Módszertani levél a 2003. évi védőoltásokról

• Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ •

Bevezetés

Jelen módszertani levél a fertőző betegségek megelőzése céljából szükséges védőoltások 2003. évre érvényes hazai gyakorlatát, továbbá az oltásokkal kapcsolatos általános és specifikus indikációkat, kontraindikációkat, az oltóanyagok beszerzésére, tárolására, felhasználására, az oltási nyilvántartásokra, jelentésekre vonatkozó kötelezettségeket, illetve ajánlásokat foglalja össze.

A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján kialakított oltási rend érvényesülését az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, továbbá annak a járványügyre vonatkozó rendelkezései (a 18/1998. [VI. 3.] NM-rendelet) biztosítják.

Oltásokkal kapcsolatos kontraindikációk

Összességében kevés az a betegség vagy állapot, mely esetében az oltás kontraindikált.

A védőoltásoknak abszolút kontraindikációja nincs. A kontraindikációk figyelembevételét a járványügyi helyzet, valamint az oltással kivédhető betegség veszélyessége határozza meg.

Általános oltási kontraindikációk

1. Lázas betegség

2. Immunológiai károsodás

Élővírus-tartalmú vakcina, illetve BCG nem adható:

• immundeficiens betegségben (celluláris és humorális immundeficienciában: kombinált immundeficiencia, agammaglobulinaemia, illetve hypogammaglobulinaemia stb.) szenvedőknek;
• malignus betegség (lymphoma, Hodgkin-kór és más RES-t érintő tumorok, leukémia stb.) következményes immunszuppressziójánál;
• terápiás immunszuppresszió esetén (nagy dózisú szisztémás kortikoszteroid-kezelés, sugárkezelés).

3. Súlyos oltási szövődmény korábbi előfordulása

• Amennyiben egy oltott személynél az oltás következtében anafilaxiás reakció, kollapszus, sokk, encephalitis/encephalopathia, vagy nem lázas konvulzió alakult ki, nem szabad ugyanazzal az oltóanyaggal a későbbiekben védőoltásban részesíteni.

4. A gyermek neurológiai rendellenességei

• Pertussiskomponenst tartalmazó vakcina nem adható progresszív idegrendszeri betegségben szenvedő gyermeknek (nem kontrollált epilepszia, csecsemőkori görcsök, progresszív encephalopathia).

5. Terhesség

• Terhes nőknél csak a legindokoltabb esetben végezhetők oltások, akkor, ha a fertőzés lényegesen jelentősebb veszélyt jelent, mint az oltással összefüggő fokozott oltási reakció, vagy esetleges szövődmény.
• Élővírus-tartalmú vakcinák nem adhatók terhes nőnek, mivel e vakcinavírusok magzatkárosító hatása még nem kellően ismert. Ezen indokból orális Poliovirus-vakcina (OPV) is csak feltétlenül indokolt esetekben adható.
• A gyakorta lázas reakciót okozó vakcinák (pl. tífuszvakcina) használata egyedi elbírálást igényel.

6. A vakcina bármely összetevőjével szembeni túlérzékenység, hiperszenzitív, anafilaxiás reakciók

Ha valamely oltóanyag olyan antibiotikumot, vagy bármely egyéb összetevőt tartalmaz, amely iránt az oltandó ismert, súlyos hiperszenzitivitással rendelkezik, az oltás nem végezhető el.

Az 1-6. pontban felsorolt kontraindikációk egy része átmeneti (láz, terhesség), mások (immundeficiencia, korábbi súlyos oltási szövődmény, neurológiai rendellenesség, vagy antibiotikum okozta anafilaxiás reakció) állandóak.

A kontraindikációk 2. pontjában leírtakkal ellentétben a HIV-pozitív személyek (akár tünetmentesek, akár tünetesek) általában olthatók élővírus-tartalmú vakcinával, mivel náluk az esetleges betegség lényegesen nagyobb rizikót jelent, mint az oltás. BCG-vel azonban tünetes HIV-pozitív (AIDS-beteg) személyek nem olthatók, illetve a HIV-pozitív anyák újszülöttjei sem részesíthetők. A HIV-pozitív személyek szükséges oltásaiban, az oltás időzítésében a klinikai védőoltási szaktanácsadás orvosa dönt.

Az életkorhoz kötött, folyamatos oltások esetében lehetőség van az átmeneti kontraindikációk miatt elmaradt oltások pótlására. A folyamatos oltási rendszer lehetőséget ad arra is, hogy a gyermeket optimális egészségi állapotában immunizáljuk: az oltások végzése nem korlátozódik egészen szűk időtartamra, mint kampányoltás esetében.

Ennek megfelelően a folyamatos oltási rendszerben több lehetőség van mérlegelésre, illetve relatív kontraindikációk figyelembevételére, mint a kampányoltások esetében. Kétségtelenül fontos az indokolt kontraindikációk figyelembevétele,

azonban legalább ilyen fontos, hogy a védőoltások időben megtörténjenek, tehát ha kontraindikáció nincs, minden oltható gyermeket a megadott időben oltásban kell részesíteni.

