia

Enterális táplálás terápia

Az enterális táplálás módját orvos határozza meg a beteg alapbetegsége, az anyagcseréjének stabilitása, a táplálkozási képtelenség időtartamának hossza, a gyomor-bélrendszer funkciója, általános állapota, tápláltsági állapota alapján. Terápiás beavatkozásnak számít a táplálásra alkalmas eszközök behelyezése, amely a megválasztott táplálási mód szerint lehet orvosi elrendelésre az ápoló függő funkciója (nasogastrikus ill. nasoduodenális szonda lehelyezése esetén), míg a nasojejunális szonda,PEG, PEJ behelyezése orvosi funkció.

Az enterális táplálás módjának meghatározása, amely orvosi kompetencia egyben meghatározza a táplálási stratégiát, az alkalmazott táplálási eljárások alkalmazását valamint módosítja az ápolási tervet. A dietetikus által készített egyénre szabott táplálási tervet be kell építeni az ápolási tervbe.

Alkalmazható enterális táplálási módok:

- Nazogasztrikus szondán keresztül bolusban vagy szakaszosan (intermittáló) történő, rövid ideig tartó…

- néhány naptól-néhány héten keresztül, acut betegség esetén, standardként ajánlható táplálás

- az aspiráció lehetőségét növeli, ezért ez a módszer kizárólag tiszta tudatú és ép reflexkörű betegek, valamint zavartalan emésztés és felszívódás esetén ajánlatos

- Duodenális / jejunális szondán keresztül történő, 24 órán keresztül, folyamatos, de időtartamát tekintve rövid ideig tartó táplálás…

- néhány naptól-néhány héten keresztül, elsősorban acut betegség esetén

- aspiráció szempontjából veszélyeztetett, átmeneti táplálkozási tilalom eseteiben

- Entero - sztómák alkalmazásával történő táplálás, hosszú távú táplálás…

- több hónap, év, főleg krónikus betegségek esetén

- Perkután endoszkópiás gaszrosztóma (PEG) ill. PEG-Button - Perkután endoszkópos jejunosztóma (PEJ)

- Finomtű-katéter-jejunosztóma

Táplálkozást támogató rendszer Enterális táplálás ellenjavallatai Ellenjavallatok

- Súlyos keringési elégtelenség, shock

- A víz-elektrolit és sav-bázis háztartás fennálló súlyos zavarai

- Paralitikus ileussal járó diffúz peritonitis

- Bélelzáródás (mechanikus ileus)

- Nem befolyásolható paralitikus ileus

- Befolyásolhatatlan hányás, hasmenés

-Nem csillapítható vérzés az emésztőcsatornából -‡Rövidbél“ szindróma (30 cm-nél rövidebb bélrészlet)

Relatív ellenjavallatok

- Gastro-intestinális ischémia

-Súlyos pancreatitis -‡Magas“ bélsipolyok

- Marószermérgezés

1. Szakdolgozói tevékenységek

1.1. ‰polói intézkedések ‰ltalános ápolói intézkedések a tápláló eszköz le ill. behelyezésé előtt

- A beteg tájékoztatása a beavatkozás menetéről.

- Beteg előkészítése a beavatkozáshoz

- Pszichés vezetés

- Beteg együttműködésének megnyerése

- Beavatkozás előtt ellenőrizni kell a beteg felvételekor készült tápláltsági állapot szűrés eredményét, a beteg általános állapotát, vitális paramétereit

Speciális ápolási teendők a tápláló eszköz le ill. behelyezése után

- Gondoskodni kell arról, hogy beavatkozás után a beteg pár órát ágynyugalomba tölthessen

- Kontrollálni kell a beteg általános állapotát, vitális paramétereit

- A behelyezett tápláló eszköz megfelelő helyzetét ellenőrizni kell

- Részvétel a táplálási terv elkészítésénél, az ápolási tervet ennek megfelelően módosítani kell

- A táplálási terv végrehajtása - A beteg együttműködő képességének felmérése - A beteg bevonása a táplálás folyamatába - A táplálásnak megfelelő testhelyzetek biztosítása

