Betegség leírása

Pánik-tünetcsoport

Betegség megnevezésének szinonímái:

Panic syndrome
Pánik roham
Pánikbetegség

BNO:

F4100

Alapadatok:

Férfi: 2 éves kortól 90 éves korig
Nő: 2 éves kortól 90 éves korig

Betegség leírása:

A pánik tünetcsoport egy hirtelen kialakuló, specifikus inger nélkül jelentkező súlyos szorongással és testi tünetekkel járó roham., melyet nem meghatározott helyzet vagy körülmény vált ki. Mivel nem függ a környezettől, jelentkezését előre jelezni nem lehet. Pánik zavarról vagy pánikbetegségről akkor beszélünk, ha a rohamok rendszeresen ismétlődnek és két roham között szorongásmentes időszak van.

Betegség lefolyása:

Jellemző tünet az ismétlődő, súlyos szorongással, intenzív félelemmel és különféle testi és/vagy kognitív tünetekkel járó roham, valamint az ún. anticipátoros szorongás (félelem egy újabb rosszulléttől) kialakulása. Leggyakrabban előforduló panaszok a pánikroham során: heves szívdobogás érzése, szapora szívverés; izzadás, verejtékezés; remegés, reszketés; fulladás- vagy légszomj érzése; toroktáji gombócérzés; mellkasi fájdalom vagy diszkomfort érzése; hányinger és/vagy hasi diszkomfort; szédülés, bizonytalanság-, vagy ájulásérzés; a valóság megváltozásának, vagy a realitás elvesztésének az érzése (derealizáció); olyan érzés mintha elvált, elszakadt volna saját magától (deperszonalizáció); a megőrüléstől vagy az önkontroll elvesztésétől való félelem; halálfélelem; zsibbadás, bizsergés, érzéketlenség; hideg-, meleghullámok érzése, hidegrázás vagy kipirulás. Előfordul még: fejfájás, szapora légvétel, gyengeségérzés, izomgörcsök, izomfájdalmak, szájszárazság, viszketés, fokozott bélmozgás, vizelési inger.

A pánikrohamra jellemző, hogy hirtelen kezdődik, néhány percen belül eléri a maximális intenzitását, majd 10-30 perc múlva oldódik. A roham jelentkezésekor semmilyen objektív veszély, megjósolható, biztos helyzet nincs. Pánikzavar esetén két roham között relatíve szorongásmentes időszak van, de a beteg aggódik, fél egy újabb roham kialakulásától. A rohamokkal kapcsolatban jelentős magatartásváltozás alakul ki. A beteg fél olyan helyen tartózkodni ahonnan a menekülés nehéz, fél, hogy nincs kéznél azonnali segítség rosszullét esetén. Ezen félelmek jelentős nehézségeket okoznak a beteg életvitelében, életterét, társadalmi kapcsolatait beszűkítik, munkavégző képessége csökkenhet. Jellemző lehet még a nyugtalanság, koncentrációzavar, a hangulati nyomottság, a rossz közérzet, a fokozott síráskészség, a kilátástalanság érzése, a kétségbeesés. Alvászavarok léphetnek fel. A pánik roham gyakran valamely ún. testi betegség kapcsán kialakult rosszullét formáját öltheti, pl. szívtáji szorító érzés, fájdalom anginás roham, infarktus lehetőségét veti fel, ennek kizárása érdekében intézeti ellátásra kerülhet a beteg. Ezt követően gyakran alakulnak ki félelmek különféle betegségektől, leggyakrabban szívrohamtól.

A pánikzavar előfordulása 2-4 %, 2-3-szor gyakrabban fordul elő nőkön. Általában a huszas évek elején kezdődik. A pánik zavar kialakulásában leggyakrabban előforduló pszichotraumák és életesemények a következők: gyász, egzisztenciális nehézségek, házassági-. párkapcsolati problémák, családi konfliktusok, válás, balesetek átélése vagy látványa, munkahely elvesztése, betegség.

A gyógyszeres- és a pszichoterápia kombinációjával a betegek 70-80 %-ában néhány héten belül jelentős javulás, gyakran tünetmentesség érhető el.

Differenciáldiagnosztika:

Ell kell különíteni a fóbiák esetében jelentkező szorongásos rohamtól. Ki kell zárni más pszichiátriai betegségeket is mint pl. a depressziót. Elsődleges depresszióban is előfordulhat pánik roham és szorongás. Előfordulhat még generalizált szorongásban, kényszerbetegségben, szomatoform zavarokban, személyiségzavarokban, deperszonalizációban, schizophréniában, szenvedélybetegségekben is. Fontos kizárni azokat a testi betegségeket is, amelyek utánozhatják a pánik-tünetcsoportot. Legfontosabbak: hyperthyreosis, hyperparathyreosis, phaeochromocytoma, myocardialis infarctus, angina, hypoglycaemia, supraventricularis tachycardia, Meniére-betegség, temporalis epilepszia, carcinoid.

Kizárandó még a kémiai szerek (koffein, alkohol, gyógyszerek, egyéb drogok) indukálta pánik roham, ill. szorongásos állapot.

Megelőzési és más fontos tanácsok:

A hatékony terápia elérése érdekében a pánik zavar mielőbbi felismerése fontos! Sokszor évek telnek el és sok beteg 8-10 orvosnál is megfordul, mire a helyes diagnózist felállítja valaki.

Előzmények:

Öröklődés, családi halmozódás

Családi halmozódás ismeretlen öröklésmenettel

Psychés kórokok

Tanulási mechanizmusok szerepe
Stresszes életmód
Személyiség pszichológiai sérülékenysége
Házassági problémák

Gyakoribb panaszok, tünetek:

Általános panasz

Fáradékonyság
Bizonytalan jellegű szédülés

Kültakaró

Hullámokban jelentkező verejtékezés
Tenyérizzadás

Szájszárazság érzése

Szív és légzési panaszok

Bizonytalan, mellkasra lokalizált kellemetlen érzés
Mellkasi fájdalom típusos lokalizáció és jelleg nélkül
Mellkasi szorító fájdalom
Nyugalomban jelentkező nehézlégzés
Heves szívdobogás érzése
Gyorsan ver a szíve
Szapora légvétel

Mozgásszervi panaszok

Izomfájdalom nyugalomban (Változó, vagy nem jellemző izomra lokalizáltan)

Idegrendszer és izomrendszer zavarai

Paraesthesia cutis (zsibbadás, bizsergés, hangyamászás)
Kéz remegése
Remegés, rohamokban

Mentális és viselkedészavarok

Feledékenység
Feszültség érzése
Ájulásérzés
Halálfélelem
Megőrüléstől való félelem
Riadtság
Szorongást keltő helyzetek kerülése
Szívinfarktustól való félelem
Önkontroll elvesztésétől való félelem
Eddigi életmódját nem vagy nehezen tudja folytatni
Hirtelen, előzmény nélkül jelentkező rosszullét
Munkáját nehezebben vagy egyáltalán nem tudja ellátni
Szorongásos roham intenzív félelemmel és testi tünetekkel
Külvilág elidegenedésének érzése
Testének, testrészeinek idegenszerű megváltozottságát érzi
Rossz közérzet
Félelem egy újabb rosszulléttől
Félelem pl. zárt helyen,tömegben,járművön
Félelem, hogy nincs kórház vagy orvos a közelben
Képtelen az ellazulásra
Szorongás
Figyelmetlenség
Nyugtalanság
Képtelen megbírkózni a felmerülő akadályokkal

Fizikális vizsgálatok:

Kültakaró

Kipirult arcbőr
Sápadt arcbőr
Erythemás bőr
Sápadt bőr
Hideg, verejtékes bőr
Meleg, verejtékes bőr
Verejtékes bőr

Mellkasi szervek

Tachycardia ( nyugalomban)
Tachypnoe

Hasi szervek

Diffúz nyomásérzékenység a hasban
Epigastrialis nyomásérzékenység
Fokozott bélhangok az egész has felett

Idegrendszer

Hypervigilitás

Speciális, műszeres vizsgálatok:

Pszichiatriai diagnosztika

Pszichiátriai anamnesztikus adatok (auto-/heteroanamnézis alapján)
Gondolkodás vizsgálata ( alaki, tartalmi )
Hangulat ( hypothym, hyperthym stb)
Szorongás, félelmek
Figyelem vizsgálata
Indulat élet, állapot (affektusok)
Személyiségjellemzők

Gyakoribb szövődmények:

Mentális és viselkedészavar és egyéb psychés okok

Depressziós epizód
Ismétlődő depressziós rendellenesség
Perzisztáló hangulati (affektív) rendellenességek
Egyéb hangulati (affektív) rendellenességek
Alkohol okozta káros használat (abuzus)
Alkohol okozta dependencia (szindróma)
Nyugtatók és altatók okozta káros használat (abuzus)
Nyugtatók és altatók okozta dependencia (szindróma)
Drogok és pszichoaktív anyagok okozta káros használat (abuzus)
Drogok és pszichoaktív anyagok okozta dependencia (szindróma)
Nem-meghatározott hangulat- (affektív) zavar
Agorafóbia

Keringési rendszer betegségei

Másodlagos hypertonia

Emésztőrendszer betegségei

Peptikus fekély, nem jelzett helyen

Mely szakterületek foglalkoznak ezzel a kórképpel:

Pszichiátria

Irányelvek:

Ajánlás a mellkasi fájdalom diagnosztikájára és kezelésére

Gyógyszeres terápia:

Pánik-tünetcsoport

Kapcsolódó oldalak (automatikus legyűjtés eredménye):

Magyar

Angol