|
Betegség leírása |
Mycobacterium kansasii infekció
Betegség megnevezésének szinonímái:
- Mycobacterium kansasii infection
BNO:
Alapadatok:
- Férfi: 120 éves korig
- Nő: 120 éves korig
Betegség leírása:
-
A kórokozó, a Mycobacteriumok atípusos csoportjába tartozik, megbetegedést főleg károsodott immunrendszerű betegeken okoz, mely hasonlatos a M. tuberculose által okozott kórképpel.
Betegség lefolyása:
-
A Mycobacteriumok aerob pálca alakú baktériumok,csillóval nem rendelkeznek, spórát nem képeznek. Gram festéssel nem besorolhatóak, kimutatásuk Ziehl-Neelsen-féle festéssel lehetséges. Az ismert 50 Mycobacterium (M) faj közül humán megbetegedést a M. tuberculosis, a M. avium-intracellulare, a M. kansasii, a M. fortuitum-chelonei és a M. leprae okoz.
A M. kansasii rezervoárja a természetes víz és a szarvasmarha. A Mycobacteriumok atípusos csoportjába tartozik. Ezen belül 4 alcsoport különíthető el:
1: Fotokromogének, csak fény jelenlétében képeznek pigmentet
2: szkotokromagének, sötétben és fényben is termelnek pigmentet
3: lassan növő pigmentet nem termelő fajok
4: gyorsan növő pigmentet nem termelő telepek.
A M. kansasii az első csoportba tartozik. Lassan nő, fény hatására pigmentet termel.
A kórokozó sok helyen megtalálható, a legtöbb egészséges immunitású emberen apathogén. A megbetegedést a tüdőbe jutó baktérium okozza.
A M. kansasii fertőzés hatására létrejövő betegség :
1./ rendszerint felnőtteken krónikus bronchopulmonaris folyamat
2./ Csont-,izület elváltozás
3./ HIV szeropozitív esetben disszeminált fertőzés.
Ad 1./ . Elsősorban erősen dohányzó, vagy krónikus alkoholista 50 éven felüli férfiaknál lép fel a tüdőben az üregképződés (caverna) a középső, vagy még jellemzőbben a felső lebenyben. Nem dohányzó nőkön 60 éven felül elsősorban lingularis nodularis infiltrációt, bronchiectasiát okoz. Ezekben a telepekben intenzíven szaporodnak a baktériumok.
A M. kansasii fertőzés azonban elsősorban csökkent immunitású betegeken fordul elő. (AIDS, égettek, otthontalanok, transzplantáltak, hosszantartó szteroid kezelésben részesülők, daganatos-, vagy citosztatikummal kezelt betegek...) Azokban az esetekben, ahol az immunválasz nem megfelelő a fertőzés progrediál.
A kezdeti tünetek jellegtelenek: fáradtság, fáradékonyság, étvágytalanság, fogyás, krónikus köhögés, jellegzetesebb tünetként éjszakai izzadás. Előfordulhatnak: nehézlégzés, véres köpet, mellkasi fájdalom.
A tünetek után a diagnózis röntgen vizsgálattal, tenyésztéssel a köpetből állítható fel. Immunszupresszált betegeken a kórkép kialakulása gyorsabb, gyakoribb a szóródás .
Szövődményként előfordulhat pneumothorax, abscessus a tüdőben, légzési elégtelenség, szóródás esetén halálos kimenetelű is lehet.
HIV fertőzötteken megfigyelték, hogy a betegség egyéb opportunista megbetegedéseknél korábban jelentkezik.
Ad2./ Csont-, izületi fertőzés krónikus, granulomatosus jellegű megbetegedést jelent, mely baleset, sebészeti beavatkozás, injekcióadást követően léphet fel. Kezelése részben sebészeti, részben specifikus.
