Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve A betegágy melletti (Point-of-Care, POC) laboratóriumi diagnosztika

fekvőbeteg intézmények sürgős és intenzív terápiás betegellátásában való alkalmazására

Készítette: Az Orvosi laboratóriumi vizsgálatok Szakmai Kollégiuma és az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium

Tartalomjegyzék

I. A SZAKMAI IR‰NYELV MÎDSZERTANI SZEMPONTJAI ÉS FRISSÁTÉSI STRATÉGI‰JA

Az irányelvben használt rövidítések jegyzéke

Bevezetés

Irányelv célja és célcsoportjai

Az irányelvfejlesztés módszerei, fejlesztőcsoport

Az irányelv érvényessége és frissítési stratégiája

II. A POCT GYAKORLAT KIALAKÁT‰S‰NAK SZAKMAI KÉRDÉSEI

A. Fekvőbeteg intézmények POCT diagnosztikai gyakorlatának szervezési és managament szempontjai

Hol van szükség POCT diagnosztika bevezetésére?

Ki döntsön a POCT diagnosztika szervezési kérdéseiben?

A POCTszervezeti és gazdasági helyzete

POCT vizsgálatok felelőségének kérdése

B. A POCT gyakorlat minőségbiztosítása

A POCT gyakorlat minőségirányító rendszere

A POCT vizsgálatok minőségének biztosítása

A POCT vizsgálatok kivitelezése, a vizsgálatokat végző személyek oktatása

A POCT vizsgálatok adatkezelése

C. Betegellátás klinikai eredményességét javító POCT gyakorlat

lehetőségei a sürgősségi és intenzív terápiás betegellátásban

POCT alkalmazás sürgősségi cardiológiai marker vizsgálatokra

POCT alkalmazás sürgősségi klinikai kémiai vizsgálatokra

2.1. Vérgázok

2.2. Ionok

2.3. Vesefunkció

2.4. Vércukor

2.5. Laktát

Cooximetria

POCT alkalmazás hormonmeghatározásokra

3.1. Vizelet hCG

Intraoperatív PTH meghatározás

POCT alkalmazás sürgősségi véralvadás vizsgálatokra

POCT alkalmazás sürgősségi toxikológiai vizsgálatokra

III. A SZAKMAI IR‰NYELV FORR‰SAI

A szakmai irányelv elkészítésében, véleményezésében résztvevők

Irodalom

I. A SZAKMAI IR‰NYELV MÎDSZERTANI SZEMPONTJAI ÉS FRISSÁTÉSI STRATÉGI‰JA

I.1. Az irányelvben használt rövidítések jegyzéke

ACT: activated clotting time (aktivált alvadási idő) APTI: aktivált parciális tromboplasztin időBALM: Bizonyítékokon Alapuló Laboratóriumi Medicina BAO: Bizonyítékokon alapuló orvoslás ECMO: Extracorporeal membrane oxygenation hCG: human coriogonadotropin Hb: hemoglobin HbCO: karboxihemoglobin LIR: Laboratóriumi informatikai rendszer LMPG: Laboratory Medicine Practice Guidelines MetHb: methemoglobin NACB: National Academy of Clinical Biochemistry OLVSZK: Orvosi Laboratóriumi Vizsgálatok Szakmai Kollégiuma PI: protrombin időPOC: point-of-care POCT: point of care testing PTH: parathormon TAT: Turn-around-time

I.2. Bevezetés

Jelen szakmai ajánlás a labordiagnosztika azon területével foglalkozik, mely nem a szokásos laboratóriumi környezetben, hanem a betegellátás közvetlen közelében zajlik, melyet legtöbbször nem laboratóriumi végzettségű egészségügyi szakszemélyzet végez. A labordiagnosztika ezen területének legáltalánosabban elterjedt megnevezése az angol ‡Point-of-Care testing“ kifejezés rövidítéséből származó POCT. A POCT labordiagnosztika - melynek számos szinonímája él még az angolszáz irodalomban ‡bedside testing, near patient testing, home testing, self-management“ o definíció szerint magában foglal minden olyan laboratóriumi vizsgálatot, melyet a hagyományos központi laboratóriumokon kívül végeznek: akár fekvőbeteg intézményekben közvetlenül a betegágy mellett vagy az elsődleges ellátásban a háziorvosi rendelőben, vagy otthon a beteg által kivitelezve.

A sürgősségi betegellátás fogalma jelen ajánlásban olyan klinikai helyzetet jelent, amikor életfontos szervi diszfunkció, súlyos trauma, nagy sebészeti beavatkozás, általános anesztézia, súlyos sepsis vagy más súlyos kórképben szenvedő betegek ellátása történik. Ilyen klinikai helyzetet jelent az intenzív osztályon, műtőben, sürgősségi osztályokon, sürgősségi és légimentés során és a mellkasi fájdalom/trauma/stroke egységekben való betegellátás.

A POCT diagnosztika elterjedését a klinikusok laborvizsgálatokkal szembeni rövidebb ‡turn-around-time“ (TAT) igénye és a betegápolási napok lerövidítéséből fakadó gazdaságossági előnyök segítették. A központi laboratóriumi teszthez képest rövidebb TAT-ot nyújtó, sokszor más módszertannal végzett POCT vizsgálattal szemben egyértelmű elvárás, hogy eredménye a központi laboratóriumi teszthez hasonlóan megbízható és összevethető legyen, mire a POCT vizsgálatok minőségirányítási rendszerbe kapcsolása nyújthat megoldást. A nem megfelelőminőségbiztosítással alkalmazott POCT ugyanis a beteg számára veszélyes lehet (pontatlan laboreredmények a kivitelezés hibáiból, rossz adatrögzítés, lelet dokumentálás miatt). A POCT vizsgálatok gazdaságossági előnye a betegápolási, leginkább az intenzív osztályon töltött napok számának lerövidülésén keresztül érvényesül, így a POCT túlzott gyakorisággal, vagy központi laboratóriumi szolgáltatással paralel történő ‡biztonsági“ alkalmazása igen költséges lehet. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy egyes klinikai állapotok esetén a gyors laboreredményeken alapuló döntéshozatal valóban alapvető a beteg jobb gyógyulási esélyeinek biztosításához, ugyanakkor más esetekben a gyors laboreredmény csupán a nagyobb fokú beteg-megelégedettséghez szükséges, melynek következményeit a beteggyógyulási esélyekre igen nehéz mérni. A gazdaságos és jobb beteggyógyulási esélyt biztosító POCT gyakorlat kialakítása indokolttá tette olyan szakmai ajánlások kidolgozását, melyek útmutatóak lehetnek arra, hogy milyen diagnosztikai lehetőség, milyen szakmai helyzetben és milyen gyakorisággal kerüljön alkalmazásra.

Valamennyi sürgősségi betegellátó egységben igen nagy esély van a beteg klinikai állapotának olyan gyors változására, amely laborvizsgálaton alapuló azonnali diagnózist és terápiás beavatkozást indokol. A POCT diagnosztikára vonatkozó, rövid TAT-ot és megbízható eredményeket nyújtó szakmai ajánlások kialakítása ezen a területen a legsürgetőbb.

I.3. Az irányelv célja és célcsoportjai

Az irányelv célja, hogy ajánlásokat tegyen a betegágy melletti (POCT) laboratóriumi módszerek fekvőbetegintézmények sürgősségi és intenzív terápiás klinikai gyakorlatába való beillesztésének olyan megszervezésére, ami a gyorsaság mellett az eredmények megbízhatóságát és központi laboratóriumban alkalmazott módszerekkel mért eredményekkel való összevethetőségét is biztosítja, lehetővé téve a gyors klinikai döntéshozatalt. Jelen ajánlás a POCT gyakorlat kialakításának kérdéseit a következő szempontokra kiterjedően rendszerezi:

I. Szervezés és management

II. Minőségbiztosítás

III. A betegellátás klinikai eredményességét javító POC gyakorlat lehetőségei a sürgősségi és intenzív terápiás betegellátásban Jelen ajánlás NEM TERJED KI a POCT gyakorlat alkalmazásának gazdaságossági és betegmegelégedettségi szempontjaira, valamint az elsődleges betegellátásban, házi monitorizálásban és a fekvőbetegintézmények egyéb területein alkalmazott POCT módszerekre, de minőségbiztosítás kérdéseiben irányadó lehet ezen felhasználások esetén is.

