Visszatérés a főoldalraHírekIsmertetőKereső
 
Betegség leírása

Typhus exanthematicus

Betegség megnevezésének szinonímái:

  • Klasszikus tifuszos láz
  • Epidemic louse-borne typhus fever due to Rikettsia prowazekii
  • Classical typhus fever
  • Kiütéses tífusz
  • Rickettsia prowazekii okozta kiütéssel és lázzal járó súlyos fertőzés
  • Louse-borne typhus
  • Járványos tífusz
  • Klasszikus tífusz
  • Classic typhus
  • Tarbadillo
  • Fleckfieber
  • Jail fever
  • Typhus epidemic

BNO:

  • A7500

Alapadatok:

  • Férfi: Bármely életkorban előfordulhat
  • Nő: Bármely életkorban előfordulhat

Betegség leírása:

  • Járványos formában megjelenő, súlyos fertőző megbetegedés, melyet a Rickettsia prowazekii baktérium okoz.

Betegség lefolyása:

  • A kiütéses tífusz rossz hygiénés körülmények között élő, túlzsúfolt közösségekben fordul elő járványos formában. A ruhatetű (Pediculus humanus var. corporis), ritkábban a fejtetű (Pediculus humanus var. capitis) közvetítésével terjed egyik emberről a másikra (vektor funkció). A történelem folyamán háborúkban, munkatáborokban, börtönökben óriási járványokat okozott. A 2. világháború során körülbelül 3 millió áldozatot szedett. A fertőzött egyén megcsípése (vérének szívása) után a tetűben életképes marad a Rickettsia prowazeki baktérium. A tetű székletével üríti a kórokozót, mely egy újabb egyén megcsípésekor a vakarózás során keletkező mikrosérüléseken keresztül bejut a bőrbe. A tetű csak vektorként szerepel a fertőzési ciklusban, míg a kórokozó gazda (reservoir funkció) a fertőzött egyén. Egyes vadon élő rágcsálókban, például repülő mókusokban is kimutatták már a kórokozót, mely valószínűleg fertőzött ember hiányában a természetben előforduló reservoirja lehet a baktériumnak. A tetvek nem örökítik tovább transovariálisan a baktériumfertőzést (mint pl. bozótláz során), mert maguk is elpusztulnak a felszaporodó baktériumok miatt. Jellemzően téli szezonalitást mutat, mert hidegben a rossz hygiénés körülmények között élők ritkábban tisztálkodnak, ritkábban váltanak és mosnak ruhát, nagyobb zsúfoltságban élnek kis helyen összezárva. Hazánkban igen ritka fertőzés, előfordulása hajléktalanoknál valószínűbb. USA-ban repülő mókusban lévő bolhák, tetvek közvetíthetik a kórokozót, melyek a keleti parton északtól Floridáig megtalálhatók.

    A bőr sérülésén bejutó baktérium elsődleges célsejtjei az érfalat belülről borító endothel réteg sejtjei. A kórokozó intracellularis baktérium. A kapilláris erek, kisebb artériák és vénák fala körül (perivascularisan) gyulladásos sejtek tömege (plazmasejtek, histiocyták, lymphocyták) jelenik meg. A kialakuló érgyulladás (vasculitis) okozza az egyes szervek keringésének zavarát. Ez a gyulladás a legsúlyosabb a bőr, a központi idegrendszer, a szívizom, a vese és a vázizomzat ereinél. Ritkán ezen erek thrombosisa is kialakulhat.

    A tünetek a fertőződés után 1-2 héttel kezdődnek. Hirtelen kialakuló magas láz, hidegrázás, fejfájás, izomfájdalom jelentkezik. Néhány nappal később a törzsön és a testhajlatokban apró kiütések jelennek meg, melyek nem folynak össze és nyomásra elhalványulnak. Öt nappal később a kiütések a végtagokra is ráterjednek. Az egyes bőrelváltozások bevéreznek, így számos petechia, illetve már összefolyó petechiák (purpurák) alakulnak ki. Pörk nincs. A tenyér, a talp és az arc bőre megkímélt.

    A betegség előrehaladásával a láz tartósan magas marad, étvágytalanság, hányinger,hányás, fogyás jelentkezik, májmegnagyobbodás a betegek negyedében tapintható, lépnagyobbodás ritkább.

    Idegrendszeri tünetek a betegek közel felénél észlelhetők : fejfájás, görcsök, zavartság, stupor, ataxia. Ritka tünetek a száraz köhögés, a fülzúgás és a süketség.

    Sem regionális, sem generalizált nyirokcsomómegnagyobbodás nem jellemző.

    A kezeletlen, szövődménymentes eseteknél az akut szak 2 hét alatt lezajlik. A szövődmények főleg idősebbeknél alakulnak ki. Gyermekkorban általában enyhébb a betegség. A szövődmények a már említett szervek: központi idegrendszer, szív, vese ereinek elzáródása miatt alakulnak ki. Az agy és a gerincvelő ereinek gyulladása során átmeneti agyi keringészavar (transient ischaemic attack - TIA, elzáródásos agyi érinfarktus (ischaemiás stroke) alakulhat ki. A koszorúerek elzáródása miatt akut koronária szindróma, szívinfarktus jöhet létre. A veseerek infarktusa miatt akut veseelégtelenség kialakulása a fő veszély. További problémát okozhat a nagyobb erek elzáródása, melynek következtében például az ellátott bőrterület, vagy akár egy végtag gangrénája is létrejöhet.

    A betegség hosszútávú szövődménye a kezeletlen, illetve a nem hatékonyan kezelt egyéneknél a fertőzés évtizedekkel való reaktiválódása, melyet Brill-Zinsser-kórnak neveznek. Ez gyakorlatilag egy enyhe lefolyású első fertőződésnek felel meg. A Brill-Zinsser-kór két fő veszélye, hogy idősebb életkorban nagyobb a szövődményes tífuszos esetek aránya, illetve járvány kiindulópontja lehet (társuló ruhatetvesség esetén). A reaktivációhoz valószínűleg az immunrendszer károsodása szükséges.

    A diagnózis a klinikai tüneteken, a mikrobiológiai azonosításon és nem utolsó sorban a hygiénés körülmények figyelembevételével történik. A Rickettsiákat nem tenyésztik. A kórokozó ellen termelődő antitestek vérből való kimutatása, illetve a kórokozó molekuláris biológiai módszerekkel (polimeráz láncreakció - PCR) való identifikálása terjedt el. Az antitestek kimutatásakor (szerológia) felhasználják, hogy egyes Proteus baktérium antigénekhez jól kötődnek (Weil-Felix-reakció). Szövettani vizsgálat során Giemsa, vagy Gimenez-festéssel tetők láthatóvá az érfal endotheljében. A Rickettiák Gram-szerint negatívan festődnek.

    A kezelése gyógyszeres. Doxycyclin, vagy chloramphenicol antibiotikum szedése szükséges a láztalanodást követő harmadik napig.

    A kiütéses tífusz kialakulásakor és kezelésekor maga a tetű okozta betegséget a ruhatetvességet, vagy fejtetvességet is figyelembe kell venni és kezelni.

    A ruhatetű és a fejtetű közvetítésével más bakteriális fertőzések is terjedhetnek, mint a Bartonella quintana (lövészárok-láz), Borrelia recurrentis (epidémiás visszatérő láz).

    A kiütéses tífusz elkülönítendő más Rickettsiák okozta betegségektől (Sziklás-hegységi foltos láz, bozótláz), meningococcus fertőzéstől, hastífusztól, visszatérő láztól, leptospirosistól, rubeolától, mononucleosis infectiosától.

Megelőzési és más fontos tanácsok:

  • Az ÁNTSZ felé be- és kijelentendő betegség.

