Visszatérés a főoldalraHírekIsmertetőKereső
 
Betegség leírása

Taeniasis

Betegség megnevezésének szinonímái:

  • Taenia galandféreg okozta fertőzés
  • Cysticercosis
  • Simafejű galandféreg fertőzés
  • Horgasfejű galandféreg fertőzés
  • Beef tapeworm infection
  • Pork tapeworm infection
  • Cestodes
  • Tapeworms

BNO:

  • B68

Alapadatok:

  • Férfi: 1 éves kortól
  • Nő: 1 éves kortól

Betegség leírása:

  • A simafejű, illetve a horgasfejű galandféreg által okozott fertőző megbetegedés.

Betegség lefolyása:

  • A galandférgek a szalagférgek közé tartozó paraziták, melyek világszerte előfordulnak.

    A Taeniák közül emberi megbetegedést képesek okozni a 20-25m-re nőt Diphyllobotrium latum-on kívül 1./ a Taenia saginata (simafejű galandféreg), 2./ Taenia solium (horgasfejű galandféreg), 3./ Hymenolepis nana. Mindhárom utóbbi őshonos DK-Európában, Ázsiában és Közép-,Dél-Amerikában, míg Közép és Kelet-Afrikában, Közel-Keleten, Közép-Ázsiában inkább a T. saginata, DK-Ázsiában, Dél-Európában, Közép és Dél Amerikában a T. solium gyakoribb.

    Hazánkban többnyire behurcolt esetek fordulnak, valamint a kimutatott éves gyakoriság nem éri el az egy tucatnyit.

    A fertőzés forrása leggyakrabban a nyers, illetve nem kellően hőkezelt húsban megtalálható fertőzőképes lárva. A T. saginata a szarvasmarha, míg a T. solium a sertés húsában található meg. A hús elfogyasztása után a lárvák kikelnek a vékonybélben és 2-3 hónap alatt kialakulnak a kifejlett, ivarérett férgek. A kifejlett galandféreg fején (scolex) tapadókorongok, illetve horogkoszorú található, mely alkalmas a bélfalban való tartós megkapaszkodásra. Rendkívül hosszú ideig, akár 20 évig is elélhet a bélben a kifejlett féreg. A T. saginata akár 10 méter, a T. solium akár 8 méter hosszúra is megnőhet. Mindezek ellenére a bélben elő (!) férgek viszonylag ritkán okoznak komoly panaszt. Az ivarérettség elérése után a féreg farki részen levő ízek (proglottisok) leválnak és nagyszámú pete ürül a széklettel együtt. Az ürülő peték a talajból eljuthatnak a szarvasmarhákba és a sertésekbe. Ezeknek a köztesgazdáknak a tápcsatornájánan a peték kikelnek és a lárvák a bélfalon kersztül a keringésbe, majd az izmokba jutnak, ahol nyugvó állapotba kerülnek. A nyugvó, fertőzőképes lárvákat nevezik borsókának, cysticerkának. Innen származik a szarvasmarhák Cysticercosis bovis-nak, illetve a sertések Cysticercosis cellulosae-nak nevezett parazitafertőzése.

    Az emberre az jelenti a legnagyobb veszélyt, ha nem lárvákkal, hanem petékkel fertőződik, mert ilyenkor a humán szervezet köztigazdaként szerpel a féreg életciklusában. A bélben kikelő lárvák főleg az agyba és szembe jutnak el, bár gyakorlatilag bármely szervben, szövetben kialakulhatnak a borsókák. Ezt nevezik humán cysticerkózisnak, invazív cysticerkózisnak. A borsókának megfelelően a szövetek elpusztulnak, helyi gyulladás esetleg vérzés alakul ki, mely különösen az agy érintettsége esetén fatális lehet.

    Rossz szociális körülmények, nem kielégítő szennyvízelvezetés esetén a petéket ürítő ember nemcsak környezetét, hanem nem megfelelő személyi hygiene esetén saját magát is megfertőzheti és invazív cysticercosis jöhet létre.