Az oltási kontraindikációk megítélése sokat változott az elmúlt években. A korábban oltási kontraindikációk közé sorolt állapotok egy részénél jelenleg inkább a védőoltások elvégzésének fokozott jelentősége hangsúlyozott. Ledált egészségi állapot esetén ugyanis egy fertőzés, fertőző betegség kialakulása lényegesen nagyobb veszélyt jelent az esetleges oltási reakciónál.

Fentieknek megfelelően az alábbiakban felsorolt állapotok/betegségek nem tekinthetők kontraindikációknak, tehát az oltásokat el kell végezni:

• allergia, asztma vagy más atópiás manifesztációk nyugalmi szakasza;
• konvulziók a családi anamnézisben;
• lokális szteroidkezelés;
• dermatosisok, ekcéma vagy más lokalizált bőrbetegség;
• krónikus szív-, tüdő- és vesebetegség;
• neurológiai betegségek stabil állapota (pl. központi idegrendszeri bénulás) és Down-

szindróma;

• újszülöttkori sárgaság;
• újszülöttkori kis súly;
• alultápláltság;
• a gyermek anyatejes táplálása;
• az oltandó anyjának terhessége;
• betegség inkubációs ideje.

Amennyiben az oltó orvos bizonytalan egy esetleges oltási kontraindikáció megítélésében, célszerű, ha a klinikai védőoltási szaktanácsadás, vagy a megyei epidemiológus segítségét veszi igénybe.

Életkorhoz Kötötten kötelező védőoltások

OLTÁSI NAPTÁR, 2003
Oltás	Életkor	Megjegyzés
Folyamatos oltások
BGC Hib DPT I/a + IPV DPT I/b + OPV DPT I/c + OPV MMR + OPV + Hib II DPT II + OPV DPT III + OPV	0-6 hét 2 hónap 3 hónap 4 hónap 5 hónap 15 hónap 3 év 6 év	Általában szülészeti intézményben
Kampányoltások*
dt	11 év	szeptember hónapban, az általános iskolák VI. osztályában
MMR-revakcináció	11 év	október hónapban, az általános iskolák VI. osztályában
Hepatitis B	14 év	az 1. oltás szeptember hónapban, az általános iskolák VIII. osztályában

*Az oltások végzésénél nem elsősorban az életkor, hanem az iskolai osztályok az irányadóak.

BCG = Bacillus Calmette-Guérin/tuberkulózis elleni oltóanyag
DPT = diftéria-pertussis-tetanusz elleni oltóanyag
Hib = Haemophilus influenzae b elleni oltóanyag
IPV = inaktivált Poliovirus-vakcina
OPV = orális Poliovirus-vakcina
MMR = morbilli+mumpsz+rubeóla elleni oltóanyag
dt = diftéria-tetanusz emlékeztető oltás céljára.

BCG-oltások

• Az újszülöttek BCG-oltását a szülészeti intézményben, illetőleg a születést követő 6 héten belül, folyamatos oltás keretében kell elvégezni.
• A születést követő 6 héten belül BCG-oltásban részesített csecsemőket 6 hónapos koruk betöltésekor ellenőrizni kell. Azoknál a csecsemőknél, akiknél a BCG-oltás helyén beszűrődés, vagy heg nem látható, a BCG oltást tuberkulinpróba nélkül meg kell ismételni.
• A 2. pontban felsoroltak BCG-oltását a házi gyermekorvos, háziorvos, tüdőgondozó intézeti asszisztens, illetve Calmette-nővér egyaránt elvégezheti. Javasolt, hogy egy-egy területen (megyében) egységes rend szerint történjenek a BCG-oltások. Az egy-egy területre vonatkozó egységes eljárás kialakítása tekintetében a megyei/fővárosi (továbbiakban: megyei) pulmonológus szakfőorvos és a megyei epidemiológus főorvos javaslata alapján az illetékes megyei tisztifőorvos döntése szerint kell eljárni.
• A BCG-oltások szervezése, végrehajtása, illetőleg nyilvántartása tekintetében a 18/1998. (VI. 3.) NM-rendeletben, illetve az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet és a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ által 2001-ben a BCG-oltásokról kiadott módszertani levélben foglaltak az

„Ellenjavallatok” címszó 1. pontjának kivételével az irányadók. (A 2500 grammnál kisebb születési súly nem tekintendő a BCG-oltás kontraindikációjának.)