‰polási tevékenység, beavatkozások, műveletek

- Nasogasztrikus / nasoduodenális szonda lehelyezése, táplálás céljából (szakmai eljárási leírás) - Nasogasztrikus / nasoduodenális szondán keresztüli táplálás, szonda gondozása (szakmai eljárási leírás) - Nasogasztrikus / nasoduodenális szonda eltávolítása (szakmai eljárási leírás)

- PEG /PEJ keresztüli táplálás, eszköz gondozása, cseréje (szakmai eljárási leírás)

- Nasojejunális szondán keresztüli táplálás, szonda gondozása (szakmai eljárási leírás)

1.2. Gyógytorna ofizioterápia

- Keringésjavítás. Vénás torna a vénás visszaáramlás segítése

- Az artériás vérkeringés fokozása fizikai gyakorlatokkal

- A vérkeringés fokozása svéd masszázzsal.

- Mellkasi fizioterápia: váladék mobilizálási technikák , posturális drainage, expectoratiós technikák alkalmazása

- Légzőtorna

- Elektrostimuláció TENS kezelés

- Mozgásterjedelem növelés a mobilitás biztosítása érdekében.

- Manuál terápiás módszerek és lágyrész mobilizációs technikák alkalmazása

- Célzott izomerősítés az alapbetegség függvényében

- PNF módszer alkalmazása a fordulás segítésére és tanítására, funkcionális izomerősítésre, stabilitás és mobilitás kialakítása az új helyzetben

- Progresszív ellenállásos gyakorlatok

- Az alapbetegségnek megfelelő speciális fizioterápiás kezelés

1.3. Táplálásterápia Az enterális szonda-táplálás általános elvei

A tápszerek kiválasztásának szempontjai:

-A beteg táplálkozási képessége

- Malnutrició súlyossága

-A beteg energiaszükséglete

- A gyomor-bélrendszer működésének esetleges zavarai - A táplálék felszívódás zavarainak súlyossága - A belek motilitási zavarai

-A szerveket érintő funkciózavarok fennállása

-Mióta nem táplálkozott a beteg kielégítően

- A választott táplálási mód (gyomorba, vékonybélbe)

A tápszerek típusai:

A tápszerek a különleges /speciális szükségletet kielégítő élelmiszerek csoportjába tartoznak. Az enterális táplálásterápiában kizárólag gyárilag előállított, meghatározott tápanyag és energiatartalmú steril tápszer használható táplálásra. A szondán keresztül történő táplálást segítő korszerű eszközök alkalmazása szükséges az adekvát terápiához.

Választandó tápszerek:

- Komplett, polimer (nagymolekulájú) tápszerek

- Szemielementális, előemésztett, kémiailag meghatározott, alkotóelemeire bontott tápszerek

- Betegség-specifikus tápszerek

- légzési-keringési elégtelenség eseteiben alkalmazható

- máj működési zavarokban alkalmazható

- veseelégtelenség eseteiben alkalmazható

- sajátos tápanyagokkal kiegészített tápszerek

- Egyéb tápszerek

Tápszerek hígítása:

- Normál esetekben nem javasolt a tápszereket hígítani, hanem a megfelelő kalóriájú és osmolaritású tápszerek közül kell választani és változtatni a beteg toleranciájának megfelelően.

- Amennyiben szóba jön a tápszer hígítása a következő oldatok használata ajánlott:

- Steril Izotóniás NaCl-oldat

- Tiszta ivóvíz o Otthoni ellátás keretein belül, gyomorba való táplálás esetén.

- Forralt, majd lehűtött tiszta ivóvíz - Otthoni ellátás keretein belül vékonybélbe való táplálás esetén.