    Lárvákkal való fertőződés esetén taeniasisról beszélünk.

    Ilyenkor a panaszokat a féreg növekedése, mozgása okozza. A parazita a fejlődéséhez szükséges tápanyagot a tápcsatornában haladó béltartalomból nyeri, melynek következtében a gazdaszervezet nem tud elegendő nyersanyagot felszívni. Ennek következtében étvágytalanság, lassú fokozatos fogyás, illetve felszívódási zavar (malabsorptio) figyelhető meg. Nagyon gyakran tünetmentes az egyén. Hasi diszkomfortérzés, enyhe vérszegénység, gyengeség, nyugtalanság előfordul. A T. saginata-ra jellemző, hogy vándorol a tápcsatornában, mely során akár epeúti elzáródást (extrahepaticus biliaris obstructio), akár "vakbélgyulladást" (appendicitis acuta) is okozhat. Taeniasis esetén nem jellemző a perifériás vérképben sem a fehérvérsejtszám emelkedése (leukocytosis), sem az eosinophil granulocyták túlsúlya (eosinophilia). Ez sokkal inkább invazív cystycercosis esetén jellemző.

    Taenia petékkel való fertőződés esetén a lárva vándorlásának és letokolódási helyének megfelelő panaszok, tünetek alakulnak ki. A vérkeringéssel vándorló lárvák általában nem okoznak érelzáródást. Az adott szövetben letokolódó lárva helyi eosinophil túlsúlyú gyulladást hoz létre, gyakran a környező sejtek pusztulását okozva. A nyugvó állapotú lárva körül masszív kötőszövetes tok képződik. A leggyakoribb célszervek az agy, a szem, az izmok, a szívizom.

    -Központi idegrendszeri cysticercosis: agyi és gerincvelői érintettség is előfordul. Egyszerre több borsóka van jelen (multiplex). Igen veszélyes forma, mivel agyi, agytörzsi vérzést, bénulást, érzéskiesést, elzáródásos hydrocephalust (vízfejűség), görcsrohamot, viselkedészavart, kómát, kisagyi beékelődést, halált okozhat.

    -Szem cysticercosisa: általában egyoldali üvegtesti gyulladást (uveitis cysticercosa) okoz. Szintén súlyos forma, mely látásvesztést okoz.

    -Szívizom cysticercosis: szívritmuszavarokat, szív ingerületvezetési zavarokat okozhat. Jellemzően mészsók rakódnak le a 1-1,5 cm-es cystákban, melyek nagy felbontású, ultragyors computertomográfiás (CT) vizsgálat során láthatóak lehetnek.

    -Vázizomzat, mozgatóizomzat cysticercosisa: az érintett izom gyenge, a rhabdomyolysisre jellemző enzimeltérések a perifériás vérben (CK-MM, harántcsíkolt izom specifikus- LDH emelkedés), izomból vett mintában cysticercus található.

    -Bőr cysticercosis: bőr alatti csomó formájában észlehető

    Taeniasis esetén a diagnózis a székletből a féregpete, illetve proglottis kimutatásán alapul. T. saginata esetén a proglottisok mozgása is megfigyelhető. Tünetmentes illetve tünetszegény esetekben gyakran csak hosszú idővel a fertőződés után a székletben, vagy a végbélnyílás környékén észlelt mozgó proglottisok felismerésekor lehet gondolni a férgességre. . A tünetet okozó esetekben a felszívódási zavar, vagy azzal összefüggésbe hozott vérszegénység (anaemia) kivizsgálása miatt derül fény a valódi kórokra. Leukocytosis, eosinophilia nem jellemző.

    Cysticercosis esetén a borsóka okozta vérzés, nyomási tünetek, görcsrohamok, bénulások, érzészavar, megváltozott viselkedés, látászavar, szívritmuszavar, izomgyengeség a figyelmeztető jelek. Leukocytosis, markáns eosinophiliával, a szövetszétesésre jellemző vér enzimszintek emelkedése. Gyakran mészsók halmozódnak fel a borsókában, melyek röntgen-képalkotó vizsgálatokkal láthatóak lehetnek. A Taeniák ellen termelődő antitestek vérből való kimutatására is van lehetőség. Nem létfontosságú területről vett szövettani mintából is igazolható.