Előzmények:

  • Mikrobiológiai kórokok
    • Rickettsia typhi fertőzés
    • Rickettsia prowazekii fertőzés
  • Állatok
    • Rágcsálók rendje - Rodentia
    • Pediculus vestimentorum
    • Xenopsylla spp. (bolha)
    • Ctenocephalides felis
    • Macska
    • Mókus (Sciurus vulgaris)
    • Házi patkány (Ratlus rattus)

Gyakoribb panaszok, tünetek:

  • Általános panasz
    • Borzongás
    • Continua láz
    • Láz - Testhőmérséklet 37,6 - 40 Celsius fok
    • Láz, mely hirtelen emelkedik
    • Fáradékonyság
    • Kimerültség
    • Rossz lehelet
    • Súlygyarapodás elmaradása
    • Testsúlyfogyás
    • Étvágytalanság
    • Bűzös széklet
    • Kellemetlen szagú lehelet
    • Fogyás
    • Láz
    • Magas láz
    • Állandó láz
  • Kültakaró
    • Fájdalmatlan kiütések a törzs bőrén
    • Fájdalmatlan kiütések a végtagok bőrén
    • Folt a mellkas bőrén
    • Foltok a comb bőrén
    • Foltok a lábszár bőrén
    • Halvány körömágyak
    • Kiütések a törzs bőrén
    • Kiütések a végtagok bőrén
    • Sápadt a bőre
  • Fej
    • Fejfájás, fokozódó
    • Fejfájás
    • Beesett szemek
    • Elkékült a száj bőre körül
    • Halvány, elfehéredett arc
  • Hasi, emésztési panaszok
    • Hányás
    • Hasmenés
  • Mozgásszervi panaszok
    • Izomfájdalom

Fizikális vizsgálatok:

  • Általános megfigyelés
    • Bűzös széklet
    • Foetor ex ore
  • Kültakaró
    • Aggódó arckifejezés
    • Aláárkolt szemek
    • Perioralis bőrön cyanosis
    • Sápadt arcbőr
    • Macula a mellkas bőrén
    • Maculak a comb bőrén
    • Maculak a lábszár bőrén
    • Maculopapulosus exanthemák a törzs bőrén
    • Maculopapulosus exanthemák a végtagok bőrén
    • Sápadt bőr
    • Sápadt körömágyak

Speciális, műszeres vizsgálatok:

  • Egyszerű műszeres vizsgálatok
    • Testméretek mérése
    • Testhőmérséklet mérése
  • Anyagmintavétel és laborvizsgálatok
    • Albumin meghatározása szérumban
    • C reaktiv fehérje ( CRP) meghatározása szérumban
      • C reaktív fehérje szintje emelkedett szérumban (CRP szintje > 8 mg/l)
    • Vérgáz, Astrup vizsgálat
    • Széklet vizsgálata
    • Aszpartát-amino-transzferáz ( ASAT, GOT) meghatározás szérumban
    • Alanin-amino-transzferáz ( ALAT, GPT) meghatározása szérumban
    • Gamma-glutamil-transzferáz ( GGT )meghatározása
    • Baktériumok és toxinjaik kimutatása szerológiai módszerekkel
    • Vörösvértest számlálás ( vvt )
    • Thrombocyta számlálás ( thr ) és alaktani jellemzők (MPV)
    • Vvt süllyedési sebesség meghatározása
    • Haematokrit meghatározása (Ht)
    • Vér össz-haemoglobin meghatározás (Hgb)
    • Fehérvérsejt számlálás

Gyakoribb szövődmények:

  • Mentális és viselkedészavar és egyéb psychés okok
    • Nem-meghatározott delirium
  • Keringési rendszer betegségei
    • Szívelégtelenség
  • Légzőrendszer betegségei
    • Felnőttkori légzési distress syndroma
  • Emésztőrendszer betegségei
    • Májelégtelenség, m.n.o.
  • Urogenitális rendszer betegségei
    • Heveny veseelégtelenség
  • Máshová nem osztályozott kóros klinikai tünetek, leletek
    • Coma, k.m.n.
    • Exitus lethalis

Mely szakterületek foglalkoznak ezzel a kórképpel:

  • Belgyógyászat - Infektológia
  • Gyermekgyógyászat
  • Neurológia
  • Kardiológia
  • Nefrológia

Gyógyszeres terápia:

Kapcsolódó oldalak (automatikus legyűjtés eredménye):