Ad3./ A M.kansasii a második leggyakoribb kórokozó disszeminált fertőzésekben, melyet Nem-tuberculotikus Mycobacteriumok okoznak. A M.kansasii pulmonaris és extrapulmonaris lokalizációjú fertőzéseket okoz disszeminált formákban. A pulmonaris manifesztáció esetén leggyakoribb elváltozás a vékony-falú caverna.
Kezelése kombinációban történik több szerrel: INH, Rifampicin, Pirazinamid, Ethambutol.
Általában hármas kombinációban, melynek összetétele változhat az egyéb betegségek függvényében.
A M. tuberculosis elleni oltás részben hatásos a fertőzés ellen.
Megelőzési és más fontos tanácsok:
-
A személyi higiéne betartása.Védőoltás.
Előzmények:
- Mikrobiológiai kórokok
-
Mycobacterium kansasii fertőzés
- Betegségek
-
HIV-betegség, k.m.n. (AIDS betegek)
-
Mycobacterialis fertőzést eredményező HIV betegség
-
Idült obstructiv tüdőbetegség, k.m.n.
- Egyéb prediszponáló tényezők
-
Hajléktalan
-
Nem megfelelő hygiénés környezet
-
Hiányos személyi hygiene
-
Szennyezett vízzel érintkezés
-
USA
Gyakoribb panaszok, tünetek:
- Általános panasz
-
Elesettség
-
Fáradékonyság
-
Rossz közérzet
-
Testsúlyfogyás
-
Étvágytalanság
-
Láz
- Kültakaró
-
Éjszaka jelentkező izzadás
- Szív és légzési panaszok
-
Apró, száraz köhécselés
-
Krónikus köhögés
-
Köhögés purulens köpettel
-
Köhögés tapadós, mucosus köpetürítéssel
-
Köhögési roham
-
Véres köpet köhögést követően
- Hasi, emésztési panaszok
-
Jobb bordaív alatt nyomásra fájdalom
Fizikális vizsgálatok:
- Mellkasi szervek
-
Tompulat egyik oldali tüdőcsúcs felett
-
Bronchialis légzés
-
Crepitatio körülírtan a tüdő felett
- Hasi szervek
-
Jobb bordaív alatt nyomásérzékenység
-
Máj sima felszínű
Speciális, műszeres vizsgálatok:
- Egyszerű műszeres vizsgálatok
-
Testméretek mérése
-
Testhőmérséklet mérése
- Endoscopia
-
Bronchoscopia - tracheoscopia
- Functionális vizsgálatok, próbák, számítások
-
Tuberculin próba
- Anyagmintavétel és laborvizsgálatok
-
Biopsia pulmonis
-
Pericardiocentesis
-
Pleuraűr punctio (Pleuralis fluidum vizsgálata)
-
Mintavétel baktérium kimutatására gégéből
-
Mintavétel baktérium kimutatására tracheából
-
Mintavétel baktérium kimutatására bronchusból
-
Mintavétel baktérium kimutatására köpetből
-
Mintavétel baktérium kimutatására gastrointest. folyadékból
-
Mintavétel baktérium kimutatására mellüregből punkcióval
-
Baktériumok kimutatása genetikai módszerrel
- Képalkotó eljárások
-
Mellkas rtg-felvétel, rtg-átvilágítás, fluoroscopia
-
CT mellkas
Gyakoribb szövődmények:
- Keringési rendszer betegségei
-
Másodlagos pulmonalis hypertonia
-
Cor pulmonale chronicum
- Légzőrendszer betegségei
-
Bronchiectasia
-
Idült obstructiv tüdőbetegség, k.m.n.
-
Interstitialis tüdőbetegség, k.m.n.
