Visszatérés a főoldalraHírekIsmertetőKereső
 

Irányelv a műtéti sebfertőzések megelőzéséhez

•Egészségügyi Minisztérium•

1. Az irányelv célja

Sebfertőzések megelőzése, illetve előfordulási gyakoriságuk minimalizálása.

2. Az irányelv megalapozása, kiadásának indoklása

A sebfertőzések megelőzésével több dolog miatt kell foglalkozni:

  1. feltételezhetően növekedni fog a sebészeti jellegű beavatkozások száma;
  2. a fertőzések kórokozói egyre rezisztensebbek;
  3. az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program célkitűzései között szerepel az ilyen jellegű fertőzések csökkentése (5);
  4. valamint azért, hogy ismertté váljanak a hazai sebfertőzési adatok.

3. Az irányelvfejlesztés folyamatában részt vettek:

  • Magyar Kórházszövetség Infekciókontroll Szakbizottsága
  • Kórházi Minőség Fórum Infekciókontroll Irányelvfejlesztő Csoportja

A irányelv szakmai véleményezését a Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Sebész Szakmai Kollégium, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium, valamint a Szemészeti Szakmai Kollégium végezte.

4. A megcélzott egészségügyi probléma meghatározása

A mikrobiológiai kontamináció elsődleges feltétele a sebfertőzés kialakulásának. Ma már tudjuk, hogy ha a csíraszám nagyobb, mint 100 000/g szövet a műtéti területen, akkor a sebfertőzés ki fog alakulni. Ha idegen anyag is van a szövetekben, ez a szám egészen alacsony lehet, pl. 100 Staphylococcus elegendő, ha selyemsutura is van a sebben (17).

A sebfertőzések többségében a kórokozó az endogén flórából kerül ki. A bőrből, a nyálkahártyáról és a gyomor-bél traktusból származhatnak ezek a kórokozók (1). Az exogén sebfertőzések kórokozói a sebészi team tagjaitól és a műtői környezetből erednek (4, 6, 15, 13).

A legfontosabb tényezők, amelyek befolyásolják a posztoperatív sebfertőzés kialakulását:

  • a beteg részéről: kor, tápláltsági állapot, diabétesz, dohányzás, egy másik infekció jelenléte, kolonizáció, megváltozott immunválasz, a preoperatív kórházi tartózkodás;
  • a műtéttel összefüggő tényezők: a műtéti bemosakodás, a beteg műtét előtti tisztasága, a műtét előtti bőrfertőtlenítés, a műtét időtartama, antibiotikum-profilaxis, a műtő ventilációs rendszere, sterilizálás, idegen anyag jelenléte, drén, műtéti technika (20, 3).

5. A megcélzott betegpopuláció

A sebfertőzés veszélyének ki van téve minden beteg, akin sebészeti beavatkozást (műtétet) végeznek, függetlenül attól, hogy a beavatkozásra milyen tulajdonban és ellátási szinten (járó, fekvő) lévő egészségügyi intézményben kerül sor.

6. Az irányelvet használók köre

Minden olyan egészségügyi intézmény, tulajdonostól és ellátási szinttől függetlenül, amelyben műtéteket végeznek, és a sebfertőzések kialakulásának veszélye fennáll.

Az irányelv ismerete és betartása elvárt minden, a műtött beteggel kapcsolatba kerülő egészségügyi dolgozótól.

7. A klinikusok és a betegek számára rendelkezésre álló legfőbb preventív, diagnosztikus vagy terápiás lehetőségek köre

  1. Műtétre kerülő betegek műtéti típustól függő személyi higiénére vonatkozó tájékoztatása.
  2. A beteg felkészítése, felvilágosítása annak érdekében, hogy gyógyulásában ő is közreműködhessen.
  3. Antibiotikum-profilaxis meghatározása a hazai szakmai irányelvek alapján (22).
  4. A nemzetközi és a hazai szakmai ajánlások ismerete a posztoperatív sebfertőzések diagnosztizálására és terápiájára vonatkozóan.

