Visszatérés a főoldalraHírekIsmertetőKereső
 
Betegség leírása

Ureaplasma urealyticum reaktív arthritis

Betegség megnevezésének szinonímái:

  • Ureaplasma urealyticum okozta reaktív arthritis
  • Ureaplasma urealyticum okozta reaktív izületi gyulladás
  • Ureaplasma urealyticum reactive arthritis

BNO:

  • A6380, M0360*

Alapadatok:

  • Férfi: Bármely életkorban előfordulhat
  • Nő: Bármely életkorban előfordulhat

Betegség leírása:

  • Az ureaplasma urealyticum reaktív arthritis az ureaplasma ureolyticum fertőzés alatt, vagy azt követően kialakult izületi gyulladásos megbetegedés.

Betegség lefolyása:

  • Az ureaplasma urealyticum a mycoplasmatales rendbe tartozik, a non-gonococcus urethritist okozhat.

    Reaktív arthritisnek nevezzük az olyan steril (nem gennyes) izületi gyulladást, amelyet egy megelőző extraarticularis infekció vált ki. Az infekció általában légúti, húgyúti, vagy gastrointestinalis lehet.

    A reaktív arthritis pathomechanizmusának lényege, hogy a kórokozó valamely antigénje az arra fogékony egyén bizonyos synovialis antigénjéhez annyira hasonlít, hogy a kórokozó eliminálása után az immunrendszer az izületi belhártyát is megtámadja. Szerencsés esetben az immunválasz hetek-hónapok alatt lecseng, de sokszor a folyamat krónikus többizületi gyulladásos megbetegedésbe megy át (szeronegatív spondylarthritis).

    A reaktív arthritis kifejezést a finn Aho vezette be a közhasználatba 1973-ban.

    Az izületi érintettség szempontjából a perifériás nagyizületek mellett az axiális - gerincizületeket és a sacroiliacalis - izületeket is érintheti.

    A kórokozók enterálisan Yersinia, Shigella, Salmonella, Campylobacter, urogenitalisan Chlamydia, Neisseria, légutakon Streptococcus, Neisseria, Chlamydia, Mycoplasma, Haemophylus család tagjai lehetnek.

    A legkülönbözőbb infekciókat az esetek 1-3%-ában követi reaktív arthritis, a HLA B-27 pozitív egyéneknél ez elérheti a 20-30%-ot is. A megbetegedés bármely életkorban előfordulhat, a szexuális úton terjedő kórokozók pubertás után, főleg fiatalabb kórban gyakoriak. A családi anamnézisben gyakran fordul elő hasonló megbetegedés.

    Jellemző a pár napig tartó hasmenés, a húgyúti panaszok, vagy a felső-légúti megbetegedés után néhány nappal, vagy héttel kezdődnek az izületi tünetek. Az izületi gyulladás típusosan az alsóvégtagi nagyizületeket érinti, főleg mono, vagy oligoarthritis (egynél több, négynél kevesebb izületi gyulladás) képében. A gerincet és a sacroiliacalis izületek érintve, háti gerinc, illetve derékfájdalmakat okozhat. A kéz és láb kisizületeit érintve az azonos ujjsugáron kolbászujjat okozhat. Gyakori a tendinitis (inhüvely gyulladás), bursitis ) izületek körül lévő tönlők gyulladása), enthesitis ( in tapadási helyéneknyomásiérzékenysége, gyulladása).

    Reaktív arthritis diagnosztikájában a klinikai kép, a megelőző infekció bizonyítékai (kórokozó direkt, vagy indirekt kimutatása, vagy az ellene termelődött ellenanyagok igazolása), illetve egyéb szeronegatív spondylitisek kizárása alapján lehetséges. Laborvizsgálatok között emelkedett vörösvértest-süllyedés, CRP-pozitivitás és leukocytosis (fehérvérsejt szaporulat) van.

    A kórokozó sikeres kimutatása esetén antibiotikus kezelés nem mindig szükséges. A lezajlott infekciót specifikus antitest megjelenése igazolja. Az IgM típus friss, az IgG régi lezajlott infekcióra utalhat. Fontos lehet az antitest titer változása is.

