Visszatérés a főoldalraHírekIsmertetőKereső
 

Módszertani levél menekülteket befogadó állomásokon dolgozó pszichiáterek számára

• Pszichiátriai Szakmai Kollégium •

Bevezetés

2001 tavaszán merült fel az igény, hogy a magyarországi menekülteket befogadó állomásokon (a továbbiakban: befogadóállomásokon) működő pszichiáterek számára egy egységes szakmai módszertani levél készüljön.

Az anyaghoz felhasználtuk a Magyar Pszichiátriai Kollégium 2001-ben kiadott „Állásfoglalását”, valamint több szakmai módszertani javaslatot is.

A módszertani levél célja

Segítséget nyújtani a befogadóállomásokon dolgozó egészségügyi személyzet számára, mert

  • az 1997. évi CLIV. törvény előírása szerint a minden menedékkérőre törvényesen kötelező járványügyi szűrővizsgálatok (59. §) után a menedékkérő bekerül a magyar egészségügy keretei közé, a karanténban kötelezően eltöltött időt követően, amíg szűrővizsgálatai nem zárulnak negatív eredménnyel.
  • Ezután pedig státusának megfelelően jogosult a magyar jogszabályok előírásaiból következő egészségügyi ellátásokra.
  • A befogadóállomásokon dolgozó pszichiáterek speciális és egyszerre többdimenziós problémákkal találják szembe magukat: egészségügyi, biológiai, pszichoszociális, szociális, kulturális, jogi, sőt vallási-spirituális problémákkal is.

Ez a lényegében pszichiátriai módszertani levél nem csak pszichiátereknek szól, hiszen a menekültügyben a pszichiátriai betegségekkel többféle szakma képviselői foglalkoznak.

  • A teammunka speciális megközelítést igényel. A módszertani levél segítheti egy új rendszer létrejöttét, nem állapotrögzítő, hanem progresszív anyag.
  • A team vezetője lehet - a helyzettől és a személyektől függően - a szociális munkás, a nővér, a pszichológus stb.
  • Egy horizontális rendszert kívánunk megjeleníteni, amely - jelenleg - egy optimális elérendő helyzetnek tűnhet, de néhány év múlva talán a minimumkövetelményeket jelenti a befogadóállomások szakellátásában.

Alapfogalmak

Az egészségügyi ellátás során felmerülő jogi és egészségügyi alapfogalmak a befogadóállomáson

  1. Menedékkérő
  2. Menekült
  3. Egyéb védelemre szorulók:
    • menedékes
    • befogadott
    • az a-c. pontban említett személyek hozzátartozói
  4. d) Befogadóállomás
    • A BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala üzemelteti, míg szakmai kérdésekben az ESZCSM ágazati felelőssége is fennáll. A befogadóállomás egyben gyermekvédelmi intézmény is [1997. évi XXXI. törvény 17. § (1) bek. g) pontja], ami mind a családban felnövő, mind az egyedülálló kiskorúak szempontjából fontos tény.
  5. e) Más szálláshely [a későbbiekben d-e) egységesen befogadóállomás]
  6. f) Beteg
  7. g) Egészségügyi ellátás
  8. h) Szűrővizsgálat

A fenti alapfogalmakat és a módszertani levél előírásait az 1997. évi CXXXIX., a 2001. évi XXXIX., az 1997. évi CLIV., az 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló előírásai szerint készítettük el.

Terápiás alapfogalmak

A gyógyszeres és pszichoterápiás alapfogalmak a szakágazat orvosai által ismert fogalmakkal azonosak (lásd a későbbiekben részletesen).

Alapelv az ellátás során

A beteg egészségügyi ellátása folyamán pszichiátriai sürgősségben is a legteljesebb mértékben megilletik a törvény adta betegjogok, valamint az adatkezelés és az adatvédelem szabályai.