Folyamatos oltások

• A b típusú Haemophilus influenzae (Hib) fertőzés elleni védőoltások első részletét 2 hónapos korban kell adni. Az oltási séma - az alkalmazott oltóanyag típusától függően - később kerül kiadásra.
• Diftéria-pertussis-tetanusz védőoltások (a továbbiakban: DPT), poliomyelitis elleni védőoltások inaktivált poliomyelitis vakcinával, illetve orális poliomyelitis-vakcinával (a továbbiakban: IPV, illetve OPV)
• betöltött 3 hónapos korban DPT-t és IPV-t együtt tartalmazó, TETRACOQ 0,5 elnevezésű vakcinát, illetőleg a „Tisztított és adszorbeált diftéria-pertussis-tetanusz oltóanyag alapimmunizálásra”, 4 és 5 hónapos korban a „Tisztított és adszorbeált diftéria-pertussis-tetanusz oltóanyag alapimmunizálásra” elnevezésű, a betöltött 36 hónapos korban kötelező DPT II és a betöltött 6 éves korban kötelező DPT III oltásra pedig a „Tisztított és adszorbeált diftéria-pertussis-tetanusz oltóanyag újraoltásra” elnevezésű, 0,5 ml letöltésű vakcinákat kell alkalmazni.
• Amennyiben 3 hónapos korban nem TETRACOQ kerül beadásra, a DPT-vakcina beadásával egyidejűleg más testtájékra IPV-t kell beadni.
• A DPT I/b, I/c oltással egyidejűleg OPV-t („Polio Sabin” elnevezésű, 10 adagos kiszerelésű, orális élő poliomyelitis-vakcinát), és az oltási sémától függően Hib-vakcinát kell adni. A DPT II és DPT III oltásokkal egyidejűleg OPV szintén adandó.
• Azoknál a csecsemőknél, akiknél az orális poliovakcina adása állandóan kontraindikált (immundeficiens betegségben szenvedők), IPV-t kell használni. Az oltási sémát a használati utasításnak megfelelően egyedileg kell megtervezni az OEK, illetve az ÁNTSZ epidemiológusával történt konzultációt követően.
  A DPT, illetve a poliomyelitis elleni oltások kontraindikációja minimális, illetve igen ritka az olyan állapot, amely az egyik oltást lehetővé teszi, míg a másik esetében kontraindikáció áll fenn. Ennek megfelelően az oltási naptár szerint azonos hónapban esedékes vakcinákat különböző testtájékba egyidejűleg kell beadni. Egy esetleges elmaradás esetében az oltás-pótlás általában valamennyi oltásra egyaránt és egyidejűleg vonatkozik.
• Azon csecsemőknél és kisgyermekeknél, akiknél a pertussiskomponens adása tartósan kontraindikált, a csecsemőkori alapimmunizálásra és a 3, továbbá a 6 éves korban szükséges (DPT-t helyettesítő) ismételt oltásra a Di-Te Forte oltóanyagot kell használni.
• Egyadagos kiszerelésű morbilli-mumpsz-rubeóla (MMR) trivalens oltóanyaggal kell oltani a 15 hónapos korukat betöltött kisgyermekeket. A trivalens oltóanyag adásával egy időben OPV-oltásban és Hib emlékeztető oltásban is részesíteni kell a gyermekeket.

Kampányoltások

Iskolai kampányoltások

Az életkorhoz kötött kötelező oltásokat 11 éves kortól iskolai oltások keretében kell elvégezni. Bár számos előnye van a folyamatos oltásnak, ennek ellenére 11-14 éves korban a gyermekek sokkal eredményesebben utolérhetők iskolában, mint egyedileg. Ugyanakkor kampányoltás keretében egy közösség számára rövid időn belül lehet biztosítani a megfelelő védettséget, s ennek igen nagy jelentősége van.

A kampányoltások iskolai osztályokra és nem a tanulói életkorokra vonatkoznak. A megadott iskolai osztályon kívüli (alsóbb osztályok) tanulók csak abban az esetben oltandók, ha igen nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy sohasem érik el az oltásra kijelölt iskolai osztályt (pl. az általános iskola III. osztályába járó 14 éves gyermek hepatitis B ellen oltandó, hiszen joggal feltételezhető, hogy időközben kimarad az iskolából).

Az alábbi életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokat kampányoltások keretében kell végezni:

Diftéria-tetanusz emlékeztető oltás (dt)

Az 1991. június 1. - 1992. május 31. között születettek (azaz az általános iskolák VI. osztályát a 2003/2004-es tanévben végzők) oltása 2003. szeptember hónapban történik meg.

(Értelemszerűen azon gyermekek, akik ehhez a korosztályhoz tartoznak, de valamilyen ok miatt már dt emlékeztető oltásban részesültek, 2003-ban nem oltandók.)

Az oltásokat „Diftéria-tetanusz tisztított és adszorbeált oltóanyag emlékeztető oltás céljára” elnevezésű vakcinával kell végezni.

MMR-újraoltások

Élő, attenuált kanyaró-mumpsz-rubeóla vírust tartalmazó vakcinával újraoltásban részesülnek az

• 1991. június 1. - 1992. május 31. között születettek (azaz az általános iskola VI. osztályát a 2003/2004-es tanévben végzők) iskolai oltások keretében 2003. október hónapban.

Hepatitis B elleni védőoltások

• Azok a VIII. osztályos tanulók, akik az alapimmunizálás első részletét 2002. szeptemberében kapták meg, a második részletet 2003. márciusában kapják.
• Hepatitis B elleni védőoltásban részesülnek az 1989. június 1 - 1990. május 31. között születettek (azaz az általános iskola VIII. osztályát a 2003/2004-es tanévben végzők) iskolai oltások keretében.

Az oltási sorozat első részletét 2003 szeptemberében kell beadni.

Az oltási sorozat további részleteinek beadásáról az alkalmazandó oltóanyagtól függően később történik intézkedés.

Egyéb kampányoltások

Hepatitis B

A felsőfokú egészségügyi képesítést adó oktatási intézmények elsőéves hallgatói számára kötelező a hepatitis B elleni védőoltás.

