Betegség leírása

Carcinoma labii oris

Betegség megnevezésének szinonímái:

Ajakrák
Carcinoma of the lip
Lip carcinoma

BNO:

Alapadatok:

Férfi: 60 éves kortól 65 éves korig
Nő: 60 éves kortól 65 éves korig

Betegség leírása:

Az ajak rosszindulatú laphám eredetű daganatos elváltozása.

Betegség lefolyása:

A szájüregi daganatok Magyarországon kiemelkedő szerepet játszanak a halálozásban. Más országokkal való összevetésben kitűnik Magyarország vezető szerepe. Az 1970-es évek óta hazánkban ötszörösére nőtt a szájüregi daganatok előfordulásának aránya. Jelenleg férfiak körében a második, nőknél a tizedik leggyakoribb daganatos megbetegedés, de a két nem különválasztása nélkül, a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés. Férfiak/nők :20/1 az arány. A két nem közötti különbség alapvetően az életmódbeli különbségekben kereshető. A rossz statisztika alapja, hogy ezek a tumorok a legtöbb esetben csak igen későn kerülnek felismerésre. Ennek oka, hogy ezen betegcsoport ált. igen rossz szájhigiénével rendelkezik, és nem ismeri fel az esetlegesen kezdődő elváltozásokat. További nehézség, hogy a szájüregi daganatok meglehetősen tünetszegények, így a betegek már csak az erősebb fájdalom, vérzés esetén fordulnak orvoshoz. Ezekben az előrehaladott esetekben viszont a túlélés esélyei jelentősen csökkentek. Nehezíti az időbeni felismerést az is, hogy a régió rendkívül jó vérellátással rendelkezik, ebből kifolyólag igen hamar adnak áttéteket, mely a túlélést jelentősen lecsökkenti.

A daganatok keletkezésében számos rizikófaktor játszik szerepet. Ezek egy része csak nehezen befolyásolható, míg más része az életmód függvénye. A két legfontosabb rizikótényező a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás, melyek együttes élvezete károsító hatásukat sokszorozza. Az ajakrák kialakulásában további rizikótényező a pipázás, mely krónikus irritáló tényezőként hozzájárulhat a daganatképződéshez..

A dohányfüstben mintegy 300-400 rákkeltő anyag található. Az alkohol részben oldja ezeket, valamint vérbőséget okozó hatása révén elősegíti a szájüreg és a torok nyálkahártyáján át történő felszívódásukat. A helytelen táplálkozás, túlzott mértékű füstölt élelmiszerek, tartósítószert, íz- és adalékanyagokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztása, vitaminhiány, alultápláltság mind elősegíti a daganatok kialakulását. Számos rákkeltő anyagot találunk környezetünkben is, melyeket nehéz elkerülni. Ilyen a az autók kipufogógáza, az ipari légszennyezés, ionizáló sugárzások, az UV sugárzás rákkeltő hatása kiemelt szereppel bír az ajakrák keletkezésében (földművesek, tengerészek, stb.)

A kórokozók szerepe is valószínűsíthető; elsősorban vírusoké, mint HSV( Herpes simplex virus), HPV ( Human

papilloma virus), EBV (Epstein-Barr virus), HIV (Human immundeficiencia virus), de Candida által fenntartott krónikus gyulladások talaján is kialakulhatnak rosszindulatú elváltozások. Emellett természetesen az egyéni hajlam meghatározó szerepet játszik. Az immunrendszer gyengeségével járó betegségek mind hajlamosítanak kialakulásukra, de a kimerítő, stresszes életmód is elősegítheti képződésüket az immunitás csökkenésével.

Megelőző állapot lehet a leukoplakia, amikor a fehéres foltok jelennek meg gyakrabban a szájnyálkahártyán, de előfordulhat az ajakon is. Carcinoma in situ esetén a sejtek atipiát, mitosist mutatnak, de a basalmembran intakt. Az ajakrák a második leggyakoribb szájüregi rákforma. A szájüregi daganatok 90%-a szövettanilag elszarusodó laphámrák. A rák érintheti a felső és az alsó ajkat egyaránt, mégis jóval gyakoribb az alsó ajak megbetegedése, viszont a felső ajak daganata lényegesen rosszabb indulatú és hamar áttétet ad. Az alsó ajak a nyaki nyirokcsomók felé metasztatizál, míg a felső a fültőmirigy körüli nyirokcsomókba.

Megjelenési formái : 1./ típusosan lassan növő kifekélyesedő elváltozás képében jelentkezik, mely nem gyógyul, ugyanakkor későn ad áttétet. A fekélyesedés előtt körülírt fájdalmatlan beszűrődés jelentkezhet, 2./ bőrből kiemelkedő karfiolszerű, vagy verrucosus megjelenésű daganat gyorsan növő és hamar ad áttétet. Az ajak megvastagszik és többnyire fájdalmatlan.

Mindenképpen érdemes szájsebészhez fordulni nem gyógyuló, vagy növekvő elváltozások esetén.

Az elsődleges terápia sebészi, mely igen nehéz, tekintve, hogy az arc csonkolása az életminőséget jelentősen rontja és megfelelő korrekció sok esetben nem lehetséges, de kontraindikációt nem jelenthet, mert a műtét életmentő lehet. Palliatív megoldásként sugárkezelés alkalmazható.