-
Tüdőtályog pneumonia nélkül
-
Mediastinalis tályog
-
Pyothorax sipollyal
-
Pyothorax chronica
-
Pyothorax sipoly nélküli
-
Mellüregi folyadékképződés
-
Pleuralis callus asbest nélkül
-
Pneumothorax
-
Idült légzési elégtelenség
Mely szakterületek foglalkoznak ezzel a kórképpel:
-
Pulmonológia
-
Belgyógyászat - Infektológia
Irányelvek:
-
A syncope diagnosztikája és terápiája
- • A syncope diagnosztikája és terápiája
- • Kardiológiai Szakmai Kollégium 2004
- • Bevezetés
- • 1. táblázat A syncope okai
- • Neuralisan mediált reflexsyncope-szindrómák
- • Kardiális syncopék
- • Cerebrovascularis syncopék:
- • Rövidítések:
- • 2. táblázat Syncopét okozó fontosabb gyógyszerek
- • A syncope diagnosztikája
- • Biztos vagy feltételes diagnózis
- • Alapvizsgálatokkal nem tisztázott eredetű syncope
- • Anamnézis (auto- és heteroanamnézis)
- • Családi anamnézis
- • A syncopék gyakorisága
- • A kísérő tünetek
- • Prodroma
- • A beteg pozíciója
- • Bevezető tünetek
- • Kiváltó esemény
- • 1. Ábra
- • A rosszullét időtartama
- • A tünetek megszűnése utáni állapot
- • Tanúk
- • Életkor
- • Egyidejű más megbetegedés
- • Sérülés
- • Gyógyszeres kezelés
- • A fizikális vizsgálat jelentősége a syncope diagnosztikájában
- • Laboratóriumi vizsgálatok
- • Kémiai módszerek:
- • Műszeres vizsgálatok
- • Mellkas-röntgenvizsgálat
- • 12 elvezetéses EKG, 30-60 másodpercig rögzített EKG
- • Carotis sinus masszázs
- • 24 vagy 48 órás Holter-EKG-monitorozás, beteg által aktiválható és beültethető eseményrögzítő EKG (event recorder, loop EKG)
- • Adenozinteszt
- • Echokardiográfia
- • Terheléses EKG-vizsgálat
- • Kamrai jelátlagolt EKG-utópotenciálok regisztrálása
- • Ambuláns vérnyomás-monitorozás
- • Head-up tilt table teszt
- • 3. táblázat A vasovagalis syncope VASIS-klasszifikációja
- • 1. típus Kevert syncope
- • 2/A típus Cardioinhibitoros syncope asystolia nélkül
- • 2/B típus Cardioinhibitoros syncope asystoliával
- • Ajánlás
- • Ajánlás
- • Elektrofiziológiai vizsgálatok
- • Ajánlás
- • Neuropszichiátriai vizsgálatok
- • Ajánlások
- • Indikációk
- • 4. táblázat A vasovagalis syncope kezelésében használt gyógyszerek és hazai hozzáférhetőségük
- • 1. Gyógyszerek, melyek randomizált, placebo-kontrollált vizsgálatban bizonyultak hatékonynak
- • 2. Gyógyszerek, melyek használatát szakértői konszenzus támogatja
- • 3. Gyógyszerek, melyek nem bizonyultak hatékonynak placebo-kontrollált vizsgálatban
- • 4. Gyógyszerek, melyek nem kontrollált vizsgálatokban bizonyultak hatékonynak
- • A syncope kezelése
- • A neuralisan mediált reflexsyncope-szindrómák kezelése
- • Vasovagalis syncope
- • Carotis sinus syncope
- • Ajánlások neuralisan mediált reflexsyncope-szindrómák kezelésére
- • Ortosztatikus hipotenzió
- • Ajánlások ortosztatikus hipotenzió kezelésére
- • A kardiális eredetű syncopék kezelése
- • Strukturális kardiális, illetve cardiopulmonalis betegségek
- • Ajánlások kardiális, illetve cardiopulmonalis betegségek kezelésére
- • A syncopét okozó ritmuszavarok kezelése
- • Ajánlások kardiális aritmiák kezelésére
- • Mikor kell a syncopéban szenvedő beteget intézetbe küldeni és ott ellátni a Vezérfonal ajánlása (4) alapján ?
- • Diagnózis céljából
- • Kezelés céljából
- • Irodalom
Gyógyszeres terápia:
|
|
|
|
|