Az ajánlás szervezés, management és minőségbiztosítási kérdésekkel foglalkozó része a fekvőbeteg intézmények azon vezetői, szakmai testületei és munkacsoportjai számára készült, akik a POCT laboratóriumi vizsgálatok gyakorlatának helyi kialakítását illetve felügyeletét végzik. Az ajánlásban a POCT minőségbizosításával kapcsolatban megfogalmazott elveket és kritériumokat a fekvőbeteg intézmények minőségirányítási rendszerébe ajánljuk integrálni és így azt a minőségbiztosító munkacsoportok is felhasználhatják. Az ajánlás beteggyógyulási esélyeket javító POCT alkalmazási javaslata a sürgősségi betegellátásban dolgozó orvosok és a központi laboratóriumok POCT diagnosztikáért felelős vezetői számára nyújt útmutatást.

I.4. Az irányelvfejlesztés módszerei, fejlesztőcsoport

Jelen irányelv fejlesztését az Orvosi Laboratóriumi Vizsgálatok Szakmai Kollégiuma és azAneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium közös elhatározása alapján az Orvosi Laboratóriumi Vizsgálatok Szakmai Kollégiumának Irányelv és protokoll munkabizottsága készítette el.

Az irányelv készítése a fejlesztőcsoportba meghívott szakértők véleményének értékelésétkövetően kialakított konszenzuson és a —NACB Laboratory Medicine Practice Guidelines, Evidence-Based Practice for Point of Care Testing“ (2) irányelv szövegben hivatkozottfejezetein alapult, amit az ISO/DIS 22870 számú —Point-of-care testing (POCT), Requirements for quality and competence“ (3) szabványtervezet figyelembevételével és a konzultációban résztvevő szakértők véleményével egészítettünk ki. Jelen szakmai ajánlásban a Bizonyítékokon Alapuló Laboratóriumi Medicina (BALM)módszertana alapján megadott bizonyítékok bizonyíték szintekbe sorolását az 1.sz. táblázat, míg a megfogalmazott ajánlások erősségének jellemzésére alkalmazott osztályozást a 2.sz. táblázat tartalmazza.

1.sz. táblázat: A bizonyítékok szintje terápiás vizsgálatoknál

Bizonyíték	Értelmezés
I	Legalább egy randomizált kontrollált vizsgálat
II-1	Kis esetszámmal végzett randomizált kontrollált vizsgálatok, jól-tervezett kontrollált vizsgálatok randomizálás nélkül
II-2	Kohort vagy eset-kontroll analtikiai tanulmány, lehetőleg több centrumú
II-3	Eset-sorozatok Nem kontrollált vizsgálatok drámai eredménnyel
III	Szakértői vélemény, melyet nem támasztanak alá szisztematikusan és kritikusan értékelt adatok, leíró tanulmányok.

2.sz. táblázat: Az ajánlások osztályozása

Ajánlás	Meghatározás
A	POCT használata erősen ajánlott Jó bizonyíték van arra, hogy a POCT javítja a klinikai outcome-t. A POCT alkalmazásával járó haszon meghaladja a rizikót.
B	POCT használata ajánlott. Megfelelő bizonyíték van arra, hogy a POCT használatát támogassuk.
C	Nincs ajánlás. Megfelelő outcomes. Alkalmazásával járó előny és hátrány mértéke nagyon hasonló, ezért nincs mód a döntésre.
D	Nem ajánlott a POCT használata. Megfelelő bizonyíték van a POCT használata ellen.
I	Nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy mérlegelni lehessen a POCT használat előnyei és hátrányai között.

Jelen irányelvet hivatalos Egészségügyi Közlönyben megjelentetett formája mellett aktívan is terjeszteni kívánjuk elsősorban a graduális (orvosképzés) és a postgraduális képzések (szakorvosképzés, szakorvos-továbbképzések, klinikai biokémikus képzés) anyagába és a

kórházi minőségbiztosítási rendszerekbe való integrálás, valamint a laboratóriumi szakfelügyeleti rendszer útján.

Az irányelv hatásának vizsgálata helyi körülmények között, klinikai audit ciklusokban javasolt. Az irányelv használata során szerzett tapasztalatokat és észrevételeket az irányelv frissítésekor figyelembe vesszük. Ezért a szakmai észrevételeket kérjük a Orvosi Laboratóriumi Vizsgálatok Szakmai Kollégiumának hivatalosan megküldeni.

I.5. Az irányelv érvényessége és frissítési stratégiája

Felelős kiadója: Egészségügyi Minisztérium

A szakmai irányelv érvényessége: 2008. december 31.

Az ajánlást háromévente az Orvosi Laboratóriumi Vizsgálatok Szakmai Kollégiuma és az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium felülvizsgálja. A felülvizsgálat egyszerüsítése érdekében az Orvosi Laboratóriumi Vizsgálatok Szakmai Kollégiumának Irányelv és protokoll munkabizottsága archiválja és megőrzi jelen ajánlás alapját képezőszakmai állásfoglalásokat. Amennyiben jelen ajánlást meghatározó nagy erősségű bizonyíték három évnél korábban kerül közlésre az irodalomban, úgy az Orvosi Laboratóriumi Vizsgálatok Szakmai Kollégiumának Irányelv és protokoll munkabizottsága azonnal kezdeményezi az ajánlás teljes revízióját.

Az irányelv a POCT sürgősségi és intenzív terápiás betegellátásban való használatára vonatkozó, a kiadás időpontjában rendelkezésre álló tudományos és szakmai szempontok körültekintő mérlegelésén alapuló ajánlásokat tartalmaz. Az irányelv ajánlásait az egészségügyi szolgáltató az egyedi beteg ellátásakor a beteg szükségleteinek, állapotának, biztonságának és egyéni preferenciáinak figyelembevételével, továbbá a rendelkezésre álló feltételek és lehetőségek körültekintő mérlegelésével használhatja.

II. A POCT GYAKORLAT KIALAKÁT‰S‰NAK SZAKMAI KÉRDÉSEI

II.A. Fekvőbeteg intézmények POCT diagnosztikai gyakorlatának szervezési és managament szempontjai

A.1.1. Hol van szükség POCT diagnosztika bevezetésére?

Valamennyi fekvőbetegellátó intézmény, önállóan dönt a POCT vizsgálatok bevezetéséről. Indokolt lehet a POCT vizsgálat bevezetése minden osztályon, ahol a nagyban laboreredményen alapuló orvosi döntéshozatal fokozott sűrgősséget igényel és a gyors döntéshozatalon alapuló klinikai-terápiás beavatkozást késleltetné a nem helyszínen végzettdiagnosztikai teszt. A POCT vizsgálatok bevezetése előtt a következő szempontok mérlegelendők:

- van-e megalapozott klinikai igény POCT módszerrel végzendő laboratóriumi teszt bevezetésére?

-a bevezetendő POCT módszer kellően (laboratóriumi és klinikai) megfelelő-e?

-van-e bizonyíték arról, hogy a bevezetendő POCT módszer növeli a betegellátás eredményességét klinikai, szervezési vagy gazdaságossági szempontból?