8. Eredmény

  1. A sebfertőzés előfordulási gyakoriságának megismerése.
  2. A sebfertőzés előfordulási arányainak csökkentése a megfelelő tárgyi és személyi feltételek biztosítása mellett.
  3. A betegellátás költségeinek csökkentése.
  4. Az egészségügyi ellátás színvonalának növelése.

9. A folyamat, ahogyan az irányelv külső szakmai ellenőrzése megtörténik

Az infekciókontroll módszereivel történő szakmai ellenőrzés megvalósítása (surveillance, antibiotikum-politika, mikrobiológiai vizsgálatok, fertőtlenítőszerek felhasználása).

10. Az irányelv érvényessége

2003. december 31.

Az irányelvet kétévente az Egészségügyi Minisztérium felülvizsgálja.

11. Tudományos bizonyítékok azonosításának módszere

A CDC szakmai irányelve, ami a mi szakmai irányelvünk alapját képezi, 497 olyan tanulmány alapján készült, ami a tudományos bizonyítékok kritériumainak megfelelt. Ezek között számos nagy randomizált, kontrollált vizsgálaton alapuló tanulmány van (www.cdc.gov).

Hazai irányelv eddig nem született, így a nemzetközi gyakorlatot kellett összevetni a hazai gyakorlat és a lehetőségek figyelembevételével. A hazai gyakorlat érvényesülését egyrészt a gyakorlati szakemberek részvétele, másrészt a hazai közlemények és könyvek eredményeinek a beépítése biztosítja.

12. Az adatnyerés metodikája

A hazai adatokat a HELICS programból vettük, de felhasználtuk a kórházakban működő helyi surveillance tapasztalatait is (9, 14). A munkacsoport résztvevői a saját intézményükben valamilyen surveillance technikát alkalmaznak, melynek eredményeit belső intézeti döntésekben használják fel. A különböző típusú kórházi surveillance tevékenység egységesítését is szolgálja ez a szakmai irányelv.

13. A tudományos bizonyítékok rangsorolására és osztályozására használt metodika

Az ajánlásokat három kategóriába sorolja a tudományos evidencia mértéke, a racionalitás, az alkalmazhatóság és a gazdaságosság alapján.

  • I. kategória: szigorú előírás minden kórház számára (I/A), mert az ajánlásokat nagyszámú, megfelelően kivitelezett kísérleti, klinikai és epidemiológiai vizsgálat eredményei támasztják alá. Kifejezetten ajánlott kategória (I/B), mert több kísérleti, klinikai vagy epidemiológiai tanulmány támasztja alá, és erős a racionalitásuk.
  • II. kategória: javasolt kategória (II.), alkalmazása javasolt a kórházak többsége számára, ezeket meggyőző klinikai és epidemiológiai vizsgálatok támasztják alá.
  • „Nincs előírás” kategória: ami a gyakorlatban előfordulhat, de evidenciaszintje alacsony, és alkalmazását a konszenzus nem tartja szükségesnek, annak alkalmazásáról helyileg kell dönteni (10).

14. Az irányelvek készítői által a javaslatok készítése során használt értékítéletek

14.1 Az irányelvben foglaltak betartása jogi védelmet nyújt az intézetnek peres eljárások során.
14.2 Elősegíti az egészségügyi dolgozói elégedettség kialakulását az ismeretek felruházása által.
14.3 Hozzájárul az alkalmazó intézmény egyre jobb társadalmi megítéléséhez.

Ajánlások a sebfertőzések megelőzésére

A sebfertőzés-surveillance CDC-definíciói (13)

A) Felületes sebfertőzések

A három kritérium, amelynek a diagnózis felállításához teljesülnie kell:

  1. kritérium: az infekció a műtét utáni 30 napon belül jelentkezik;
  2. kritérium: a fertőzés csak a bemetszés által érintett bőrt vagy bőr alatti szöveteket érinti;
  3. kritérium: az alábbi feltételek (a-d) közül legalább egy fennáll:
    1. gennyes szivárgás a felületes bemetszés területéről;
    2. a sebváladékból kórokozó tenyészthető ki;
    3. jelen van a fertőzés alábbi tünetei közül legalább egy: fájdalom, érzékenység, helyi duzzanat, bőrpír, égő érzés (idesoroljuk, ha a sebész újra feltárta a sebet, és a tenyésztési vizsgálat is pozitív);
    4. a sebész vagy az osztályos orvos felületes fertőzést diagnosztizál.