Tápszer adagolásának módjai:

- Folyamatos adagolás

-24 órán keresztüli adagolás gravitációs szereléken keresztül vagy tápláló-pumpával

- Szakaszos adagolás (intermittáló)

-a nap egy-egy adott időszakában folyamatos adagolás gravitációs szereléken keresztül vagy táplálópumpával

- Nagyobb adagokban (bolusokban)

- a nap folyamán több alkalommal, fecskendővel beadott tápszer

Tápszeradagolás eszközei:

-Különböző átmérőjű, alapanyagú, hosszúságú, kiképzésű, funkciójú tápláló szondák

-Gastrotubus

-PEG

-Button szonda

-Jejunokath

-Táplálópumpa

-Szerelék

- táplálópumpához - gravitációs adagoláshoz

Folyadék és elektrolit egyensúly kontrollálása

-A napi folyadék igényt a beteg állapotához kell igazítani. - A tápszer folyadék mennyiségét valamint az öblítő folyadék mennyiségét figyelembe kell venni a napi folyadék és elektrolit igény meghatározásánál. - A beteg szervezetének folyadékellátottságát naponta kell ellenőrizni. (testtömeg, oedema, turgor, nyelv állapota, bevitt és ürített folyadék mennyisége).

Táplálás higiénés elvei:

- A táplálás minden tevékenységénél a higiénés szabályokat a fertőzés elkerülésének érdekében be kell tartani. - tiszta munkaterület - higiénés kézmosás - a szerelék tiszta folyóvízzel való átmosása - a szonda steril fiziológiás sóoldattal való átmosása - bontatlan tápszerek tárolása - bontott, de azonnal nem felhasznált tápszerek tárolása - a betegbe helyezett eszköz és az azzal érintkező bőrterület folyamatos tisztántartása - A beteg testi higiéniájának biztosítása

Szövődmények kontrollálása:

- A táplálás szövődményeinek kontrollálása a táplálás alatt folyamatosan történik. - A fellépő szövődményekről a beteg kezelőorvosát haladéktalanul értesíteni kell, a táplálás felfüggesztése után. A szövődménymentes táplálás tényét műszakonként az ápolási dokumentációba fel kell jegyezni.

- Táplálószondával oeszközzel kapcsolatos szövődmények

- elsődleges málpozíció (szonda eltéved a légutakban)

- különböző perforációk a levezetés alatt

- másodlagos málpozíció (elmozdulás, kicsúszás)

- a szonda ‡csomósodása“

- nem szándékos eltávolítás (a beteg részéről)

- szonda elzáródása (‡eltömeszelődés“) - szonda megtöretése és áteresztése - a bevezetés útjainak sérülése, fertőzése, vérzése - a bőr és/vagy nyálkahártyák eróziója, kifekélyesedése, nekrózisa

- sinusitis, otitis, meningitis

- bélelzáródás (mechanikus ileus)

- vérzés

- PEG, PEJ-l kapcsolatos szövődmények

- a sztóma környékéről vérzés

- tápszerszivárgás a sztómán keresztül

- aspiráció

- a sztóma környéki bőr károsodás - a mikroorganizmusok elszaporodása a PEG környékén - a szonda megtöretése - a szonda elzáródása

- A táplálás szövődményei Hasmenés Oka:

- a vékonybél csökkent felszívási képessége - a tápoldat ozmolaritása > 450-500 mosm/l - a tápoldat túl gyors és rendszertelen adagolása

- laktáz enzim hiánya

- a zsír emésztésének és felszívódásának zavarai - a tápoldat helytelenül megválasztott hőmérséklete

- bakteriális fertőzés

- hipoalbuminaemia

- alkalmazott gyógyszerek mellékhatásai

- a bél motilitásainak zavarai sugárkezelés, kemoterápia

Székrekedés Oka:

- paralitikus, mechanikus ileus

- dehidráció

- nem megfelelő tápszerválasztás

Hányinger, reflux, hányás, aspiráció Oka:

- tápszer túl gyors bevitele

- a tápoldat ozmolaritása >500 mosm/l

Has puffadása, teltségérzet Oka:

- laktáz enzim hiánya

- a tápoldat túl gyors és rendszertelen adagolása

Akut has Oka:

- dumping szindróma

- pneumatosis intestinális

- enterocolitis necrotisans

- vékonybél-infarktus

- egyéb szövődmények (perforációk, peritonitis)

Gyógyszerek adagolása tápláló szondán oeszközön keresztül:

- A tápszerrel együtt gyógyszert nem szabad beadni, ezt a táplálás előtt vagy után lehet elvégezni, a szondát gyógyszeradagolás után át kell öblíteni.

