A nagy cardiovascularis kockázatú betegek általános kezelési irányelvei

• Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének tagtársaságaként a Magyar Atherosclerosis Társaság, a Magyar Belgyógyász Társaság, a Magyar Élettani Társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Kardiológusok Társasága, a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság, a Magyar Stroke Társaság, valamint a Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Elhízástudományi Társaság közös ajánlása •

Terápiás konszenzus a cardiovascularis rizikófaktorok és betegségek megelőzéséről és kezelési irányelveiről

TERÁPIÁS KONSZENZUSKONFERENCIA Budapest, 2003. november 3.

A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) 2003. évi 8. interdiszciplináris fóruma a cardiovascularis betegségek kockázati tényezőinek becslését, a megelőzés lehetőségeit, valamint a betegségek kezelési irányelveit összefoglaló „terápiás konszenzuskonferencia” jegyében kerül megrendezésre.

A Magyar Atherosclerosis Társaság, a Magyar Belgyógyász Társaság, a Magyar Diabetes Társaság, a Magyar Elhízástudományi Társaság, a Magyar Élettani Társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Kardiológusok Társasága, a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság és a Magyar Stroke Társaság vezető tisztségviselői egyetértésre jutottak abban, hogy az atherosclerosis talaján létrejövő három legfontosabb kórkép, azaz a koszorúér-betegségek, az agyérbetegségek, valamint a perifériás érbetegségek hátterében álló előzmények javarészt azonosak, ezért azokat összefoglalóan cardiovascularis kockázati tényezők néven határozzuk meg. E kórképek kialakulását rendkívüli módon felgyorsítja a metabolikus szindróma, a diabetes mellitus, a hipertónia, valamint néhány, a közelmúltban ismertté vált „új” kockázati tényező (proinflammatorikus állapotok, protrombotikus állapotok, hyperhomocysteinaemia stb.) nemritkán együttes jelenléte. Ezért első lépésként a dyslipidaemiák, az elhízás, a diabetes mellitus, a hipertónia, a stroke, valamint az „új” patogenetikai tényezők kockázatbecslésére, klinikai ellátására és terápiájára szolgáló ajánlásokat fogalmazunk meg az utóbbi egy-két esztendőben napvilágot látott tengerentúli és európai útmutató hazai viszonyainkra történő átigazításával. A közeljövőben sort kerítünk pl. a perifériás érbetegségek, a vesebetegségekhez társuló, ill. a transzplantációt követő események, valamint a gyermek- és serdülőkor, ill. az időskor sajátos gondjainak ismertetésére is. E megközelítés korántsem teljes, ezért tervezzük a további kockázati, illetve hajlamosító tényezők, elsősorban az életvitel (szenvedélybetegségek: dohányzás, alkohol, kábítószer, mozgásszegény életmód, étrend, a pszichoszociális stressz stb.) gyógycélú megváltoztatásának ajánlott elveit megfogalmazó konferenciák létrehozását, melyhez szeretnénk megnyerni az e területekkel foglalkozó, más tudományos társaságok közreműködését is. Célunk, hogy a hazai orvostársadalom számára egy átfogó útmutatás készüljön, melyet időről időre felülvizsgálva mindig a kor új tudományos ismereteihez óhajtunk igazítani. A november 3-i terápiás konszenzuskonferencián kialakítottuk az egységes kockázatelemzés, valamint a lipid-rendellenességek, az elhízás, a diabetes mellitus, a hipertónia, a stroke és a cardiovascularis szervvédelem kezelési céljainak irányelveit úgy, hogy az egyes társaságok szakértőinek tolmácsolásában sor került az irányelveket meghatározó legfontosabb vizsgálatok ismertetésére, valamint az adott társaság kezelési ajánlásainak összefoglalására is.

Szívből reméljük, hogy e közmegegyezésen alapuló átfogó megközelítés a mindennapi gyakorlat számára „egyszerűsített” változata minden, a hazai orvoslásban tevékenykedő szakember számára vezérfonal lehet.

Prof. Dr. Romics László	Prof. Dr. Szollár Lajos
a MOTESZ elnöke	a kezdeményező Magyar Atherosclerosis Társaság elnöke a Fórum valamennyi előadója nevében

Kockázatbesorolás

Irodalom: 1. European guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice. Third Joint Task Force of European and other Societies on Cardiovascular Disease Prevention in Clinical Practice. European Heart Journal 2003;24:1601-10. • 2. Executive Summary of The Third Report of The National Cholesterol Education Program (NCEP) Expert Panel on Detection, Evaluation And Treatment of High Blood Cholesterol In Adults (Adult Treatment Panel III). JAMA 2001;285:2486-97. • 3. 2003 European Society of Hypertension - European Society of Cardiology guidelines for the management of arterial hypertension. Journal of Hypertension 2003;21:1011-53. • 4. Magyar Atherosclerosis Társaság: Összefoglalás a hyperlipoproteinaemiák kezelési irányelveiről. (Összeállította a Társaság Munkabizottsága: Romics L, Szollár L, Karádi I, Pados Gy, Paragh Gy.) Metabolizmus 2003;1:2-4. • 5. Magyar Diabetes Társaság Módszertani Levele: A diabetes mellitus kórismézése, a cukorbetegek kezelése és gondozása felnőttkorban. Diabetol Hung 2002;10:49-70. • 6. A Magyar Hypertonia Társaság szakmai irányelve a hipertónia betegség kezeléséhez. (Szerk.: Kiss I, Farsang Cs.) Egészségügyi Közlöny 2002;LII.(11):1414-58. • 7. A koszorúér-betegség megelőzése az orvosi gyakorlatban. (A Kardiológiai Szakmai Kollégium által 2002-ben aktualizált irányelv.) Háziorvos Továbbképző Szemle 2002;7:75-85. • 8. A cerebrovascularis betegségek megelőzése, diagnosztikája, akut ellátása és korai rehabilitációja - Tényekre támaszkodó ajánlások, 2002. Agyérbetegségek 2002;8:július. • 9. Paragh Gy, Karádi I, Halmy L, Jermendy Gy, Winkler G, de Châtel R, Kiss I, Zámolyi K, Nagy Z, Pados Gy: Előadások a társaságok kezelési irányelveiről. MOTESZ Interdiszciplináris Fórum. 2003. november 3. Metabolizmus 2004;1.

Kockázatbecslő tábla

Fatális szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül

Egyéb rizikófaktorok (amelyek növelhetik a becsült kockázatot is):

• triglicerid, alacsony HDL-C, csökkent glükóztolerancia (IGT), obesitas, C-reaktív protein (CRP) fibrinogén, homocisztein, apo B, Lp/a;
• pozitív familiáris cardiovascularis anamnézis;
• preklinikus atherosclerosis (electron-beam (EB) CT-, UH-, MRI-vizsgálattal igazolva).

Célértékek

A célértékek egyrészről a nem gyógyszeres kezelés megkezdésének határértékei, másrészről, ha életmód-változtatással nem érhetők el, akkor gyógyszeres kezelés megkezdésének határértékei.