Visszatérés a főoldalraHírekIsmertetőKereső
 
Betegség leírása

Katayama-láz

Betegség megnevezésének szinonímái:

  • Katayama fever
  • Katayama disease
  • Acute schistosomiasis

BNO:

  • B6520

Alapadatok:

  • Férfi: Bármely életkorban előfordulhat
  • Nő: Bármely életkorban előfordulhat

Betegség leírása:

  • A Schistosoma( trematoda osztályába taertozó métely) féreg fertőzés korai stádiuma, mely lázas állapottal jár.

Betegség lefolyása:

  • A Schistosomák a mételyek közé tartozó többsejtű paraziták, melyek közül a Schistosoma mansoni (S.mansoni), a Schistosoma japonicum (S.japonicum) és a Schistosoma haematobium (S.haematobium) okozza a legtöbb megbetegedést. Ritkábban a Schistosoma intercalatum, Schistosoma mekongi és Schistosoma malayensis áll a megbetegedés hátterében. Az egyes fajok földrajzi eloszlása eltérő. Hazánkban csak behurcolt esetek fordulnak elő.

    A féreg életciklusában az ember a végsőgazda, mely a vizeletével, székletével üríti a petéket. Ezek a peték kikelnek és a fertőzőképes lárvák egyes édesvizi csigákban (Biomphalaria, Bulinus, Oncomelania) élősködnek tovább, ahol átalakuláson mennek keresztül. Az átalakulás után néhány milliméteres úgynevezett villásfarkú cercariák (lárvák) jönnek létre, melyek az ép bőrön keresztül jutnak be az emberi szervezetbe. A vérárammal fajtól függően az egyes célszervekbe (máj, húgyhólyag) vándorolnak, ahol az 1-2 centiméter nagyságú ivarérett hím és nőstény mételyek kialakulnak. A célszerv vénás hálózatában (vena portae, plexus vesicalis) vándorolva a megtermékenyített nőstények a petéiket a bélfal, illetve a húgyhólyag falának vénáiba rakják le. A peték így bejuthatnak a bélcsatorna illetve a húgyhólyag üregébe, ahonnan a széklettel, illetve vizelettel a külvilágba távoznak.

    A fertőzés sokkal gyakoribb olyan helyen, ahol rossz hygienés körülmények között élnek, ahol nem megoldott a szennyvíz elvezetése és kezelése. A fertőzés módja a cercariákat tartalmazó vízben való fürdés. Szennyezett ivóvízzel nem terjed, mert a gyomorsav elpusztítja a cercariákat.

    A betegség korai szakaszában a cercariák bőrbe való bejutási helyén apró, vörhenyes, a bőrből kiemelkedő kiütések jelennek meg. Ez a reakció sokkal hevesebb ismételt fertőződés esetén. Ezt követően 1-2 hónap mulva a schistosomiasis lázas szakasza következik, melyet a Katayama láznak neveznek. (Katayama egy völgy Japánban, ahol endémiás a S. japonicum.)

    1-2 hónappal a fertőzés után láz, hidegrázás, gyengeség, éjszakai izzadás, étvágytalanság, fejfájás, hátfájás, hasi diszkomfort érzése jelentkezik. Ekkorra a cercariák eljutnak a májba és a húgyhólyagba, valamint a megtermékenyített mételyek megkezdik a peték lerakását a vénás érhálózatba. A máj, a lép és a nyirokcsomók megnagyobbodnak a fertőzés hatására. A májban, a húgyhólyag falában található cercariák körül granulomatosus gyulladás alakul ki, melynek során kemény kötőszövetes tok alakul ki. A vénás érhálózatba a lerakott peték körül szintén kialakulhat granulomatosus gyulladás. A peték kisebb helyi vérzés kíséretében távoznak az adott üreges szerv bennékébe (széklet, vizelet). Ennek hatására fekete széklet, véres hasmenés illetve véres vizelet alakulhat ki. Gyakran előfordul, hogy a peték a vénák vérével továbbsodródnak és a portalis erek esetén a májba, míg a húgyhólyag erei esetén a vena cava inferiorba innen pedig a szívbe illetve a tüdőbe kerülnek. A tovasodródó peték a méretüknek megfelelő kis keresztmetszetű erekben elakadnak és multiplex embóliát okoznak. Ezek az apró embólusok szervülhetnek és granulomákká alakulnak az egyes szervekben (tüdő, központi idegrendszer).

    A májban kialakuló számos granuloma hatására fokozatosan romlik a májfunkció (szérum biliubin illetve májenzimek szintje emelkedik), mely akár súlyos májelégtelenséghez vezethet. Az elváltozások először általában a máj bal lebenyében jelentkeznek és ultrahang vizsgálat során számos 4-5 milliméteres góc látható. A granulomák miatt hepatikus, míg a peték okozta multiplex embolia következtében prehepatikus portalis hypertensio alakul ki.

    A tüdő multiplex emboliája miatt apró, száraz köhögés jelentkezik (pulmonalis echinococcosis). Légzési elégtelenség ritka.

    A perifériás vérképben kifejezett eosinophil granulocyta szám emelkedés jellemző. Gyakran viszkető csalánkiütések jelennek meg testszerte a bőrön.