B) Mély sebfertőzések

A három kritérium, amelynek a diagnózis felállításához teljesülnie kell:

  1. kritérium: az infekció a műtét utáni 30 napon belül jelentkezik, kivételt képez az implantátum beültetése, amelynél a műtéttől számított egy éven belül jelentkező fertőzés is idesorolandó;
  2. kritérium: a fertőzés a bemetszés által érintett mélyebb szövetekben (fascia, izomszövet) lokalizálódik;
  3. kritérium: az alábbi feltételek (a-d) közül legalább egynek teljesülnie kell:
    1. gennyes szivárgás a seb mélyebb rétegeiből, de nincsenek bevonva azok a szervek vagy testüregek, amelyeket a műtét ugyancsak érintett;
    2. a mély bemetszés spontán szétválása vagy ennek sebész által való újramegnyitása abban az esetben, ha a betegnél az alábbi tünetek közül legalább egy fennáll: 38° C-nál magasabb láz, helyi fájdalom, érzékenység, a bemetszésből nyert minta tenyésztési vizsgálata pozitív;
    3. a mély bemetszés reoperációja során végzett direkt vizsgálat vagy a szövettani, radiológiai vizsgálat tályogra vagy más egyértelmű fertőzésre utal;
    4. a sebész vagy az osztályos orvos mély bemetszési fertőzést diagnosztizált.

C) Szervi-testüregi fertőzések

A három kritérium, amelynek a diagnózis felállításához teljesülnie kell:

  1. kritérium: a fertőzés a műtét utáni 30 napon belül jelentkezik, implantátum beültetése után egy éven belül;
  2. kritérium: a fertőzés a test legkülönbözőbb, műtétbe bevont részeit érinti;
  3. kritérium: az alábbi feltételek közül (a-d) legalább egynek teljesülnie kell:
    1. gennyes szivárgás abból a drénből, amely a műtéttel érintett szervbe vagy testüregbe van bevezetve;
    2. pozitív tenyésztési eredmény olyan váladékból vagy szövetmintából, amely a szervből vagy testüregből származik;
    3. a reoperáció folyamán végzett direkt vizsgálat, illetve a szövettani vagy radiológiai vizsgálat a szervek vagy testüregek tályogjára vagy más egyértelmű fertőzésére utal;
    4. a sebész vagy az osztályos orvos a szervek vagy testüregek sebészi fertőzését diagnosztizálja.

1. Preoperatív ajánlások

1.1 Beteg-előkészítés

  1. Amennyire lehetséges, identifikáljunk és kezeljünk minden, a sebészeti beavatkozástól távol eső infekciót elektív műtétek előtt. El kell halasztani a műtétet az infekció gyógyulásáig. I/A
  2. Ellenőrizzük a vércukorszintet minden diabéteszes betegnél, különösen kerülendő a perioperatív hyperglykaemia! I/B
  3. Ösztönözni kell a beteget a dohányzás elhagyására, illetve szüneteltetésére. Elektív műtét előtt 30 nappal (előjegyzéskor) oktassuk a beteget a leszoktatásra. I/B
  4. A műtét előtti kórházi tartózkodás a lehető legminimálisabb legyen. II.
  5. A beteg rizikójának a felmérése céljából célszerű az ASA-pontszámok használata (21).

1.2 Műtét előtti fertőtlenítőfürdés, -fürdetés

Bizonyított, hogy a műtét előtti fertőtlenítőfürdő csökkenti a bőrön lévő baktériumok számát.

