Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Retinopathia prematurorum (ROP)

Készítette: A Szemészeti Szakmai Kollégium

I. Alapvető megfontolások

1. ‰ttekintés

A koraszülött retinopathia, más néven a ROP a betegség angol elnevezésének kezdőbetűiből származó (Retinopathy of Prematurity) széles szakmai körben használatos elnevezés. A szemfenéki betegség típusosan az alacsony születési súlyú és gestacios idejűkoraszülötteken alakulhat ki. A ROP enyhébb formái spontán gyógyulhatnak, míg a betegség súlyosabb stádiumaiban különböző kezelési lehetőségek alkalmazhatók. A koraszülött retinopathia kialakulása nem előzhető meg, súlyos, aktív formái kezelhetők. A szemfenéki betegség a fejlett országok vaksági statisztikai adatainak elemzése szerint a kisgyermekkori maradandó nagyfokú látássérülés és vakság egyik leggyakoribb oka. A látás megőrzésének feltételei a bizonyítékon alapuló szűrési és kezelési protokoll, valamint a hosszú távú gondozás (az első 15-20 életév). A koraszülött retinopathiát elsőként TERRY írta le 1942-ben, és az 1950-s évek közepétől a gyermekkori vakság leggyakoribb oka lett az USA-ban, majd ezt követően a fejlett országokban. Az 1970-es évektől a koraszülöttek túlélési esélye és lehetősége jelentősen megnövekedett (1000 gramm születési súly alatt 5%-ról 65 %-ra, 1000-1500 gramm születési súly esetén 35%-ról 90 %-ra nőtt). A magas szintű technikai feltételek és a gondos intenzív ellátás, folyamatos monitorozás ellenére a ROP nem szűnt meg, nem vált megelőzhetővé. 1988-ban az USA-ban végzett ‡The Multicenter Trial of Cryotherapy for Retinopathy of Prematurity (CRYO-ROP)“ bizonyította, hogy a látás szempontjából kedvezőtlen kimenetelűküszöb ROP 3 aktív kezeléssel szignifikánsan csökkenthető. Ezt a tényt az elmúlt másfél évtized kezelési eredményei megerősítették. A ROP korai felismerésére csak standardizált szűrés lehet alkalmas. A biztonságos és hatékony kezelés megvalósításának feltétele az aktív szűrés mellett az egységes és nemzetközileg elfogadott ROP klasszifikáció és kezelési útmutató.

2. Pathogenesis

A retina ereződése (‡érése“) a 16. gestaciós héten kezdődik és teljessé a 40. gestacios hétre válik. A papillából induló, az érképzésben résztvevő omnipotens, mesenchymalis sejtek kizárólag in utero képesek kialakítani a normális retinalis érrendszert. A koraszülöttség miatt a retinalis érképzés (vasculogenesis) kisiklik. A lelassult retinalis ereződés (I. fázis) következménye lokalis retinalis ischaemia, ami új és abnormalis érképzést o neovascularisatiot o (II. fázis) eredményez. Ebben a folyamatban oxygén által szabályozott (pl. VEGF) és nem oxigén által szabályozott (pl. IGF-1) anyagok is részt vesznek. A hyperoxiás állatkísérletek bizonyították: csak az éretlen, részlegesen erezett retina reagál túlérzékenyen a hyperoxiára és minél éretlenebb a retina, annál nagyobb a pathologiás válasz. Az immatur retina oxygénre adott válasza kettős. A magas vér oxygén koncentráció vasoconstrictiot és valamilyen fokú vasoocclusiot okoz. A hyperoxia megszüntetése után o mely egyben relatív hypoxiát, ischaemiát jelent o retinalis neovascularisatio lép fel, mely a vascularis és avascularis terület között alakul ki.