- mennyire költséghatékony a POCT módszer a hagyományos laboratóriumi teszthez képest? - a kellő gyorsaság a már meglévő központi laboratóriumi tesztekkel, azok átfutási idejének csökkentésével biztosítható-e (preanalitikai idő csökkentése logisztikai átszervezéssel, hagyományos laboratóriumi vizsgálatok analitikai időigénye, posztanalitikai idő csökkentése laboratóriumi információs rendszer (LIR) fejlesztésével) (1) A POCT szükségességének eldöntését követően a leginkább megfelelő készülék kiválasztására kell törekedni. Ennek során feltétlenül figyelembe kell venni azt, hogy a klinikai igény kielégítéséhez milyen analitikai pontosságra, reprodukálhatóságra és analit detektálási határra van szükség. (2)

A.2 Ki döntsön a POCT diagnosztika szervezési kérdéseiben?

Azon fekvőbetegintézmények, melyek POCT laboratóriumi vizsgálatokat alkalmaznak, vagy terveznek alkalmazni, intézményi POCT programban rögzítik azok működtetésével kacsolatos szabályozásokat. Az intézményi POCT program része az intézmény minőségbiztosítási szabályozásának. Az intézményi POCT program kidolgozására és irányítására az intézmény vezetője (egyetemek: klinikai igazgató, kórházakban: főigazgató főorvos) intézményi POCT munkabizottságot jelöl ki.

A POCT diagnosztikát alkalmazni kívánó intézmények hozzanak létre interdiszciplináris bizottságot a POCT tevékenység irányítására. Bizonyíték: II-3, III; Ajánlás: A (referencia: 3.a)

A munkabizottság vezetői az intézmény központi laboratóriumának vezetője (intézet igazgató, osztályvezető főorvos) és az intenzív vagy sűrgősségi betegellátó osztály vezetője, több osztály esetén az intézmény vezetőjének döntése szerint (intézet igazgató, osztályvezetőfőorvos). A munkabizottság többi tagját a két vezető jelöli ki a helyi viszonyokat figyelembe véve.

Az intézményi POCT bizottság kialakításakor a helyi finanszírozás kérdéseiben jártas szakember bevonása javasolt a POCT tesztek értékarányos finanszírozásának kialakítása céljából. Bizonyíték: Ib; Ajánlás: A (referencia: 3.a)

Az intézményi POCT programot a POCT munkabizottság készíti el, írásos dokumentációját a munkabizottság vezetőinek és az intézmény vezetőjének aláírása hitelesíti. A POCT programnak tartalmaznia kell a következőket:

a. A POCT vizsgálatok helyét a fekvőbetegintézmény labordiagnosztikai stratégiájában: Milyen diagnosztikai területen kívánja a POCT vizsgálatokat alkalmazni és azok alkalmazása mennyiben fejleszti az intézmény diagnosztikai ellátását (gyorsaság, központi labortól távoli osztályok jobb laborellátása stb., ), terv a a POCT vizsgálatok és a kórházi laboratórium már alkalmazott módszereinek összehangolására. b. A POCT vizsgálatok költségviselésének meghatározását (központi - laboratóriumi o osztályok) az adott intézményben. Az elvégzett vizsgálatok társadalombiztosító felé való jelentésének módját. c. A POCT programba már bevont osztályok listáját, az ott alkalmazott POCT készülékekkel együtt. d. Fejlesztési tervet az intézményi POCT programra vonatkozóan (milyen további tesztek bevezetése szükséges osztályonkénti lebontásban (cost-benefit )) e. Az intézményi POCT rendszer szervezés- és minőségügyi kérdéseit jelen szakmai ajánlás figyelembevételével: -döntéshozó és irányelvek megjelölése a jövőben bevezetendő tesztek és műszerek és

módszerrek kiválasztásával kapcsolatban -a POCT vizsgálatokat végző és értékelő személyek kijelölése, folyamatos oktatásuk meghatározása -a POCT eredmény - lelet dokumentálásának módja (osztályos és laboratóriumi ) a POCT vizsgálatok végzésének szakmai protokollja (milyen klinikai indikáció hogyan értékelendő, mikor ismétlendő hagyományos módszerrel) -a POCT vizsgálatok végzésének és készülékek minőségi kívánalmainak biztosítását szolgáló dokumentumok (felelősök megjelölésével) -a POCT készülékek karbantartási protokollja

- a POCT vizsgálatok végzésének technikai, protokollja -a POCT vizsgálatok minőségbiztosítási protokollja (internal és external quality control)

A.3. Hova tartozik a POCT szervezeti és gazdasági szempontból?

A POCT laboratóriumi részleg szervezeti vonatkozásban, a költségek viselése tekintetében (személyi és dologi költségek) egyaránt tartozhat a Központi Laboratóriumhoz (kihelyezett részlege), vagy az érinett klinikai osztályhoz. Mindkét esetben egyaránt érvényes azonban, hogy a vizsgálatok minőségének biztosítása, beleértve a POCT műszereket használók kiképzését a laboratórium feladata és annak költségeire a laboratóriumnál külön összeget kell megtervezni (kontrolok, kalibrátorok, független kontrolok).

A.4. A POCT vizsgálatok szakmai felelőssége

A POCT vizsgálatok olyan különleges laboratóriumi vizsgálatok, melyek technikai kivitelezésében laboratóriumi szakismeretekkel nem rendelkező egészségügyi szakszemélyzet (orvosok, nővérek, intenzív osztályos asszisztensek, műtősnők stb.) is részt vehet. A vizsgálatok minőségének ellenőrzése, a minőség biztosítása a központi laboratórium vezetőjének felelőssége, aki ezt megfelelő laboratóriumi szakszemélyzeten keresztül biztosítja. Mivel az egyéb laboratóriumi vizsgálatokkal ellentétben, a POCT vizsgálatok eredményei előzetes laboratóriumi orvosi validálás nélkül kerülnek klinikai értékelésre ezért, megfelelő (és kielégítően dokumentált) minőségellenőrzési paraméterek mellett az egyedi vizsgálati eredmények szakmai felelőssége, ha a vizsgálatot nem laboratóriumi szakember végzi, hanem a betegellátó osztály munkatársa, úgy a betegellátó osztály vezetőjét terheli. A POCT mérőeszközök csak akkor használhatók ha a műszerek évenkénti független műszertechnikai ellenőrzését elvégezték. Az egyes POCT műszertipusok egyedi laboratóriumi minőségellenőrzésére az Orvosi laboratóriumi vizsgálatok szakmai kollégium által kidolgozott szakmai irányelvek érvényesek.

II.B. A POCT gyakorlat minőségbiztosítása

B.1. A POCT gyakorlat minőségirányító rendszere

A POCT gyakorlat hivatalos minőségbiztosítási folyamatának kidolgozása javasolt az intézményekben, ezáltal az orvosi működés hibái csökkenthetők. Ajánlás: B; Bizonyíték: III (referencia: 3.a)

A POCT diagnosztika minőségirányítási rendszerének biztosítani kell a megbízható központi laboratóriumi teszttel összevethető eredményszolgáltatást és az ezt biztosítani tudó személyzet képzését és műszerek kiválasztását ellenőrzését. A minőségírányítás a következőkre kell kiterjedjen (3):

a. Az új/alternatív POCT készülékek rendszerek evaluálása b. A felhasználó javaslatainak és szakmai protokolljainak evaluálása c. A műszerek beszerzési és installációs folyamatainak ellenőrzése d. Reagens és fogyóanyag beszerzések, karbantartások gyakorlata e. POCT kezelők folyamatos képzése, jogosítvánnyhoz juttatása és újravizsgáztatása f. Minőségi kontrollok, minőségbiztosítás

Folyamatos minőségfejlesztés és minőségi indikátorok használata javasolt a POCT gyakorlatot végző intézményekben. Ajánlás: A; Bizonyíték: II-3 (referencia: 3.a)