Speciális körülmények a befogadóállomáson

A pszichiátriai ellátásban figyelemmel kell lenni arra, hogy a menekülttáborokban különösen szorongató élethelyzetben vannak a menedékkérők. Ez a

  • gyökérvesztés traumáját;
  • a korábbi, a menedékkérőt a szülőhazájában ért tárgyi, kapcsolati stb. veszteségeket;
  • a háborút, katasztrófahelyzetet;
  • a menekülés közben elszenvedett traumákat;
  • a befogadóállomáson lévő különleges élethelyzetet;
  • a mikrokörnyezetet - esetleges zsúfoltság, bezártságra emlékeztető helyzet;
  • a befogadóállomáson, pl. karantén, a tömeges ellátásból adódó problémákat;
  • a nyelvi megértés hiányát stb.

is jelenti, ami a fennálló pszichiátriai problémán túl másodlagos traumatizációt okozhat a betegnek.

Javaslatunk szerint a beteget - egy javasolt, optimális helyzetben - multidiszciplináris gyógyító team látja el.

A team tagjai a következők lennének:

  • pszichiáter (felnőtt-, gyermek-);
  • pszichológus (felnőtt-, gyermek-);
  • szociális munkás és segítő;
  • pszichiátriai végzettségű ápoló(nő);
  • védőnő;
  • szakterapeuta (mozgás- és más gyógyító terápiás szakember);
  • gyógyfoglalkoztató;
  • ügyvéd/jogi tanácsadó;
  • lelki gondozó (vallási szervezetek tagjai);
  • tolmács(ok);
  • laikus segítők.

Az ellátás szakmai célja

Mi a pszichiátriai tevékenység célja a befogadóállomásokon?

  • Az ellátás elsődleges szempontja a prevenció, az egészség megőrzése;
  • a „krízishelyzetek” kezelése;
  • a származási országból „hozott” pszichés, pszichiátriai problémák, a betegségek kezelése;
  • a „tábori helyzet által precipitált” tünetek gyógyítása vagy „csak karbantartása” (a WHO 1986-os deklarációja értelmében „minden menekülőt trauma áldozatának kell tekinteni”, tehát ebben a vonatkozásban a prevenció és az ellátás minden menekülőt megillet).

A kezeléseket illetően felmerülő kérdésekre a befogadóállomás illetékessége szerinti helyi ÁNTSZ orvosa ad választ.

Ki végezze a kezelést?

Optimális esetben a betegek kezelését az adott beteg ellátása szempontjából megítélve az alábbi szakemberekből, az esethez alkalomszerűen összeálló team végzi.

Pszichiáter szakorvos látja el - optimális esetben - a terápia megtervezését, az időszakos ellenőrzés feladatát a beteg gyógyulásáig.

Klinikai szakpszichológus - felnőtt-, illetve gyermekterápiákban való jártassággal. Feladata a pszichológiai szűrés megfelelő tesztvizsgálatokkal, a betegek kezelésének megtervezése, kivitelezése, ellenőrzése, megfelelő dokumentálása.

Szociális munkás és segítő
Feladata a pszichiátriai szűrés előkészítése, felvilágosítás, a beteg kapcsolattartásának biztosítása a multidiszciplináris teammel, a különféle terápiák, pl. szocio-, közösségi terápiák megszervezése, működtetése, az ehhez szükséges környezet kialakítása, a családdal, a közvetlen közösséggel és más szolgáltatószervezetekkel való kapcsolattartás segítése, önsegítő csoportok létrehozásának segítése, a tevékenység dokumentálása.

Pszichiátriai végzettségű ápoló(nő)
Feladata a pszichiátriai szűrés segítése, a terápiák ápolási feladatainak végrehajtása, kapcsolattartás biztosítása mind a gyógyító team tagjaival, mind a környezettel, dokumentáció vezetése.

Védőnő
Feladata a gyermekpszichiátriai munka szomatikus vonatkozásainak biztosítása.

Szakterapeuta
Feladata a pszicho- és szocioterápiák képzettségének megfelelő kivitelezése, a kapcsolattartás elősegítése a gyógyító team tagjaival és a beteg környezetével, dokumentáció.

Gyógyfoglalkoztató
Feladata a beteg rehabilitációjával kapcsolatos terápiák megszervezése, a kapcsolattartás facilitálása, dokumentáció.

