Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Humerus diaphysis törések kezelése (384E, 387C)

Készítette: A Traumatológiai Szakmai Kollégium

I. Alapvető megfontolások

1. A protokollok alkalmazási / érvényességi területe

Traumatológia, ortopédia, sebészet, gyermeksebészet, kézsebészet.

2. A protokollok bevezetésének alapfeltétele

Az öt szakmában a baleseti sebészet és mikrosebészet alapos ismerete.

3. Definíció

A felkar (humerus) szár (diaphysis) külső vagy ritkán belső erőbehatásra létrejött törése. (BNO S4230, esetleg: BNO S4220 és S4240)

3.1.) Kiváltó tényezők

Keletkezési mechanizmus:

indirekt:	csavarásos: spiráltörés keletkezik (pl.: szkanderezés) hajlításos: ékkitöréssel jár
direkt:	hajlításos vagy csavarásos kombinált sérülés: nagy energiájú sérülés nyílt (lövési) sérülés
pathológiás:	tumor (cysta) vagy metastatis miatt meggyengült csontok törése

3.2.) Kockázati tényezők

osteoporosis túlzott igénybevétel tumor (primer vagy metastasis)

4. Panaszok / Tünetek / ‰ltalános jellemzők

Törésre jellemző tünetek: A felkar diaphysis területén, fájdalom, deformitás. Crepitátio, kóros mozgathatóság, bevérzés, nyomásérzékenység, rövidülés. Nyílt törés esetén a tört végek látszanak.

Anatómiai áttekintés:

Az anatómia ismerete mind a konzervatív, mind az operatív beavatkozásokhoz elengedhetetlen. A humerusszár a poctoralis major eredésének cranialis szélétől a fossa olecrani felső széléig tart. E területet lateralisan és medialisan egy-egy septum két részre osztja, az elülső rekeszben a musculus biceps, coracobrachialis és anconeus, a brachialis artériák és vénák, valamint a nervus medianus musculocutaneus és ulnaris helyezkedik el, míg a hátsóban a musculus triceps és nervus radialis, utóbbi sérülékenysége miatt kiemelt fontossággal bír.

A humerus vérellátása intramedullaris (nutritiákon át) és periostealis, a brachialis artériákból történik. A műtéti, mint a konzervatív kezelésnél ügyelni kell arra, hogy mindkét vérellátó rendszer egy időben ne sérüljön. A nervus radialis hátul a középső részen spirálisan, közvetlenül a csontokon, saját árkában halad, majd lateralisan átfúrja az említett septumot és előre-, oldalra kanyarodik. Sérülhet a balesetnél, a műtéti feltárásnál, de akkor is, ha a törés helyretétele durva mozdulatokkal, túlzott húzással történik.

A törés classificatioja (AO)

A Egyszerű törés A1 Spirál törés A2 Ferde törés A3 Haránt törés

B Ékkitöréssel járó törés. B1 Spirál ékkitöréssel járó törés B2 Hajlításos ékkitöréssel járó törés B3 Darabos ékkitöréssel járó törés

Darabos törések C1 Spinális darabos törés C2 Szegment törés C3 Darabos törés (romtörés)

5. A betegség leírása

5.1.) Érintett szervrendszer(ek)

Felkar és nervus radialis

5.2.) Genetikai háttér

Nincs genetikai háttere

5.3.) Incidencia / Prevalecia / Morbiditás / Mortalitás Magyarországon

Az összes csonttörés 2-3%-a keletkezik a felkarcsont diaphysisén és ennek 5%-a nyílt törés. A felkarcsont diaphysis közelítőleg 8%-ában társul hozzá a nervus radialis különbözősúlyosságú sérülése.

5.4.) Jellemző életkor

Bármilyen életkorban előfordulhat. Gyermekeken inkább supracondylaris törés jön létre.

5.5.) Jellemző nem

Mindkét nem érintett.

II. Diagnózis

1. Diagnosztikai algoritmusok

Klinikai vizsgálattal a törés helyét kell nagy valószínűséggel megállapítani és vizsgálni kell a nervus radialis működését illetve a működéskiesését.

2. Anamnézis

A sérülés mechanizmusát kell tisztázni.

