|
Betegség leírása |
Másodfokú atrioventricularis block Mobitz II. típus
|
PQ idő normális. P hullám után hirtelen kimarad a QRS (5. ütés). Blokkolt P hullámot közrefogó RR összege egyenlő két szabályos ütés R hullámainak összegével. |
|
Betegség megnevezésének szinonímái:
- Mobitz II. típusú másodfokú AV-blokk
- Atrioventricular block second degree Mobitz type II.
- Másodfokú pitvar-kamrai blokk Mobitz II. típus
- Second-degree AV block Mobitz II.
- Second-degree heart block Mobitz type II.
BNO:
Alapadatok:
- Férfi: Bármely életkorban előfordulhat
- Nő: Bármely életkorban előfordulhat
Betegség leírása:
-
Az atrioventricularis blokkok a szív ingerületvezető rendszer, pitvarok és kamrák közötti összeköttetést biztosító szakaszának károsodása miatt jönnek létre. Súlyosságuk alapján megkülönböztetünk első, másod, -és harmadfokú AV blokkot. Másodfokú AV blokk Mobitz II.-es típusában az ingerület terjedése a pitvarokról a kamrákra egyes ütéseknél akadályozott.
Betegség lefolyása:
-
A szívösszehúzódások az emberben teljesen automatikusan mennek végbe. Ezeket az összehúzódásokat a pitvarok falában lévő sinus csomó ingerülete hozza létre, amely a pitvarok falában szétterjed, majd a kamrákra vezetődik át. Az átvezetődésnek egészséges szíven az egyetlen helye az atrioventricularis (AV), vagy más néven pitvar-kamrai csomó. Az átvezetés zavarait súlyosságuk alapján oszthatjuk első-, másod-, vagy harmadfokú blockra. Az elsőfokú block esetén minden pitvari ingerületet követ kamrai aktiváció, csak megkésve. A másodfokú blockoknál némelyik pitvari ingerület nem tud a kamrákra átvezetődni. Harmadfokú block esetén a pitvari ingerület egyáltalán nem vezetődik a kamrákra. A pitvar-kamrai csomóban előforduló ingervezetési zavarok egy része nem okoz észrevehető panaszokat a betegeknek. Általában a rutinszerűen, vagy valamely más szívbetegség miatt elvégzett EKG vizsgálatok derítenek rájuk fényt. Ha panaszokat okoznak, akkor azok legtöbbször gyengeségérzéssel, lassú szívdobogás érzéssel, átmeneti eszméletvesztéssel járnak.
A Mobitz II. típusú másodfokú AV blokk a pitvar-kamrai csomó ingerületvezetési zavarainak egy súlyosabb formája. Általában a szív elülső falát érintő szívinfarctushoz társuló, vagy egyes szívritmus zavarok elleni gyógyszerek szedésekor fellépő betegség, amely gyakran okoz panaszokat a betegnek, úgymint átmeneti eszméletvesztés, szédülés. EKG képén a pitvarok és a kamrák közötti átvezetést reprezentáló PQ szakasz normalis hosszúságú (<20 ms) azonban időnként, gyakran valamilyen állandó rend szerint (fix arányban), egy a pitvar ingerületbe kerülését jelentő P hullám blokkolódik, így azt nem követi a kamrai ingerületbe jutást jelentő QRS komplexus. A vezetési zavar gyakran progrediál más súlyosabb vezetési zavarba ( III. fokú AV blokk) és gyakran jár átmeneti eszméletvesztéssel. Amennyiben a vezetési zavar súlyosbodik, és kialakul a III. fokú AV blokk, akkor a kamrák összehúzódását a kamrákban lévő autonóm ingerületvezető sejtek fogják vezényelni, ami rendszerint nem hoz létre kielégítő szívfrekvenciát. Ezért megelőző célzattal pacemaker beültetés a legtöbbször indokolt. Elkülönítése a Mobitz I. típusú AV blokktól éppen ezen progresszió miatt indokolt. Ha gyógyszer váltotta ki a blockot, akkor az adott gyógyszer elhagyása megfontolandó. Amennyiben nem kerül sor végleges pacemaker beültetésére, a beteg állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, esetleges egyéb műtétek végzésekor pedig az ideiglenes pacemaker felvezetése mindenképpen javasolt.