  1. Nagyon fontos a bőr tisztasága a fertőtlenítés előtt, ezért a beteg fertőtlenítőfürdése vagy -fürdetése a műtét időpontjához a lehető legközelebb essen. I/B
  2. Nincs azonban elegendő bizonyíték arra a vonatkozóan, hogy az alacsonyabb csíraszám alacsonyabb sebfertőzési aránnyal párosulna.

1.3 Műtét előtti borotválás

  1. Bizonyított, hogy ha a műtét előtti borotválás a műtét előtt több mint 24 órával történik, akkor magasabb a sebfertőzési arány. Ajánlás: lehetőleg közvetlenül műtét előtt max egy órával (11). Egy tanulmány leírta, hogy a borotválásnál 5,6%-os a sebfertőzési arány, míg az epilálásnál - vagy ha nem történt borotválás - ez az arány csak 0,6% (26).
  2. Ne távolítsuk el a szőrzetet műtét előtt, kivéve, ha az a bemetszés helyére esik! I/A
  3. Ha a szőr, haj eltávolítása szükséges, azt közvetlenül a műtét előtt végeztessük, és egyszer használatos borotvákat használjunk! I/A
  4. A hámsérülések elkerülése végett javasolt a fertőtlenítő hatású borotvahab használata. II.

1.4 Műtét előtti bőrfertőtlenítés

  1. A műtét előtti bőrfertőtlenítésnél ügyeljünk arra, hogy azt a metszésvonaltól kifelé, körkörösen végezzük.
  2. Engedélyezett bőrfertőtlenítő szereket (dr. Pechó Zoltán, dr. Milassin Márta: Tájékoztató a fertőtlenítésről. Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2000) alkalmazzunk a bőrfertőtlenítés elvégzéséhez. I/B
  3. A műtét előtti bőrfertőtlenítést a bemetszés helyén kell elkezdeni, koncentrikus körökben haladva a periféria felé. A fertőtlenített terület akkora legyen, hogy ha a bemetszési vonalat meg kell hosszabbítani, vagy drént kell bevezetni, akkor is elegendő nagyságú legyen. II.

1.5 Sebészi bemosakodás

Végrehajtása:

megfelelő sebészi bemosakodószer alkalmazásával az egészségügyi szabványban foglaltak szerint (18, 19).

  1. Közvetlenül a steril műtősköpeny és steril kesztyű felvétele előtt kell végezni.
  2. Az ideális, megfelelő sebészi bemosakodószer széles antimikrobiális spektrummal bír, gyorsan hat, és hatása hosszan tartó. I/B
  3. A körömtoalett, amennyiben szükséges, az első bemosakodás előtt végezhető. II.
  4. Fontos, hogy a bemosakodás végén a steril kesztyű felvételekor a kéz száraz legyen!
  5. A műtőben dolgozónak legyen a körme rövidre vágva, és ne viseljen műkörmöt, a körömfestés tilos! I/B
  6. A kézen tilos az ékszerviselet! II.
  7. A bemosakodást 5x1 percig kell végezni az engedélyezett bemosakodószerekkel. A bemosakodást a kéztől a könyökig kell végezni. I/B
  8. Bemosakodás után tartsuk a kezünket úgy, hogy a fertőtlenítőszer ne folyhasson vissza a kézre. A steril kesztyűt csak száraz kézre húzzuk fel, ha nincs idő a kéz megszáradására, töröljük meg steril kendővel. I/B

1.6 Teendők fertőzött vagy kolonizált sebész (dolgozó) esetén

Fertőző betegségben szenvedő (akut enteralis, légúti megbetegedés, gennyes bőrfolyamat) vagy kolonizált egyén a műtőben nem dolgozhat.