3. Fizikális vizsgálatok

A törés klinikai jellemzőit, a nervus radialis (ritkábban a nervus ulnaris és medianus) működését és a végtag keringését (radialis pulsus) kell vizsgálni.

4. Kötelező(minimálisan elvégzendő) diagnosztikai vizsgálatok (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)

4.1.) Laboratóriumi vizsgálatok

Műtét esetén szükséges anaesthesiológiai okokból.

4.2.) Képalkotó vizsgálatok

Kétirányú felvételt kell készíteni a sérült humerusról. Elvárás, hogy a vállízület és a könyökízület is ábrázolódjon a felvételen.

4.3.) Egyéb Érsérülés esetén DSA vizsgálat Egyéb vizsgálatok pathológiás törés esetén szükséges: csontcintigaphia további metastasisok kimutatására műtét előtt vagy után.

Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei) ‰lízület, ízületbe hatoló törés (váll) vagy szövődmény esetén esetleg CT vizsgálat szükséges lehet. Idegvezetési sebesség és kiváltott potenciál vizsgálat csak megerősítheti a klinikai diagnosist

Diferenciál diagnosztika (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei) Traumás vagy pathológiás a törés. Az osteoporosis mértéke.

III. Terápia

III/1. Nem gyógyszeres kezelés

1. A megfelelő egészségügyi ellátás szintje

Elsősegélynyújtás a helyszínen a sérült végtag nyugalomba helyezése, a végtag beidegzésének és keringési statusának rögzítése. A végleges ellátás osztályos háttérrel rendelkező járóbeteg szakellátáson vagy traumatológiai osztályon / klinikán történik

2. Non operatív, konzervatív kezelés

2.1. Repositio (WHO 82 080) A tengelyeltérés korrekciója anaesthesia nélkül elvégezhető. Jelentős dislocatio esetén megfelelő anaesthesiában húzás ellenhúzás mellett fedetten az oldaldislocatio megszüntetése és a tengely beállítása történik. Képerősítő ellenőrzésével. Különös figyelmet kell fordítania rotatios eltérés korrekciójára. Ezt követi a gipszrögzítés.

2.2. Hanging cast (húzó gipsz): a könyök 900-os helyzetében a deltaizom tapadásától a metacarpusok fejecséig felhelyezett gipsz az alkar és a gipsz súlyánál fogva reponálja a törést. A repositiót a végtag nyakba történő felkötésével szabályozzák. A rotációs mozgásokat kerülni kell. (pl.: Gilchrist kötéssel).

2.3. Sarmientooféle funkcionális kezelés: A módszer azon a meggondoláson alapszik, hogy a periosteum, a falkar izomzata és a közöttük lévő septum körülveszi a törtdarabokat, azok reponálódnak, mert ebben a ‡zárt térben“ a nyomás egyenletesen elterjedve azokat reponálja és a helyükön tartja, így belül dinamikusan rögzíti, míg kívül a brace rögzítő hatása érvényesül. Az izmok és a törtdarabok között lehetséges kisfokú mozgás segíti a callusképződést. A módszer sikere azon a felismerésen alapszik, hogy a törtvégekben kb. 1 mm-es nagyságú mozgás kívánatos, mely serkenti a csontképződést, mert a törésgyógyulásnak nem feltétele a rigid rögzítés, amint azt a korábbi években hittük. További előny, hogy a váll- és könyökízület mozgásbeszűkülése minimális lesz, amely az egyéb rögzítések nagy részének kényszerű, kellemetlen velejárója volt és megnyújtotta az utókezelés idejét. Különböző brace-k használhatók és vannak forgalomban: gyárilag előkészítettek, hőre lágyulók, ezeket a betegre felhelyezéskor modelláljuk (custom made), öntapadó szalaggal rögzítjük, az első néhány héten a nyaki függesztéssel (Gilchrist kötéssel) is kiegészítjük, ez később elhagyható. Kaphatók különböző méretekben készült, gyárilag ráhelyezett villámzárral (zipzár) összecsukható, 65-80 fokos vízben melegítés után modellálva alkalmazható barecek. A rögzítési idő (6)-8-12 hét.

2.4. Collar and Cuff rögzítés: a gyermekkori törések kezelésére használjuk.

A korábban alkalmazott Böhler 8-as, a Dollinger sín, a Velpeau és Desault kötések már idejétmúltak és alkalmazásuk csak kiegészítő módszerként ajánlható.