3. A rop incidenciája és kórlefolyása

Az akut ROP incidenciája és súlyossága az egyre nagyobb számban életben maradó igen alacsony gestacios idejű koraszülöttek miatt emelkedik: átlagosan az l500 gramm születési súly alatt 30%-ról 60%-ra emelkedett a ROP különböző stádiumainak kialakulása. Ezen belül a 750-1000 gramm születési súlycsoportban a retinopathia incidenciája 78%-ra tehető és 750 gramm születési súly alatt pedig eléri a 90%-t. A betegség súlyosabb formái (3.-5. stádium) 1500 gramm születési súly alatt vagy 31. gestacios hét előtt születetteknél alakul ki. Tehát a ROP kezdetét és progresszióját elsősorban a koraszülött éretlenségének mértéke befolyásolja, mintsem a postnatalis életkor, az oxygén kezelés vagy a perinatalis időszak különböző eseményei. Minél éretlenebb a koraszülött, annál későbbi postnatalis életkorban fejlődik ki a retinopathia, szemben az érettebb koraszülöttel, függetlenül az általános állapottól. Az akut ROP a 32-44. postconceptionalis (postmenstruatios) héten fejlődik ki, a 31. hét előtt ritka, és ROP 3. stadiuma a 34-42. postconceptionalis héten fordul elő. A 36. post-conceptionalis hét után jelentkező betegség enyhe lefolyású. A retinopathia lokalizációja, kiterjedése és stádiuma jelzik a betegség kimenetelét. Minél centrálisabb lokalizációjú és nagyobb kiterjedésű a ROP, annál gyorsabb a progressziója és nagyobb a hajlam, hogy a betegség súlyosabbá válik. Az akut ROP 1-2. stádiumában a spontán regresszió igen nagy százalékban fordul elő: elérheti a 80%-ot és látássérülést okozó következménye nincs. Az akut ROP 3 enyhe stádiumában megközelítően 50% az esély a spontán gyógyulásra. A küszöb kifejezés azt a ROP stádiumot jelöli, melynél a spontán és teljes resolutio nem várható és a vakság rizikója 50%-ra tehető. A küszöb ROP meghatározása: az a ROP 3, melyben a retinopathia folyamatosan 5 óra vagy ennél nagyobb terjedelmű, ILLETVE összeadódva 8 vagy ennél több óra terjedelmű, az I. vagy II. zónában alakul ki. Jellemzőkísérő tünet a hátsó polus ereinek tágulata (‘plusz‘ tünet). A ‘plusz‘ tünet a retinopathia aktivitását jelzi. A ‘plusz‘ tünetek a súlyosság sorrendjében a következők:

- a hátsó poluson a retina erek kitágulása és kanyargóssá válása,

-iris erek tágulata,

- pupilla merevsége,

- üvegtesti homály. Ritkán a legsúlyosabb ‘plusz‘ tünetek megakadályozzák a ROP kezelését.

II. Diagnózis

Az akut rop szűrése

I. Az irodalmi adatok áttekintése

A szűrés célja: felfedezni:

- azt a ROP-ot, mely potenciálisan eléri a III. stádiumot - azt a súlyos 3. stádiumú ROP-ot, mely kezelést igényel.

A korábbi és jelenleg is alkalmazott szűrési és kezelési irányelvek főként a klinikai impression alapulnak. Több publikált szűrési irányelv áll rendelkezésre. Az Egyesült Királyságban a 6-7. postnatalis héten javasolt az első vizsgálat, míg az USA-ban és Kanadában a 4-6. postnatalis héten vagy 31-33. postconceptionalis héten végzik az elsőszűrővizsgálatot.

A korábban idézett CRYO-ROP tanulmány 15 éves megfigyelései lehetővé tették a tapasztalaton alapuló ROP szűrési irányelvek összefoglalását és publikálását. Ezek szerint:

A korábban meghatározott küszöb előtti és küszöb retinopathia formákat

megerősítették.

A szűrési protokoll alapja:

- olyan szemfenéki elváltozások megjelenése, melyek a kedvezőtlen szemészeti

kimenetel rizikóját jelenthetik,

- olyan szemfenéki elváltozások megjelenése, melyek jelezhetik, hogy a súlyos ROP

rizikója minimális vagy elmúlt.

A súlyos ROP meghatározása (kedvezőtlen kimenetel rizikója)

-küszöb előtti ROP -küszöb ROP

- bármely ROP stádium ‘plusz‘ tünettel

-ROP 3 ‘plusz‘ tünettel. Minimális rizikó a súlyos ROP kialakulására

- teljes retinalis ereződés- zona III ereződése

-zona III oban enyhe ROP 1-2. A küszöb előtti vagy súlyosabb acut ROP az esetek 99%-ban a 31. postconceptionalishét vagy a 4. postnatalis hét előtt nem alakult ki.Súlyos ROP az esetek 99%-ban a 46 postconceptionalis hétig vagy a 19 postnatalis hétig alakul ki. Az esetek 99%-ban a küszöb előtti vagy súlyosabb stádiumú ROP a 31. -és 46. postconceptionalis hét vagy 4 -19 postnatalis hét között alakul ki. Stadiumok szerint legkorábban a küszöb előtti ROP jelentkezik, majd időrendben ezt követi a ROP ‘plusz‘ tünettel, a ROP 3 ‘plusz‘ tünettel és végül a küszöb ROP. A ROP okozta látásvesztés rizikója minimális vagy megszűnt, ha a 45. postconceptionalis hétig nem alakult ki a küszöb előtti vagy súlyosabb ROP, ha ereződik a zona III korábbi zona II ROP nélkül, ha a retina ereződése teljes.

A fenti evidenciák alapján az első vizsgálat végzése a 31. postconceptionalis héten vagy a 4. postnatalis héten javasolt: 27. gestácios hét előtt születetteknél a 31. postconceptionalis héten, míg 27. gestacios hét után születetteknél a 4. postnatalis héten szükséges az első vizsgálat végzése.