Ügyvéd/jogi tanácsadó
Feladata a beteg jogi képviselete, a számára nyújtott jogi tanácsadás, kapcsolattartás a multidiszciplináris teammel és a menedékkérő jogállását meghatározó személyekkel, az orvosi dokumentáció és adatkezelés jogszerűségének figyelemmel kísérése.

Lelki gondozó
Feladata a kapcsolattartás elősegítése a beteg terápiája, gyógyulása érdekében, a beteg spirituális rehabilitációjáról való gondoskodás, dokumentáció.

Tolmács

Laikus segítő - többnyire önkéntes
Feladata a beteg és a multidiszciplináris team kapcsolatának segítése, a beteg körüli mindennapi teendők segítése, gondoskodás a környezettel való kapcsolattartásról, klubterápiák, önsegítő csoportok létrehozásának elősegítése, dokumentáció.

A kezelés javallata

Minden olyan enyhe vagy súlyos pszichés zavar, amely az egyén életvezetését akadályozza, a közösségbe való beilleszkedését zavarja, vagy az őt körülvevő szociális közeg mindennapi tevékenységét, életvitelét akadályozza. A javallat felállításánál a különféle tünetbecslő, pszichés károsodást, ill. az életminőség változását mérő skálák használata javasolható, úm. CPS50, BPRS24, KEF.

A kezelés módja

Gyógyszeres és/vagy pszichoterápiás kezelés. A gyógyszeres kezelésnél lehetőség szerint a közgyógyellátási listán szereplő, valamint a tb által támogatott 100, ill. 90%-os gyógyszereket érdemes előnyben részesíteni.

A jövőbeni cél: a gyógyszerelési lehetőségeket kiterjeszteni a mindenkor korszerű gyógyszerelési protokollok szerint.

A pszichoterápiás intervencióknak számos feltétele van:

  • a terapeuta és a gyógyító team szakmai felkészültsége (lásd később);
  • a terápiás körülmények és lehetőségek figyelembevétele;
  • valamint a várható eredmények mérlegelése a bevitt terápiás erőfeszítés és a gyógyulási lehetőségek arányának becslésével.

A kezelés adaptációja a befogadóállomás járó betege számára

Fontos szerepet kap a beteg és környezete felvilágosítása, nevelése, az igények és a terápiás lehetőségek közös mérlegelése, valamint a jól kiépített orvos-beteg kapcsolat nyomán a gondozás megszervezése a terápiás team bevonásával. Külön hangsúlyt érdemel az orvos-beteg, a környezetterápiás team oda-vissza jelző információáramlása és annak pontos dokumentálása.

A kezelés célja a pszichiátriai problémák kezelésén túl a családi és kisközösségi erők „feltámasztása”, a hatékony kezelés megtanítása, a rekreációs és gyógyító aktivitások elindítása. A pszichoszociális intervenciókat felváltják a kisközösségi és a családi programok.

Várható hatások, mellékhatások, interakciók

A gyógyszeres és pszichoterápiás kezelések hatásáról, mellékhatásáról, a különféle gyógyszerek interakcióiról a pszichiáter pontos tudással rendelkezik, és tapasztalatait, elvárásait, esetleges választ váró kérdéseit tanácsos megosztania a beteggel, ill. közvetlen környezetével - természetesen az etikai határokon belül.

A kezelés ajánlott időtartama

Külön kell választani a kezelés és a gondozás/utánkövetés időtartamát.

  • Az aktív kezelés idejét a Pszichiátriai Szakmai Kollégium „Állásfoglalása” alapján érdemes mérlegelni - természetesen a tolmács segítségével működő terápiák esetén ezek az idők legalább egyharmad időtartammal bővülnek (többel nem érdemes hosszabbítani a kifáradás lehetősége miatt).
  • A gondozás vagy utánkövetés különösen nehéz feladat a gyakran részleges compliance miatt. Tapasztalataink szerint ezt érdemes a rendelőn kívül, a beteg környezetében végezni a család vagy az egyéb szűkebb közösség bevonásával - természetesen ismét a szakmai diszkréció szem előtt tartásával. Ezt a beteg együttműködése és szakmai szempontok határozzák meg.