B.2. A POCT vizsgálatok minőségének biztosítása

A POCT vizsgálatok minőségének biztosítása és annak ellenőrzése a laboratórium feladata. A minőség biztosítása azonos alapelveken alapul, mint a laboratóriumban elvégzett egyéb vizsgálatok minőségének biztosítása. Módszerleírásokban kell rögzíteni a POCT vizsgálatok módszertani alapelveit, a módszer korlátait, kvantitatív mérés elvégzésének kritériumait, analitikai és diagnosztikai érzékenységét, specificitását. Meg kell határozni a kötelező belső kontrollvizsgálatok gyakoriságát és a teendőket nem elfogadható kontrollok esetén. Nyomon kell követni a mérési bizonytalanságot, a visszavezethetőséget és dokumentálni kell a POCT módszerrel és hagyományos laboratóriumi módszerrel egyaránt mért paraméterek egymással való. összevethetőségét. A POCT vizsgálatokat kötelező bevonni a külső minőség-ellenőrzés körébe. POCT és hagyományos laboratóriumi vizsgálattal egyaránt végzett vizsgálatok esetében minden kétséget kizáróan megállapíthatónak kell lenni, hogy az adott külső minőség-ellenőrzési eredmény melyik módszerrel készült. A POCT műszerek rendszeres gyártó által előírt karbantartási protokollját és az elvégzés tényét dokumentálni kell. A laboratóriumi szakszemélyzetnek a minőségbiztosítási feladatok ellátása céljából mindenkor szabad bejárást kell biztosítani a POCT laboratóriumi berendezésekhez.

B.3. A POCT vizsgálatok kivitelezése, a vizsgálatokat végző személyzet oktatása

POCT vizsgálatok kizárólagosan erre kioktatott, írásban felhatalmazott személyzet végezheti az előzetesen engedélyezett, azonosítóval ellátott helyen, az adott fekvőbetegintézmény POCT szabályzatában rögzített minőségügyi és módszerleírások alapján. Az oktatást a laboratórium vezetője köteles megszervezni és dokumentálni. Az oktatásba be kell vonni az érintett klinikai osztályok vezetőjét is. Az oktatásnak ki kell térni a POCT berendezések biztonságos és szakszerű használatára, a műszer limitációira, a minta típusára, a mérési interferenciákra, műszer sajátságaiból adódó interpretációs kérdésekre, a felhasználó által elkövethető leggyakoribb hibákra, a minőségbiztosítás kivitelezésére és a vizsgálatok elvégzése során a személyzetet érintő veszélyforrásokra. Oktatni kell az elvégzett vizsgálatok dokumentálásának módját. Fontos a kapott POCT eredmények értékelésének és az alarm értékek esetén a teendők meghatározásának oktatása. Az oktatást (oktató, résztvevők) írásban dokumentálni kell és meg kell határozni a kapott ‡jogosítványok“ érvényességi idejét és az újraoktatás időpontját.

A POCT gyakorlat minőségének javítására továbbképző programok javasoltak. Ajánlás: A; Bizonyíték: II-2, II-3 (referencia: 3.a)

B.4. A POCT vizsgálatok adatkezelése

A POCT vizsgálatokat a laboratóriumi vizsgálatokkal azonos módon kell dokumentálni. A dokumentációban szerepelnie kell: beteg azonosító vizsgálatot kérő személy vizsgálatot végző személy a mért paraméter értéke, mértékegysége, referencia tartománya, használt eszköz azonosítása A POCT eredményről (leletről) másolatot kell készíteni a laboratórium számára és azt a LIR-ben rögzíteni kell (beteg eredmények követhetősége, OEP elszámolás), olyan módon, hogy a POCT mérések egyértelműen elkülöníthetők legyenek a hagyományos laboratóriumi tesztektől (pl.mérést végző illetve elfogadó személy kódjának feltüntetésével).

A POCT gyakorlat minőségének javítására az adatkezelés protokolljának kialakitása és egységesítése javasolt Ajánlás: B; Bizonyíték: II-3, III (referencia: 3.a)

II.C. A betegellátás klinikai eredményességét javító POC gyakorlat lehetőségei a sürgősségi és intenzív terápiás betegellátásban

A sürgősségi és intenzívbetegellátás legfontosabb sajátsága, hogy igen gyorsan (néha másodpercek vagy percek alatt), a beteg klinikai állapotában olyan jelentős változások történnek, ami azonnali terápiás beavatkozást igényel. A vérnyomás, a pulzus, a testhőmérséklet a légzésszám és néhány biokémiai marker olyan —vitális jeleknek“ tekinthetők, melyek jelzik, a beteg állapotának destabilizálódását. A klinikusoknak felkészültnek kell lenni ezen kritikus helyzetek gyors diagnózisára és kezelésére annak érdekében, hogy az életfontos szervek és szervrendszerek következményes károsodását elkerüljék. Ez a klinikai környezet igen fontos területete lehet a megbízható, pontos POCT alkalmazásoknak, ami a vitális markerek —real-time“ követésével, a kialakuló diszfunkció azonnali kezelését teszi lehetővé, így javítva a beteggyógyulás esélyeit.

Milyen sürgősségi vizsgálatokat végezzünk POCT módszerrel?

Ugyan a sürgősségi és intenzív terápiás betegellátás laboratóriumi tesztpaneljét illetően általánosan elfogadott javaslat nem létezik, több-kevesebb eltéréssel azonban a laboratóriumi tesztek következő csoportjai használatosak a fekvőbeteg intézmények sürgősségi gyakorlatában (5, 6):

- cardiológiai marker vizsgálatok - klinikai kémiai tesztek (vérgázok, ionok, vércukor, laktát, vesefunkció tesztjei, cooximetria)

-néhány hormon

- haemostasis és hematológiai tesztek

-toxikológiai vizsgálatok Hogy ezek közül mely tesztek azok, amelyek POCT módszerrel végezve a betegellátás klinikai eredményességét fokozzák a POCT használat bizonyítékokon alapuló nemzetközi irányelvére (NACB Laboratory Medicine Practice Guidelines. Evidence-based practice for point of care testing) támaszkodó ajánlásokon keresztül foglaltuk össze.

A betegellátás klinikai eredményességét fokozó POCT gyakorlat lehetőségei a sürgősségi és intenzív terápiás betegellátásban fejezet a jelen szakmai javaslat várhatóan legdinamikusabban fejlődő része, a kialakuló új szakmai szempontok a szakmai javaslat felülvizsgálatai során kerülhetnek majd beépülésre.

C.1. POCT alkalmazás sürgősségi cardiológiai marker vizsgálatokra

A mellkasi fájdalom differenciál diagnosztikája az intenzív és sürgősségi osztályok egyik legnagyobb kihívása. Az acut coronaria betegség korai kizárása vagy diagnózisa alapvetően meghatározza a beteg további kórházi elhelyezését, kezelését. Az acut coronaria betegség differenciál diagnosztikájában ajánlott biokémiai markerek használata vonatkozásában az OLVSZK gondozásában készülő szakmai ajánlás irányelvei az irányadók. Ezen szakmai ajánlás más nemzetközi társaságok acut coronaria betegség diagnosztikájára és terápiájára vonatkozó ajánlásával összhangban (7, 8, 9) a cardiális biokémiai markerek mellkasi fájdalom kezdetétől eltelt időre vonatkoztatott eredményeitől függő döntéshozatalokon alapulnak. A megfelelően gyors döntéshozatalra, azonban csak megfelelően rövid TAT-al elkészülőlaboreredmények mellett van lehetőség.

Mi a cardialis biokémiai markerek TAT igénye?

Valamennyi sürgősségi betegellátással foglalkozó intézmény központi laboratóriumával szemben követelmény az, hogy a cardiális markerek eredményét egy órán belüli (optimális esetben 30 percen belüli) TAT-al tudja tartósan, megbízhatóan szolgáltatni. A TAT jelen értelmezésben a vérvétel és az eredményközlés között eltelt idő. Bizonyíték: IIb, Ajánlás: B (referencia 3.b)

Mikor ajánlott POCT módszereket bevezetni cardialis biokémiai marker vizsgálatra?