Az acut ROP szűrését befejezhetjük, ha a 3 jel valamelyike jelen van, mert a ROP okozta látásvesztés lehetősége minimális vagy elmúlt.

Az acut ROP regressziója átlagosan a 39. postconceptionalis héten kezdődik és az esetek 90%-ban a ROP a regresszió a 44. postconceptionalis hét előtt elkezdődik.

A zona II lokalizációjú ROP regressziója igen ritkán (1 %-ban) kedvezőtlen kimenetelű, míg a zona III lokalizációjú ROP regressziója mindig kedvező kimenetelű volt.

A szűrővizsgálatok gyakoriságát nem elemezték. Az eddig publikált javaslatokat az alábbiakban összegezték:

Kéthetenként vizsgálat javasolt

-zona II lassú ereződésekor -zona II-ben 1-2. stádiumú ROP eseteiben.

Hetenkénti vizsgálat szükséges

- ROP 3. stádiuma

-zona I ROP

-plusz‘ tünet-

- zona I részleges ereződése eseteiben.

Ez egy bizonyítékon alapuló program az akut fázis ROP szűrésére. A nagyon alacsony születési súlyú (< 1251 gramm) koraszülöttek legalább 99%-ánál a szűrési elvek alkalmazása biztosítja a súlyos ROP olyan korai felfedezését, mely lehetővé teszi az ideje korán végzett kezelést az érvényes és kifejlesztett standardok szerint. Minden vizsgáló orvosnak értő és érzőmódon kell alkalmaznia a fenti szűrési programot.

II. A szemészeti vizsgálat szempontjai

Az acut ROP a gyors progresszió miatt az első 3 élethónapban vaksághoz vezethet és bizonyítottan hatásos kezelés áll rendelkezésre, ezért javasolt egy, a koraszülött szemészeti vizsgálatát irányító és segítő protokoll.

A szemészeti vizsgálat 3 fontos szempontja:

a vizsgálat időzítése,

a ROP súlyossága, stádiuma,

a lokalisatio megállapítása (zona és kiterjedés órákban).

1. A vizsgálat időzítése

A ROP szűrése idő és energiaigényes a szemorvos számára és megterhelő a koraszülött számára. A súlyos ROP kialakulása szempontjából a legnagyobb kockázattal bíró koraszülötteket kell szűrni. Az alacsony gestacios idő és születési súly, a teljes postnatalis kórtörténet valamint a hosszantartó oxygen kezelés a megállapított ROP rizikótényezők. Az oxygen kezelés nemcsak mint rizikótényező ismert, hanem mint a szervi éretlenség, az újszülöttkori betegségek és a stressz jelzője.

Számos, ROP-hoz társuló elváltozás illetve betegség közül a vércsere, a transfusio, a gépi lélegeztetés, a septicaemia, az intracranialis vérzés, a nyitott ductus arteriosus Botalli súlyosbíthatja a retinopathiát.

A polytransfundált koraszülöttek fokozott rizikójú populációnak tekintendők. A szisztémás kezelési lehetőségek közül megemlítendő az E vitamin. Nagy esetszámú, kontrollált tanulmányok nem igazolták a nagy dózisú E vitamin kezelés ROP-ra kifejtett jótékony hatását. Ugyanakkor bizonyítottan szignifikánsan emelkedett a necrotisalo enterocolitis és a bakterialis sepsis incidenciája. A fenti bizonyítékok alapján a veszélyeztetett koraszülöttek E vitamin kezelése nem indokolt és nem szükséges.

A ROP kezdetét és progresszióját első sorban a postconceptionalis életkor határozza meg és ezt használjuk a szűrővizsgálatok idejének meghatározására. A súlyos ROP kialakulása szempontjából fontos idő intervallumban a szűrővizsgálat elvégzése kötelező, ezt nem zárja ki az oxygen kezelés, inkubátor vagy úgynevezett instabil postnatalis időszak sem. Az első szűrővizsgálatot a perinatalis intenzív centrumokban illetve az intenzív újszülött osztályokon kötelező elvégezni.

2. A ROP súlyosságának meghatározása

A ROP nemzetközileg elfogadott stádium beosztása alapján kell meghatározni a retinopathia súlyosságát. (The International Classification for Retinopathy of Prematuritiy oICROP). ICROP tartalmazza a ROP stadium beosztását, a ROP lokalizációját (zona), kiterjedését (időórákban), ‘plusz‘ tüneteket, az elülső segment elváltozásait, a retina leválás jellemzőit és a regrediált ROP tüneteit. Az adatlap számítógépes feldolgozásra is alkalmas. Lásd ROP vizsgálati lapok.

3. Lokalizáció megállapítása

Az ICROP javaslata alapján a ROP lokalizációját zónákkal és időóra kiterjedéssel határozzuk meg. Lásd ROP vizsgálati lapok.

4. Az akut ROP szűrési protokollja

4.1. Mely koraszülötteket szűrjük?

A 32. gesztácios hét előtt született koraszülötteket,

vagy

az 1500g születési súly alatti koraszülötteket.

4.2. Vizsgálómódszer

A szűrővizsgálatokat az intenzív koraszülött osztályokon, orvos jelenlétében/közelében és a nővér aktív segítségével végzi a szemorvos. A sikeres vizsgálat fontos feltétele a maximális pupillatágasság. A szűrővizsgálat végzése előtt 1 órával 0,5%-os tropicamid és 2,5%-phenylephrine-ből készített cseppből 3 alkalommal, 10 perc különbséggel cseppentünk. A szemfenék vizsgálat kezdése előtt a szemrésbe helyi érzéstelenítő cseppet, 0,4%-os oxybuprocaint adunk. A szemrés feltárására steril, a szemgolyót nem nyomó finom eszközök állnak rendelkezésre. A vizsgálatot indirekt binocularis ophthalmoscoppal (IBO) végezzük, 20 vagy 28 dioptriás lencsét használunk. A retina periféria biztonságos vizsgálatához tompa végű, hajlított, a szemgolyót elgördítő o nem benyomó o finom eszközt használunk. A sclera bedomborítása kerülendő és tilos!

4.3. A szűrés időbeni rendje

Az első vizsgálatot a 31. postconceptionalis héten vagy a 4. postnatalis héten célszerűelvégezni: 1.) A 27. gesztációs hét előtt születetteknél az első vizsgálatot a 31. postconceptionalis

héten tanácsos elvégezni (a súlyos ROP szempontjából ők alkotják a nagy kockázatú csoportot és az esetek 99%-ban a 31. hét előtt nem alakult ki küszöbelőtti vagy súlyosabb ROP.)

2.) A 27. gesztációs hét után születetteknél az első vizsgálatot a 4. postnatalis héten célszerűelvégezni. 3.) MEGFONTOLANDÎ: a ROP szempontjából nagy kockázatú koraszülöttek csoportjában is a 4. héten végzett első vizsgálat, mert pontosan megállapítható az éretlenség mértéke. 4.) Az érettebb koraszülöttek vizsgálata a hazabocsátás/áthelyezés előtt szükséges.

4.4. A szűrővizsgálatok gyakorisága

Az első vizsgálatkor talált elváltozások szabják meg a vizsgálatok gyakoriságát: 1.) ROP nélkül, erezett zona II esetén az ellenőrzést 2-4 hetente végezzük, az éretlenebb koraszülöttek csoportjában mindig a rövidebb intervallumot válasszuk. 2.) ROP nélkül, erezett zona I esetén az ellenőrzést 1-2 hetente végezzük, az éretlenebb koraszülöttek csoportjába mindig a rövidebb intervallumot válasszuk . 3.) 1-2. stádiumú , zona II-ben található ROP esetén az ellenőrzést 1-2 hetente végezzük, az éretlenebb koraszülöttek csoportjában mindig a rövidebb intervallumot válasszuk.

4.) Zona I és zona II ROP ‘plusz ‘tünettel és zona II ROP 3. stádiumában a progresszió nyilvánvaló mértéke szerint 3-7 naponta ismételjük meg a vizsgálatot.

4.5. Meddig végezzük a szűrővizsgálatot?

A CRYO-ROP vizsgálat eredménye alapján az akut ROP szűrése befejezhető a 45. postconceptionalis héten: 1.) küszöb előtti vagy súlyosabb stádiumú ROP hiányában, 2.) zona III ereződése korábbi zona II ROP nélkül, 3.) retina teljes ereződése esetén.

A talált elváltozásokat minden alkalommal az ICROP vizsgálati lapon rögzítjük: 1.) ROP stadium szerinti súlyosságát 2.) zona szerinti lokalizációját 3.) kiterjedését időórákban 4.) ‘plusz‘ tüneteket 5.) Egyéb klinikai jelek, o így a cornea, elülső csarnok, iris, pupilla, lencse és üvegtesti

elváltozások o feljegyzése is szükséges

Regrediáló ROP jelei is feljegyzendők a vizsgálati lapon. A vizsgálati lapok a kórlapban helyezendők el.

4.6. Szülők felvilágosítása

A felvilágosítás tartalmazza a szemészeti szűrővizsgálat célját. További információt biztosít külön azon szülők részére, akik gyermekének lehetséges, hogy lesz vagy már van retinopathiája, illetve már kialakult a súlyos ROP. A szülői felvilágosítás folyamatos, megértőés kiegyensúlyozott legyen.

III. Terápia

1. Az akut ROP kezelési protokollja

The Multicenter Trial of Cryotherapy for Retinopathy of Prematurity először 1988-ban számolt be arról a statisztikailag szignifikáns bizonyítékról, miszerint az avascularis retinaterület kryoablatív kezelése a küszöb ROP betegségben biztonságos és hatásos. További eredmények megerősítették, hogy cryopexia növeli a súlyos ROP kedvező kimenetelét. A cryotherapia az aktív, súlyos ROP standard kezelési formája lett. Jóllehet a photocoagulatio volt az acut ROP első kezelési formája (1967-ben végezték az elsőkezelést), az 1990-s évektől kezdték ismételten alkalmazni a photoablatív kezelési módot az acut ROP gyógyításában. A technika fejlődésének köszönhetően már rendelkezésre állnak a hordozható argon vagy dióda lézer készülékek, indirekt opthalmoscophoz (LIO) társítva. A CRYO-ROP és LASER-ROP tanulmány eredményei igazolták, hogy a küszöb ROP kezelésében a lézerkezelés épp olyan eredményes mint a cryotherapia.

A gyors progressziójú és súlyos lefolyású zona I küszöb ROP esetén végzett cryopexia kb. csak az esetek 1/5-ében eredményezett kedvező kimenetelt. Vitathatatlan, hogy a zona I ROP esetén a laser kezelés hatékonyabb és a késői komplikációk szempontjából előnyösebb mint a cryopexia. Bizonyíték hiányában is felvetődik a zona I küszöb előtti stádiumának kezelése. Ebben a stadiumban végzett laser kezelés növelte a kedvező anatómiai és funkcionális kimenetelt.

A két kezelési forma előnyei és hátrányai alapján a laser kezelést tanácsos választani.

A kezelés alapja

A ROP az éretlen retina ereződési zavara miatt alakul ki. A retinalis érújdonképződést elindító és fenntartó anyagok a még érmentes, éretlen retinából származnak. A kezelés alapvető célja a pathologias érnövekedést stimuláló anyagok kiiktatása ablativ kezelési módszerekkel, például cryo-, vagy laserpexiaval. A retinalis peremet kezelni nem szükséges és nem is szabad.

A kezelés indikációja

A CRYO-ROP TANULM‰NY eredménye alapján a kezelés ma is érvényes indikációja a küszöb ROP stádium. A majdnem 2 évtizedes tapasztalatok azonban felvetik ennek átgondolását, kiegészítését.MEGFONTOLANDÎ: zona I acut ROP esetén kezelés indikációja az úgynevezett küszöb előtti ROP legyen.

A kezelés időzítése

A kezelendő acut ROP észlelését követő 1-2-3. nappal el kell végezni az ablatív kezelést.

A kezelés kivitelezése

A kezelés elvégezéséhez szükséges, hogy a koraszülött állapota stabil legyen. A cryopexia és a lézerkezelés megterhelést jelent, fájdalmas és időigényes beavatkozás. A sikeres és teljes kezelés elvégzése intubatios narcosisban lehetséges. A korai postoperatív időszakban o minimum 24 óra o intenzív megfigyelés szükséges.

Cryo-therapia

A kezelést maximális pupillatágasság, tiszta törőközegek mellett, IBO megfigyelés mellett végezzük. A ROP lokalizációjától függően transconjunctivalisan/transscleralisan kezeljük a teljes avascularis retinaterületet. Retinalis szondát használunk. Folyamatos, nem fedő gócokat alkalmazunk, általában temporalisan 2 sorban, nasalisan 1 sorban. A fagyasztást a szemfenéken megjelenő fehér elszíneződésig folytatjuk. A retinalis peremet nem szabad kezelni. A szonda a jégsapka felengedése után távolítható el a szemfelszínről, elkerülve a chorioidea sérülését. Az avascularis retinaterületet 35-50 góccal lehet lefedni. A kezelés alatt időről időre szünetet kell tartani és szemfenéki keringést ellenőrizni kell.

Komplikációk:

‰ltalános: bradycardia, légzési depresszió.

Helyi: szemhéj oedema, kötőhártyalaceratio és vérzés, üvegtesti és preretinalis vérzés. Legsúlyosabb komplikáció az arteria centralis retianae elzáródása (a CRYO-ROP tanulmányban 1 esetben fordult elő).

A postoperativ időszakban néhány napig pupilla tágító szemcsepp és localis corticosteroid adása javasolt.

A kezelés utáni kontrol szemfenék vizsgálatot a 3-7. napon végezzük. A kezelés ismétlendő , ha az elvárt regresszió nem következik be. A fagyasztás csak az addig nem kezelt területeken végezhető.

Lasertherapia

Argon-zöld és dióda-infravörös hullámhosszú laser használhatók hordozható laser indirekt ophthalmoscop segítségével. A megfelelő ablatív hatás eléréséhez szükséges paramétereket a laser fajtája szabja meg. A laser gócok között 2 gócátmérőnyi szabad területet kell hagyni. A teljes avascularis retinaterület kiiktatására általában 2000-2500 lasergóc szükséges.

Komplikációk:

‰ltalános, úgy mint cryopexiánál

Helyi komplikációk: cornea-iris lencse termalis sérülése, üvegtesti-, retinalis-, és chorioidea vérzés, chorioidea repedés. A perzisztáló tunica vasculosa lentis elnyelheti az argon laser fényenergiát.

A postoperativ időszakban nem szükségel helyi kezelés.

A kezelés utáni kontrol szemfenék vizsgálatot a 3-7. napon végezzük.

A kezelés ismétlendő, ha az elvárt regresszió nem következik be.

A laser kezelés utáni resolutio néhány nappal tovább tart, mint a cryotherapia után.

2. Az előrehaladott ROP kezelési protokollja

A ROP 4A stádiumában megjelenik a retinaleválás. Ez exsudatív vagy tractios, illetve kombinált retina leválást jelent. Extramacularis retina leválás anatómiai és functionalis prognosisa viszonylag jó. Gyakran a retina leválás spontán gyógyulását észleljük. A szűrést hetenként folytassuk tovább. A ROP 4B stádiumában a centrumra lokalizálódó retinaleválás miatt a prognózis rossz.

Kezelés

Az érvényes kezelési elvek szerint a ROP 4A stádiumában o a leválás progressziója, a macula veszélyeztetettsége miatt o sclerabedomboritás és szükség esetén a még aktív vascularis tünetek cryo,- vagy laser kezelése javallt. Az anatómiai gyógyulás (46 -70%) ellenére a látási prognózis rossz.

A ROP 5. stadiumában totális retinaleválás alakul ki. Az acut ROP kezelésén belül ez a legnehezebb és legellentmondásosabb stádium. Különböző sebészi technikák alkalmazhatók. Az anatómiai gyógyulás előre nem megjósolható mértéke mellett rendkívül bizonytalan a funkcionális gyógyulás esélye. Vannak olyan országok, ahol ROP 5 műtéti kezelését nem javasolják. Amennyiben műtéti kezelést ajánlunk, nagyon alapos, altatásban végzett (elülsőszegment, szemnyomás, szemfenék és ultrahang) vizsgálatok eredményét figyelembe véve, a szülőkkel hozott közös döntés alapján tegyük azt.

3. Regrediált ROP

Az akut ROP regressziója jellemző módon a 39. postconceptionalis héten kezdődik és a 44. hétre az esetek 90%-a regrediál. Nyomonkövetésre az ICROP vizsgálati lap használata javasolt.

IV. Rehabilitáció V. Gondozás

A kezelt és spontán regrediált ROP jól ismert késői komplikációi miatt az első 2 évtizedben szükséges a szemészeti gondozás.

A tudott, ROP-hoz társuló komplikációk: kancsalság, myopia, késői retinaleválás, retina degeneratiok, pigment abnormalitások, cataracta, glaukoma, cornea degeneratio és mikrophthalmus. A CRYO-ROP tanulmány a küszöb ROP utáni 15 éves eredményeiről 2005-ben számolt be. A kezelt szemek 44,7%-ában, a kezeletlen szemek 64,3 %-ában a látásélesség illetve látási prognózis kedvezőtlen. A kezelt szemek 30 %-ában, a kezeletlen szemek 51, 9%-ában az anatomiai gyógyulás kedvezőtlen. A cryotherapia jótékony hatása a 10-15. életévben is kimutatható volt. A tanulmány másik célja megállapítani a retinaleválás incidenciáját a kezelt és kontrol csoportban. Az új retinaleválás gyakorisága a kezelt csoportban 4,5%, a kontroll csoportban 7,7 % volt. A kezelést követő 2. évtizedben kialakuló retinaleválás, retinaredő képződés és vakság a folyamatos szemészeti ellenőrzés szükségességét támasztják alá ismételten.

VI. Irodalomjegyzék

‰ttekintés:

TERRY TL: Extreme prematurity and fibroplastic oovergroth of persistent vascular sheath behinde each crystalline lens. I . Preliminary report. Am. J. Ophthalmol. 25:203,1942

HACK M et al: Outcomes of extremely low-birth-weight infants between 1982 and 1988.

N. Engl. J. Med. 321:1642,1989

FLYNN JT et al: Retinopathy of prematurity. A randomized, prospective trial of transcutaneous oxygen monitoring. Ophthalmology 102:1130,1984

Multicenter Trial of Cryotherapy for Retinopathy of Prematurity. Preliminary results. Arch. Ophthalm. 106:471,1988

Multicenter Trial of Cryotherapy for Retinopathy of Prematuritiy. Three-month outcome. Arch. Ophthalm. 108:195,1990

Multicenter Trial of Cryotherapy for Retinopathy of Prematurity. One year outcome. Arch. Ophthalm. 108:1408,1990

Multicenter Trial of Cryotherapy for Retinopathy of Prematurity. 3 2 year outcome. Arch. Ophthalm.111:339,1993

Pathogenesis:

SMITH LE: Pathogenesis of retinopathy of prematurity. Semin. Neonatol. 6:469,2003

MECHOULAM H et al: Retinopathy of prematurity: molecular pathology and therapeutic strategies. Am. J. Pharmacogenomics 4:261,2003.

ASHTON N et al: Effect of oxygen on developing retinal vessels with particular reference to the problem of retrolental fibroplasia. Br J Ophthalm 38:397,1954

ASHTON N et al: Studies on developing retinal vessels. IX. Reaction of endothelial cells to oxygen. Br. J. Ophthalm.16:257,1954

ASHTON N : Oxgen and growth of retinal vessels:in vivo and in vitro studies. Am. J. Ophthalm. 62:412,1966

PENN JS et al: Oxygen-induced retinopathy in the rat: relationship of retinal nonperfusion to subsequent neovascularisation. Invest. Ophthalm. Vis. Sci. 35:3429,1994

PIERCE EA et al: Regulation of vascular endothelial growth factor by oxygen in a model of retinopathy of prematurity. Arch. Ophthalm.114,1219,1996 (correction of errata Arch. Ophthalm.115:427,1997)

PHELPS DL et al: Effect of marginal hypoxemia on recovery from oxygen-induced retinopathy in the kitten model. Pediatrics 73:1,1984

FLYNN JT: Acute proliferativ retrolental fibroplasia: evolution of the lesion. Graefes Arch. Clin. Exp. Ophthalm.195:101,1975

A ROP incidenciája és kórlefolyása:

CAMPBELL PB et al: Incidence of retinopathy of prematurity in a tertiary newborn intensive care unit. Arch. Ophthalm. 101:1686,1983

KALINA RE et al: Retrolental fibroplasia. Experience over two decade in one institute. Ophthalmology 89:91,1982

SCHULENBURG WE et al : Natural history of retinopathy of prematurity. Br. J. Ophthalm. 71:837,1987

The Committee for the Classification of Retinopaty of Prematurity: An International Classification of Retinopthy of Prematurity. Arch. Ophthalm. 102:1130,1984

The International Committe for the Classification of the Late Stages of Retinopathy of Prematurity: An International Classification of Retinopathy of Prematurity. The Classification of Retinal Detachment. Arch. Ophthalm. 105:906,1987

FLYNN JT et al: Retinopathy of prematurity.Diagnosis,severity, and natural history. Ophthalmology 94:630,1987.

PALMER EA et al: The Cryotherapy for Retinopathy of Prematurity Cooperative Group. Incidence and early course of retinopathy of prematurity. Ophthalmology 98:1628,1991

HOLMSTROM G et al : A population-based, prospective study of development of retinopathy of prematurity. In prematurely-born children in the Stockholm area of Sweswn. Br. J. Ophthalm. 77:417,1993.

FIELDER AR et al: Natural history of retinopathy of prematurity: a prospective study. Eye 6:233,1992

FIELDER AR et al: Retinopathy of prematurity: age at onset. Arch. Dis. Child 61:774,1986

QUINN GE et al: Onset of retinopathy of prematurity as related to postnatal and postconceptual age. Br. J. Ophthalm. 76:284,1992

SCHAFFER DB et al: Prognostic factors in natural history of retinopathy of prematurity. 100:230,1993

LAWS D et al: Retinopathy of prematurity: a prospective study. Review at six month. Eye 6:477,1992

Cryotherapy for Retinopathy of Prematurity Cooperative Group: The natural ocular outcome of premature birth and retinopathy: status at 1 year.

Arch. Ophthalm. 112:903,1994

Az akut ROP szűrése:

Multicenter Trial of Cryotherapy for Retinopathy of Prematurity: three-month outcome. Arch. Ophthalm. 108:195,1990

ROYAL COLLEGE OF OPHTHALMOLOGIST AND BRITISC ASSOCIATION OF PERINATAL MEDICINE. Retinopathy of prematurity:guidelines for screening and treatment: the report of a joint working party. Early Hum. Dev. 46:239,1996

3. JOINT STATEMENT OF THE AMERICAN ACADEMY OF PEDIATRICS, THE AMERICAN ASSOCIATION FOR PEDEATRIC OPTHALMOLOGY AND STRABISMUS, AND THE AMERICAN

ACADEMY OF OPHTHALMOLOGY: Screening examination of premature infants for retinopathy of prematurity. Pediatrics 108:809,2001

4. CANADIAN ASSOCIATION OF PEDIATRIC OPHTHALMOLOGISTS AD HOC COMMITTEE.

Guidelines for screening axaminations for retinopathy of prematurity.

Can. J. Ophthalm. 35:250,2000

GOBLE RR et al: Are we screening too many babies for retinopathy of prematurity? Eye 11:509,1997

WRIGHT K et al: Should fewer premature infants be screened for retinopaty of prematurity int he managed era? Pediatrics 102:31,1998

SUBHANI M et al: Screening guidelines for retinopaty of prematurity: the nedd for revision in extremely low birth weight infants. Pediatrics 107:656.2001

QUINN GE: What do you do about ROP screening in ‘big‘ babies? Br. J. Ophthalm. 86:1072,2002

MATHEW MR et al: Retinopathy of prematurity: are we screening to many babies? Eye 16:538,2002

ANDRUSCAVAGE DJ et al: Screening for retinopathy of prematurity. Br. J. Ophthalm. 86:1127,2002

LARRSON E et al: Screening for retinopathy of prematurity: evaluetion and modificatio of guidelines. Br. J. Ophthalm. 86:1399,2002

Natural history data from the CRYO-ROP and LIGHT-ROP Studies: Evidence-based screening criteria for retinopathy of prematurity. Arch. Ophthalm. 120:1240,2002

GILBERT C et al: Characteristic of infants with severe Retinopathy of prematurity in countries with low, moderate, and high levels of development: implication of sreening programs. Pediatrics 115:518,2005-06-05

HITTNER H.M et al: Retrolental fibroplasia: efficacy of vitamin E in double-blind clinical study of preterm infants. N. Engl. J. Med. 305:1365-1371,1981.

Committee on Fetus and Newborn.Vitamin E and the prevention of retinopathy of prematurity. Pediatrics 76:315,1985.

JOHNSON L et al: Relationship of prolonged pharmacologic serum levels of vitamin E to incidence of sepsis and necrotizing enterocolitis in infants with birth weight 1500 grams or less. Pediatrics 75:619-638,1985.

Az akut ROP kezelési protokollja, Az előrehaladott ROP kezelési protokollja, Regrediált ROP, Gondozás:

1.) PALMER EA et al: 15-year outcomes following threshold retinopathy of prematurity: final results from the Multicenter Trial of Cryotherapy for Retinopathy of Prematurity. Arch. Ophthalm.123:311,2005

2.) SCHULENBURG WE et al: Cryosurgery for acute retinopathy of prematurity: factors associated with treatment succes and failure. Eye 6:215,1992

3.) LANDERS MB et al: Treatment of retinopathy of prematurity with argon laser photocoagulation. Arch. Ophthalm. 110:47,1992

4.) HUNTER DG et al: Diode laser photocoagulation for threshold retinopathy of prematurity. A randomised study. Ophthalmology 100:238,1993

5.) CAPONE A et al: Diode laser photocoagulation for zone I threshold retinopathy of prematurity. Am. J. Ophthalm.116:444,1993

6.) MCNAMARA JA: Laser treatment for retinopathy of prematurity (Laser-ROP Study Group) Arch. Ophthalm.112:154,1994

7.) EUGENE YJ et al: A comparison of laser photocoagulation with cryotherapy for threshold retinopathy of prematurity at 10 years. Part 1. Visual function and structural outcome. Ophthalmology 109:928,2002. Part 2. Refractive outcome. Opthalmology 109:936,2002

8.) GREVEN C et al: Scleral buckling instages 4B and 5 retinopathy of prematurity. Ophthalmology 98:117,1990.

9.) NOORLY SW et al: Scleral buckling surgery for stage 4B retinopathy of prematurity. Ophthalmology 99:263, 1992.

10.) TRESE MT: Scleral buckling for retinopathy of prematurity. Ophthalmology 101:23,1994

11.) BEYRAU K et al: Outcomes of primary scleral buckling for stage 4 retinopathy of prematurity. Can. J. Ophthalmol. 38:267,2003.

12.) ZILIS JD et al: Advanced retinopathy of prematurity: The anatomis and visual results of vitreous surgery. Ophthalmology 97:821,1990

13.) QUINN GE et al: Visual acuity in infant after vitrectomy for severe retinopathy of prematurity. Ophthalmology 98:5,1991.

14.) HIROSE T et al: Vision in stage 5 retinopathy of prematurity by open-sky vitrectomy. Arch. Ophthalm. 111:354, 1993

15.) RÉCS‰N ZS et al: Laser treatment of zone I prethreshold and stage 3 threshold retinopathy of prematurity. J. Pediatr. Ophthalmol. Strabismus 40:204, 2003

16.) EARLY TREATMENT FOR RETINOPATHY OF PREMATURITY COOPERATIVE GROUP: Revised indications for the treatment of retinopath of prematurity: results of the early treatment for retinopathy of prematurity randomized trial. Arch. Ophthalm. 121:1684, 2003 Comment in: Arch. Ophthalm. 121:1769, 2003Arch. Ophthalm. 123:406, 2005 Arch. Ophthalm. 123:407, 2005 Arch. Ophthalm. 123:409, 2005.

17.) FIELDER AR: Premature for life. Arch. Ophthalm. 123:392,2005

VII. Mellékletek

ICROP vizsgálati lapok

A szakmai protokoll érvényessége: 2008. december 31.