Megelőzési és más fontos tanácsok:
-
Javasolt a pitvar kamrai ingerületátvezetést rontó gyógyszerek megfontolt használata. A szívinfarctus adekvát kezelése a megelőzésben szintén alapvető fontosságú.
Előzmények:
- Kémiai kórokok
-
C01AA05 Digoxin
-
C01AA04 Digitoxin
- Betegségek
-
Hypokalaemia
-
Heveny transmuralis szívizomelhalás a lokalizáció megjelölése nélkül
-
Ismétlődő inferior szívizomelhalás
-
Ischaemiás cardiomyopathia
-
Atheroscleroticusként megnevezett szív- és érrendszer betegség
-
Fertőzéses szívizomgyulladás
-
Cardiomyopathia, k.m.n.
-
Dilatativ cardiomyopathia
Gyakoribb panaszok, tünetek:
- Általános panasz
-
Fáradékonyság terhelésre fokozódó
-
Rossz közérzet
-
Bizonytalan jellegű szédülés
-
Enyhe szédülés
-
Hirtelen kezdetű szédülés
-
Megszédülés
-
Spontán szédülés
-
Terhelésre jelentkező megszédülés
- Szív és légzési panaszok
-
Terhelésre jelentkező nehézlégzés
-
Aritmiás szívműködés érzése
-
Kihagyásokat érez a szívritmusban
- Idegrendszer és izomrendszer zavarai
Fizikális vizsgálatok:
- Kültakaró
-
Sápadt arcbőr
-
Ajakcyanosis
-
Sápadt bőr
-
Sápadt körömágyak
- Perifériás erek, vérnyomás, pulzus
-
Gyér pulzus (nyugalomban)
-
Irreguláris pulzus
-
Pulsus irregularis et inaequalis
- Mellkasi szervek
-
Dyspnoe
-
Arrhythmia
-
Bradyarrythmia
- Idegrendszer
-
Eszméletlenség
-
Somnolentia
-
Atípusos, epileptoid görcsroham
Speciális, műszeres vizsgálatok:
- Kardiológia
-
EKG vizsgálat nyugalomban
-
EKG Holter monitorizálása
-
Asystolia > 2 sec
-
II. fokú AV-blokk - Mobitz II. típus
-
Keskeny QRS
-
Pitvar-kamrai átvezetés aránya 3:2
-
Pitvar-kamrai átvezetés aránya 4:3
-
Pitvar-kamrai átvezetés aránya 5:4
-
Pitvar-kamrai átvezetés aránya 6:5
-
Pitvar-kamrai átvezetés aránya 7:6
-
Sinusbradycardia
-
Sinusritmus
-
Elektrofiziológiai vizsgálat (invazív)
- Anyagmintavétel és laborvizsgálatok
-
Kálium meghatározása
Gyakoribb szövődmények:
- Keringési rendszer betegségei
-
Teljes pitvar-kamrai block
-
Atrioventricularis vezetési zavarok
-
Szívmegállás sikeres újraélesztéssel
-
Hirtelen szívhalál
-
Szívmegállás, k.m.n.
-
Pangásos szívelégtelenség
-
Balkamra elégtelenség
-
Szívelégtelenség, k.m.n.