    A taeniasis terápiája egyszeri dózisú praziquantel, vagy niclosamid (féreghajtó szerek) szedéséből áll. Igen lényeges, hogy a féreg fejének (scolex) is el kell távoznia a széklettel, mert különben újra kialakul a kifejlett féreg.

    Cysticercosis esetén szintén praziquantel, vagy niclosamid szedése javasolt, de 1-4 héten át napi rendszerességgel. A multiplex agyállományi cysticercosis kivételével lehetőség szerint a borsókák sebészi eltávolítása javasolt.

    Más mételyek, példál a Diphyllobothrium latum, Hymenolepis nana szintén a bélcsatornában képesek megtelepedni, de a széklet féregpete analízis során elkülöníthetőek, valamint nem okoznak invazív szöveti megbetegedést. Diphyllobothriasis esetén általában egy darab, akár 25 méter hosszú féreg, hymenolepiasis esetén több száz 3-5 centiméteres féreg, míg taeniasis esetén néhány 8-10 méter hosszú féreg található.

    Invazív parazitafertőzések, például echinococcosis esetén a kórokozó ellen termelődő antitestek kimutatása illetve az eltérő zsigeri lokalizáció (máj, tüdő is) segít az elkülönítésben.

Megelőzési és más fontos tanácsok:

  • Taeniasis és cysticercosis esetén is fontos a széklet fertőtlenítése. Rossz szociális körülmények között, alulcsatornázottság esetén ez kiemelt jelentőségű. A beteg környezetében élők szűrővizsgálata javasolt. A szarvasmarha és sertés húsának állatorvosi vizsgálata elengedhetetlen. Ne fogyasszon nem kellően hőkezelt illetve nyers húst (tatár-beef-steak)

Előzmények:

  • Kémiai kórokok
    • Nem kellően átsütött hús fogyasztása
    • Nem kellően átsütött sertéshús fogyasztása
    • Nyershús fogyasztás (tatár beefsteak)
  • Mikrobiológiai kórokok
    • Taenia solium fertőzés
    • Taenia saginata fertőzés
  • Állatok
    • Sertéstartás
    • Szarvasmarha tartás
  • Betegségek
    • Taenia solium taeniasis
    • Taenia saginata taeniasis

Gyakoribb panaszok, tünetek:

  • Általános panasz
    • Elesettség
    • Fáradékonyság
    • Rossz közérzet
    • Testsúlyfogyás
    • Étkezéskor korai teltségérzés
    • Étvágytalanság
    • Fogyás
    • Hőemelkedés
  • Kültakaró
    • Halvány körömágyak
    • Sápadt a bőre
  • Fej
    • Beesett szemek
    • Halvány, elfehéredett arc
  • Szív és légzési panaszok
    • Mellkasfal csak kis mértékben emelkedik
  • Hasi, emésztési panaszok
    • Hasi diszkomfortérzés
    • Hányinger
    • Hányás hányingerrel
    • Émelygés
    • Gyakori, híg széklet
    • Gyakori, világos szürkés, habos nagy mennyíségű széklet
    • Jelentős mennyiségű széklet
    • Visszatérő hasmenés
    • Zsíros széklet
    • Diffúz hasi fájdalom
    • Enyhe hasi fájdalom
    • Hasmenés
  • Mozgásszervi panaszok
    • Izomfájdalom nyugalomban (Változó, vagy nem jellemző izomra lokalizáltan)
    • Izomfájdalom, mozgásra fokozódó
    • Nyomásérzékenység a felső végtagon
  • Mentális és viselkedészavarok
    • Alvászavar
    • Álmatlanság
    • Kedélyállapot romlása
    • Lehangoltság
    • Nyugtalanság