A kezelés eredményének értékelése

A pszichiátriai munka értékelése, az eredmények becslése ma is számos vita tárgya. Az alkalmazkodási problémák, a krízishelyzetek, a különféle stresszbetegségek megszűnésekor felmerülő komorbiditás azonban kétségeket vethet fel a kezelés eredményességével kapcsolatban. Javasolható a különböző tünetbecslő skálák (Hamilton, Beck, Spielberger, Harvard's trauma symptom scale, WHOQOL-Bref, gyermekeknél a különböző speciális gyermekdepressziós skálák, gyermekeknál Spielberger-skála, Pinoos, Raven stb.), valamint az életminőség-jelző táblák használata.

Dokumentáció

A multidiszciplináris team tagjainak kötelessége és az ellátás nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő dokumentáció.
Ez a szűréstől a különféle terápiák alkalmazásán keresztül az utógondozásig terjed. Erre a célra a klinikai gyakorlatban használt „kórrajz” vagy „karton” forma és a „munkanapló” használata ajánlható, valamint az ún. „foglalkoztatási napló”, amely egyben a befogadóállomás személyzetét is informálhatja a terápiás eljárásokról.

Az irányelv leírása

A pszichiátriai zavarok gyógykezelése a befogadóállomáson

A beteg ellátását a diagnosztikus és indikációs szakasz előzi meg.

  1. Előzetes diagnosztikus vizsgálat: 1 ülésen végzett exploratív beszélgetés, dokumentálással, szükség szerint pszichológiai tesztvizsgálattal. Csatlakozhat hozzá krízisintervenció vagy pszichoterápiás konzultáció.
  2. Kivizsgálás (pszichodiagnosztikai és indikációs): 1-4 ülésen végzett pszichodiagnosztikus exploráció, dokumentálás, terápiára szocializálás, indikációállítás, problémamegfogalmazás és a terápiás célkitűzés megfogalmazása.
  3. Pszichoterápiás szűrés: pszichés tekintetben veszélyeztetett populáció vagy személy preventív, célzott vizsgálata egy ülésen, melynek eredményeként kezelési javaslat vagy átirányítás történik a megfelelő dokumentációval.
  4. Pszichoterápiás véleményezés: szakvélemény kérése esetén, de a beteg további kezelése érdekében is fontos az élet-, a kórtörténet és a pszichodiagnosztikai vizsgálatok eredményeinek összegzése, valamint a javasolható módszerek kiválasztása megfelelő dokumentáció mellett.

Módszerek

Betegségek és pszichoterápiás módszerek a befogadóállomáson:

  • F00-F09 Organikus és szimptómás mentális zavarok
    A szükséges és az alkalmazható módszerek a szomatikus és a szociálpszichiátriai beavatkozások közül kerülnek ki - lásd Pszichiátriai zavarok gyógykezelése - pszichiátriai protokoll, 2001.
  • F10-19 Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok
    Az ellátást az addiktológiai ellátási stratégia határozza meg.
  • F20-29 Skizofrénia, schizotypiás és paranoid zavarok
    Az ellátást a komplex pszichiátriai (biológiai, szociálpszichiátriai és pszichoterápiás) kezelési stratégia határozza meg, a pszichoterápia alkalmazására ennek keretében kerül sor.
  • F30-F39 Hangulatzavarok
    Az ellátási stratégiát a pszichofarmakológiai és a pszichoterápiás kezelés összekapcsolása határozza meg. Alkalmazhatók a kognitív, szimbólumterápia, pszichodráma-csoportterápia, pszichoanalitikusan orientált pszichoterápia, hipno-, család- és párterápia, aktív analitikus pszichoterápia, személyközpontú pszichoterápia, jungi terápia. Felhívnánk a figyelmet a korábbi és folyamatos traumatizációkat követő hangulatzavarok gyakoriságára a befogadóállomások populációjában.
  • F40-49 Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok
    Az ellátási stratégia a pszichoterápiás kezelésre épül, más kezelés ennek kiegészítéseként jön szóba.
    Külön ki kell emelni az F43 csoportba tartozó betegségek (súlyos stressz által kiváltott reakciók és alkalmazkodási zavarok) kezelésénél a krízisintervenciót és az egyéni és csoportos pszichoterápiás módszereket (úm. egyéni, dinamikusan orientált pszichoterápia, fókuszterápia, animációs- és egyéb csoportterápiák stb.).
  • F50-59 Viselkedészavarok, amelyek fiziológiai zavarokkal és testi tényezőkkel társulnak
    Az ellátási stratégia a pszichoterápiás kezelésre épül, más kezelések ennek kiegészítéseként jönnek szóba.
  • F60-69 A felnőtt személyiség- és viselkedészavarai
    Az ellátási stratégia a pszichoterápiás kezelésre épül, más kezelések ennek kiegészítéseként jönnek szóba.
  • F70-79 Mentális retardáció
    A kezelési stratégia a fejlesztő és karbantartó pszichoszociális programokra épül. A pszichoterápiás kezelés ennek kiegészítéseként jöhet számításba.
  • F80-89 A pszichés fejlődés zavarai
    Az ellátási stratégia a pszichoterápiás kezelésre épül, más kezelés ennek kiegészítéseként jön szóba. Gyógypedagógiai eljárások, logopédiai és mozgásterápiás beavatkozások, gyermekpszichiátriai osztályos rendszer, családpszichoterápia.
  • F90-99 A viselkedés és az érzelmi-hangulati élet rendszerint gyermekkorban vagy adolescentiában jelentkező zavarai
    Az ellátási stratégia a pszichoterápiás kezelésre épül, más kezelés ennek kiegészítéseként jön szóba.

Szocioterápiás módszerek

Formái:

  • munkaterápia;
  • foglalkozásterápiák:
    • kreatív és művészeti terápiák;
    • képzőművészeti terápiák;
    • zeneterápia;
    • biblioterápia;
    • színjátszás-terápia;
    • mozgásterápiák - gesztus- és pantomimterápiák;
    • játékterápia;
    • kombinált foglalkoztatásterápiák - zenés festés, animációs csoportterápia.

Szociális készségek tréningje

  • Kommunikációs tréning;
  • problémamegoldó tréning;
  • asszertív tréning;
  • pszichoedukáció;
  • mindennapi élettevékenység programjai;
  • fejlesztő terápiák.

Közösségi terápiák

Terápiás közösség létrehozása, klubterápiák, önsegítő szervezetekhez való tartozás kiépítése, gyermekek számára a helyi vagy a befogadóállomás iskolai képzésébe való beilleszkedés, speciális képzések kialakítása.

Részletes irányelv

Szervezeti feltételek

Járóbeteg-ellátás

A pszichiátriai betegek - az esetlegesen elkerülhetetlen kórházi kezelésen kívül - nagy része járó betegként kezelhető. Figyelembe kell venni a hazánkban komoly hagyományként élő gondozási szempontokat, valamint a befogadóállomásokon speciális hangsúlyt és színt nyerő közösségi pszichiátria szempontjait.
Ennek megfelelően optimális, ha a gondozás - a rövid gyógyszeres/pszichoterápiás intervenciók kivételével, pl. receptírás, depóinjekció beadása, személyes/intim problémák megbeszélése - gyakran a beteg szobájában, a befogadóállomáson történik, külső vizitek formájában.
Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a pszichiáterrel szakképzett ún. „multidiszciplináris gyógyító team” dolgozzon.

A kulturális különbözőségek és a befogadóállomások speciális környezete miatt nemcsak a beteg és az őt körülvevő közösség rendszeres felvilágosítására, nevelésére van szükség, hanem a segítő személyzetet is állandó oktatásban, átképzésben kell részesíteni a multikulturális pszichiátria változó igényeinek megfelelően. Ez a pszichiáter és az őt segítő szakmai referensek feladata, de szakmai profiltól és az aktuális igényektől függően a multidiszciplináris team többi tagja is vezethet továbbképzéseket. A pszichiáternek is rendszeres továbbképzésben kell részesülnie a különleges körülményeknek megfelelően.