Speciális ápolási teendők

A törés redislocatioját ellenőrizni kell.

4. Fizikai aktivitás

Gyógytornával a váll és könyökízületi funkció meghatározása és helyreállítása.

5. Betegoktatás

Gyógytorna oktatás Rotációs mozgások kezelése

III/2. Gyógyszeres kezelés (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)

1. Ajánlott gyógyszeres kezelés

Szükség esetén fájdalomcsillapítás.

1.1.) Kontraindikációk 1.2.) Lehetséges jelentős interakciók

III/3. Műtéti töréskezelés

1. A megfelelő egészségügyi ellátás szintje

Traumatológiai osztályos / klinikán végezhető.

2. ‰ltalános intézkedések

Anaesthesiológia belgyógyászati kivizsgálás

3. Speciális ápolási teendők

A műtéti behatolás területén ne legyen fertőző forrás (bulla).

4. Sebészeti kezelés Műtéti töréskezelés

4.1.) műtéti indikáció

A műtéti töréskezelés absolut és relatív indikáció alapján végezhető. Absolut indikáció:

II.-III. fokú nyílt törés

Kiterjedt lágyrész sérülés

Érsérülés

Nervus radialis sérülés

Compartment syndroma

Pathológiás törés

Konzervatív módszerekkel nem kezelhető törés

8. ‰lízület Relatív indikáció:

Instabil törés

Ázületközeli törés

Nagy dislocatio

Szegment törés

Szociális indikáció: foglalkozás, sport

A konzervatív és műtéti töréskezelés előnyeit és hátrányait ismertetve a sérült választhat a kezelési módok között.

4.2.) műtéti előkészítés

Lehet acut vagy halasztott műtét

4.3) műtéti érzéstelenítés

‰ltalános érzéstelenítés, vagy plexus érzéstelenítés

4.4.) műtét: A műtéti töréskezelés módszerei:

4.4.1. Velőűrszegezés: Felfúrás nélküli UHN proximalisan és distalisan reteszelt rögzítés biztosítja a hosszmegtartást és a rotációs stabilitást! (WHO 83626) A szegezés történhet: Anterográd módon a rotator köpenyen keresztül. Retrográd módon a fossa olecrani felől. A velőűrszegezés számos előnnyel bír. Felfúrás nélkül nem károsítja jelentősen az endostealis keringést, a feltárás kicsi, nem megterhelő, viszonylag gyors, egyszerű módszer és legtöbb esetben mozgásstabilitást biztosít. Éppen a velőűrszegezés elterjedésének köszönhető, hogy az operatív kezelés aránya a humerus diaphysis törések ellátásában ismét megnőtt. Lényegében, ha nincs a lemezes synthesisnek vagy a konzervatív kezelésnek abszolút indikációja, a felfúrás nélküli velőűrszegezés ajánlható eljárás. A műtét előnyös az A, B haránt és rövid ferde törések ellátására, de C típusúaknál is alkalmazható.

4.4.2. Velőűrsínezés (TEN) 12 éves kor feletti gyermekek humerus törésének kezelésére ajánlott Distal felől keresztezetten vezetjük be. (WHO 83620) A velőűrsínezés, a Hackethal-féle nyalábszegezés az UHN megjelenése óta felnőtt korban csak kivételesen ajánlott (pl: nagyon szűk velőűr esetén).

4.4.3. Lemezes osteosynthesis A lemezes rögzítés előnye az anatómiai repositio lehetősége és a mozgásstabilitás, mely korai funkcionális kezelést tesz lehetővé, így a váll és könyökízületi contracturák megelőzhetők. A rögzítést széles AO, vagy LC-DCP lemezzel végezzük. (WHO 57928)

A lemezes osteosynthesis indikációi:

A nervus radialis primer sérülése

Ázületközeli törés

Érsérülés

‰lízület

Pathológiás törés, ami velőűrszeggel nem stabilizálható.

A lemezes osteosyntheris műtéte során először a nervus radialist reparáljuk ki, hogy ne rongálódjon. Ha idegkiesési tünete volt a sérültnek, axonotmesis esetén neurolysist, neurotmesis esetén idegvarratot vagy grafttal történő pótlást végzünk. (WHO 50421, 50440, 50430)

‰lízület miatt végzett lemezes osteosynthesis esetén spongiosa plasztika javasolt.