  1. Oktassuk és ösztönözzük a műtői személyzetet arra, hogy ha infekció gyanúja áll fenn, azonnal jelenteni kell a felettesnek. I/B
  2. Ki kell dolgozni egy konkrét helyi szabályozást arra, hogy a dolgozónak személyes felelőssége van a bejelentésben, milyen esetekben vonható ki a műtői tevékenységből, és a műtőbe való visszakerülésnek milyen feltételei vannak. Külön ki kell emelni, hogy kinek van joga ezeket az intézkedéseket meghozni. I/B

1. 7 Antibiotikum-profilaxis

  1. Csak indokolt esetben alkalmazzunk antibiotikum-profilaxist, hatékony antibiotikumot válasszunk a várható kórokozóval szemben az írott ajánlások alapján. I/A
  2. Az iv. antibiotikum adása időpontját úgy válasszuk meg, hogy a szérum- és a szöveti koncentráció a műtét időtartama alatt baktericid legyen. I/A (22)

2. Intraoperatív ajánlások

2.1 Műtői klíma-légtechnika

  1. Pozitív nyomású ventilációs rendszer ajánlott a műtőben. I/B
  2. Megfelelő filter használata és cseréje a szabványok szerint. I/B
  3. A bemenő levegő a mennyezeten, a légelszívás a padlószint közelében legyen. I/B
  4. Műtét alatt a műtő ajtaját zárva kell tartani. I/B
  5. Az implantációs műtéteket célszerű nagy tisztaságú (ultraclean) műtőben végezni. II.
  6. A lehető legkevesebben tartózkodjanak a műtőben. II.

2.2 Műtői felületek tisztítása, fertőtlenítése (takarítás)

A padló, fal, mennyezet, lámpák szerepe a sebfertőzések kialakulásában nem bizonyított. A műtő takarítása az engedélyezett technológia és fertőtlenítőszerek alkalmazásával (19).

2.3 Környezeti (mikrobiológiai) mintavételezés

Környezeti mikrobiológiai mintavételezést járványügyi vizsgálat részeként végezzünk. Ezen felül a higiénés ellenőrzés során vagy a klinikus indokolt kérésére mintavételezés végezhető.

2.4 Sebészeti eszközök sterilizálása

Az eszközök nem megfelelő sterilizálása járvány kialakulásához vezet. Az adekvát sterilizálási eljárások és azok kontrollja egyik sarokköve a sebfertőzések megelőzésének.

  • Sterilizáljunk minden sebészeti műszert a hazai előírásnak megfelelően! I/B (18)

2.5 Sebészeti ruhák, textíliák kérdése

  1. Zsilipruha: a műtő területére csak zsilipeléssel lehet belépni, a zsilipelés szabályait be kell tartani (14)!
  2. Az orr-száj maszk használatának célja kettős, a beteg és a dolgozó védelme. Védőszemüveggel kiegészítve a dolgozó számára megfelelő védelmet nyújt. A dolgozó viseljen maszkot a műtőbe lépéskor, ha ott műtét kezdődik, műtét vagy steril eszközök kezelése folyik. A maszkot helyesen kell használni, hogy az orrot és a szájat fedje. A maszkot a műtét teljes ideje alatt viselni kell. I/B Fertőző tuberkulózis esetén N95 jelzésű maszk használata a megfelelő.
  3. Sapka, cipővédő vagy cipőváltás: elsősorban a műtői személyzetet védi a vérrel és testváladékkal való szennyeződéstől. A védősapkát úgy kell viselni, hogy a hajat eltakarja, és az arcból minél kevesebb maradjon szabadon. I/B
  4. Steril kesztyű: minden bemosakodott személynek viselni kell. A steril kesztyű megakadályozza, hogy a kézről mikroorganizmus kerüljön a sebbe és a sebből a viselőre. Szakmailag indokolt esetben (műtét típusától, időtartamától függően), valamint sérülés esetén a kesztyűt cserélni kell. Várhatóan nagy vér- és testváladék-kontamináció esetén dupla kesztyű viselése ajánlott.
  5. Steril köpeny és izoláló: szerepük egy mechanikus barrier képzése a műtéti terület és a környező fertőző források között. Jelenleg két formájuk van egyszer és többször használatos.

2.6 Aszepszis és sebészi technika

Az aszepszis nagyon szigorú betartása minden műtőben tartózkodó személy részére kötelező. Az aneszteziológusoknak, akiket csak a líra választ el a műtéti területtől, szintén kötelező az aszepszis betartása.

