Visszatérés a főoldalraHírekIsmertetőKereső
 
Betegség leírása

Tinnitus

Betegség megnevezésének szinonímái:

  • Fülcsengés
  • Tinnitus auricum
  • Tingling
  • Ohrgeräusche
  • Fülzúgás

BNO:

  • H9310

Alapadatok:

  • Férfi: 4 éves kortól
  • Nő: 4 éves kortól

Betegség leírása:

  • Olyan hallásélmény, mely nem külső hangforrás hatására alakul ki.

Betegség lefolyása:

  • A fülzúgás napjainkban egyre gyakoribbá váló panasz, mely számítások szerint a lakosság 1-2 %-át érinti krónikus formában.

    Rövid ideig tartó fülzúgás egészséges embereken is kiváltható, ennek hátterében gyakran valamilyen erős és rövid ideig tartó hanghatás állhat, pl. "walkman" hallgatás fülhallgatóval, diszkózene, koncertek. Ezen okból kialakuló fülzúgás reverzibilis, nyugalomra megszűnik.

    A fülzúgást egyetlen okra visszavezetni nem lehet, de nem ismert a kialakulásának a pontos mechanizmusa sem.

    Tartósan fennálló fülzúgás hátterében számos ok állhat.

    Az egyik csoportosítás szerint objektív a fülzúgás, mely mások számára is észlelhető, szubjektív fülzúgás, ami kizárólag a beteg számára érzékelhető. Ez utóbbi típus lényegesen gyakoribb forma, mint a másik.

    Vibrátoros jellegű a fülzúgás, amikor az illetőnek a mechanikai eredetű hangok vagy közvetéenül a fül környékéről, vagy a fülből erednek. Ezek lehetnek : A--I./ feji és a nyaki erek megbetegedései. Erre a kórcsoportra jellemző, hogy pulzusszinkron hangot produkál, mely általában az érelváltozások miatt kialakult örvénylő véráramlás hangjelensége. Létrejöhet vénás/artériás morajlás. Kialakulhat egy haemangioma, aneurysma következtében, mely gyakorta a középfülben fordul elő.Hypertensio, glomus tumor, Eagle-szindróma ( halántékcsont procesus styloideusának megnagyobbodása/ligamentum stylohyoideum meszesedése okozta tünetegyüttes).

    A--II./ Neuromuscularis eredetű fülzúgás, melynek okaként szerepelhet a középfülben lévő izmok rángása, vagy lágyszájpad remegés( lágyszájpad myoclonus), ami akár olyan erős lehet, hogy külső szemlélő számára is hallhatóvá válik. Ide sorolható a stepedius és a tensor tympani izom spasmusa, valamint a temporomandibularis izület diszfunkciója (Costen-szindróma 25%-ban van tinnitus, hallásvesztés, fülfájás, stb.)

    A--III./ Helyi gyulladás/fertőzés Ritkán otitis media kapcsán észlelhető. Ebben az esetben a gyulladt nyálkahártya tágult ereiben lép fel az örvénylő áramlás. Ez a panasz viszont már csak a gyulladás csökkenésekor hallható, mert az erős fülfájdalom miatt a beteg nem érzékeli a hangot

    B--Nem vibrátoros jellegű a fülzúgás, amikor a fülzúgás eredete idegi jellegű, pl. hallóideg paraesthesiája miatt következik be, vagy autonom eredetű vasospasmus jön létre, feltételezik a chorda tympani túlérzékenységét, belő fül oedemája miatti fokozott nyomást, stb. Létrehozhatják gyógyszerek, daganatok (temporalis lebeny ), fejtrauma, Meniere-betegség, vitamin-hiány, réz/vas/cink-hiány, hypothyreosis, diabetes mellitus, stb.

    Vizsgálatok szerteágazóak. Vérkép, vérsüllyedés, syphilis kizárandó, pajzsmirigy funkciók, elektrolit meghatározások, allergiás tesztek, képalkotók : Ct, MRI, angiografia, jugularis venografia, audiológiai, neurológiai eszközös viszgálatok, stb

    Kezelés : sebészeti, gyógyszeres, vegyes megoldások a kialakuló helyzetnek megfelelően.

Előzmények:

  • Betegségek
    • Hallóideg rosszindulatú daganata
    • Agyidegek jóindulatú daganata
    • Kevert szorongásos és depressziós zavar
    • Traumás neurosis
    • Impactált cerumen
    • Cochlearis otosclerosis
    • Meniére-betegség
    • Zaj hatása a belső fülre
    • Otolith apparátus laesio
    • Kétoldali idegi hallásvesztés
    • Egyoldali idegi hallásvesztés, ép ellenoldali hallással
    • Időskori nagyothallás
    • Ototoxikus hallásvesztés
    • Idiopathiás, hirtelen bekövetkezett hallásvesztés
    • Agyi arteriosclerosis
    • A n. (stato-) acusticus sérülése
    • A nyaki gerinc rándulása és húzódása
  • Egyéb prediszponáló tényezők
    • Légkalapács kezelő

Gyakoribb panaszok, tünetek:

  • Fül és hallás
    • Búgó jellegű fülzúgás (egyoldali)
    • Búgó jellegű fülzúgás (kétoldali)
    • Csengő jellegű fülzúgás (egyoldali)
    • Csengő jellegű fülzúgás (kétoldali)
    • Fejmozgásra fokozódó fülzúgás
    • Pulzussal szinkron fülzúgás
    • Rohamokban jelentkező fülzúgás
    • Ropogó jellegű fülzúgás (egyoldali)
    • Ropogó jellegű fülzúgás (kétoldali)
    • Sziszegő jellegű fülzúgás (egyoldali)
    • Sziszegő jellegű fülzúgás (kétoldali)
    • Sípoló jellegű fülzúgás (egyoldali)
    • Sípoló jellegű fülzúgás (kétoldali)
    • Váltakozó idejű (intermittáló) fülzúgás
    • Állandó jellegű fülzúgás

Speciális, műszeres vizsgálatok:

  • Hallás és vestibuláris funkciók vizsgálatai
    • Rinné-féle hangvillavizsgálat
    • Schwabach-féle hangvillavizsgálat
    • Weber-féle hangvillavizsgálat
  • Orr,fül, gégészet műszeres vizsgálatai
    • Otoscopia
    • Microotoscopia
  • Képalkotó eljárások
    • Stenvers rtg-felvétel
    • CT agykoponya
    • MRI agykoponya

Gyakoribb szövődmények:

  • Mentális és viselkedészavar és egyéb psychés okok
    • Nem-meghatározott depressziós epizód
    • Nem-meghatározott rekurrens depresszió (zavar)
    • Nem-meghatározott fóbiás szorongás zavar
    • Generalizált szorongás
    • Kevert szorongásos és depressziós zavar
    • Nem-meghatározott szorongás
    • Nem-meghatározott szomatoform zavarok

Mely szakterületek foglalkoznak ezzel a kórképpel:

  • Fül-Orr-Gégészet
  • Neurológia
  • Infektológia
  • Onkológia
  • Belgyógyászat

Megelőzési és más fontos tanácsok:

  • A tinnitus többnyire nem betegség, hanem tünet. Sok oka lehet, és az októl függoen a különbözo vizsgálatok többféle eredményt adhatnak. Ez képezi a differenciáldiagnosztika alapját.

Kapcsolódó oldalak (automatikus legyűjtés eredménye):