A kórházi kezelés idején, valamint a kezelések közti/utáni időszakban fontos a beteggel, környezetével, a gyógyításban részt vevő személyekkel való aktív kapcsolattartás. A beteg rehabilitációjában fontos szerepet töltenek be a befogadóállomásokkal együttműködő szociális, egészségügyi, oktatási és más szolgáltatószervezetek, intézmények.

Az egyéni és a csoportterápiák helye a rendelő, kivéve olyan eseteket, amikor az a beteg(ek) szobájában történik. Kialakítása a befogadóállomás és a pszichiátriai team feladata lenne. A pszichiátriai rendelő ne legyen azonos a háziorvos vagy más szakorvos rendelőjével! Biztosítani kell a zavartalan, nyugodt körülményeket, a hosszas várakozás elkerülését. A rendelésen csak a lélektani munka szempontjából releváns személyek vehetnek részt a gyógyító teamből. Szükség esetén szakképzett anyanyelvi tolmácsot is kell alkalmazni.

Célszerű, ha a rendelő egy otthonosan berendezett szobából és egy váróból áll, ahol a gondozó/nővér fogadja a betegeket, és végzi a szükséges adminisztrációt. Ajánlott egy kezelőhelyiség létrehozása is - életmentő és pszichiátriai - gyógyszerekkel.

Külön gondosságot igényel a pszichoterápiás szakrendelő létrehozása, amelyet a különféle pszichoterápiás módszerek követelményei szerint kell kialakítani.

Alapkövetelmény, hogy a rendelő önálló helyiség legyen. Minimálisan két ember kényelmes tartózkodásához kell tér, de család-, csoportterápia esetén ez módosul. Egyéni terápiákhoz legalább 6 nm, család- és csoportterápiák esetén minimum 12 nm szükséges.

A berendezés feleljen meg a lélektani munka követelményeinek, ezek: kényelem, zavartalanság, biztonság, otthonosság, tisztaság.

Váróhelyiség nem feltétlenül szükséges, bár a menedékkérőket gyakran kísérik családtagjaik a rendelésre, ezért célszerű megteremteni a várakozás lehetőségét számukra, leülési lehetőséggel.

Külön mellékhelyiség és kézmosási lehetőség szükséges mind a kezelőszemélyzet, mind a beteg számára, a megfelelő higiénés körülmények biztosítása mellett.

A terápiák dokumentálásában szem előtt kell tartani az adatvédelmi előírásokat. Ehhez a kezelőhelyiségben biztosítani kell egy zárható szekrényt az orvosi dokumentáció biztonságos elhelyezéséhez, esetleg saját számítógépet is.

Speciális terápiás eszközök is szükségesek, pl. a gyermekterápiákhoz játékkészlet, több terápiához nélkülözhetetlen tesztek, kérdőívek, képmagnó stb.

A rendelőben lehetőséget kell biztosítani a betegnek a rendelési jogosultság ellenőrzésére, ami például a diplomák, szakvizsga, szakjártasságot bizonyító dokumentumok kifüggesztésével történhet.

Fekvőbeteg-ellátás

A befogadóállomások vonatkozásában ez a kórházi kezelést megelőző vagy krízisfektető (24 órás) és a kórházi kezelést követő utókezelő (kórházi elbocsátás után néhány hétig), illetve krónikus pszichiátriai kezelő részlegből áll. Kivételesen indokolt esetekben, veszélyeztető állapotokban a beteg jogai ideiglenesen korlátozhatók a mindenkori érvényes jogszabályi előírások szerint.

A fentieknek megfelelően ki kell dolgozni egy betegtájékoztatót, és le kell fordítani a befogadóállomásokon előforduló nyelvekre, hiszen több kultúrában ma is még ismeretlen fogalom a pszichiátriai kezelés.

A pszichiátriai betegek rehabilitációjában fontos a befogadóállomásokon az önsegítő csoportok létrehozásának elősegítése is. Ez a multidiszciplináris gyógyító team és a beteg közötti terápiás kapcsolat megtámogatásában és a beteg további rehabilitációjában nagy szerepet kap. Ebben sokszor jelentős segítséget nyújtanak az egyházak.

