Visszatérés a főoldalraHírekIsmertetőKereső
 
Betegség leírása

Instabil (határeseti) személyiségzavar

Betegség megnevezésének szinonímái:

  • Borderline Personality Disorder
  • Borderline személyiségzavar
  • Érzelmileg labilis személyiségzavar
  • Instabil személyiségzavar
  • Határeseti személyiségzavar

BNO:

  • F6030

Alapadatok:

  • Férfi: 18 éves kortól 90 éves korig
  • Nő: 18 éves kortól 90 éves korig

Betegség leírása:

  • A személyiségzavarok között az ún. dramatikus csoportba tartozó instabil személyiségzavart a szélsőséges hangulati hullámzások, az impulzusok korlátlan kirobbanása a következmények figyelembe vétele nélkül, valamint az interperszonális kapcsolatok és az énkép instabilitása jellemzi.

Betegség lefolyása:

  • A személyiségzavar a személyiség szerkezetének és a magatartás megnyilvánulásának zavara, melyek állandóak és hosszan tartóak. A személyiségzavar nem közvetlenül betegség, károsodás vagy agysérülés, valamint pszichiátriai betegség következménye. A személyiségzavarból adódó problémák főleg az érzelmi életet, az indulatok kontrollját érintik. Az egyénnek önmagához és másokhoz való viszonya kiegyensúlyozatlan, állandó feszültségeket hordoz. A személyiség egészét érintik, átható nehézségeket okozva a szociális, a munkahelyi és a magánéletbeli alkalmazkodásban. Az ilyen egyén többnyire nincs belátással saját magatartását illetően, ezért általában segítséget sem igényel, ill azt nehezen fogadja el. A személyiségzavarok kialakulása a serdülőkorra tehető és fiatal felnőttkortól állapítható meg. Előfordulása a népesség körében 5-15 % körülire tehető, ami a pszichiátriai betegek körében jóval magasabb.

    Az instabil személyiségzavarat az impulzív magatartás, az indulati kontroll hiánya, a hangulat szélsőséges ingadozása jellemzi. Az impulzivitás önpusztító magatartásban vagy egyéb önkárosításba is megnyilvánulhat. Az érzelmi kiegyensúlyozotlanság az önkép instabilitásával van kapcsolatban. Váratlan dühkitörések, agresszív megnyilvánulások jellemzik. Szélsőségesen negatív vagy pozitív érzelmekkel viseltetnek emberek iránt, sőt saját maguk iránt is. Ennek megfelelően az érzelmi kapcsolataik szeretetből gyűlöletbe csaphatnak át. Hol megnyerően kedvesek és odaadóak, hol kíméletlenül követelődzőek, agresszívek, gyakran paranoid attitűddel. Képtelenek érzelmeiknek, szorongásaiknak szabályozására emiatt magatartásuk kiszámíthatatlan, gyakran extrém megnyilvánulásokkal. Általában nagy az igényük a törődésre, ezért folyamatosan igénybe veszik a környezetüket. Hiányoznak a belső célok, tervek, krónikus ürességérzés jellemzi, ezért igyekeznek kerülni az egyedüllétet. Az instabil személyiség gyakran depressziós állapottal, érzelmi krízisekkel szövődik, átmeneti paranoid vagy disszociatív tünetek is előfordhulhatnak. Pszichiátriai betegek körében az egyik leggyakoribb személyiségzavar.

    A személyiségzavar diagnózisának felállításához általában többszöri, részletes pszichiátriai vizsgálat, az életvezetés elemzése,valamint heteroanamnézis (rokonok, ismerősök kikérdezése) felvétele is szükséges.

    A személyiségzavarokat differenciáldiagnosztikai szempontból el kell különíteni más pszichiátriai betegségektől, különösen az alkoholizmustól és egyéb szenvedélybetegségektől, valamint az affektív zavaroktól.