    Képalkotó vizsgálatok a sacroileitis igazolására, illetve a gerincen a jellegzetes parasyndesmophyták kimutatására szolgálnak.

    Terápiájában az antibiotikumokat csak kellő megfontolás után érdemes adni, elsősorban nem-szteroid gyulladáscsökkentőket alkalmaznak, krónikus esetekben az úgynevezett bázisterápia (salazopyrin, methotrexat, stb.) alkalmazása szükséges. Kiegészítésképpen fizioterápia is szóbajöhet.

Megelőzési és más fontos tanácsok:

  • A reaktív arthritis jellegzetes tüneteinek megjelenése után a differenciáldiagnosztika, illetve a diagnosztika céljából fontos gyorsan szakemberhez fordulni, mert a megfelelő időben megkezdett kezeléssel csökkenthetjük az esélyét a folyamat krónikussá alakulásának. Az izületi panaszokhoz társuló, vagy az azt megelőző enterális tünetek terelhetik a gyanúnkat a speciális kórkép felé.

Előzmények:

  • Öröklődés, családi halmozódás
    • HLA-B27
  • Mikrobiológiai kórokok
    • Ureaplasma urealyticum fertőzés
  • Betegségek
    • Az immunmechanizmust érintő bizonyos rendellenességek
    • Ureaplasma urealyticum okozta urethritis
    • Ureaplasma urealyticum okozta kismedencei gyulladás (PID)
  • Egyéb prediszponáló tényezők
    • Promiscuitas
    • Hiányos sexualis hygiene

Gyakoribb panaszok, tünetek:

  • Általános panasz
    • Borzongás
    • Fáradékonyság
    • Hőemelkedés
  • Kültakaró
    • Bőrpír az ízület feletti bőrön
    • Meleg a bőre az ízület felett
  • Mozgásszervi panaszok
    • Sarokfájdalom
    • Akutan kialakuló sokízületi fájdalom
    • Egy nagyízület tartós fájdalma
    • Reggel jelentkező ízületi merevség
    • Változó lokalizációjú nagyízületi fájdalom
    • Ízületi fájdalom, aktív mozgásnál
    • Ízületi fájdalom, passzív mozgatásnál
    • Ízületi fájdalom, terhelésre jelentkező
    • Egy ízület duzzanata
    • Folyadék van a nagyízületben
    • Dagadt az egyik csukló
    • Boka duzzadt
    • Sarok duzzadt
    • Beszűkült váll, könyök, csukló finctió
    • Csípő a térd és a boka mozgása csökkent

Fizikális vizsgálatok:

  • Kültakaró
    • Körülírt erythema a bőrön egy ízület felett
    • Meleg bőr egy ízület felett
  • Mozgásszervek
    • Egy ízület duzzanata
    • Nagyízület duzzadt
    • Nagyízület duzzanata
    • Nagyízületben fluctuáció tapintható
    • Csuklóízület duzzadt
    • Boka duzzadt
    • Saroktáji duzzanat
    • Csökkent a nagyízületek mozgásterjedelme a felső végtagon
    • Beszűkült a nagyízületek mozgásterjedelme az alsó végtagon
    • Csökkent az ízület mozgásterjedelme spontán mozgás során az érintett nagyízületekben

Speciális, műszeres vizsgálatok:

  • Egyszerű műszeres vizsgálatok
    • Testhőmérséklet mérése
  • Anyagmintavétel és laborvizsgálatok
    • Punctio (aspiratio) articulationis + Ízületi folyadék vizsgálata
    • Vvt süllyedési sebesség meghatározása
  • Képalkotó eljárások
    • Csont szcintigráfia
    • Végtagízület UH vizsgálata

Gyakoribb szövődmények:

  • Csont, izom és kötőszövet betegségei
    • Reiter-betegség
  • Terhesség, szülés és gyermekágy
    • Spontán vetélés

Mely szakterületek foglalkoznak ezzel a kórképpel:

  • Reumatológia
  • Gyermekgyógyászat
  • Infektológia
  • Immunológia

Gyógyszeres terápia: