Visszatérés a főoldalraHírekIsmertetőKereső
 
Betegség leírása

Multiplex személyiség

Betegség megnevezésének szinonímái:

  • Multiple Personality Disorder
  • Disszociatív identitászavar
  • Többszörös személyiség

BNO:

  • F4480

Alapadatok:

  • Férfi: 2 éves kortól 90 éves korig
  • Nő: 2 éves kortól 90 éves korig

Betegség leírása:

  • A disszociatív zavarok során a magatartás gyakran dezorganizálódik, az én azonossága részlegesen vagy teljesen megbomlik. A multiplex személyiség is a disszociatív zavarok között került besorolásra, amikor egy egyénen belül két vagy több személyiség létezik és egy időben csak az egyik határozza meg az egyén viselkedését.

Betegség lefolyása:

  • A disszociatív zavarok közös jellemzője, hogy az emlékek, az identitás, a tudatosság, az érzések és a mozgások funkciói közötti integráció részlegesen vagy teljes egészében megszűnik. Az állapot többnyire hirtelen kezdődik és általában hirtelen is ér véget. A zavar néhány héten, esetleg hónapon belül szűnik meg. A disszociatív zavarok esetében a pszichológiai eredet minden esetben megtalálható. Ezek általában traumatizáló események, stresszhelyzetek, nem megoldható vagy nehezen tolerálható pszichés konfliktusok.

    A multiplex személyiség klinikai képének a lényege, hogy az egyénnek két vagy több különböző személyisége van. Ezen személyiségek jelenlétük idején az egyén viselkedését teljes egészében meghatározzák. Típusos esetben mindegyik személyiség integrált, egyéni emléksorokkal, személyes viszonyulásokkal és magatartásmintákkal, mind önmaga, mind a külvilág viszonylatában. A váltás egy másik személyiségre általában hirtelen történik, de lehet fokozatosan is. A személyiségváltozatok többnyire egymástól függetlenül jelennek meg, de tudhatnak is egymásról. Az átváltás általában köthető valamely stresszt okozó, traumatikus eseményhez. A klinikai képben előfordulhatnak hanghallások, különféle testi panaszok, fájdalmak, depresszív tünetek is. A zavar kezdete a gyermekkorra, általában tíz éves kor előttre tehető. A lefolyása krónikus. A zavar oka ismeretlen, bár feltételezik, hogy kialakulásában főleg a kora gyermekkorban átélt súlyos erőszak és/vagy bántalmazás játszik szerepet. Európában rendkívül ritkának tartják, míg az amerikai pszichiátriai poplulációban 2,5 %-ra becsülik az arányukat. A betegek 75-90 %-a nő.

    A diagnózis csak akkor mondható ki, ha a személyiségváltást nem szervi, idegrendszeri elváltozás (pl. epilepszia, pszichoaktív anyagok hatása ), nem fantáziálás okozza, és nem tekinthető más pszichiátriai zavar, elsősorban schizophrenia tünetének! A kórkép elkülönítési az instabil személyiségzavartól különösen nehéz, mert a két rendellenesség az esetek kb. 70 %-ban együtt áll fenn és számos közös tünet észlelhető.

Megelőzési és más fontos tanácsok:

  • Gyógyszeres kezelésnek nincs igazolt hatása a disszociatív zavarokra. A gyógyulást a pszichoterápiás kezelés segítheti, ha ennek az indikációi fennállnak. A cél a tünetekért felelős intrapszichés konfliktusok illetve az állapot kialakulását előidéző események feldolgozása. Amikor a pszichoterápia feltételei hiányoznak, az orvos, a terapeuta elfogadó, biztonságot nyújtó magatartása segítheti a páciens kedvezőbb problémamegoldó képességének a kidolgozását.

Előzmények:

  • Betegségek
    • Domináns féltekében csökkent metabolizmus
    • Subdomináns féltekében fokozott metabolizmus
  • Egyéb prediszponáló tényezők
    • Nő / leány
  • Psychés kórokok
    • Balesetek átélése
    • Balesetek látványa
    • Katasztrófák átélése
    • Katasztrófák látványa
    • Tanulási mechanizmusok szerepe
    • Egyszeri nagy stressz
    • Elhárító mechanizmusok szerepe
    • Fokozott dependencia szükséglet
    • Kriminális cselekedetek átélése
    • Kriminális cselekedetek látványa
    • Gyermekkori bántalmazás
    • Gyermekkorban átélt szexuális zaklatás
    • Szocializáció zavara
    • Szülők általi elhagyás
    • Személyiség pszichológiai sérülékenysége

Gyakoribb panaszok, tünetek:

  • Általános panasz
    • Hőhullámok
    • Láz, mely hirtelen emelkedik
    • Bizonytalan jellegű szédülés
  • Fej
    • Fejfájás, krónikusan perzisztáló
    • Fejfájás
  • Szív és légzési panaszok
    • Mellkasi fájdalom típusos lokalizáció és jelleg nélkül
    • Heves szívdobogás érzése
  • Hasi, emésztési panaszok
    • Epigastrialis fájdalom
    • Diffúz hasi fájdalom
    • Görcsös hasi fájdalom
  • Mozgásszervi panaszok
    • Csontfájdalmak
    • Izomfájdalom nyugalomban (Változó, vagy nem jellemző izomra lokalizáltan)
    • Ízületi fájdalom
  • Idegrendszer és izomrendszer zavarai
    • Affektív tónusvesztés
    • Remegés, rohamokban
  • Mentális és viselkedészavarok
    • Amnéziás epizód
    • Aggódás
    • Agresszivitás
    • Düh
    • Feszültség érzése
    • Hangulat változékonysága
    • Ingerlékenység
    • Izgatottság
    • Kétségbeesés
    • Reménytelenség érzése
    • Szenvedés érzése
    • Sírósság
    • Tehetetlenség érzése
    • Önkontroll elvesztése
    • Ájulásérzés
    • Túlzottan éber
    • Ébersége csökkent
    • Visszaemlékezés képtelensége
    • Gyakori szexuális partnerváltás
    • Bármire képes vagyok.
    • Jelenlegi helyzetéből nem lát kiutat
    • Jövőre vonatkozóan nem tud terveket készíteni
    • Másoktól való elszakadás, elhidegülés érzése
    • Öngyilkossági gondolatok
    • Úgy érzi, nem tud megfelelni a követelményeknek
    • Gyorsabbnak érzi az idő múlását
    • Lassabban telik az idő
    • Ellenséges
    • Fokozott síráskészség
    • Érzelmek nélküli
    • Érzelmi életének elszíntelenedése, elsivárosodása
    • Örömképtelenség
    • Hangulat emelkedettsége
    • Hangulati nyomottság
    • Rossz közérzet
    • Képtelen az ellazulásra
    • Szorongás
    • Nyugtalanság
    • Átlagos környezeti ingerekre heves reakció
    • Képtelen megbírkózni a felmerülő akadályokkal
    • Érzelmeit nehezen vagy egyáltalán nem képes kifejezni
    • Gyakran, indokolatlanul reagál erőszakosan
    • Kerüli az emberekkel való kapcsolatot
    • Másik ember(ek)hez való gátlástalan közeledés

Fizikális vizsgálatok:

  • Idegrendszer
    • Hypervigilitás
    • Hypovigilitás
    • Disszociatív amnézia

Speciális, műszeres vizsgálatok:

  • Pszichiatriai diagnosztika
    • Pszichiátriai anamnesztikus adatok (auto-/heteroanamnézis alapján)
    • Gondolkodás vizsgálata ( alaki, tartalmi )
    • Észrevevés vizsgálata (hallucinációk, illúziók)
    • Emocionalitás (érzelmi élet)
    • Hangulat ( hypothym, hyperthym stb)
    • Szorongás, félelmek
    • Indulat élet, állapot (affektusok)
    • Psychomotorium vizsgálata
    • Személyiségjellemzők
    • Magatartás, viselkedés megfigyelése
    • Alkalmazkodási képesség vizsgálata
      • Adaptációs képességek beszűkülése

Gyakoribb szövődmények:

  • Mentális és viselkedészavar és egyéb psychés okok
    • Alkohol okozta káros használat (abuzus)
    • Alkohol okozta dependencia (szindróma)
    • Nyugtatók és altatók okozta káros használat (abuzus)
    • Nyugtatók és altatók okozta dependencia (szindróma)
    • Drogok és pszichoaktív anyagok okozta káros használat (abuzus)
    • Drogok és pszichoaktív anyagok okozta dependencia (szindróma)

Mely szakterületek foglalkoznak ezzel a kórképpel:

  • Pszichiátria

Gyógyszeres terápia:

Kapcsolódó oldalak (automatikus legyűjtés eredménye):