  1. Steril eszközt, oldatot, gyógyszert felbontani csak közvetlenül felhasználás előtt lehet. II.
  2. Amennyiben drén szükséges, használjunk zárt szívódrént, és a dréncsövet egy másik incisiós nyíláson vezessük be. I/B
  3. Az aneszteziológusok és aneszteziológus asszisztensek a műtét alatt több invazív beavatkozást is végeznek (intravascularis kanül, endotrachealis tubus bevezetése, intravénás gyógyszerelés stb.), melyek az aszepszis rendszabályainak betartását követelik meg. I/A
  4. A kíméletes sebészi technika a legfontosabb módja a posztoperatív sebfertőzés megelőzésének. Az idegen test és drén szintén rizikófaktora a sebfertőzésnek. A zárt drén kisebb rizikó, mint a nyitott, de a zárt drént is időben el kell távolítani. A hypothermia is rizikótényezőnek számít, mert a vasoconstrictio miatt a seb oxigenizációja nem tökéletes.

3. Posztoperatív ajánlások

3.1 Posztoperatív sebkezelés

Kötözésnél az aszepszis szabályainak betartása szükséges. A steril fedőkötés cseréjét steriltechnikával szükséges végezni.

  1. Az elsődlegesen zárt sebet steril védőkötéssel kell fedni 48 óráig. I/B
  2. Higiénés kézfertőtlenítést kell végezni a sebkezelés előtt és után. I/B
  3. Ha a fedőkötést cserélni szükséges, steriltechnikát kell alkalmazni. II.

4. Surveillance

A sebfertőzés-surveillance adatainak a visszajelzése a sebésznek egy nagyon fontos komponense a sebfertőzés-megelőzés stratégiájának. A hatékony surveillance program magába foglalja az egységes sebfertőzés-definíciók használatát, a megfelelő surveillance módszer megválasztását, a rizikófaktorral összevetett sebfertőzési arányt és a visszajelzést egyaránt.

  1. A CDC-definíciókat kell alkalmazni egyértelműen mind az ambuláns, mind a fekvő betegeknél. I/B
  2. Az adatoknak tartalmaznia kell a kórházi tartózkodás időtartamát, valamint az ismételt felvételt. I/B
  3. A műtők beosztásáért felelős személy és az operatőr a műtétek előtt határozza meg a műtét várható tisztasági fokát. II.
  4. Minden műtétre kerülő betegnél rizikóbesorolást kell alkalmazni. II.
  5. A surveillance adatai alapján rizikócsoportok képzésére kell törekedni és a betegek e csoportokba való besorolására. II.
  6. A műtét típusához rendelt sebfertőzési arányt a sebészeti teammel közölni kell, a folyamatos minőségfejlesztés céljából. I/B