Fizikális vizsgálatok:

  • Kültakaró
    • Aláárkolt szemek
    • Sápadt arcbőr
    • Sápadt bőr
    • Sápadt körömágyak
    • Bőr turgora csökkent
  • Mellkasi szervek
    • Felületes légzés
  • Hasi szervek
    • Gázos belek dobos kopogtatási hangja
    • Diffúz nyomásérzékenység a hasban
    • Fokozott bélhangok az egész has felett
  • Mozgásszervek
    • Nyomásérzékeny felsővégtagi izomzat
    • Nyomásérzékeny alsó végtagi izomzat

Speciális, műszeres vizsgálatok:

  • Egyszerű műszeres vizsgálatok
    • Testméretek mérése
    • Testhőmérséklet mérése
  • Neurológia vizsgálatai
    • Elektromyographia (EMG)
    • Elektroneurographia (ENG)
  • Anyagmintavétel és laborvizsgálatok
    • Biopsia musculi
      • Izomnecrosis
      • Izomrostok nem specifikus atrophiája
      • Izomszövet lymphocytás beszűrődése
    • Széklet vizsgálata
    • Tejsav dehidrogenáz ( LDH) meghatározása szérumban
    • Aszpartát-amino-transzferáz ( ASAT, GOT) meghatározás szérumban
    • Kreatin-kináz (CK) meghatározása és izoenzimei szérumban
    • Széklet, perianalis törlés parazitológiai (és protozoonok) vizsgálata
    • Paraziták és protozoonok kimutatása szerológiai módszerrel
    • Minőségi vérkép

Gyakoribb szövődmények:

  • Idegrendszer betegségei
    • G028 Agyhártyagyulladás parazita betegségekben
    • Encephalitis, myelitis és encephalomyelitis egyéb, máshová osztályozott fertőző és parazitás megbetegedésekben
    • Idiopathiás orofacialis dystonia
    • Szemhéjgörcs (blepharospasmus)
    • Dystoniával járó görcs.
    • Fokális dystonia
    • Myoclonus
    • Choreo-athetosis
    • Extrapyramidalis és mozgási rendellenességek másh. o. betegségekben
    • Epilepsiás görcsök, km.n.
    • Elzáródásos hydrocephalus
    • Toxikus encephalopathia
    • Encephalopathia k.m.n.
    • Vízfejűség másh. oszt. fertőző és parazitás betegségekben (A00-B99+)
  • Szem és függelékei
    • Gócos chorioretinealis gyulladás
    • Uveitis
    • Chorioretinitis máshova oszt. fertőző és parazitás betegségekben
    • Arteria centralis retinae elzáródása
    • Látóideg sorvadás máshova osztályozott betegsége
    • III. agyideg [n. oculomotorius] bénulása
    • IV. agyideg [n. trochlearis] bénulása
    • VI. agyideg [n. abducens] bénulása
    • A szem teljes (külső) bénulása
    • Strabismus convergens
    • Strabismus divergens
    • Vakság mindkét szemen
    • Csökkentlátás mindkét szemen
    • Vakság egyik szemen
  • Keringési rendszer betegségei
    • Szivizomgyulladás egyéb máshová osztályozott betegségekben
    • Cardiomyopathia, k.m.n.
    • Szívelégtelenség, k.m.n.
  • Csont, izom és kötőszövet betegségei
    • Fertőzéses myositis
    • Interstitialis myositis
    • A lágyrészek idegentest-granulomája, m.n.o.
    • Focalis myositis
    • Izomtömeg vesztés és atrophia, m.n.o.
  • Máshová nem osztályozott kóros klinikai tünetek, leletek
    • Exitus lethalis

Mely szakterületek foglalkoznak ezzel a kórképpel:

  • Belgyógyászat - Infektológia
  • Gyermekgyógyászat
  • Neurológia
  • Szemészet
  • Sebészet

Irányelvek:

Gyógyszeres terápia:

Kapcsolódó oldalak (automatikus legyűjtés eredménye):