- Csak az orvos utasítására lehet gyógyszert a tápláló eszközökön keresztül bejuttatni.

- A szilárd gyógyszerformák hatása a feloldás, elegyítés után megváltozhat, ezt figyelembe kell venni.( pl. retard készítmények )

A táplálás felépítésének általános szempontjai:

- A táplálás felépítését befolyásoló tényezők ismerete (pl. mióta nem táplálkozott/táplálták a beteget enterálisan?)

- Ha a természetes táplálkozás megszakítás nélkül folytatható szonda-táplálással általában nincs szükség a táplálás felépítésére.

- Az alultápláltság mértékének figyelembevétele (Súlyos alultápláltság esetén a jelen testtömeg az energiaszükséglet meghatározásának alapja.)

- Folyamatosan kontrollálni kell a napi energia szükségletet, ehhez mérten kell a napi tápanyag bevitelt növelni a szükséges határig, figyelembe kell venni minden esetben a beteg egyéni toleranciáját valamint a szakmai ajánlásokat.

Dokumentáció:

Célszerű az egészségügyi dokumentáció részeként egy ‡Táplálás terápiás lap“ ot minden esetben kitölteni, a beteg személyi adatain, az ellátó hely adatain, kezelőorvos nevén kívül tartalmaznia kell a következőket:

- Felvételkor készült tápláltsági szűrés eredményét

- A tápláltsági és táplálkozási állapot vizsgálatának eredményét

- Napi energiaszükségletet

- Aktuálisan és napi összesítésben a beadott tápszer mennyiségét

- A napi folyadék és energia egyensúlyt - A táplálás módját - A tápszer adagolás módját - A táplálás folyamatának feljegyzéseit

- Szövődmények ill. a szövődménymentes táplálásának tényét

- A beteg táplálás terápiában való részvételét - A beteg oktatást

1.3.1. Enterális szonda-táplálás speciális elvei Gyomorba történő táplálás nasogasztrikus szondán vagy sztóma eszközökön keresztül

Táplálás felépítése:

- Egyéni toleranciának megfelelően kell emelni a tápszer adagokat.

- A táplálást fokozatosan kell felépíteni, akár bolus, akár szakaszos táplálás kerül alkalmazásra. - A táplálási tervben meghatározott napi maximálisan bevihető, kívánatos kalória mennyiségnek megfelelő tápszermennyiséget 24 órás napszakra, a táplálási szünetek figyelembevételével kell egyenletesen elosztani.

Táplálás fokozatos felépítésének javaslata

1.nap 2.nap 3.nap 4.nap 5.nap

- Akár szakaszosan, akár bolusban történik a táplálás, minden újabb adag beadása előtt a gyomor retenciót, ill. refluxot ellenőrizni kell.

- A tápszer beadása előtt és után a szondát át kell mosni 30-50 ml mosó folyadékkal.

Szövődmények megelőzése:

- Nasogasztrikus szondán keresztül történő táplálás esetén, különös gondot kell fordítani a beteg testhelyzetére az esetleges szövődmények elkerülése miatt.

- Naponta egyszer meg kell győződni arról, hogy a sztóma nyílásban a behelyezett eszköz szabadon mozgatható.

- A behelyezett eszközt mindig tisztán, szárazon, tápszer és váladékmentesen kell tartani. - A tápláláshoz szükséges szereléket naponként cserélni kell.

Táplálási szünetek szakaszos táplálás esetén:

- Stabil állapotú beteg esetén legalább napi 2 alkalommal >1 óra szünetet kell tartani, a gyomor megfelelően savas vegyhatásának kialakulása céljából.

- Intenzív ellátást igénylő betegek esetén 4-6 alkalommal 0,5-1 órás szünet ajánlott. Ezeket a szüneteket célszerű összhangba hoznia a betegnél elvégzendő ápolási feladatokkal (mosdatás, forgatás, mobilizálás…)

1.3.2. Enterális szonda-táplálás speciális elvei Vékonybélbe történő táplálás nasoduodenális /nasojejunális szondán vagy egyéb eszközökön keresztül

Táplálás felépítése:

- Egyéni toleranciának megfelelően kell emelni a tápszer adagokat, a táplálást fokozatosan kell felépíteni.