Az oltások első részletét 2003 szeptemberében kell biztosítani, október hónapban kerül sor az alapimmunizálás 2. részletének beadására.

A szeptember-október hónapban oltott hallgatók 3. oltása 2004 első negyedévében történik.

Diftéria-tetanusz

Az orvostudományi egyetemek V. éves hallgatói, a felső- és középfokú egészségügyi oktatási intézmények utolsó éves hallgatói/tanulói diftéria-tetanusz elleni védőoltásban részesíthetők önkéntes alapon.

Az oltások elvégzésének ideje: április-május.

Az oltásokat „Diftéria-tetanusz tisztított és adszorbeált oltóanyag emlékeztető oltás céljára” elnevezésű vakcinával kell végezni.

Különböző védőoltások adása között betartandó legrövidebb időközök

Különböző inaktivált oltóanyagok (pl. tetanusz, influenza, DPT stb.) egyszerre, vagy meghatározott időköz tartása nélkül, bármikor beadhatók.

Ugyancsak egyidejűleg, vagy időköz tartása nélkül adható inaktivált kórokozó tartalmú és élővírus tartalmú vakcina, vagy a BCG is.

Különböző élővírus-vakcinák egyszerre is adhatók (pl.: MMR és sárgaláz). Ha azonban nem egyszerre történt a beadásuk, az élővírus-vakcinák adása között legkevesebb 4 hét intervallumot kell tartani.

Ugyancsak 4 hét intervallum tartandó az élővírus-vakcinák és a BCG, illetve a BCG és az élővírus-vakcinák beadása között.

Egyidejűleg beadott oltóanyagok nem szívhatók össze azonos fecskendőbe, az oltásokat különböző testtájakra kell beadni (pl.: jobb és bal felkar stb.). Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az oltóanyagok alkalmazási előirata megengedi az egy fecskendőbe történő összeszívást (pl.: Tetracoq és ActHib).

Élővírus-tartalmú vakcinák - az OPV kivételével - gamma-globulinnal egyszerre nem adhatók. Gamma-globulin-oltást követően ezen vakcinák - a gamma-globulin mennyiségétől függően - minimálisan 3 hónap intervallum után adhatók be. Az élővírus-vakcinák adását követő 2 héten belül megbetegedési veszély elhárítása céljából adott gamma-globulin az előző oltás hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolja, ezért ebben az esetben az élővírus-tartalmú oltóanyag beadását a gamma-globulin alkalmazását követő 3 hónap múlva meg kell ismételni. Gamma-globulin az élő Poliovirus- vakcinával végzett oltások eredményességét nem befolyásolja, tehát fertőzés veszélye (pl. hepatitis) miatt adott gamma-globulin, a korábban adott, vagy bármikor később esedékes OPV adását nem befolyásolja, azt megismételni nem szükséges.

Oltások között szükséges intervallumok (hetekben)

	I. o.	Év.-v.	OPV	BCG	Gg
I. o.	0	0	0	0	0
É.v.v.	0	0/4 hét	0/4 hét	4 hét	2 hét
OPV	0	0/4 hét	4 hét	0/4 hét	0
BCG	0	4 hét	0/4 hét	-	0
Gg	0	3 hó	0	0	3 hó

I. o. = inaktivált oltóanyag (beleértve a DPT, a dt, az IPV, a hepatitis A, B, a Haemophilus influenzae, a Pneumococcus, Meningococcus, a kullancsencephalitis és influenza elleni vakcinákat is).
Év.-v. = élővírus-vakcina.
OPV = orális Polio-vakcina.
Gg = gamma-globulin.

0= Nem szükséges intervallumot tartani.
0/4 hét = egyidejűleg, vagy 4 hét intervallum betartásával adható.

Életkorhoz kötötten kötelező védőoltások pótlása

Azoknál a gyermekeknél, akiknél bármelyik kötelezően előírt védőoltás elmaradt, azt a legrövidebb időn belül pótolni kell. Azok az orvosok, akik bölcsődébe, óvodába vagy általános iskolába, illetőleg egyéb gyermekközösségbe, továbbá oktatási intézménybe kerülő gyermekek/tanulók vizsgálatát végzik, az életkor szerint esedékessé vált oltások megtörténtét ellenőrizni, a hiányzó oltásokat pedig pótolni kötelesek. Gyermekközösségbe, továbbá alsó- és középfokú oktatási intézménybe csak az előírt oltásokkal rendelkező gyermekek vehetők fel.

Azokat a gyermekeket, akik 36 hónapos koruk betöltéséig a kötelező DPT-pertussis és IPV/OPV oltásaikat egyáltalán nem, vagy hiányosan kapták meg, „Tisztított és adszorbeált diftéria-pertussis-tetanusz oltóanyag alapimmunizálásra” elnevezésű vakcina 0,5 ml-es adagjával és IPV, illetve OPV beadásával kell immunizálni a következők szerint:

• ha egyetlen oltást sem kaptak, DPT + IPV vakcinát kell adni, amelyet 4-6 hetes időközzel 2 alkalommal DPT + OPV-oltás követ;
• ha csak egy oltást kaptak, abban az esetben 2 alkalommal 4-6 hetes időközzel DPT + OPV- oltásban kell részesíteni;
• ha két oltást kaptak, egy alkalommal DPT + OPV-oltást kell adni;
• amennyiben a DPT-oltásban még nem részesült gyermek poliomyelitis elleni védőoltásban legalább egy alkalommal már részesült, az első DPT oltással egyidejűleg is OPV-t kell adni.

Ha DPT III + OPV-oltás idején megállapítható, hogy az oltandó gyermek egyetlen DPT-oltást sem kapott, vagy csak egyetlen alkalommal részesült DPT-oltásban, a DPT III-oltás helyett 4-6 hetes időközzel kétszer kell „Diftéria-Tetanusz Forte”, alapimmunizálásra szolgáló vakcinával oltani. Az ilyen gyermeket egy év múlva ugyancsak Di-Te Forte vakcinával emlékeztető oltásban kell részesíteni.

Ha a DPT III-oltás idején azt állapítják meg, hogy az oltandó gyermek a korábban kötelező DPT-oltásait hiányosan, de legalább két alkalommal megkapta, az alapimmunizálásra szolgáló Di-Te Forte vakcina 0,5 ml-es adagjával kell védőoltásban részesíteni.

Fenti oltáspótlások keretében végzett DPT, vagy Di-Te Forte oltásokkal egyidejűleg OPV-t is kell adni.

Óvodai, általános és középiskolai, továbbá főiskolai és egyetemi felvételt megelőzően azt a gyermeket, illetőleg fiatalt, aki az oltási dokumentációk szerint kanyaró-mumpsz-rubeóla elleni aktív immunizálásban (illetve életkora szerint szükséges revakcinációban) nem részesült, és akinél oltási kontraindikáció nem áll fenn, MMR-oltásban kell részesíteni.

Nyilvántartások és jelentések az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokról

A „BCG-oltások”, a „Folyamatos oltások” és a „Kampányoltások” c. fejezetekben felsorolt védőoltásokat a Gyermek-egészségügyi Kiskönyvbe (ISBN 963 04 3330 3), valamint a Gyermek-egészségügyi Törzslapra (C. 3341-24/A) kell feljegyezni. A 8 éven aluliak oltásait a Védőoltási Kimutatás (C. 3334-5/a/új) megnevezésű nyomtatványon is nyilván kell tartani. Az oktatási intézményben (általános iskola, középiskola, főiskola, egyetem) tanulók oltásait a „Kimutatás oktatási intézményben tanulók védőoltásairól” (C. 3334-19/új sz.) című nyomtatványon is regisztrálni kell a Gyermek-egészségügyi Kiskönyvbe való bejegyzés mellett.

A 14 évesnél idősebb személyek védőoltásainak egyedi nyilvántartása céljából a védőoltások megtörténtét a „Védőoltási könyv 14 év feletti személyek részére” című oltási könyvbe is be kell jegyezni.

Ha a gyermek oltását nem a területileg illetékes háziorvos, házi gyermekorvos végzi, az elvégzett oltások adatait, az oltást beadó orvos 24 órán belül jelenti a területileg illetékes városi intézetnek. A gyermekek oltási adatainak továbbítására három példányban kitöltendő, perforált lapokkal rendelkező nyomtatványt, az ún. „Oltási értesítőt” (1. sz. melléklet) kell használni. Ezen értesítő két példányát kell eljuttatni az ÁNTSZ városi intézetének, mely 1 példányt továbbít a gyermek lakóhelye szerinti védőnői körbe.

Az oltó orvosnak a folyamatos oltásokról havonta, a kampányoltásokról annak befejezését követően azonnal jelentést kell tenni az ÁNTSZ városi intézetének. Az ÁNTSZ városi intézete a folyamatos oltások összesített adatait havonta, a kampányoltások adatait az oltás befejezését követően küldi meg az ÁNTSZ megyei intézetének. Az ÁNTSZ megyei intézetei a kampányoltásokról szóló jelentéseket - beleértve az ún. egyéb kampányoltásokat is - a kampányoltás után két hónap múlva, a március, június, szeptember és december havi oltási jelentéseket (jelentés a folyamatos állásáról és az átoltási ütem) a tárgyhónapot követő második hónap 10. napjáig megküldik az OEK Járványügyi Osztályának. (Pl. a márciusi jelentést május 10-ig.)

Az ÁNTSZ megyei intézeteinek a 2003. évről szólói jelentéshez előírt táblázat megfelelő rovatainak kitöltésével meg kell adni az alábbi időszakokban született gyermekek oltásainak teljesítésére vonatkozó adatokat a következő csoportosítás szerint:

Védőoltás	Jelentendő korcsoportok (születési idő szerint)
BCG	2002. I. 1. - 2002. XII. 31.
Hib I/a	2002. I. 1. - 2002. XII. 31.
DPT I/a+IPV	2002. I. 1. - 2002. XII. 31.
DPT I/b+OPV+Hib I/b	2002. I. 1. - 2002. XII. 31.
DPT I/c+OPV+Hib I/c	2002. I. 1. - 2002. XII. 31.
MMR+OPV+Hib II	2001. I. 1. - 2001. XII. 31.
DPT II+OPV	1999. I. 1. - 1999. XII. 31.
DPT III+OPV	1996. I. 1. - 1996. XII. 31.