Irodalomjegyzék

  1. Altemeier W. A., Culbertson W. R., Hummel R. P.: Surgical considerations of endogenous infections-sources, types, and methods of control. Surg Clin North Am. 1968; 48:227-40.
  2. Calia F. M., Wolinsky E., Mortimer E. A. Jr., Abrams J. S., Rammelkamp C. H. Jr.: Importance of the carrier state as a source of Staphylococcus aureus in wound sepsis. J Hyg (Lond). 1969;67:49-57.
  3. Cruse P. J.: Surgical wound infection. In: Wonsiewicz M. J., ed. Infectious Diseases. Philadelphia: W. B. Saunders Co. 1992. 758-64.
  4. Dineen P., Drusin L.: Epidemics of postoperative wound infections asso-ciated with hair carriers. Lancet. 1973;2(7839):1157-9.
  5. Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001-2010. Egészségügyi Közlöny, 2001. augusztus 21. LI. évfolyam, 16. szám.
  6. Ford C. R., Peterson D. E., Mitchell C. R.: An appraisal of the role of surgical face masks. Am J Surg. 1967;113:787-90.
  7. Fráterné Nagy Kamilla: Az infekciókontroll a sikeres vezetés eszköze. Egészségügyi Gazdasági Szemle 39., 3., 231-237. 2001.
  8. Gaál Cs.: Sebészet. 3., bővített kiadás, Medicina, Budapest, 1994.
  9. Gulácsi L.: Minőségfejlesztés az egészségügyben. Medicina, Budapest, 2000.
  10. Gulácsi, L., Tatár Kiss Zs., Goldmann D. A., Huskins C.: (2000) Risk-adjusted Surgical site infection surveillance in Hungarian hospitals, The Journal of Hospital Infection. 2000;44.,1.:43-52.
  11. Gulácsi és mtsai: A szövődménymentes gyógyulásért 5. Kórházi sebfertőzés surveillance program 25 magyarországi kórházban, 1995-96. Eü. Gazdasági Szemle 34., 4., 301-319.
  12. Horan T. C., Gaynes R. P., Martone W. J., Jarvis W. R., Emori T. G.: CDC definitions of nosocomial surgical site infections, 1992: a modification of CDC definitions of surgical wound infections. Infect Control Hosp Epidemiol. 1992;13(10):606-8.
  13. Letts R. M, Doermer E.: Conversation in the operating theater as a cause of airborne bacterial contamination. J Bone Joint Surg [Am]. 1983;65:357-62.
  14. Losoncy György: A klinikai epidemiológia alapjai. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2001.
  15. Mangram A. J., Horan C. T., Pearson L. M., Silver L. C., Jarvis W. R.: Guideline for prevention of surgical site infection. Infect Control Hosp Epidemiol. 1999;20(4):247-278.
  16. Mastro T. D., Farley T. A., Elliott J. A., Facklam R. R., Perks J. R., Hadler J. L. et al.: An outbreak of surgical-wound infections due to group A streptococcus carried on the scalp. N Engl J Med. 1990;323:968-72.
  17. Noble W. C.: The production of subcutaneous staphylococcal skin lesions in mice. Br J Exp Pathol. 1965;46:254-62.
  18. Dr. Pechó Zoltán, dr. Milassin Márta: Tájékoztató a sterilizálásról. Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 1999.
  19. Dr. Pechó Zoltán, dr. Milassin Márta: Tájékoztató a fertőtlenítésről. Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2000.
  20. SHEA, APIC, CDC, SIS. Consensus paper on the surveillance of surgi-cal wound infections. Infect Control Hosp Epidemiol. 1992;13(10):599-605.
  21. A műtét előtti betegvizsgálatról és a műtéti előkészítésről, Az Anaesthesiológiai és Intenzív Therápiás továbbá a Sebész Szakmai Kollégium Ajánlása, Kórház, 1995. II. évf., 3. sz., 22-26.
  22. Szalka A.: Ajánlás a műtéti szisztémás antibiotikum-profilaxisra, A Fertőző és Trópusi Betegségek Szakmai Kollégiuma által elfogadott és támogatott ajánlás, Kórház 1994. I. évf., 2. sz., 12-17. oldal
  23. 18/1998. (VI. 3.) NM-rendelet a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről.
  24. Haley R. W.: (1993) Surveillance of nosocomial infections. Hospital Infections (ed. Bennett J. V., Brachman P. S., Sanford I. P.). Third Edition, Boston, 1993.
  25. Haley, R. W.: (1995) The scientific basis for using surveillance and risk factor data to reduce nosocomial infection rates. Journal of Hospital Infection (1995) (Supplement) 3-14.
  26. Guideline for prevention of Surgical Site Infection CDC, 1999.

Az irányelvről további információ kérhető:

Dr. Orosi Piroska, higiénikus főorvos,
Kenézy Gyula Kórház, 4043 Debrecen, Bartók Béla út 2-26.
Tel.: 52/511-732

Az irányelv a Center for Disease Control and Prevention (www.cdc.gov) és a Hospitals in Europe Link for Infection Control Through Surveillance (HELICS) program tapasztalatai és ajánlásai alapján készült.



Fejlesztés alatt!