Táplálás fokozatos felépítésének javaslata Vékonybélbe történő táplálás felépítése 1.nap 2.nap 3.nap 4.nap 5.nap

- A tápszer napi összmennyisége ne haladja meg a 2000-2500 ml-t. - A vékonybélbe történő táplálásnál többnyire folyamatos táplálást alkalmaznak. Azonban ebben az esetben is van mód, hogy naponta két-három alkalommal igen rövid táplálási szünetet iktassanak be. Ezek a szünetek azonban egy alkalommal 5-10 percnél hosszabbra ne nyúljanak. Célszerű négy óránként átmosni a szondát. (A szünet igénye többnyire az önmagát ellátni tudó betegek esetén merül fel) - A tápszer beadása előtt és után a szondát át kell mosni 30-50 ml mosó folyadékkal. - A tápláláshoz szükséges szereléket naponként cserélni kell.

2. Fizikai aktivitás

2.1. ‰polói teendők a táplálás időszaka alatt a beteg fizikai aktivitásának támogatására

- Izomerő fenntartása a beteg állapotának a figyelembevételével. - Izomerő fenntartása a beteg napi ellátásába való bevonással. (felülés, forgás, felállás, járás)

- Naponta több alkalommal, rövid séták (2-3 perctől-akár 15 percig) beiktatása.

- A családtagok bevonása a mozgás megtartásában - A gyógytornász által előírt mozgások gyakoroltatása, elvégzésének elvárása.

- Lelki támogatás, a beszélgetés a beteg lelki erejének fokozására

2.2. Gyógytorna, fizioterápia

- Keringésjavítás. Vénás torna a vénás visszaáramlás segítése

- Az artériás vérkeringés fokozása fizikai gyakorlatokkal

- A vérkeringés fokozása svéd masszázzsal.

- Mellkasi fizioterápia: váladék mobilizálási technikák , posturális drainage, expectoratiós technikák alkalmazása

- Légzőtorna

- Elektrostimuláció TENS kezelés

- Mozgásterjedelem növelés a mobilitás biztosítása érdekében.

- Manuál terápiás módszerek és lágyrész mobilizációs technikák alkalmazása

- Célzott izomerősítés az alapbetegség függvényében

- PNF módszer alkalmazása a fordulás segítésére és tanítására, funkcionális izomerősítésre, stabilitás és mobilitás kialakítása az új helyzetben

- Progresszív ellenállásos gyakorlatok

- Az alapbetegségnek megfelelő speciális fizioterápiás kezelés

3. Betegoktatás

3.1. ‰polói feladatok a betegoktatás területén

- A beteg önellátó képességének helyreállításában nagy szerepet játszik, ha képes megtanulni a tápszer adagolását, a szonda átmosását ill. a szerelék tisztántartását. Ezért minden beteg esetén fel kell mérni az együttműködési készségét, hajlandóságát a táplálásban való részvétel érdekében. Amennyiben biztonsággal megtanítható néhány folyamatra a beteg, az oktatását az ápoló vagy a dietetikus végezze el. Ebben az esetben az ápoló vagy a dietetikus külön feladata a beteg által elvégzett tevékenységek folyamatos ellenőrzése. - A beteg otthoni ellátásra csak a megfelelő oktatás után bocsátható.

- Amennyiben a beteg várhatóan nem képes önmagát a táplálás területén ellátni, családtagot kell bevonni és oktatni erre.

- A beteg oktatás tényét mindig rögzíteni kell a beteg dokumentációjába.

- Az ápolási zárójelentés pontosan tartalmazza a beteg ill. a családtag otthon végzendőtáplálással kapcsolatos feladatait, amelyet az oktatás keretén belül már megismertek.

3.2. Diétás tanácsadás

Sok esetben a szondán keresztül történő táplálás mellett a beteg fogyaszthat szájon keresztül is táplálékot. Minden esetben a kezelőorvos és a dietetikus határozza meg a fogyasztható táplálék körét, összetételét, mennyiségét, amelyet a dietetikus tanácsadás keretén belül személyesen beszél meg a beteggel / hozzátartozóval. A diétás tanácsadás tényét a beteg dokumentációjában jelölni kell.