- Máshová nem osztályozott kóros klinikai tünetek, leletek
-
Syncope és collapsus
-
Cardiogen shock
Mely szakterületek foglalkoznak ezzel a kórképpel:
Irányelvek:
-
A hipertónia-betegség kezelésének szakmai és szervezeti irányelvei
- • A hipertónia-betegség kezelésének szakmai és szervezeti irányelvei
- • Magyar Hypertonia Társaság
- • A hipertónia-betegség epidemiológiája
- • Az életkor és a hipertónia kapcsolata
- • A nem és a hipertónia kapcsolata
- • Az elhízás és a hipertónia kapcsolata
- • A születési súly és a hipertónia kapcsolata
- • A diabetes mellitus és a hipertónia kapcsolata
- • A genetika és a hipertónia kapcsolata
- • A földrajzi régió és a hipertónia kapcsolata
- • A szociodemográfiai jellemzők és a hipertónia kapcsolata
- • A vérnyomás normális és kóros mértéke
- • 1. táblázat: A normális és kóros vérnyomás
- • 2. táblázat: A vérnyomás különböző módszerrel mért normális értékei
- • 3. táblázat: A vérnyomás ellenőrzésének ajánlott gyakorisága felnőtteknél
- • A hipertónia-betegség diagnosztikája
- • A diagnosztika célkitűzése
- • A diagnosztika módszerei
- • Anamnézis
- • Fizikális vizsgálat
- • Kémiai-laboratóriumi vizsgálatok
- • Eszközös/konziliáriusi vizsgálatok
- • Farmakológiai vizsgálatok szükség esetén:
- • A hipertóniás beteg állapotát és kezelését befolyásoló cardiovascularis rizikótényezők
- • 4. táblázat A két ismert rizikóbecslési módszer kategóriáinak összehasonlító táblázata
- • Egyéb rizikófaktorok (amelyek növelhetik a becsült kockázatot is):
- • 5. táblázat A hipertóniás beteg prognosztikai kockázati besorolása az átlagos kockázathoz képest a rizikófaktorok és a vérnyomás-kategóriák klasszifikációja alapján
- • A hipertónia-betegség kezelése
- • Általános irányelvek
- • 6. táblázat: Cardiovascularis rizikófaktorok:
- • 7. táblázat: Célszervkárosodások:
- • 8. táblázat Társuló klinikai események:
- • 9. táblázat: A hipertónia kezelése: általános elvek
- • 10. táblázat: Az ajánlott célvérnyomásérték hipertóniás betegeknél
- • A hipertónia-betegség nem gyógyszeres kezelése
- • Az életmód-változtatás elemei
- • 11. táblázat: A nem gyógyszeres kezeléstől várható eredmények:
- • A hipertónia-betegség gyógyszeres kezelése
- • A gyógyszeres terápia alapelvei
- • 12. táblázat: A hipertónia terápiájában alkalmazható gyógyszercsoportok és a csoportokba tartozó antihipertenzív hatóanyagok (csak a 2003 novemberében Magyarországon forgalomban lévő gyógyszerekre vonatkozóan)
- • I. ábra Kezeletlen hipertónia rizikótényezővel, célszervkárosodással vagy ezek nélkül
- • Hipertónia-betegségben:
- • Hipertónia-betegségben a gyógyszercsoportok szempontjából tekintve:
- • 13. táblázat: Az antihipertenzív gyógyszer választásának a vérnyomáscsökkentő hatáson kívüli, speciális irányelvei
- • 14. táblázat Az antihipertenzív gyógyszerválasztás elvei
- • MELLÉKLETEK
- • M-1. A szekunder hipertónia diagnózisa és kezelése
- • Alvási apnoe szindróma
- • Renoparenchymás hipertónia
- • Renovascularis hipertónia
- • Primer hyperaldosteronismus
- • Cushing-szindróma
- • Phaeochromocytoma
- • Coarctatio aortae
- • Acromegalia
- • Primer hyperparathyreosis
- • Gyógyszer- és toxikus ágens által indukált hipertónia