Szerkezeti és működési feltételek

Humán feltételek

A pszichiátriai betegellátásban nélkülözhetetlen a multidiszciplináris gyógyító team (lásd fent). Fontos a többi szakterületen dolgozó orvosokkal való szoros együttműködés, de legalább ennyire szükséges a beteget körülvevő közeg segítő tagjaival való állandó kapcsolattartás.

Hangsúlyozni kell a multidiszciplináris gyógyító team rendszeres szupervíziójának fontosságát. A pszichiátriai munka különleges megterhelést jelent a gyógyító személyzetnek. Minden munkanap végén ajánlott szakember által vezetett szakmai szupervízió, de legalább a „debriefing”, és havonta legalább két alkalommal a team összes tagja számára egy külső, szakmai szempontból kompetens szupervizor igénybevételével szupervíziós ülés tartása. Így és kizárólag így előzhető meg a team „traumatizációja”, valamint - hosszabb távon - a kiégése.

Tárgyi feltételek:

  • rendelő (lásd korábban a rendelő leírásánál);
  • foglalkoztató szoba:
  • gyerekek számára: játékokkal és a foglalkoztatáshoz szükséges feltételekkel;
  • felnőttek számára: krónikus és utókezelésben levő pácienseknek a foglalkoztatáshoz szükséges feltételekkel;
  • gyógyszerkészlet: közgyógyellátási listán levő és 100, valamint 90%-os térítésű gyógyszerek;
  • egyéb nélkülözhetetlen gyógyszerek és pszichodiagnosztikus eszközök.

Tevékenységek leírása

Diagnosztikus és indikációs szakasz

  1. Exploráció, adatrögzítés, dokumentáció - 60 perc.
  2. Kivizsgálás (sz. e. szomatikus vizsgálatok), pszichodiagnosztika, dokumentáció - 60-240 perc.
  3. Pszichiátriai szűrés: pszichés tekintetben veszélyeztetett személy vagy adott populáció preventív, célzott vizsgálata, dokumentáció - 60-120 perc.
  4. Pszichiátriai véleményezés szakvélemény kérése esetén bíróságnak vagy a beteg kérésére hatósági személynek, dokumentáció - 120 perc.
  5. Konzultáció társszakmák képviselőivel, a multidiszciplináris team tagjaival.

Terápiás szakasz
(a Pszichiátriai Szakmai Kollégium „Állásfoglalását” szem előtt tartva)

  1. Gyógyszeres terápiák megválasztása, tünetekhez rendelése (feltüntetve természetesen a dokumentációban).
  2. Alap-, ill. szakpszichoterápiás ülések megválasztása, az ülések dokumentációja.

Értékelő szakasz

  1. Folyamatos értékelés a kezelés közben, találkozásonként dokumentálva.
  2. A kezelés befejezésekor összegző értékelés - lehetőség szerint számítógépes program használatával.
  3. A team tagjainak szóló visszajelzések a kezelés közben és befejezésekor, kommunikáció és azok dokumentációja.

Etikai megfontolások

A pszichiátria szerepe kiemelkedő a befogadóállomás egészségügyi rendszerében, mind a megelőzés/mentálhigiéné, mind a gyógykezelés szempontjából. Az egészségügyi problémák jogi és társadalmi-közösségi vonatkozásaiban szintén fontos szerepet játszik a pszichiátria.

Az orvosi titoktartás a multidiszciplináris gyógyító team összes tagjára vonatkozik.

Felhívjuk a figyelmet a befogadóállomásokon levő különleges emberi/közösségi/jogi helyzetből adódó problémákra, melyek esetében az etikai szempontok különösen szigorú mérlegelésére van szükség:

  • fokozott függőségi igény és lehetőség;
  • fokozott kiszolgáltatottságból (talajvesztettségből);
  • a szociális-jogi-egészségügyi-vallási szférák összefonódásából;
  • a segítés korlátjaiból;
  • a kompetenciahatárokból adódó problémák.


Fejlesztés alatt!