Lemezeltávolítás a nervus radialis másodlagos károsodása miatt nem javasolt. A lemezes osteosynthesis hátterébe sorolt az UHN megjelenése óta.

4.4.5. Fixateur externe Használata kiterjedt lágyrészsérülések, égés esetén javasolt, továbbá polytraumatizált és multitraumatizált betegek humerus törésének átmeneti rögzítésre hasznos. (WHO 83301) A nyársak behelyezésekor a nervus radialis iatogén károsodását el kell kerülni.

4.5.) posztoperációs teendők

A műtéti terület drainageja, a végtag felpolcolása, gyógytorna megkezdése.

5. Fizikai aktivitás

Stabil synthesis esetén aktív váll- és könyökízületi torna, gyógytorna javasolt.

6. Betegoktatás

Gyógytorna oktatása, fizikai terhelés engedélyezése

III/4. Egyéb terápia (pszichoterápia, gyógyfoglalkoztatás stb.)

IV. Rehabilitáció

A rehabilitáció szükségességének paraméterei A rögzítés ideje alatt izometriás gyakorlatok, rögzítés eltávolítása után gyógytorna. Váll és könyökízületi mozgásbeszűkülés esetén gyógytorna. Nervus radialis károsodás esetén az extensor izmok ingeráram kezelése és passzív majd aktívtorna, gyógytorna kezelése javasolt.

V. Gondozás

1. Rendszeres ellenőrzés

A törésgyógyulást meghatározott időszakonként ellenőrizzük.

2. Megelőzés

Redislocatio megelőzése ‰lízület képződés megelőzése

3. Lehetséges szövődmények

3.1. ‰lízület. Kezelése: lemezes osteosynthesis, spongiosa plasztika (WHO 57865)

3.2. Redislocatio konzervatív kezelés esetén. Terápia: stabil belső rögzítés.

3.3. Septicus szövődmény. Terápia: fémanyagok eltávolítása, sebkezelés, fixateur extern rögzítés

Nervus radialis iatrogén károsodása teljese vagy részleges működéskieséssel (‡eső kéz“) Terápia: n. radialis feltárása, neurolysis idegvarrat vagy graft. (WHO 50421, 50440, 50430)

Kezelés várható időtartama/Prognózis

Egyszerű törés esetén 16 hét Gyermekkori törés esetén 8-12 hét Teljes radiológiai gyógyulás fél-1 év Nervus radialis működés visszatérés 4-6 hónap.

5. Az ellátás megfelelőségének indikátorai

Szakmai munka eredményességének mutatói

Rögzítési idő és a gyógyulás összefüggése

Konzervatív és műtéti kezelés aránya

Szövődmények aránya

Funkcionális végeredmény monitorizálása

VI. Irodalomjegyzék

‰cs Géza o Hargitai Ernő: Gyermektraumatológia. Medicina Bp. 2001.

Browner B. D., Jupiter J. B. Levine A. M. Trafton. P. G.: Skletal Trauma W. B. Sanuders Co Philadephia, London, Toronto, Montreal Sydney, Tohyo 1992.

Cziffer E.: Operatív töréskezelés. Spinger Hungarica Budapest 1997.

Gilchrist DK: A stockinette- Velpeau for immobilization of the Shulder girdle. J Bone Surg 1967; 49 A:750-754.

Magyari Z. Salacz T. Kádas I.: A felkartörések kezelése termoplsztikus funkcionális sínnel. Magy. Traumatol Orthop 1992; 35:325-331.

Renner Antal: Traumatológia Medicina Bp. 2000.

Rüter A. Tentz. O. Wanger M.: Unfallchirurgie. Munchen, Wien, Baltimore 1995.

Sarmiento A, Kinman PB, Galvin EG, Schmitt RH, Philips JG.: Functional Bracing of

Ractures of the Shaft of the Humerus. J Bone Joint Surg 1977; 59A:596-601.

Sarmiento A. Latta LL.: Closed functional treatment of fractures. Springer, Berlin, 1981. 16-19.

A szakmai protokoll érvényessége: 2008. december 31.