Állásfoglalás a candidiasisról (candidosis)

• Infektológiai Szakmai Kollégium •

Napjainkban a paramedikális irodalom és ennek nyomán az információkat kritika nélkül átvevő média egyre gyakrabban foglalkozik egy mesterségesen kreált, Candidák okozta kórképpel. A könyvesboltok polcain ott sorakoznak a Candidákkal kapcsolatos áltudományos ismereteket tartalmazó kötetek. A szerzők szerint egy új (nép)betegségről van szó. Candidiasis, Divat vagy a XXI. század betegsége? címmel jelent meg „tudományos” könyv és Candidosis - divat, vagy a XXI. század betegsége? címmel továbbképző közlemény. (1,2) A helyzetet nehezíti, hogy időnként hazai mikológusoknak is vannak félreérthetően fogalmazott mondatai. (3)

Az „új” candidiasis (candidosis) térnyerése egy, az Amerikai Egyesült Államokból elindult irányzat begyűrűzése. A napjainkban nagy publicitást kapó, ép immunitású betegeket sújtó Candidák okozta kórkép nem tekinthető újdonságnak. Egy Truss nevű szerző 1978-tól megjelenő publikációi vetették fel elsőként, elsősorban krónikus fáradtság szindrómában a Candidák kóroki szerepét. (5) Az amerikai szerzők „Yeast connection”-ről, „Candidia hypersensitivitas” szindrómáról is beszélnek, Crook, a kérdéssel legtöbbet foglalkozó szerző öt könyvet publikált a témában. (6) Magyarországon Harold H. Markus és Hans Finck 1990-es könyvének fordítása Betegnek érzem magam, és nem tudom miért címmel már 10 évvel ezelőtt elindította a Candida-divathullámot. (4)

A fent említett szerzők azt sugallják, hogy létezik az orvostudomány által már jó ideje ismert szisztémás candidiasison kívül egy Candidák által okozott másik, az egész szervezetet érintő kórkép.

A Candida albicans és a nonalbicans Candida speciesek a normál száj-, bél- és hüvelyflóra tagjai. A Candida speciesek az egészséges, immunkompetens emberek székletéből az esetek 4-88%-ában kimutathatók, mint azt egy, a szakirodalmat (96 közleményt) áttekintő összefoglaló hangsúlyozza. (7) A Candidák a szülőutakon keresztül áthaladó újszülöttbe kerülnek, a normálflóra tagjává válva. Candida albicans gyakran izolálható a különböző, nem steril testtájakról (bőr, oropharynx, hüvely, széklet) származó mintákból. Az egyéb Candida speciesek, pl. a csökkent flukonazolérzékenységű C. krusei, C. glabrata, C. guillermondii ép immunitású és nem kórházban kezelt betegek esetében is izolálható előzetes antifungalis kezelés után.

A C. albicans vagy más speciesek tenyésztése nem jelent nehézséget. Kimutatásuk jellegzetes panaszok és elváltozások nélkül a szájüregből, hüvelyből, székletből önmagában nem jelez betegséget. Az izolált gombaspeciesek in vitro érzékenységi vizsgálata csak invazív fertőzések esetén indokolt, így csak kivételes esetben szükséges. Az in vitro érzékenységi vizsgálatokat pótolhatja az identifikált gombaspeciesek természetes rezisztenciájának ismerete. (C. krusei, C. glabrata, C. guillermondii - csökkent flukonazolérzékenység, ill. -rezisztencia, C. parapsilosis, C. rugosa - csökkent poliénérzékenység, C. tropicalis - ketokonazolrezisztencia. [12]) Candida-antigén kimutatásának csak csökkent védekezőképességű betegeknél van diagnosztikus értéke. A Candida elleni antitest detektálása nem kórjelző ép immunitású betegeknél. Ez utóbbi szerológiai vizsgálatok szenzitivitása és specificitása sajnos a szisztémás candidiasis szempontjából veszélyeztetett betegek esetében sem megfelelő.

A Candidák okozta kórképek

A jól ismert kórképek egy része a bőrt és bőrfüggelékeket, mások a nyálkahártyákat érintik. Az invazív, illetve szisztémás candidiasis pedig megfelelő hajlamosító tényezők esetén jelentkezik. Az újszülöttek Candida-szepszise, a csecsemők szájpenésze és pelenkadermatitise, a protézist viselők oropharyngealis candidiasisa, a leromlott általános állapotú betegek oesophagitise nem számít újdonságnak. A hüvelyi candidiasis ép immunitású nők esetében ismételten is felléphet, hajlamosító tényezők hiányában is. Világszerte, a csökkent védekezőképességű betegek számának növekedésével párhuzamosan nő a dokumentált invazív (szisztémás) candidiasisok száma. A szerv- és csontvelő-transzplantáltak, a malignus hematológiai betegségben szenvedők, agresszív kemoterápiában részesülők, az intenzív osztályon kezelt, tartósan intravascularis kanült viselő, nagy hasi műtéten átesett betegek, HIV-pozitívak körében komoly kihívást jelent a candidiasis és más mycosisok fellépte.

A felsorolt kórképekben a panaszok, tünetek (látható elváltozások) miatt végzett diagnosztikus vizsgálatok alapján a candidiasis többnyire mikrobiológiailag dokumentálható, és az antifungalis kezelés is eredményes.

Az „új” szisztémás candidiasis (candidosis)

A paramedikális irodalom által propagált kórkép számos tünettel és panasszal jár. Különböző testtájékok viszketegsége, látásromlás, gombócérzés a torokban, orrdugulás, fáradékonyság, koncentrációzavar, haspuffadás, szénhidrátéhség, szorulás, hasmenés, menstruációs görcs és más, egymással összefüggésbe nem hozható panaszok alapján a betegek többsége öndiagnózis útján jön rá, mi a baja. Ezt sugallja a népszerűsítő irodalom, melyben állapotfelmérő kérdőívek segítik a szerteágazó panaszok alapján a kórkép felismerését. A diagnózist alátámasztandó, az orvosi szakirodalom által nem ismert vizsgálatokat - mint a Vega teszt, Vol teszt vagy a biokristály-analízis végeznek. Máskor bélmosás útján bizonyítják be a megtévesztett betegnek, hogy élő vagy elpusztult gombatelepek láthatók szabad szemmel a mosófolyadékban.

A betegek egy részének van vagy volt bőr-, köröm- vagy hüvelyi candidiasisa, illetve más gombás folyamata. Az alternatív medicina számára azonban közömbös, hogy az előzményben szereplő folyamatot Candida okozta, vagy más gombaspecies, valamint az is, hogy ezek a fertőzések dokumentáltak voltak, vagy sem. Az is közömbös, hogy a hónapokon át adagolt gombaellenes kezelés nem hozott látványos eredményt. Az „új” candidiasis (candidosis) ellátásában érdekeltek számára a Candida-diéta, egyes biotermékek és colonhidroterápia az „igazi” megoldás.

Az idevonatkozó irodalom bőséges, de önellentmondásos. Nincs tisztázva, hogy milyen patomechanizmus útján alakul ki a betegség. Egyesek a „rossz” gombák elszaporodásával magyarázzák a betegséget, mások allergiás mechanizmusról beszélnek. Nem tisztázott, hogy a gomba maga kerül a bélből a vérbe, vagy produktumai, toxinok mérgezik a beteget. Esetleg a gombakolonizációt követi a szervezet allergiás reakciója. Felvetik, hogy az elszaporodott gombák az immunválaszt blokkolják. (1,2)