A fentieken kívül az itt fel nem tüntetett iskolai kampányoltásokra (diftéria-tetanusz, MMR, hepatitis B) vonatkozó adatokat is jelenteni kell.

Az újszülöttkori BCG-oltások 6 hónapos korban történő ellenőrzésének eredményéről 3 havi összesítő jelentést kell készíteni, amelyet a gondozó háziorvos/házi gyermekorvos, illetve a védőnő az ÁNTSZ városi intézetének, mely az összesítést követően a megyei intézetnek, ezen utóbbi pedig az OEK Immunbiológiai Készítmények Minőségellenőrző Főosztályának küldi meg.

Megbetegedési veszély esetében kötelező védőoltások

Akut fertőzési veszély esetében a legrövidebb időn belül

Aktív immunizálásban kell részesíteni

• a hastífuszos beteg környezetéhez tartozókat;
• a diftériás beteg környezetében élőket;
• a pertussisos beteg környezetében a 6 éven aluli gyermekeket;
• a kanyarós beteg környezetében;
• a rubeólás beteg környezetében;
• a mumpszos beteg környezetében élő veszélyeztetetteket;
• a tetanuszfertőzési veszélynek kitett személyeket;
• a veszettségexpozíciónak kitett személyeket.
• A hastífusz fertőzési veszélynek kitett személyeket tífuszvakcinával kell oltani.
• A hastífusz kórokozó-hordozó környezetében élő veszélyeztetett személyeket márciusban, idényoltás keretében hastífusz elleni védőoltásban kell részesíteni.
• A diftériás, illetve pertussisos beteg környezetében a 6 éven aluli gyermekek szükséges oltását az OEK Járványügyi Osztályával történt megbeszélés alapján egyedileg kell mérlegelni.
• A diftériás beteg környezetében a 6 évesnél idősebbeket a „Diftéria-tetanusz tisztított és adszorbeált oltóanyag emlékeztető oltás céljára”, illetve 25 éves kortól a „Tisztított és adszorbeált diftéria-tetanusz oltóanyag felnőttek részére” megnevezésű oltóanyaggal (0,5 ml) kell oltani.
• Kanyaró megbetegedés előfordulása esetén a beteg környezetében élő, 15 hónaposnál idősebb, 33 évesnél fiatalabb, oltási dokumentációval nem rendelkező, továbbá a korábban újraoltásra kötelezett, de revakcinációban nem részesült személyeket élő, attenuált kanyaróvírus-tartalmú oltóanyaggal kell oltani. Gyermek- és ifjúsági közösségben kanyaró megbetegedés előfordulása esetén a revakcináció szükségességéről, illetve annak kiterjesztéséről az OEK Járványügyi Osztályával történt előzetes egyeztetést követően kell dönteni. Az oltásokat MMR trivalens vakcinával kell elvégezni.
• Rubeólás beteg környezetében élő 15 hónaposnál idősebb, 28 évesnél fiatalabb, oltási dokumentációval nem rendelkező személyeket MMR trivalens vakcinával kell védőoltásban részesíteni.
• Mumpszos beteg környezetében a 15 hónaposnál idősebb, 19 évesnél fiatalabb, oltási dokumentációval nem rendelkező személyeket MMR trivalens vakcinával kell védőoltásban részesíteni.
• Hepatitis B elleni védőoltás kötelező a HbsAg- pozitív gravidák újszülöttjeinek az alábbi séma szerint:

Védőoltás	Az oltás ideje
Hepatitis B immunglobulin 0,5 ml	születést követő 12 órán belül
HB-vakcina (0,5 ml) 1. oltás	születést követő 12 órán belül
HB-vakcina (0,5 ml) 2. oltás	az 1. oltást követő 1 hónap múlva
HB-vakcina (0,5 ml) 3. oltás	az 1. oltást követő 6 hónap múlva

Azon anyák újszülöttjeinél, akiknél a hepatitis B- szűrővizsgálat eredménye a szülés időpontjában nem áll rendelkezésre, a hepatitis B aktív immunizációt meg kell kezdeni, és az anya szerológiai statusától függetlenül a fenti séma szerint kell folytatni.