Amennyiben a hagyományos központi laboratóriumi módszerekkel és a hozzá kapcsolódó logisztikai mechanizmusokkal a cardiális markerek eredménye egy órán belül tartósan és megbízhatóan nem biztosítható, úgy POCT bevezetése ajánlott.Bizonyíték: IIb, Ajánlás: B (referencia 3.b)

Milyen POC készülék alkalmas sürgősségi cardiológiai vizsgálatra?

A cardiális markerek meghatározására kizárólag kvantitatív eredményt adó POCT készülék javasolt. Bizonyíték: IIa, Ajánlás: B A központi laboratóriumban mért és a POCT módszerrel meghatározott cardiális marker eredmények összehangolása interpretációs okok miatt elengedhetetlen. Bizonyíték: IIb, Ajánlás: B (referencia 3.b)

C.2. POCT módszerek sürgősségi klinikai kémiai vizsgálatokra

A hazai fekvőbeteg intézmények sürgősségi és intenzív terápiás osztályai nagyon változatos összetételű sürgősségi klinikai kémiai tesztpanelt tartanak szükségesnek munkájukhoz. Mivel a gyors klinikai döntéshozatal érdekében a vizsgálatok eredményére rövid TAT-al van szükség a tesztek egy részét már jelenleg is POCT műszerekkel végzik. Az azonban, hogy a gyorsabb teszteredmény valóban a javítja a betegellátás klinikai eredményességét inkább feltételezett, mint bizonyított. A NACB LPGL irányelvtervezet POCT használat klinikai hasznosságával kapcsolatos ajánlások, megállapítások (3.c, 3.d, 3.e, 3.f, 3.g, 3.h, 3.i, 10) lehetnek a hazai alkalmazásoknál is irányadók.

C.2.1. Vérgázok

A vérgázanalízis tipikusan sokféle klinikai környezetben alkalmazott POCT eljárás. Az intenzív osztályokon ventillátorokon lévő betegek számára a vérgázanalízis a lélegeztetés stabilitásának megállapítását szolgálja, ez alapján történik a ventillátor beállításának módosítása. Néhány publikáció szerint a POC vérgázanalízis előnyökkel jár a ventillátoron levő betegek számára. A sürgősségi osztályokon a beteg gyors megítélése nagy előnyökkel jár, hiszen a betegektől gyakran nem nyerhető anamnézis, korábbi kezeléseikről szóló dokumentáció sem áll gyakran rendelkezésre. A POC vérgáz tesztek alkalmazásával a vérgáz eredményekhez való hozzájutás TAT-ja csökkent és van némi bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ezáltal nőtt a betregellátás klinikai eredményessége. Az ECMO betegekkel kapcsolatos standard gyakorlat megköveteli a vérgáz eredmények gyors ismeretét. Akár a POCT akár a központi laboratórium által gyorsan szolgáltatott eredmény megfelelő lehet.

3. táblázat. POCT módszerrel végzett vérgázanalízis hatása a betegellátás klinikai eredményességére különböző klinikai környezetben

Klinikai környezet	Javaslat	Bizonyíték
intenzív osztályokon ventillátorokon lévő betegek	Enyhén vagy közepesen javítja a betegellátás klinikai eredményességét ezért a POCT alkalmazás mérlegelendő. B/C	Megfelelő (ref. 3.c)
sürgősségi osztályokon	POCT vérgázanalízis alkalmazása sürgősségi osztályon javítja a betegellátás klinikai eredményességét a várható előnyök meghaladják a hátrányokat. B	Megfelelő (ref. 3.c)
ECMO	POCT vérgázanalízis alkalmazása ECMO betegek esetében enyhén vagy közepesen javítja a betegellátás klinikai eredményességét ezért a POCT alkalmazás mérlegelendő. B/C	Megfelelő (ref. 3.c)

C.2.2. Ionok

Az elektrolitháztartás POCT módszerrel történő megítélésének klinikai hasznosságát különböző klinikai helyzetekben a 4. táblázat tartalmazza.

4. táblázat: POCT módszerrel végzett ionmeghatározások hatása a betegellátás klinikai eredményességére különböző klinikai környezetben

Analit	Klinikai helyzet	Ajánlás	Bizonyíték
Magnézium	Intenzív, sürgősségi és műtétes osztályok klinikusai számára ajánlott megbízható POCT magnézium módszer rutinszerűalkalmazása azon kritikus állapotú betegek magnesium kezelésének monitorozására,, akik cardiovascuáris tünetekben, reperfúziós sérülésben vagy gyulladásos válaszreakcióban szenvednek.Beleértve a sóháztartás zavarában szenvedőket, digoxin és antiarrithmiás kezelésben részesülőket, hypoxiásokat vagy iv magnesium terápián levőket.	B	Megfelelő (ref. 3.c)
Na+, K+, Cl-	Sürgősségi osztályok ambuláns betegeinek, traumas betegeinek szűrésére ajánlott az ionok POCT módszerrel való meghatározása. Bizonyított, hogy ez a TAT lerövidülését eredményezi, de a klinikai eredményesség javulása (mortalitás csökkenés) nem szól.	B	Megfelelő (ref. 3.c)
Na+, K+, Cl-	Bár hátránya nincsen, de nincs elegendőbizonyíték előnye mellett, ezért nem tehetőajánlás ionok POCT módszerrel való meghatározásának klinikai hasznosságára légimentés során	C	Megfelelő (ref. 3.c)
Na+, K+, Cl-	Nem adunk ajánlást ionok POCT módszerrel való meghatározásának alkalmazására felnőtt intenzív osztályok. Bár hátránya nincsen, nincs elegendőbizonyíték arra, hogy a klinikai eredményesség fokozódik használatával.	C	Megfelelő (ref. 3.c)
Ionizált calcium	Intenzív, sürgősségi és műtétes osztályok klinikusai számára ajánlott megbízhat, pontos POCT ionizált kalcium módszer rutinszerű alkalmazása azon kritikus állapotú betegek calcium státuszának monitorozására,, akiknél hypo vagy hyperkalcémia előfordulhat, vagy a calcium státusz gyorsan változhat.	B	Megfelelő (ref. 3.c)

C.2.3. Vesefunkció

Vajon a POCT módszerrel történő urea és/vagy kreatinin meghatározások gyorsabb kezelésmegindítást tesznek- e lehetővé, csökkentik-e várakozási időt, az intenzív osztályon töltött napok számát vagy a kórházi bennfekvés idejét dializált, cardiovasculáris vagy kemoterápián lévő betegek esetében?

Nem ajánlott sürgősségi osztályon levő betegek POCT módszerrel (vs. központi laboratórium) történő urea vagy kreatinin meghatározását végezni rutin szerűen. Megfelelő bizonyíték található az irodalomban arra vonatkozóan, hogy a POCT nem hasznos ebben a környezetben. Ajánlás: D, Bizonyíték: II-3 (ref. 3.d)

Ugyanakkor ajánljuk, hogy a klinikusok rutinszerűen alkalmazzanak POCT módszerrel történő urea vagy kreatinin meghatározást cardiovasculáris diagnosztikai laboratóriumokban; megfelelő bizonyíték található arra, hogy a POCT ebben a környezetben javítja a fontos betegellátás klinikai hatékonyságát és az előnyök meghaladják az esetleges hátrányokat. Ajánlás: B, Bizonyíték: II-3 (ref. 3.d)

A hidráltság megítélésére POCT módszerrel (vs. központi laboratórium) végzett plazma/szerum/teljes vér/vizet osmolalitás mérés gyorsabb kezelésmegindítást tesz- e lehetővé, csökkenti-e várakozási időt, az intenzív osztályon töltött napok számát vagy csökkenti-e a visszaeséséek gyakoriságát a kórházi bennfekvés ideje alatt bennfekvő, ambuláns és intenzív osztályon fekvő betegek esetében?