    Ha a portalis hypertensio súlyos mértéket ölt, akkor a portocavalis shuntök (nyelőcső alsó szakaszának erei, köldök körüli vénák (caput Medusae), végbél körüli érfonat, retroperitonealis erek) megnyílnak. Ezeken keresztül a peték könnyedén átjuthatnak a vena cava inferiorba. Ha a portalis hypertensio mérséklésére már létezik egy műtétileg létrehozott shunt (pl.: LeVeen-shunt, Denver-shunt), akkor azon kersztül is átjutnak a peték.

    A Katayama-láz tünetei általában néhány hét alatt elmúlnak, de haláleset is előfordul. Ennek oka lehet a súlyos májelégtelenség, a portalis hypertensio miatti szívelégtelenség, a multiplex tüdőembólia, multiplex agyi embólia.

    Az akut schistosomiasis szinte kivétel nélkül krónikus schistosomiasisba megy át.

    Ennek során fokozódik a májgyulladás (schistosoma hepatitis), a portalis hypertensio, a véres hasmenés, véres vizeletűrítés, a központi idegrendszeri illetve tüdő schistosomiasis, valamint a húgyhólyagfalban szövődményként carcinoma jelentkezhet.

    A diagnózis igazolására alkalmas az egyes fajokra jellegzetes peték kimutatása a székletből, illetve a vizeletből, esetleg biopsziás mintából. A széklet- és vizeletminta levétele délelőtt 10 és délután 2 óra között javasolt, mert ilyenkor a legmagasabb a peték száma.

    Első fertőződés esetén a schistosoma-specifikus bőrpróba segítségünkre lehet. A kórokozó ellen termelődő specifikus ellenanyagok vérből való kimutatása szintén elterjedt módszer.

    A féregellenes szerek (praziquantel, metrifonate) jó hatásúak. Glukokortikoid hormonok adása mérsékli az allergáis eredetű panaszokat (csalánkiütés), de csak kellő körültekintéssel adható. A betegség terápiája nem megoldott, mivel a páciensek zöme nem jut hozzá a megfelelő terápiához, illetve újrafertőződik. A schistosomiasis a világ második leggyakoribb fertőző megbetegedése, mely leginkább a trópusi, szubtrópusi éghajlaton, szegény körümények között élő emberek megbetegedése. A fertőzöttek több mint fele iskoláskorú gyermek.

Megelőzési és más fontos tanácsok:

  • A betegség megelőzése (csatornázás, szennyvízkezelés, endémiás területen az édesvizű tavakban, folyókban a fürdés mellőzése) kulcsfontosságú. Endémiás területre való utazás esetén keresse fel az illetékes járványügyi tájékoztató szolgálatot.

Előzmények:

  • Mikrobiológiai kórokok
    • Schistosoma mansoni fertőzés
    • Schistosoma mekongi fertőzés
    • Schistosoma japonicum fertőzés
    • Schistosoma haematobium fertőzés
    • Schistosoma intercalatum fertőzés
  • Egyéb prediszponáló tényezők
    • Afrika
    • Délkelet-Ázsia
    • Ázsia
    • Indonézia
    • Dél-Amerika
    • Karib-tengeri szigetek
    • Fülöp-szigetek
    • Szennyezett vízzel érintkezés

Gyakoribb panaszok, tünetek:

  • Általános panasz
    • Láz, mely hirtelen emelkedik
    • Rossz közérzet
    • Láz
  • Kültakaró
    • Verejtékezés fokozott
    • Állandó izzadás
    • Csomócskák látszanak
    • Piros göbcsék
    • Vakarózási nyomok a bőrön
  • Hasi, emésztési panaszok
    • Gyakori, híg széklet
    • Diffúz hasi fájdalom
    • Jobb bordaív alatti duzzanat
  • Mozgásszervi panaszok
    • Izomfájdalom
  • Idegrendszer és izomrendszer zavarai
    • Bőrtünetek viszketnek

Fizikális vizsgálatok:

  • Kültakaró
    • Erythemás papula
    • Excoriatiók a bőrön
    • Papulák
    • Verejtékes bőr
  • Nyirokcsomók
    • Regionalis nyirokcsomó duzzanat - egyetlen régióban
  • Hasi szervek
    • Hepatosplenomegalia
    • Lép tapintható
    • Máj megnagyobbodott

Speciális, műszeres vizsgálatok:

  • Egyszerű műszeres vizsgálatok
    • Testhőmérséklet mérése
  • Anyagmintavétel és laborvizsgálatok
    • Széklet, perianalis törlés parazitológiai (és protozoonok) vizsgálata
    • Paraziták és protozoonok meghatározása egyéb testváladékokban
    • Minőségi vérkép
  • Képalkotó eljárások
    • CT teljes has
    • MRI hasi
    • Hasi UH vizsgálat (áttekintő, komplex)

Gyakoribb szövődmények:

  • Idegrendszer betegségei
    • Intracranialis, intraspinalis tályog, granuloma másh. o. betegségekben
  • Légzőrendszer betegségei
    • Tüdőgyulladás parazitás betegségekben
  • Emésztőrendszer betegségei
    • Granulomatosus májgyulladás, m.n.o.
  • Urogenitális rendszer betegségei
    • Krónikus veseelégtelenség

Mely szakterületek foglalkoznak ezzel a kórképpel:

  • Belgyógyászat - Infektológia
  • Gyermekgyógyászat
  • Bőrgyógyászat
  • Pulmonológia

Gyógyszeres terápia:

Kapcsolódó oldalak (automatikus legyűjtés eredménye):