IV. Rehabilitáció IV. Gondozás

1. Otthoni szakápolás

- Az otthoni mesterséges táplálás a terápia részeként kezelendő, a specifikus kezelési terv része.

- Minden esetben orvosi indikáció alapján végezhető szakfeladat, amelyet a háziorvos és a kezelőorvos szakmai irányítása alapján, dietetikus segítségével, megfelelően képzett szakápoló végezhet.

- Az ellátás feltétele, hogy a gondozást végző otthonápolási szolgálatnak a protokollban szereplő tevékenységek szakmai eljárási leírásaival rendelkeznie kell.

- A táplálást a beteg szükségleteinek pontos meghatározásával és annak megfelelően, a szakma szabályainak betartásával kell végezni. - A táplálás felépítése a protokoll leírásai szerint, a háziorvossal, dietetikussal történt konzultáció alapján történjen.

1.1. A megfelelő színvonalú és biztonságos otthoni szonda-táplálás alapvető feltételei

- A beteg és környezetének megfelelő oktatása, betanítása, illetve ellenőrzött megbízható tudása

- Folyamatos tápoldat- és szerelékellátás - Folyamatos szakmai kontroll és a különböző szakterületek biztosított információcseréje

- A beteg számára bármikor elérhető szakmai segítség

- Szabályozott finanszírozás

- Jogi szabályozás

- ‰polási folyamat

‰polási anamnézis

Az ápolási anamnézist a hatályos Otthoni szakápolásról szóló rendeletben szereplő

dokumentáció alapján kell felvenni, kiegészítve az alábbiakkal:

(ápolási és orvosi zárójelentés alapján)

- a tápláló szonda típusa, helye, - a táplálás módja - a táplálás felépítésének módja - a kórházban elfogyasztott tápszer neve, mennyisége

- az esetleges táplálási szövődmények

A tápláltsági állapot felmérése

- Az ápoló a táplálás megkezdése előtt mérje fel a beteg tápláltsági állapotát

- testtömeg mérés

- testmagasság mérés

- BMI számítás

- A dietetikus a táplálás megkezdése előtt végezzen részletes tápláltsági állapot felmérést

- testtömeg vesztés mértéke, jellege

- a jelenlegi testtömeg, optimális testtömegtől való eltérésének mértéke ha a beteg ágyban fekvő és a testtömeg mérés lehetetlen:

- felkar körfogat mérés

- bőralatti zsírszövet mérése

- izomerő mérése

Az ellátás tervezése / dokumentáció:

- A beteg problémáinak azonosítása és a szükségletek felmérése után meg kell határozni az ápolási diagnózist/diagnózisokat, ki kell tűzni az ápolási célokat és egyéni ápolási tervet kell készíteni.

- Minden vizit alkalmával fel kell mérni a beteg állapotát és aktuális szükségleteit, és ha szükséges, új ápolási célokat kell kitűznünk

Minden vizit alkalmával rögzíteni kell az ápolási dokumentációban

- a beteg tápláltsági állapotát

- az elvégzett tevékenységek részletes leírását

- a beteg hogyan viselte a beavatkozást - a beteg és hozzátartozó tudásának mértékét

- az egyes célok teljesülésének mértékét

- a kezelőorvos utasításait.

‰polói tevékenységek, beavatkozások, műveletek

‰ltalános ápolói intézkedések

- Pszichés vezetés

- Beteg és a család együttműködésének megnyerése

- A szonda és a szondatáplálás elfogadásának segítése - A táplálásnak megfelelő testhelyzet biztosítása

‰polói beavatkozások, műveletek

- Nazogasztricus szonda levezetése - Nazogasztricus szonda eltávolítása

- Sztoma eszköz cseréje

- Szondatáplálás felépítése

Gondozáshoz kapcsolódó szakápolói tevékenységek

- Nazogasztricus vagy nasojejunális szonda napi gondozása

- PEG napi gondozása

- Szondatáplálás bolusban - Szondatáplálás táplálópumpa segítségével - Szondatáplálás gravitációs szerelékkel