Nem lehet ajánlást tenni a hidráltság megítélésére végzett POCT módszer (plazma/szerum/teljes vér/vizet osmolalitás mérés ) mellett vagy ellen bizonyítékok hiányában. Ajánlás: I, Bizonyíték: N/A (ref. 3.d)

A POCT módszerrel (vs. központi laboratórium) végzett vizelet vagy szerum elektrolit meghatározás gyorsabb kezelésmegindítást tesz- e lehetővé, csökkenti-e várakozási időt, az intenzív osztályon töltött napok számát vagy csökkenti-e a visszaeséséek gyakoriságát a kórházi bennfekvés ideje alatt bennfekvő, ambuláns és intenzív osztályon fekvő betegek esetében?

Nem lehet ajánlást tenni a POCT módszerrel végzett vizelet vagy szérum elektrolitmeghatározás mellett vagy ellen bizonyítékok hiányában. Ajánlás: I, Bizonyíték: N/A (ref. 3.d)

Az intraabdominális trauma detektálására POCT módszerrel (vs. központi laboratórium által végzett haematuria vizsgálat) végzett dipstick hematuria meghatározás gyorsabb kezelésmegindítást tesz- e lehetővé, csökkenti-e várakozási időt, az intenzív osztályon töltött napok számát vagy csökkenti-e a visszaeséséek gyakoriságát a kórházi bennfekvés ideje alatt az intenzív osztályon fekvő betegek esetében?

Nem lehet ajánlást tenni a POCT módszerrel végzett dipstick haematuria meghatározás mellett vagy ellen bizonyítékok hiányában. Ajánlás: I, Bizonyíték: N/A (ref. 3.d)

Az izomsérülés lehetséges renális komplikációinak detektálására POCT módszerrel (vs. központi laboratórium által végzett myoglobinuria vizsgálat) végzett myoglobinuria dipstick meghatározás gyorsabb kezelésmegindítást tesz- e lehetővé, csökkenti-e várakozási időt, az intenzív osztályon töltött napok számát vagy csökkenti-e a visszaeséséek gyakoriságát a kórházi bennfekvés ideje alatt az intenzív osztályon fekvő betegek esetében?

Nem lehet ajánlást tenni a POCT módszerrel végzett dipstick myoglobinuria detektálás mellett vagy ellen bizonyítékok hiányában. Ajánlás: I, Bizonyíték: N/A (ref. 3.d)

C.2.4. Vércukor

A kórházi környezetben POCT módszerrel végzett vércukor meghatározás javítja-e a betegellátás klinikai eredményességét a hagyományos központi laboratóriumi teszttel szemben?

Nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy a POC vércukor teszt kórházi alkalmazása mellett vagy ellen javaslatot tehessünk. Ajánlás: I, Bizonyíték: Nagyon kevés bizonyíték van. (ref. 3.e)

A kórházi környezetben POCT módszerrel végzett vércukor meghatározás javítja-e a betegellátás klinikai eredményességét terhességi diabetesben szenvedő anyánál vagy újszülöttjénél a hagyományos központi laboratóriumi teszttel szemben?

A rendelkezésre álló bizonyítékok ellentmondásosak ezért nem lehet a POC módszerrel történő vércukor meghatározás mellett vagy ellen javaslatot tenni. Amennyiben SMBG használatára kerül sor, úgy igen jó minőségű készüléket kell választani, a betegeket ki kell oktatni annak használatára és arra, hogyan használják az eredményeket insulin kezelésük monitorozására. Ajánlás: I, Bizonyíték: systematic review, II-1, II-2 ellentmondásos (ref. 3.e)

C.2.5.Laktát

Intenzív, sürgősségi és műtétes osztályok klinikusai számára ajánlott megbízható POCT laktát módszer rutinszerű alkalmazása azon kritikus állapotú betegek számára, akiknél a laktát szint emelkedett lehet. Bizonyíték: Megfelelő, Ajánlás: B (ref. 3.c)

C.2.6.Cooximetria

A multiwavelengh spektrofotometria elvén történő hemoglobin pigmentek meghatározását cooximetriának hívjuk. A műszer lehet vérgázanalizátor része, de különálló készülék is. ‰ltalában total hemoglobin, oxygen szaturáció (=HbO2/(HbO2+deoxyHb), oxihemoglobin frakció (=HbO2/tHb), karboxihemoglobin (HbCO) és methemoglobin (MetHb) mérésére alkalmas.

Nincs elég bizonyíték az oxigénszaturáció cooximetriás POCT módszerrel valómeghatározásának rutin alkalmazása mellett vagy ellen. Bizonyíték: nincs, Ajánlás: I (ref. 3.c)

Cooximetriás POCT módszerrel történő HbCO meghatározás rutinszerű alkalmazása javasolt influenza-szerű tünetekkel vagy fejfájással sürgősségi osztályra CO mérgezés gyanujával felvett betegek szűrésére.

Megfelelő bizonyíték szól amellett, hogy a Cooximetriás POCT módszerrel történő HbCO meghatározás korrekt és gyors diagnózist eredményez azokban a betegekben akik nem kerültek volna egyébként diagnosztizálásra. Bizonyíték: Megfelelő, Ajánlás:B (ref. 3.c)

Cooximetriás POCT módszerrel történő MetHb meghatározás rutinszerű alkalmazása javasolt olyan betegeknél, akik intubálásához és endoskópos/bronchoskópos beavatkozásaihoz benzokain alkalmazásra került.

Megfelelő bizonyíték szól amellett, hogy a Cooximetriás POCT módszerrel történő MetHb meghatározás korrekt és gyors diagnózist eredményez és korai beavatkozást tesz lehetővé a benzokain okozta methemoglobinaemiáés betegekben. Bizonyíték: Megfelelő, Ajánlás: B (ref. 3.c)

Bár van némi bizonyíték arra, hogy a cooximetriás POCT módszerrel történő MetHb meghatározás sepsis kialakulását jelezheti, ami a korai felismerést követő korai beavatkozás lehetőségét teremti meg.

Több bizonyítékra van szükség a cooximetriás POCT módszerrel történő MetHb meghatározás rutin alkalmasságának intenzívosztályokon sepsis kialakulásának monitorozására való megítéléséhez. Bizonyíték: Megfelelő, Ajánlás: C (ref. 3.c)

C.3. POCT alkalmazás hormonmeghatározásokra

Bár a hormonmeghatározások általában nem tartoznak a tipikusan POCT módszerrel mérendőtesztek közzé, bizonyos klinikai alkalmazások (ektópiás terhesség diagnosztikája, intraoperatív PTH ) olyan rövid TAT ot igényelnek amely a POCT használat mellett szólhat.

C.3.1. Vizelet hCG

Vajon a POC hCG készülékek hasonlóan alkalmazhatók ektópiás terhesség diagnosztikájára, mint a központ laboratóriumi tesztek?

A POC hCG mérő eszközök alkalmasak lehetnek ektópiás terhesség diagnosztikájára, de nem történtek összehasonlító vizsgálatok a központi laboratóriumi módszerekkel. Ezért nincs elegendő bizonyíték, ahhoz, hogy ajánlani lehessen a POC vizelet hCG mérőműszereket ektópiás terhességben való alkalmazásra. Ajánlás: I; Bizonyíték: nincs (ref. 3.f)

C.3.2. Intraoperatív PTH meghatározás

A gyors PTH teszt intraoperatív alkalmazása klinikai előnyökkel járhat, ami a PTH POCT módszer bizonyos klinikai alkalmazások során való bevezetését feti fel.