- • Általános irányelv
- • M-2. A hipertónia-betegség kezelése speciális állapotokban
- • A hipertónia kezelése sürgősségi állapotokban
- • 15. táblázat: A hipertóniás sürgősségi állapot formái és az ellátásukhoz használt gyógyszerek
- • A hipertónia gyermekkori ellátásának diagnosztikus és terápiás irányelvei
- • Anamnézis
- • 17. táblázat: Normálértékek a gyermekkori ABPM méréshez
- • 16. B1 táblázat: A 15-18 éves magyar serdülő fiúk 50, 90 és 95 percentilis vérnyomásértékei életkorra és testmagasság- percentilisre bontott alcsoportokban
- • 16. B2 táblázat A 15-18 éves magyar serdülő lányok 50, 90 és 95 percentilis vérnyomásértékei életkorra és testmagasság- percentilisre bontott alcsoportokban
- • Fizikális vizsgálat
- • Laboratóriumi, eszközös és képalkotó vizsgálatok
- • 18. táblázat: Gyermekkori hipertóniához vezető okok és gyakoriságuk (%)
- • A) Tényezők, melyek átmenetileg, illetve intermit-tálóan okozhatnak hipertóniát gyermekkorban
- • Gyógyszerek, mérgezések
- • A központi és az autonóm idegrendszer zavarai
- • Vascularis
- • Endokrin
- • Központi idegrendszer
- • Hipertónia
- • Vizsgálati módszerek:
- • Laboratóriumi rutinvizsgálatok:
- • Klinikai kémiai vizsgálatok:
- • Egyéb laboratóriumi vizsgálatok:
- • Képalkotó eljárások:
- • Egyéb: Szemészeti konzílium.
- • Differenciáldiagnózis:
- • A gyermekkori hipertónia kezelése
- • 19. A táblázat: A gyermekgyógyászatban gyakrabban alkalmazott antihipertenzív gyógyszerek és napi adagjuk
- • 19. B táblázat Újszülöttek és csecsemők antihipertenzív kezelése
- • Szekunder hipertónia
- • 20. táblázat A hipertóniás krízisállapot ellátása gyermekkorban
- • A hipertónia sürgősségi ellátásakor az alapellátás feladata:
- • A hipertónia kezelése és gondozása időskorban
- • Betegadatok a kezeléshez
- • A kezelés gyakorlatának alapelvei
- • M-3. A hipertóniások gondozásának folyamata és az ellátási feladatok az alapellátásban
- • Folyamatos felkutatás
- • A hipertónia diagnózisának megerősítése
- • Teljes kivizsgálás, az alapvizsgálatok időszaka
- • Kezelés beállítása
- • Folyamatos, aktív gondozás
- • Meddig terjed a családorvos kompetenciája?
- • M-4. A vérnyomásmérés technikája
- • Standard körülmények
- • Az irányelv egyes fejezeteinek írói:
- • A hipertónia-betegség kezelése
- • Mellékletek:
-
A syncope diagnosztikája és terápiája
- • A syncope diagnosztikája és terápiája
- • Kardiológiai Szakmai Kollégium 2004
- • Bevezetés
- • 1. táblázat A syncope okai
- • Neuralisan mediált reflexsyncope-szindrómák
- • Kardiális syncopék
- • Cerebrovascularis syncopék:
- • Rövidítések:
- • 2. táblázat Syncopét okozó fontosabb gyógyszerek
- • A syncope diagnosztikája
- • Biztos vagy feltételes diagnózis
- • Alapvizsgálatokkal nem tisztázott eredetű syncope
- • Anamnézis (auto- és heteroanamnézis)
- • Családi anamnézis
- • A syncopék gyakorisága
- • A kísérő tünetek
- • Prodroma
- • A beteg pozíciója
- • Bevezető tünetek
- • Kiváltó esemény
- • 1. Ábra
- • A rosszullét időtartama
- • A tünetek megszűnése utáni állapot
- • Tanúk
- • Életkor
- • Egyidejű más megbetegedés
- • Sérülés
- • Gyógyszeres kezelés
- • A fizikális vizsgálat jelentősége a syncope diagnosztikájában