• A tetanuszfertőzésre gyanús sérülések alkalmával a sebészi ellátáson kívül a sérülteket az alábbiak szerint kell védőoltásban részesíteni:
• A korábban alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban részesült (1940. december 31. után születettek, illetve az ennél idősebbek közül főként az 1986. évtől megkezdett kampányoltások során oltottak) sérültek számára elegendő 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid adása. (Azoknál a személyeknél, akik 10 éven belül diftéria elleni védőoltásban nem részesültek, ajánlott a „Tisztított és adszorbeált diftéria-tetanusz oltóanyag felnőttek részére” oltóanyag adása.) Ha a seb súlyosan roncsolt, földdel szennyezett, idegen test maradt bent, fejsérülés fordult elő, sokk, kivérzés, súlyos égési sérülés, radioaktív sugárzás esete áll fenn, akkor a toxoid mellett 1 ampulla 500 NE „TETIG 500”-at kell adni. Ha az alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban részesült személy utolsó oltását egy éven belül kapta és sérülése nem súlyos, nem szükséges tetanusz toxoidot adni.
• 11 évesnél fiatalabb sérült esetében tetanusz toxoid helyett a védőoltási naptár szerint soron következő tetanusz toxoid tartalmú oltóanyag (DPT vagy dt) adása ajánlott.
• alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban nem részesült (vagy ezt igazolni nem tudó) sérültet 500 NE TETIG 500 immunglobulin és 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid egyidejű beadásával kell aktív/passzív immunizálásban részesíteni. A sérülés ellátása és az ehhez társuló aktív/passzív immunizálás után a sérült aktív immunizálását folytatni kell a tetanusz elleni teljes védettség (2 oltásból álló alapimmunizálás és legalább 1 emlékeztető oltás) eléréséig.
• Veszettségre gyanús sérülés esetén az oltásokat haladéktalanul meg kell kezdeni (posztexpozíciós oltás). A gyermekeknek és a felnőtteknek a 0., 3., 7., 14. és a 30. napon kell beadni egy-egy adagot. (Az indikáció felállításához, illetve az oltások esetleges elhagyásához szakmai anyagok [OEK: Tájékoztató a veszettségfertőzésre gyanús sérülésekkel kapcsolatos eljárásokról], illetve a használati utasításban leírtak figyelembevétele szükséges.)

Passzív immunizálásban részesítendők 16%-os humán gamma-globulinnal

• Járványos májgyulladásban szenvedő beteg környezetéhez tartozó személyek a lehető legrövidebb időn belül (legfeljebb az expozíciót követő 14. napig), testtömegkilogrammonként 0,02 ml (16%-os oldat) adásával;
• a kanyarós beteg fogékonynak tekinthető környezetéből, az expozíciót követő 6 napon belül 0,25 ml/ttkg (16%-os oldat) adásával: a 15 hónaposnál fiatalabb, ezért aktív immunizálásban még nem részesíthető kisgyermekek, illetve azon 33 évesnél fiatalabb, kanyarón át nem esett, kanyaró ellen nem oltott személyek, akiknél az aktív immunizálás ellenjavallt.

Megbetegedési veszély elhárítása céljából térítésmentesen végzendő egyéb védőoltások

Tetanusz

Tetanusz elleni aktív immunizálásban részesíthetők önkéntes alapon: az 1941. január 1. előtt született, korábban tetanusz elleni aktív immunizálásban nem részesült személyek abban az esetben is, ha aktuálisan tetanuszra gyanús sérülés náluk nem fordult elő. A védőoltások az év során korlátozás nélkül végezhetők.

Influenza

Influenza elleni térítésmentes védőoltásban részesíthetők körét az országos tisztifőorvos 2003-ban kiadandó körlevele foglalja magában.

Hepatitis B

Hepatitis B elleni védőoltás javasolt:

• a hepatitis B akut beteg, ill. a krónikus HBV- hordozó szexuális partnereinek és fertőzési veszélynek kitett családi kontaktjainak;
• dializált betegeknek és hemofíliásoknak.

A hepatitis B elleni immunizáció 3 oltásból áll: 0., 1. és a 6. hónapban kell beadni az egyes oltásokat. Bizonyos esetekben (pl. dializálandó betegek) a gyors immunválasz elérése érdekében ún. gyorsított séma (0., 1., 2. hónap) is alkalmazható, azonban ilyenkor egy év múlva emlékeztető oltásra is szükség van.

A dializáltak és az immunhiányos betegek esetében javasolt a primovakcináció utáni ellenanyagválasz ellenőrzése, és a 10 NE/l értéknél alacsonyabb ellenanyagszint esetén újabb sorozatoltás szükséges. Az eredményesen oltott dializáltaknál az ellenanyagszintet évente célszerű ellenőrizni, és ha az anti-HBs ellenanyagok titere <10 NE/l alá csökken, emlékeztető oltás adása javasolt.

Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltások

A 18/1998. (VI. 3.) NM-rendelet 9. §-a értelmében a munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kockázatokat, a munkahelyi expozíciót (veszélyeztetettséget) a külön jogszabályban (61/1999. [XII. 1.] EüM-rendelet) foglaltaknak megfelelően felmérni. Ennek csökkentése érdekében - a munkáltatónak a foglalkoztatás feltételeként - biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását, így pl. hastífusz, kullancsencephalitis, hepatitis A és B, veszettség, diftéria és tetanusz elleni immunizálását.

Javaslatok az alapimmunizálás és/vagy újraoltás szabályaira

Hastífusz

Hastífusz elleni védőoltásban kell részesíteni azon munkavállalókat, akiknek folyamatos, vagy időszakosan végzett munkája során a S. typhivel való fertőződésük nem zárható ki. Ezen munkavállalók közé tartoznak azok, akik munkájuk révén szennyvízzel, emberi ürülékkel rendszeresen kontaktusba kerülhetnek (csatornamunkások, mélyépítők, laboratóriumok és kórházi fertőző osztályok munkatársai stb).

Kullancsencephalitis

Kullancsencephalitis elleni védőoltásban kell részesíteni azt a munkavállalót, akinél a munkavégzés alkalmával a kullancsencephalitis- fertőzés kullancsexpozíció révén nem zárható ki (pl. erdőgazdasági dolgozók, olajmunkások stb).