Klinikai helyzet	Bizonyíték	Ajánlás
primer hyperparathyreoidismusban minimálisan invazív vagy célzott eljárások során	I, II, III	Javasolt Erősen javasolt (ref. 3.g)
secunder és tercier hyperparathyreoidismus kezelésekor	III	nincsenek tanulmányok a PTH val és anélkül végzett műtéti procedurák kimenetelének klinikai vizsgálatával kapcsolatban, mint ahogyan a várt PTH érték változással kapcsolatban sem. Ezért nincs javaslat PTH teszt rutin alkalmazása mellet vagy ellen ezen alkalmazás esetén. (ref. 3.g)
reoperáció során	II, III	kedvezőbb sebészeti kimenetel intraoperatív PTH alkalmazásakor, ezért javasolt. (ref. 3.g)
MEN-I	III	nem adható javaslat intraoperatív PTH alkalmazására vagy ellen, bár az eddigi esetismertetések alapján hasznos, nincs elég nagyszámú vizsgálat (ref. 3.g)
Mellékpajzsmirigy carcinoma műtét	III	nincs elég bizonyíték (ref. 3.g)
Persistáló hyperparathyreoidismus miatti angiográfiás vénás lokalizáció	III	Bár kevés bizonyíték van mégis ajánlott intraoperatív PTH alkalmazása hagyományos laboratóriumi PTH teszt helyett vénás lokalizáció esetén azért, hogy ‡real-time“ eredményei legyenek az angiográfiás csoportnak a mintavételhez. (ref. 3.g)
Tumor lokalizálásra való alkalmazhatóság	III	Nem adható ajánlás tumor lokalizációban való alkalmazhatóságara a konfliktusos eredmények miatt (ref. 3.g)

Van elég bizonyíték arra, hogy egy specifikus PTH tesztet támogassunk?

Nincs bizonyíték arra, hogy egy bizonyos intraoperatív PTH tesztet kiemeljünk a jelenlegi tesztek közül. További tanulmányok szükségesek, annak vizsgálatára, hogy melyik teszt milyen előnyökkel jár: így összehasonlítandó a biointakt vagy teljes PTH rapid intraoperatív teszt és az intakt rapid intraoperatív teszt. Bizonyíték: III (ref. 3.g)

Milyen mintavételi kinetikával biztosítható a betegellátás legjobb klinikai eredményessége és milyen PTH értékeket várunk a műtét alatt?

Primer hyperthyreoidismus miatt parathyroidectomiara kerülő betegeknél javasolt mintavétel a hyperfunkcionáló mirigyből, műtét előtti kiindulási PTH meghatározásra. A rezekciót követően 5-10 perccel a PTH koncentráció 50% -os csökkenése kell bekövetkezzen a legmagasabb PTH értékhez képest. Részletes idő kinetika felvétele igéretes. Bizonyíték: III (ref. 3.g)

C.4. POCT alkalmazás sürgősségi véralvadási vizsgálatokra

POCT módszerrel mért véralvadási vizsgálatokat összegző dokumentált hazai kórházi tanulmány nem ismert az irányelvet szerkesztők számára. A sürgősségi és intenzív betegellátás területén rövid TAT igénnyel felmerülő véralvadási tesztek POCT módszerrel való meghatározásának bizonyított klinikai hasznosságát megítélő NACB irányelvtervezet (3.h.) főbb megálapításai lehetnek a hazai alkalmazások kialakítására vonatkozóan irányadók. Az irányelvtervezet által vizsgált konkrét kérdéseket, bizonyítékokat és javaslatokat a táblázat tartalmazza.

Valamennyi POCT alvadásmonitorozó készülék egyformán jól reprodukálható és pontos.

POCT PI és APTI módszer bevezetése előtt az alkalmazó intézmény feladata, hogy határozza meg a POCT módszerrel mért PI, APTI értékek antikoaguláns terápia monitorozására vonatkozó terápiás tartományait, döntési határértékeit, interpretálja azok központi laboratóriumi hagyományos tesztekkel való összevethetőségét és alakítsa ki a POCT vizsgálat helyét az intézmény munkafolyamatában.

Az, hogy a POCT APTI, PI alkalmazása a fekvőbetegintézményekben javítja e a betegellátás eredményességét nem megítélhető, de az egyértelmű, hogy a TAT-ot lényegesen csökkenti a központi laboratóriumi hagyományos módszerhez képest.

Az ACT teszt használata heparin terápia monitorozására a szívsebészeti beavatkozások és szívkatéterezés során nagyban fokozza a betegellátás eredményességét. A terápiás tartomány, valamint a célértékek megállapítása inkább empirikus, mint bizonyítékokon alapuló.

Az ACT teszt egyéb klinikai alkalmazásai (érsebészet, intravénás heparin kezelés, dialízis, neuroradiológia) során a betegellátás eredményessére vonatkozóan nincsenelég konkluzív bizonyíték nincsen elég konkluzív bizonyíték az optimális kezelés megállapítására. Az irányelvtervezet által vizsgált konkrét kérdéseket, bizonyítékokat és javaslatokat a táblázat tartalmazza.

Kérdés Javaslat Bizonyíték erőssége Javaslat fokozata

Van-e bizonyíték arra, hogy a POCT APTI alkalmazása javítja a betegellátás klinikai eredményességét?	A POCT APTI biztonságos és hatékony alternatívája a hagyományos APTI tesztnek antikoaguláns kezelés és haemostasis monitorozás során	I, II-1, II-3	B
	POCT APTI alkalmazására terápiás tartományok megállapítása, munkaalgoritmusok módosítása, költséganalízis intézményi bevezetés előtt a betegkezelési protokollok optimalizálása érdekében elengedhetetlen.	II-1	A
Van-e bizonyíték arra, hogy a POCT PI alkalmazása fekvőbetegintézményekben javítja a betegellátás klinikai eredményességét?	A POCT PI biztonságos és hatékony alternatívája a hagyományos PI tesztnek a haemostasis monitorozás során	I, II-1, II-3	B
	POCT PI alkalmazására terápiás tartományok megállapítása, munkaalgoritmusok módosítása, költséganalízis intézményi bevezetés előtt a betegkezelési protokollok optimalizálása érdekében elengedhetetlen.	II-1	A
Van-e bizonyíték arra, hogy az ACT teszt használata javítja a betegellátás klinikai eredményességét cardiovasculáris sebészetben?	Az ACT erősen ajánlott heparin monitorozás és neutralizáció követésére a szívsebészeti mütöben	I, II-1	A
Van-e bizonyíték arra, hogy mi az ACT optimális értéke cardiovasculáris sebészetben?	Nincs elegendő bizonyíték target ACT érték megadásához	ellentmond ásos	I
Van-e bizonyíték arra, hogy az ACT teszt használata javítja a betegellátás klinikai eredményességét az intervencionális cardiológiában?	Az ACT heparin monitorozás és neutralizáció követésére az intervencionális cardiológiában erősen ajánlott.	II-1, II-2	A
Van-e bizonyíték arra, hogy mi az ACT optimális értéke intervencionális cardiológiában?	ACT műszer és heparin mellett alkalmazott thrombocytagátlószertől függő target értékek megadása javasolt az intervencionális cardiológiai alkalmazáshoz.	I, II-1, II-2	B
Van-e bizonyíték arra, hogy az ACT teszt használata javítja a betegellátás klinikai eredményességét extracorporeal membrane oxigenizáció során?	ACT teszt erősen ajánlott heparin monitorozás és neutralizáció követésére "extracorporeal membrane oxygenation" során.	III	A
Van-e bizonyíték arra, hogy mi az ACT optimális ennél az alkalmazásnál?	ACT műszer függő target érték megadása javasolt az ECMO alkalmazásakor.	III	B

C.5. POCT alkalmazás sürgős toxikológiai vizsgálatokra

Az intoxikált beteg súlyos szervi diszfunkciók bekövetkezésé(nek lehetősége) miatt, intenzív terápiás ellátást igényel, aminek része a mérgezést okozó ágens kimutatása és koncentrációjának meghatározása. Az ismeretlen ágenssel történt intoxikáció eseteiben, a sürgős toxikológiai vizsgálatok elsődleges célja a diagnózis bizonyítása és az ágens kiindulási koncentrációjának megállapítása a terápia követéséhez.