Az American Academy of Allergy and Immunology 1986-ban foglalt állást a candidiasis kérdésében, kimondva, hogy a szindróma spekulatív és tudományosan nem alátámasztott. (8) Dismukes és mtsai Nystatinnal, illetve placebóval kezeltek „candidosisban” szenvedő betegeket. (9) A vizsgálat elején és végén rákérdeztek valamennyi olyan panaszra és tünetre, melyeket a népszerűsítő irodalomból ma Magyarországon a betegek magukon is könnyen felismernek. A vizsgálat eredménye negatív volt, az antifungalis kezelés nem hozott eredményt a panaszok vonatkozásában, bár a Candida-kolonizációt csökkentette. (9) Mások a gyakran ajánlott diéták hatástalanságára mutattak rá. (10,11) Egy munkacsoport krónikus fáradékonyságban vizsgálta a „Candida-kapcsolatot”. (12) A vizsgálatba bevont, candidiasisban szenvedő betegek a diagnózist saját maguk állapították meg, és mindegyikük járt természetgyógyásznál. Valódi candidiasist tenyésztéssel egy esetben sem sikerült bizonyítani. A jól tervezett pszichológiai vizsgálatok pozitivitása alapján felajánlott segítséget a betegek elutasították. (13)

A fentiekben kifejtettek alapján az Infektológiai Szakmai Kollégium állásfoglalása a következő:

1. Az „új” szisztémás candidiasis (candidosis) gyanúja miatt végzett széklettenyésztéseknek gomba kimutatása céljából, illetve gombaszerológiai vizsgálatoknak nincs szakmai indoka, sőt azok eredménye egyenesen félrevezető lehet.
2. Candida-szerológiai vizsgálatoknak csak csökkent védekezőképességű betegek invazív candidiasisa esetén van diagnosztikus értéke.
3. Az állítólagos candidiasis (candidosis) kezelésére antifungalis készítmények adása a bél dekontaminálására kontraindikált.

Irodalom

1. László, M.: Candidiasis, Divat, vagy a XXI. század betegsége? White Golden Book Kft. 2002.
2. László, M.: Candidosis - divat, vagy a XXI. század betegsége? Háziorvosi Továbbképző Szemle 2002;VII:174-176
3. Zala J.: Candidiasis: Napjaink problémája? Epinfo. 2002;9:162-164.
4. Markus, Harold H., Fink, Hans: Betegnek érzem magam, és nem tudom miért. Holistic, Budapest, 1993.
5. Trus, C. O.: The missing diagnosis Birmingham, Ala: Missing Diagnosis 1983.
6. Crook, W.G.: The yeast connection: a medical breakthrough. Jackson Tenn., Professional Books, 1983
7. Laccur, M., Zunder, T., Huber, R. és mtsai: The pathogenetic significance of candida colonisation - a sysmic rewiew an interdisciplinary and environmental medical point of view. Int. J. Hyg. Envirn. Health 2002;205:257-268.
8. Executive Committee of American of Allergy and Immunology: candidiasis hypersensitivity syndrome. J. Allergy Clin. Immunol. 1986;78:271-273.
9. Dismukes, W.E., Wade, J.S., Lee, J.Y. és mtsai: A randomised, double blind trial of nystatin therapy for the candidiasis hypersensitivity syndrome. N. Engl. J. Med 1990;323:1717-1723.
10. Morris, D.H., Stare, F.J.: Unproven diet therapies in the treatment of chronic fatigue syndrome. Arch. Fam. Med. 1993;2:181-186.
11. Weig, M., Werner, E., Frosch, M. et al.: Limited effect of refined carbonhydrate dietary supplementation on colonisation of the gastrointestinal tract of health subjects by candida albicans. Am. J. Clin. Nutr. 1999;69:1170-1173.
12. Edwads, J.E. és mtsai: International Conference for the Development of a consensus on the management and prevention of severe candidal infection. Clin. Inf. Dis. 1997;25:43-59.
13. Renforo, L., Feder, Jr. H.M., Lane, T.J. és mtsai: Yeast connection among 100 patients with chronic fatiguue. Am. J. Med. 1989;86:165-168.

Az irányelvről további információk kérhetők:
dr. Prinz Gyula
Szent LÁszló Kórház, 1097 Budapest, Gyáli út 5-7.
Tel/fax: +36-1-455-8147