- Gyógyszer beadása szondán keresztül

- Szájápolás végzése

Betegoktatáshoz kapcsolódó szakápolói tevékenységek:

- Higiénés szabályok betartatásának oktatása

- Szonda napi gondozásának oktatása

- Gyógyszeradás oktatása

- Szájápolás oktatása

- PEG gondozás oktatása

- Az orvos által javasolt táplálási mód oktatása

Lehetséges szövődmények megelőzése és kezelése

- Hasmenés kezelése szondatáplált betegnél

- Hányás kezelése szondatáplált betegnél

- Szonda átjárhatóságának biztosítása elzáródott szonda esetén

- A tápszerek helyes tárolása

Eredmények értékelése

A tápláltsági állapotot az enterális szonda-táplálás elkezdése előtt, majd a táplálás folyamata alatt (kéthetente) és a táplálás befejezésekor is el kell végezni. A kapott eredmények birtokában kell megítélni, hogy a beteg táplálása szükségleteinek megfelelőmértékben teljesült-e.

1.2. Gyógytorna fizioterápia

-Mozgás állapot felmérése

-Egyénre szabott fiziotherápiás terv készítése (adatok rögzítése)

-Fiziotherápiás beavatkozások

-Elért eredmények értékelése

2. Az ellátás/ápolás megfelelőségének indikátorai

Javasolt módszer a szakmai munka eredményességének értékeléséhez a táplálási folyamat meghatározott kritériumok szerinti mérése. A táplálási folyamatot átlagszámítással kapott értékkel lehet jelölni, a neve táplálási o folyamat - index.

Enterális szonda-táplálás ápolás szakmai értékelése a b c d e f g h i

Értékelt szempontok	Értékelési szintek
Az ápolási diagnózis specifikus a beteg problémáira Tápláltsági állapot felmérés megtörtént az enterális szonda - táplálás kezdetén és a végén A beteg általános állapotának nyomon követése folyamatos, dokumentált a táplálás alatt A szonda-táplálás terv szerint és kontrolláltan zajlik A táplálás kiegyensúlyozott és egyenletes ritmusú A táplálás szövődményeinek kontrollálása folyamatosan megtörtént A táplálás körülményei megfelelnek a higiénés előírásoknak A beteg oktatása megtörtént a táplálásban való részvételéről A dokumentáció részletes, az információ átadásra alkalmas		2=részben 2=részben 2=részben 2=részben 2=részben 2=részben		0=nem 0=nem 0=nem 0=nem 0=nem 0=nem 0=nem 0=nem 0=nem
	3=igen
	3=igen
	3=igen
	3=igen
	3=igen		1=nem mérhető
	3=igen
	3=igen
	3=igen		1=nem mérhető
	3=igen

Az értékelés kritériumai

3 pont = maximális megfelelés az előírásoknak

2 pont =az előírások teljesülése csak részben valósult meg

1 pont =az előírások teljesítésére a feltétel fennállt, de egyéb kizáró ok miatt az nem

volt megvalósítható

0 pont =Az előírás teljesülése nem valósult meg

Az átlagszámítással kapott táplálási folyamat-index értékelése

0 = nem minősíthető a táplálás folyamata 1,5 = elfogadható minőségi szintű a táplálás folyamata 3 = megfelelő a táplálás folyamata

A táplálási-folyamat index értéke összehasonlítható a betegség kimenetelével, a szövődmények gyakoriságával, az átlagos ápolási és tápszondás napokkal, a betegek tápláltsági állapotában bekövetkező változása

VI. Irodalomjegyzék

Betegséghez kapcsolódó malnutrició A terápia bizonyítékokon alapuló megközelítése Összegző dokumentum, Nutricia, 2002

Csomós ‰kos1 dr., Ökrös Ilona dr., A mesterséges táplálás helyzetének összehasonlító elemzése Nutricia, 2003;II.2-3:12-16

Espen vezérfonal az akut pancreatitises betegek táplálásához (konszenzus nyilatkozat)