Megelőzési és más fontos tanácsok:

  • Hosszútávú és általában nehéz pszichoterápiás kezeléstől várható eredmény a zavar esetében. Fontos, hogy a hangulati ingadozások, a szorongás, az impulzivitás miatt gyógyszeresen is támogassuk a terápiát.. Öngyilkossági veszély esetén kórházi kezelés szükséges!

Előzmények:

  • Öröklődés, családi halmozódás
    • Családi halmozódás ismeretlen öröklésmenettel
  • Psychés kórokok
    • Patológiás családi kapcsolatok
    • Patológiás anya-gyermek kapcsolat
    • Elhárító mechanizmusok szerepe
    • Pszichiátriai betegség az anamnézisben
    • Gyermekkori bántalmazás
    • Gyermekkorban átélt szexuális zaklatás
    • Gyermek gondozását elhanyagoló szülői magatartás
    • Szocializáció zavara
    • Szülők általi elhagyás
    • Szülőtől, gondozótól való elszakítás
    • Személyiség pszichológiai sérülékenysége

Gyakoribb panaszok, tünetek:

  • Mentális és viselkedészavarok
    • Fegyelmezetlenség
    • Nem figyel a környezetére
    • Tanulási nehézség
    • Aggódás
    • Agresszivitás
    • Csalódottság
    • Düh
    • Dühkitörések
    • Elhagyatottság érzése
    • Ellenséges magatartás
    • Fokozott ingerlékenység
    • Fokozott izgalmi állapot
    • Fokozott szexuális késztetés
    • Féltékenység
    • Függőség
    • Gyanakvás
    • Gátlástalanság
    • Halállal való foglalkozás
    • Hangulat változékonysága
    • Harag
    • Idegesség
    • Izgatottság
    • Kiabálás
    • Kétségbeesés
    • Reménytelenség érzése
    • Szenvedés érzése
    • Sértődékenység
    • Tehetetlenség érzése
    • Érzéketlenség
    • Öngyilkossági fenyegetések
    • Önkontroll elvesztése
    • Üresség érzése
    • Gyakori szexuális partnerváltás
    • Ingerlékeny
    • Munkáját nehezebben vagy egyáltalán nem tudja ellátni
    • Tanulási nehézségek
    • Másoktól való elszakadás, elhidegülés érzése
    • Ellenséges
    • Hangulati labilitás
    • Hangulati nyomottság
    • Rossz közérzet
    • Szorongás
    • Nyugtalanság
    • Átlagos környezeti ingerekre heves reakció
    • Fokozott igény, hogy gondoskodjanak róla
    • Gyakran, indokolatlanul reagál erőszakosan
    • Másik ember(ek)hez való gátlástalan közeledés

Fizikális vizsgálatok:

  • Idegrendszer
    • Beszűkült tudatállapot
    • Disszociációs tudatállapot

Speciális, műszeres vizsgálatok:

  • Pszichiatriai diagnosztika
    • Pszichiátriai anamnesztikus adatok (auto-/heteroanamnézis alapján)
    • Gondolkodás vizsgálata ( alaki, tartalmi )
    • Emocionalitás (érzelmi élet)
    • Hangulat ( hypothym, hyperthym stb)
    • Szorongás, félelmek
    • Indulat élet, állapot (affektusok)
    • Psychomotorium vizsgálata
    • Személyiségjellemzők
    • Magatartás, viselkedés megfigyelése
    • Alkalmazkodási képesség vizsgálata

Gyakoribb szövődmények:

  • Mentális és viselkedészavar és egyéb psychés okok
    • Alkohol okozta káros használat (abuzus)
    • Alkohol okozta dependencia (szindróma)
    • Dohányzás okozta káros használat (abuzus)
    • Dohányzás okozta dependencia (szindróma)
    • Drogok és pszichoaktív anyagok okozta káros használat (abuzus)
    • Drogok és pszichoaktív anyagok okozta dependencia (szindróma)
    • Depressio k.m.n.

Mely szakterületek foglalkoznak ezzel a kórképpel:

  • Pszichiátria

Gyógyszeres terápia:

Kapcsolódó oldalak (automatikus legyűjtés eredménye):