Hepatitis B elleni oltás szükségessége az egészségügyi dolgozóknál

A hepatitis B-fertőzést a vér, szövetnedvek és testváladékok közvetítik. Azoknál az egészségügyi dolgozóknál szükséges a hepatitis B elleni oltás, akik egészségügyi intézményben olyan tevékenységet végeznek, amelynek során rendszeresen kontaminálódhatnak vérrel, vérkészítményekkel, szövetnedvekkel, váladékokkal, testfolyadékokkal, illetve az ezekkel szennyezett eszközökkel, műszerekkel. Fokozott fertőzési veszélynek kitett egészségügyi dolgozók esetén az oltási sorozat befejezését követő 1-2 hónap múlva célszerű a primovakcináció eredményességének ellenőrzése, és a 10 NE/l-nél magasabb anti-HBs ellenanyagszint biztosítása.

Hepatitis A elleni oltás szükségessége egészségügyi dolgozóknál

A fertőzés fekál-orál terjedésű, a kórokozót a széklet közvetíti. Az egészségügyben a fertőződési veszély minimális, mivel a higiénés szabályok betartása a normál populációban szokásos standardoknál erőteljesebb. A lakossági átlagnál magasabb kockázat azon ellátások során feltételezhető igen szűk körben, amelyeknél hepatitis A- vagy arra gyanús betegeket látnak el. Megjegyzendő azonban, hogy a munkavédelmi szabályok betartásával a fertőzés általában megelőzhető. Kérdéses esetekben ajánlható egyes munkakörökben vagy tevékenységek végzése esetén az egészségügyi dolgozók hepatitis A átvészeltségi vizsgálatának elvégzése a munkáltató költségére, és a vizsgálatok eredményének ismeretében kizárólag a fogékonyak oltása.

Veszettség elleni preexpozíciós oltások

Veszettség vírusával foglalkozó állatorvosokat, laboratóriumi munkatársakat, ebrendészeti dolgozókat megelőző (preexpozíciós) oltásban szükséges részesíteni. A veszettségvakcina preexpozíciós oltási sémája a következő: 0., 28. és 56. nap + 1 év múlva a 4. dózis, vagy 0., 7. és 21. nap + 1 év múlva a 4. dózis. Immunszupprimált személyek preexpozíciós oltása nem javasolt. A védőoltási sorozat beadását követően az ellenanyagtiter évenkénti meghatározása ajánlott. Aktuális fertőzés gyanúja esetén úgy kell eljárni, mint a posztexpozíciós oltások utáni újrafertőződés esetén.

Diftéria elleni oltás

Fertőzőosztályokon dolgozó vagy humán eredetű vizsgálati anyagok feldolgozásával foglalkozó mikrobiológiai laboratóriumok munkatársai számára szükséges a diftéria elleni védőoltás abban az esetben, ha az életkorhoz kötött kötelező oltásokban részesült személy 10 évnél régebben kapta utolsó diftéria elleni védőoltását. Az oltásokat a „Tisztított és adszorbeált diftéria-tetanusz oltóanyag felnőttek részére” elnevezésű vakcinával kell elvégezni.

Tetanusz elleni védőoltás

Azon személyek számára, akik olyan munkakört látnak el, melynek esetében földdel szennyezett sérülések előfordulhatnak (mélyépítés, mezőgazdasági tevékenység, állatgondozás stb.) tetanusz toxoid adása szükséges. Ha a munkavállaló az életkorhoz kötött kötelező valamennyi tetanusz elleni oltásban részesült, az utolsó oltást követő 10 év múlva szükséges oltani, s hasonló munkakör ellátása esetén az oltásokat 10 évenként kell ismételni. Az oltások végezhetők monovalens tetanusz, vagy diftéria-tetanusz oltóanyaggal. (25 évesnél fiatalabbak esetében: „Diftéria-tetanusz tisztított és adszorbeált oltóanyag emlékeztető oltás céljára”; 25 évesnél idősebbek esetén: „Tisztított és adszorbeált diftéria-tetanusz oltóanyag felnőttek részére”.)

Meningococcus-betegség elleni védőoltás

Az egészségügyi dolgozók általában az átlag lakosoknál nincsenek jelentősebben kitéve a Meningococcus-fertőzés veszélyének, azonban bizonyos speciális munkakörökben, ellátásoknál felmerül a specifikus védelem/és vagy antimikrobiális profilaxis szükségessége.

A nemzetközi ajánlásokat is figyelembe véve egészségügyi ellátás/tevékenység esetében védőoltás javasolt:

• mikrobiológiai laboratóriumok azon munkatársainak, akik purulens meningitisben vagy szeptikémiaban szenvedő beteg liquorát és/vagy hemokultúráját rendszeresen vizsgálják;
• mikrobiológiai laboratóriumok azon munkatársainak, akik a N. meningitidis törzsek további részletes vizsgálatával rendszeresen foglalkoznak;
• fertőző agyhártya-gyulladásos betegek ellátására kijelölt kórházi fertőző- és/vagy intenzív osztályok munkatársainak, akik ezen betegek ellátása révén (resuscitatio, intubálás stb.) rendszeresen fokozott expozíciónak vannak kitéve.