Chronicus légzési elégtelenség

Betegség leírása:

• A krónikus légzési elégtelenség valamilyen légzőszervi alapbetegség progressziója során létrejövő súlyos állapot, amely károsítja a betegek gázcseréjét.

Betegség lefolyása:

• A krónikus légzési elégtelenség az oxigén felvételét és a széndioxid leadását súlyosan befolyásoló fokozatosan kialakuló légzészavar, amely az életfontosságú szervek működését károsítja, vagy veszélyezteti, ezzel potenciálisan életveszélyes állapotot létrehozva.
  
  A légzési elégtelenség kialakulásában számos tényező játszhat szerepet. A legfontosabb háttérben álló betegségek: az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a tüdőgyulladás, a tüdőembólia, a légmell és az agyvérzés.
  
  A krónikus légzési elégtelenség fokozatosan,lassan alakul ki hónapok, évek alatt . Így van idő a kompenzáló mechanizmusok kifejlődéséhez, ezért ritkán számítunk életveszélyre, inkább csak súlyos állapotról beszélünk.
  
  A krónikus légzési elégtelenség tünetei nem specifikusak. A tünetek szoros összefüggést mutatnak a légzési elégtelenséget létrehozó alapbetegség tüneteivel.
  
  Ha a partialis oxigén nyomás kisebb, mint 55Hgmm(PaO2), hypercapnia, oedema(vizeníő) észlelhetó, rossz a FEV1 és FVC, akkor oxigén kezelés indokolt.
  
  Nagyon jellemző tünet terhelésre jelentkező nehézlégzés és a szapora felületes légvétel. A légzési minta egyéb változásai is felhívhatják a betegségre a figyelmet. A légzési segédizmok, elsősorban a bordaközi izmok, fejbiccentőizom, fokozott használata, illetve az orrszárnyi légzés megjelenése, a légzőizmok túlterheltségére hívják fel a figyelmet. A hasizmok használatának előtérbe kerülése súlyos elégtelen állapotra utal.
  
  Ha a légzési elégtelenség következtében a vérben túl sok a széndioxid és túl kevés az oxigén, zavartság és aluszékonyság lehet jellemző a betegekre. A szívritmus általában fokozott lesz, vérnyomásingadozások is előfordulnak.
  
  A diagnózis felállításánál elkerülhetetlen a kórelőzmény figyelembevétele. A fizikális vizsgálatok segítenek tisztázni a beteg aktuális állapotát. A laboratóriumi vizsgálatok közül a vér oxigén- és széndioxid szintjének meghatározása alapvető a légzési elégtelenség diagnózisához. Ezen kívül a beteg aktuális státusának megítéléséhez fontos lehet a mellkasröntgen elkészítése és légzésfunkciós vizsgálatok elvégzése.
  
  A légzési elégtelenség kezelése a kiváltó ok kezelésére irányul elsősorban. Emellett igen fontos a megfelelő légzés biztosítása. A krónikus légzési elégtelenség kezelésében igen fontos cél a vér oxigénszintjének helyreállítása a szervek megfelelő oxigénellátásának biztosítása céljából. Ez általában oxigén adagolásával biztosítható, amelyet a betegek tartósan otthon is belélegeznek. Nagyon fontos az akut fellángolások megelőzése. Ilyen fellángolások akut légzési elégtelenség képében jelentkeznek.

Irányelvek:

• Az akut coronariaszindróma ST-elevációval nem járó formáinak diagnosztikája és kezelése
  • • Az akut coronariaszindróma ST-elevációval nem járó formáinak diagnosztikája és kezelése
  • • Kardiológiai Szakmai Kollégium
  • • 2003
  • • Írták: Keltai Mátyás (munkacsoport-vezető), Bodor Elek, Jánosi András, Kiss Róbert Gábor, Molnár Ferenc
  • • Bevezető
  • • Definíció
  • • Akut coronariaszindróma (ACS)
  • • Patofiziológia
  • • Az instabil plakk
  • • A plakkruptura gyógyulásának természetes lefolyása
  • • A nekrózis folyamata és az ischaemia reverzibilitása
  • • Myocardiumnecrosishoz két mechanizmus vezethet:
  • • Akut coronariaszindróma diagnosztikája
  • • Anamnézis
  • • Fizikális vizsgálat
  • • EKG
  • • Laboratóriumi diagnosztika
  • • A szívizomelhalás biokémiai jellemzői
  • • Ajánlások az ACS diagnosztikájára
  • • Tennivalók az ACS tüneteivel jelentkező betegek ellátásában
  • • Prehospitális ellátás
  • • A kezelésre vonatkozó ajánlások ACS-ben
  • • Antiischaemiás kezelés
  • • Béta-receptor blokkoló kezelés
  • • Nitrátkezelés
  • • Káliumcsatorna-aktivátorok
  • • Kalciumcsatorna-blokkoló kezelés
  • • Antitrombotikus kezelés
  • • Trombingátló szerek
  • • Thrombocytaaggregációt gátló szerek (TAGG)
  • • Fibrinolitikumok
  • • Antilipaemiás kezelés
  • • Revascularisatio
  • • Koronarográfia
  • • Invazív vs. konzervatív stratégia
  • • Azon betegcsoportok, akiknél a koronarográfia elvégzése nem javasolt (ACC/AHA III. osztályú indikáció)
  • • Perkután coronaria-intervenció (PCI)
  • • Revascularisatio aortocoronariás bypass graft műtéttel
  • • Diagnosztikus és terápiás algoritmusok
  • • 1. ábra Az akut coronariaszindróma elsődleges kiértékelésének és a felhasználandó vizsgálatoknak az algoritmusa
  • • Szekunder prevenció
  • • Irodalom

Előzmények:

• Betegségek
• Tüdő sarcoidosis
• Bronchiectasia
• Panlobaris emphysema
• Centrilobularis emphysema
• Idült obstructiv tüdőbetegség, k.m.n.
• Idiopathiás tüdőfibrosis

Gyakoribb panaszok, tünetek:

• Általános panasz
• Láztalan
• Kültakaró
• Kékes-lila bőr
• Fej
• Elkékült a szája
• Szív és légzési panaszok
• 703. Köhögés, köpet
• Nyugalomban jelentkező nehézlégzés
• Terhelésre fokozódó nehézlégzés
• Terhelésre jelentkező nehézlégzés
• Fullad

Fizikális vizsgálatok:

• Kültakaró
• Ajakcyanosis
• Cyanoticus nyálkahártyák
• Cyanosis
• Mellkasi szervek
• Belégzéskor fossa jugularis behúzódása
• Bordaközi izmok behúzódása a légvételek során
• Dyspnoe
• Légzési segédizmok használata
• Nehézlégzés terhelés esetén

Speciális, műszeres vizsgálatok:

• Kardiológia
• Pulzus oxymetria (O2 saturatio+ periferiás pulzusszám)
• Anyagmintavétel és laborvizsgálatok
• Vérgáz, Astrup vizsgálat
• Vörösvértest számlálás ( vvt )
• Haematokrit meghatározása (Ht)
• Vér össz-haemoglobin meghatározás (Hgb)
• Képalkotó eljárások
• Mellkas rtg-felvétel, rtg-átvilágítás, fluoroscopia

Gyakoribb szövődmények:

• Vér és vérképző szervek, nyirokrendszer, immunrendszer betegségei
• Másodlagos polycythaemia
• Mentális és viselkedészavar és egyéb psychés okok
• Nem-meghatározott demencia
• Keringési rendszer betegségei
• Ischaemiás cardiomyopathia
• Tüdőembolia heveny cor pulmonale említése nélkül
• Másodlagos pulmonalis hypertonia
• Cor pulmonale chronicum
• Ingervezetési zavar,k.m.n.
• Supraventricularis tachycardia
• Kamrai tachycardia
• Pitvari fibrillatio és flutter
• Kamra fibrillatio és flutter
• Pitvari extrasystole
• Kamrai extrasystole
• Pangásos szívelégtelenség
• Hypoxiás-ischemiás encephalopathia ( Idült agy ischaemia)
• Légzőrendszer betegségei
• Heveny légzési elégtelenség
• Emésztőrendszer betegségei
• Hűdéses bélelzáródás (ileus paralyticus)
• Vérszékelés
• Máshová nem osztályozott kóros klinikai tünetek, leletek
• Hepatomegalia m.n.o.
• Fejfájás

Mely szakterületek foglalkoznak ezzel a kórképpel:

• Belgyógyászat - Pulmonológia
• Kardiológia