A National Academy of Clinical Biochemistry által kiadott konszenzus alapú praxis irányelv szerint az akut intoxikációban kívánatos tesztek vizsgálati eredményei 1 órán belül volnának ideálisak, de 2-4 órán belül reálisak (10).

A toxikológiai célra jelenleg elérhető POCT műszerek valamennyien immunoassay elvén detektálják a vizsgált gyógyszer vagy gyógyszercsoport jellegzetes metabolitjait. Csaknem valamennyi készülék negatív vizuális eredményt ad amikor a keresett drog a megszabott küszöbérték felett van. A TAT-juk 15 perc, ez alatt az idő alatt azonban az operátort folyamatosan foglalkoztatják. Szűrőmódszernek tekintendők.

Az etanolmeghatározásra használt POCT adekvát információval szolgál a klinikai beavatkozásokhoz. Amennyiben azonban jogi következményeket is maga után von az etanol intoxikáltság úgy a POCT teszt megerősítése kötelező. Ajánlás: A, Bizonyíték: I (ref. 3.i.)

Mivel a piacon levő műszerek sokfélék és nincs köztük olyan amely a másikkal vagy az összehasonlításhoz használt központi labor módszerrel 100%-osan egyezett volna, ezért diagnosztikába bevonásuk esetén körültekintő előkészítések szükségesek:

Amennyiben egy intézmény POCT drog műszert akar beállítani a döntéshozóknak gondosan kell evaluálnuk a választott műszert abban a klinikai környezetben ahol használni kívánják. Ajánlás: A, Bizonyíték: II-2 (ref. 3.i.)

Ismerni kell a műszer limitációit a statisztikai és analitikai szenzitivitását, specificitását. (I) Ismerni kell minden ismerhető más gyógyszer vagy gyógyszerszármazék interferenciáját a POCT tesztben. (I) Ismerni kell egyéb kémiai szerek hamisítók interferenciáját a tesztben. (II-2); Ajánlás: A (ref. 3.i.)

A műszer használóit megfelelően ki kell képezni a használatra, quality control kérdésekre és ismerniük kell a műszer limitációit és a különböző interferenciákat a tesztben. Ajánlás: A, Bizonyíték: I (ref. 3.i.)

A műszer cut-off értékét mérlegelni kell a műszerkiválasztásánál. A cut-off körüli drogmennyiséget tartalmazó minták negatívitásának statisztikai valószínűségét a gyártónak meg kell adni, olyan módon, hogy a nem laboratóriumi felhasználó is megértse a fals negative eredményt. Ajánlás: A, Bizonyíték: III (ref. 3.i.)

A sürgősségi osztályon rövid TAT-al készülő POCT drog teszteredmény klinikai hasznossága ellentmondásos. Feltételezések és klinikai elvárások szerint igen hasznos a sürgősségi betegellátásban.

Sürgősségi osztályokon POCT módszerrel történő toxikológiai vizsgálatok klinikai eredményességét tesztelő outcome tanulmányok nincsenek. Ezért erről ajánlás nem tehető. Ajánlás:D, Bizonyíték: I (ref. 3.i.)

III. A SZAKMAI IR‰NYELV FORR‰SAI

III.1. A szakmai irányelv elkészítésében, véleményezésében résztvevők

Anaesthesiologiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium Orvosi Laboratóriumi Vizsgálatok Szakmai Kollégiuma

III.2. Irodalom

Hicks JM, Haeckel R, Price CP, Lewandrowsky K, Wu AHB. Recommendations and opinions for the use of point-of-care testing for hospitals and primary care: summary of a 1999 symposium. Clinica Chimica Acta. 2001; 303:1-17.

Freedman DB.: Guidelines for implementation of point of care testing. International Federation of Clinical Chemistry (IFCC) 1999. on IFCC website http://194.79.144.120

The National Academy of Clinical Biochemistry. Laboratory Medicine Practice Guidelines. Evidence Based Practice for POCT. Ed. Nichols JH. Draft Guidelines. 2005. http://www.nacb.org/lmpg/poct_lmpg_draft.stm

a. Jacobs E, Goldsmith B, Larrson L, Richardson H, Louis PS.: Introduction/Management http://www.nacb.org/lmpg/poct/introduction.pdf http://www.nacb.org/lmpg/poct/chp1_management.pdf b. Storrow AB.: NACB Recommendations-Logistics (Administrative, Cost-effectiveness, Point of care, what are the rules?) http://www.nacb.org/lmpg/poct/chp3_cardiac.pdf c. Shipp G, Toffaletti J, Shirey T, Fogh-Andersen N, D‘Orazio P, Okorodudu A, Shipp G.: Clinical outcomes with Point-of-Care testing: Critical care settings http://www.nacb.org/lmpg/poct/chp5_outcomes.pdf d. Clarke W, Frost S, Kraus E, Ferris M, Jaar B, Wu J, Humbertson S, Dyer K, Schmith E, Gallagher K.: Renal Function testing http://www.nacb.org/lmpg/poct/chp12_renal.pdf e. Aarsand AK, Alter D, Frost SJ, Kaplanis B, Klovning A, Price CP, Sacks DB, Sandberg S, John AS, Swaminathan R, Winter W.: Diagnosis and management of diabetes mellitus http://www.nacb.org/lmpg/poct/chp6_diabetes.pdf f. Gronowsky AM, Grenache DG, Markenson G.: Reproductive testing http://www.nacb.org/lmpg/poct/chp13_repro.pdf g. Sokoll LJ, Remaley AT, Sena SF, Wians FH, Wu J.: Intraoperative PTH http://www.nacb.org/lmpg/poct/chp10_parathyroid.pdf h. Zucker ML, Johari V, Bush V, Rao S.: Coagulation http://www.nacb.org/lmpg/poct/chp4_coagulation.pdf i. Watson ID, Bertholf R, Hammett-Stabler C, Nicholes B, Smith B, George S, Welch S.: Drugs and Ethanol http://www.nacb.org/lmpg/poct/chp7_abuse.pdf

International Organization for Standardization. Point-of-care testing (POCT) o Requirements for quality and competence. 2004; ISO/DIS 22870.

American Collage of Emergency Physicians. Emergency Care Guidelines. Ann Emerg Med. 1997; 29:564-571.

Haupt MT, Bekes C, Brilli R, Carl L, Gray AW, Jastremski MS, Naylor DF, Rudis M, Spevetz A, Wedel SK, Horst M. Guidelines on critical care services and personnel: Recommendations based on a system of categorization of three levels of care. Crit Care

Med. 2003; 31:2677-2683.

Wu AHB, Apple FS, Gibler WB, Jesse RL, Warshaw MM, Valdes R. The National Academy of Clinical Biochemistry. Laboratory Medicine Practice Guidelines. Recommendations for the use of cardiac markers in coronary artery diseases. Published 1999. http://www.nacb.org/lmpg/cardiac_lmpg.stm

Braunwald E, Antman EM, Beasley JW, Califf RM, Cheitlin MD, Hochman JS, Jones RH, Kereiakes D, Kupersmith J, Levin TN, Pepine CJ, Schaeffer JW, Smith EE III, Steward DE,Theroux P. ACC/AHA guidelines for the management of patients with unstable angina and non-ST-segment elevation myocardial infarction: a report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines (Committee on the Management of Patients with Unstable Angina). J Am Coll Cardiol 2000;36:970-1062.

Robert H. Christenson. The National Academy of Clinical Biochemistry Laboratory Medicine Practice Guidelines. Biomarkers of Acute Coronary Syndrome and Heart Failure. Draft Guidelines Version 2. 2005. http://www.nacb.org/lmpg/card_biomarkers_lmpg_draft.stm.

Wu AHB, McKay C, Broussard LA, Hoffman RS, Kwong TC, Moyer TP, Otten EM, Welch SL, Wax P. National Academy of Clinical Biochemistry. Laboratory Medicine Practice Guidelines. Recommendations for the use of laboratory tests to support poisoned patients who present to the emergency department. Clin Chem. 2003; 49:357

379.