R. Meier (Svájc), C. Beglinger (Svájc), P.Layer ( Németo. ), L. Gullo (Olaszo.)V. Keim ( Németo. ), R. Laugier ( Franciao. ), H Friess (Németo.),

M. Schweitzer (Németo.) J. Macfie (Nagy Brittannia) Clinical Nutrition (2002)21(2) 173-83

Harsányi László dr.,Csapó Zsolt dr. A tápláltsági állapot felmérésének módszerei Metabolizmus 2003,1(2) 108-112

Mesterséges táplálás hazai helyzete. ‰llásfoglalás és módszertani ajánlás Orvosi Hetilap, 1977;138:2013-2016

Pap ‰kos dr., A mesterséges táplálás a gastroenterológiai gyakorlatban In:VarróV.: Gastroenterológia Medicina Budapest, 1997p.245.

Télessy István dr., Vezérfonal a mesterséges enterális tápláláshoz Praxis, 1994 (3)3;15-19

Patricia A. Potter, Anne Griffin Perry Az ápolás elméleti és gyakorlati alapja Medicina Budapest, 1999

Varga Péter dr., Korszerű folyadékterápia és mesterséges táplálás. Medicina RT, Budapest, 1992

Varga Péter dr., A klinikai táplálás elmélete és gyakorlata Melania Kiadó Kft. Budapest

Lonovics János dr., Tulassy Zsolt dr., Varró Vince dr., Klinikai Gastroenterologia Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2003

Barna Mária Táplálkozás-Diéta

Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 1999

P. Quillin Ph.D. RD Proven and Easy-To-Follow Strategiesto Dramatically Improve quality and quantity (http://www.healthy.net/scr/Article.asphttp://www.healthy.com )

14. Európa Tanács Miniszteri Értekezletének határozata 2003 a kórházi élelmezési és táplálási ellátásról http://wcom.coe.int/rsi/CM/index.jsp

15. Lelovics Zs., Henter I.

Tápláltsági állapot minitorozása alapellátásból kórházba került betegek körében

Ój Diéta (2005) 2. 24.

16. Tanulmány a gasztroenterológusok enterális táplálási szokásairól

2002. MMTT.MGT.

17. Henter, I.

Egy felmérés tanulságai

Ój Diéta, 2003/2., 14. o. és 2003/3., 14.15. o. (A kérdőív letölthető: URL: http://www.worlductx.com/must/; magyarul: URL: http://www.nutricia.hu/asp/show_subject.asp? id=16399&bgcl=%23f0fcc6.)

18. Butterworth, C. E.

The sceleton in the hospitals closet.

Nutrition, 1994,10(5), 435.441. o.

19. Beck, A. M., Balknas, U. N., Furst, P. et al. Food and nutritional care in hospitals: how to prevent undernutrition . report and guidelines from the Council of Europe. Clin Nutr., 2001, 20(5), 455.460. o.

20. Beck, A. M., Balknas, U. N., Camilo, M. E. et al.: Practices in relation to nutritional care and support . report from the Council of Europe. Clin Nutr., 2002, 21(4), 351.354. o.

21. Food and nutritional care in hospitals: how to prevent undernutrition, 2002. Szakmai konszenzus a betegségekhez társuló alultápláltság szűrése, felmérése és terápiája mindennapi gyakorlati kérdéseinek témakörében. Tatabánya, 2004. március 26. (URL: http:// www.diet.hu/portal/downloads/tbanya_konsz_ENG_2004.doc).

22.Kondrup, J., Allison, S. P., Elia, M. et al. Educational and Clinical Practice Committee, European Society of ParenteralAnd Enteral Nutrition (ESPEN): ESPEN guidelines for nutrition screening, 2002. Clin Nutr., 2003, 22(4), 415.421. o.

23. J. Kondrup, S.P. Allison, M. Plauth

Espen Guidelines for Nutrition Screening 2002.

Clinical Nutrition (2003) 22/4;415-421

117/1998. évi (VI.16.) Kormány rendelet egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól. 24/2003. (V. 9.) EszCsM rendelet a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről 1949. évi XX. törvény az Alkotmányról 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

A szakmai protokoll érvényessége: 2008. december 31.