- • Laboratóriumi vizsgálatok
- • Kémiai módszerek:
- • Műszeres vizsgálatok
- • Mellkas-röntgenvizsgálat
- • 12 elvezetéses EKG, 30-60 másodpercig rögzített EKG
- • Carotis sinus masszázs
- • 24 vagy 48 órás Holter-EKG-monitorozás, beteg által aktiválható és beültethető eseményrögzítő EKG (event recorder, loop EKG)
- • Adenozinteszt
- • Echokardiográfia
- • Terheléses EKG-vizsgálat
- • Kamrai jelátlagolt EKG-utópotenciálok regisztrálása
- • Ambuláns vérnyomás-monitorozás
- • Head-up tilt table teszt
- • 3. táblázat A vasovagalis syncope VASIS-klasszifikációja
- • 1. típus Kevert syncope
- • 2/A típus Cardioinhibitoros syncope asystolia nélkül
- • 2/B típus Cardioinhibitoros syncope asystoliával
- • Ajánlás
- • Ajánlás
- • Elektrofiziológiai vizsgálatok
- • Ajánlás
- • Neuropszichiátriai vizsgálatok
- • Ajánlások
- • Indikációk
- • 4. táblázat A vasovagalis syncope kezelésében használt gyógyszerek és hazai hozzáférhetőségük
- • 1. Gyógyszerek, melyek randomizált, placebo-kontrollált vizsgálatban bizonyultak hatékonynak
- • 2. Gyógyszerek, melyek használatát szakértői konszenzus támogatja
- • 3. Gyógyszerek, melyek nem bizonyultak hatékonynak placebo-kontrollált vizsgálatban
- • 4. Gyógyszerek, melyek nem kontrollált vizsgálatokban bizonyultak hatékonynak
- • A syncope kezelése
- • A neuralisan mediált reflexsyncope-szindrómák kezelése
- • Vasovagalis syncope
- • Carotis sinus syncope
- • Ajánlások neuralisan mediált reflexsyncope-szindrómák kezelésére
- • Ortosztatikus hipotenzió
- • Ajánlások ortosztatikus hipotenzió kezelésére
- • A kardiális eredetű syncopék kezelése
- • Strukturális kardiális, illetve cardiopulmonalis betegségek
- • Ajánlások kardiális, illetve cardiopulmonalis betegségek kezelésére
- • A syncopét okozó ritmuszavarok kezelése
- • Ajánlások kardiális aritmiák kezelésére
- • Mikor kell a syncopéban szenvedő beteget intézetbe küldeni és ott ellátni a Vezérfonal ajánlása (4) alapján ?
- • Diagnózis céljából
- • Kezelés céljából
- • Irodalom
-
A szív-elektrofiziológiai vizsgálat indikációi és a katéteres ablatio
-
Az általános (nem szívsebészeti) műtétek cardiovascularis kockázatának felmérése és a perioperatív kezelés kardiológiai szempontjai
- • Az általános (nem szívsebészeti) műtétek cardiovascularis kockázatának felmérése és a perioperatív kezelés kardiológiai szempontjai
- • Kardiológiai Szakmai Kollégium 2004
- • Definíciók
- • Speciális cardiovascularis állapotok preoperatív jelentősége és ellátása
- • Hipertónia
- • Billentyűbetegségek
- • Szívizombetegségek
- • Ingerképzési és ingervezetési zavarok
- • A műtéti alkalmasság megítélése ischaemiás szívbetegség gyanúja esetén vagy revascularisatiós beavatkozás után
- • Sebészi beavatkozás pacemakert (PM) vagy intracardialis defibrillátort (ICD) viselő betegeknél
- • Sebészi beavatkozás krónikus antikoaguláns kezelésben részesülő betegeknél
- • Kicsiny thromboemboliás rizikójú betegeknél (pl. aorta bileaflet műbillentyű esetén, sinusritmusban, több mint 3 hónappal a szívműtét után) a chr. ac. terápiát felfüggesztjük, ill. az adag mérséklésével érjük el, hogy a műtét idejére az INR 1,3-1,5 köz...
- • Közepes thromboemboliás rizikójú betegeknél (pl. 1-6 hónap között lezajlott thromboemboliás esemény) az orális chr. ac. kezelés elhagyását követően profilaktikus adagban LMWH adása célszerű 12 óránként, amelyet a beteg a műtétet megelőzően 12 órával k...
- • Nagy thromboemboliás rizikójú betegek (ide tartozik általában az egyéb műbillentyűs beteg, pitvarfibrilláció stb.), akiknél mind a heparinkezelés vagy az LMWH-terápia testsúlynak megfelelő, terápiás dózisban alkalmazható. A heparin esetén 1300 E/óra fo...
- • A kardiális állapot megítélését segítő nem invazív vizsgálatok
- • EKG
- • Balkamra-funkció meghatározása
- • Terheléses vizsgálat
- • Koronarográfia indokolt:
- • Koronarográfia mérlegelendő:
- • A preoperatív időszakban alkalmazott kezelés szempontjai
- • Koszorúér-revascularisatio
- • Béta-blokkoló kezelés
- • Anesztézia
- • Intra- és perioperatív ST-szakasz-mintorozás
- • Perioperatív fájdalomcsillapítás
- • A normális testhőmérséklet biztosítása
- • A perioperatív myocardialis infarktus diagnózisa
- • Irodalom
-
Felnőttkori congenitalis szívhibák
-
Infektív endocarditis
-
Pacemakerkezelés és ICD-implantáció
-
ST-elevációval járó akut myocardialis infarktus
- • ST-elevációval járó akut myocardialis infarktus
- • Kardiológiai Szakmai Kollégium
- • 2004
- • Írták: Czuriga István, Duray Gábor, Halmay László, Jánosi András, Lengyel Mária, Karlócai Kristóf, Préda István (munkacsoport-vezető), Rudas László, Simon Kornél
- • Bevezetés
- • Kórlefolyás és prognózis
- • Az akut myocardialis infarktus új kritériumai (2)
- • A definitív, kialakult myocardialis infarktus kritériumai (2)
- • EKG-eltérések myocardiumischaemiában (amely AMI-hoz vezethet):
- • Patofiziológia
- • Terápia
- • 1. Sürgősségi ellátás
- • Teendők a coronariaőrzőben
- • Kezelés
- • 2. Korai ellátás - reperfúzió
- • Thrombolysis
- • Perkután coronariaintervenció (PCI)
- • 1. táblázat Különböző thrombolyticumok alkalmazása és adjuváns terápiája
- • 2. táblázat Az antitrombin adjuváns terápia adagolása
- • 3. táblázat A mechanikus intervenció és a fibrinolízis összehasonlítása
- • CABG
- • Szívelégtelenség és sokk
- • Primer PCI
- • Rescue PCI
- • Fibrinolitikus kezelés
- • 4. táblázat Az AMI hemodinamikai formái és kezelésük
- • Terápia
- • Mechanikus szövődmények
- • Szabadfali ruptura
- • Kamrai septumdefektus (VSD)
- • Mitralis insufficientia (MI)
- • Ritmus- és vezetési zavarok
- • Az AMI akut fázisának rutin profilaktikus kezelése
- • Jobb kamrai AMI
- • AMI diabéteszben
- • 3. A szívinfarktusos betegek kórházi kezelése a coronariaőrzőt követő időszakban
- • A korai szövődmények kezelése
- • Kockázatfelmérés
- • 5. táblázat Képalkotó és terheléses vizsgálatok indikációi
- • 6. táblázat A kockázati csoportok, valamint a koronarográfia és a revascularisatio indikációi
- • 4. Rehabilitáció és szekunder prevenció
- • Szekunder prevenció
- • Irodalom
-
Szív- és érbetegek és az erectilis diszfunkció (ED)
-
Terheléses kardiológiai vizsgálómódszerek ischaemiás szívbetegségben
Gyógyszeres terápia:
Kapcsolódó oldalak (automatikus legyűjtés eredménye):
|
|
|
|
|