Visszatérés a főoldalraHírekIsmertetőKereső
 

Az ödémás beteg ápolása

Oedema (Ödéma,vizenyő) fogalma

A szövetközti térben kórosan felszaporodott folyadék. Jellemzője a duzzanat, és a nyers tészta tapintat, ujjunkkal benyomva az ujjnyomatot kis ideig megtartja.

Eredete lehet

Szív eredetű (kardiális):

Jellemzői: a gravitációs erőnek megfelelően helyezkedik el (boka, lábszár, keresztcsont - testhelyzettől függően)

Vese eredetű (renális):

Jellemzői: a laza kötőszövetekben jelenik meg (arcon, szem körül, kézen, hason, férfiak esetében herén)

Alacsony szérumfehérje-szint miatti vizenyő, melynek okai lehetnek:

  • csökkent fehérje bevitel pl.: éhezés,
  • fokozott fehérje ürítés pl. egyes vesebetegségekben,
  • rossz tápanyag felszívódás miatt alacsony a szérumban a fehérje szint

Az ödémás beteg jellemző panaszai

  • A megnövekedett testsúly miatti gyengeség, nehézkes mozgás.
  • Lábon lévő ödéma esetén, a szokatlanul elnehezedett lábak miatt bizonytalanná válik a járás, fokozódik az elesés veszélye.
  • A hasban és mellkasban lévő folyadék, különböző mértékű fulladás érzetet okoz, a terhelésre jelentkező fulladástól, a nyugalomban is jelentkezőig, előfordul, hogy a beteg csak ülő helyzetben kap elegendő levegőt.
  • A kardiális (szív) eredetű ödémára jellemző, hogy éjszaka nyugalomban kezd kiürülni, ezért a betegnek éjszaka gyakran kell vizelnie, ami nagymértékben zavarja az éjszakai pihenésben
  • Amennyiben a szemfenéken is van ödéma látásromlás alakul ki.
  • Gyakori probléma, hogy az ödéma feletti bőr viszket és hámlik.
  • Nyugtalanság, tudatzavar, fejfájás, hányinger, hányás agyban lévő ödémára utal.

Ödéma megjelenése esetén mindenesetben forduljunk orvoshoz az ödéma eredetének megállapítása, és a megfelelő terápia beállítása céljából

Az ödémás beteg ápolásával kapcsolatos teendők

  • A lábon elhelyezkedő ödéma esetén (a beteg fulladásról nem panaszkodik):
  • Enyhe ödéma esetén: kérjük meg a beteget, hogy lábait ne terhelje, csak annyit menjen, amennyi a mindennapi tevékenységei elvégzéséhez szükséges, járás közben legyen óvatos, mert az elesés veszélye jóval nagyobb a láb bedagadása miatt.
  • Óvakodjon a hosszabb ideig tartó állástól, üléskor lábait ne lógassa, hanem tegye vízszintes helyzetbe (pl. tegye fel kipárnázott székre, úgy, hogy az izületeket - térd, boka- támassza alá). Ne vegyen fel olyan cipőt, zoknit, harisnyát, ami elszoríthatja a lábat, mert a keringés akadályozásával növeli a duzzanatot.
  • Súlyos ödéma esetén: a beteget helyezzük ágynyugalomba, lábát párnával polcoljuk fel, az izületeket az élettani helyzetben támasszuk meg, mert ellenkező esetben mozgáskorlátozottság alakulhat ki. A beteget egyedül ne engedjük felkelni, mert az elesés veszélye igen nagy, csak annyit mozogjon, amennyit feltétlenül szükséges, és lehetőleg mindig legyünk a közelében és segítsünk neki. Fontos a felfekvés elleni védelemről való gondoskodás.
  • Gondoskodjunk megfelelő bőrvédelemről, mert az ödéma feletti bőr, rendkívül sérülékeny és a már kialakult sérülést nagyon lassan gyógyulnak. Fürdésnél óvatosan mossuk, szárazra törlésnél ne dörzsöljük, hanem puha, nedvszívó textíliával itassuk fel a nedvességet a bőrről, majd vékonyan kenjük be vizes alapú krémmel, amelyet naponta többször ismételhetünk a bőr szárazságától függően.
  • A fulladásról panaszkodó ödémás beteget félig ülő helyzetben kell elhelyezni, párnákkal gondoskodjunk a kényelmes elhelyezésről, karjait támasszuk alá, lábát lógassuk le, mert ezzel légzését könnyebbé tehetjük.
  • Ödémás beteg esetén általában a folyadék bevitelt korlátozni kell, ennek mértékét az orvos dönti el.
  • Fontos a megfelelő diéta betartása, amely az ödéma eredetétől függ.
  • Amennyiben a beteg látása romlana, fulladása fokozódna, vagy tudatzavart észlelnénk, haladéktalanul hívjunk orvost!

    Az ödéma csökkentésének leghatékonyabb módja a gyógyszeres vizelethajtás.

    A vízhajtókat mindig az orvos által előírt adagban és ideig alkalmazzuk !

    A vízhajtó -k fajtái

  • A káliumvesztő vízhajtókról:
  • Ilyen vízhajtó esetén a kálium gyógyszeres pótlásáról gondoskodni kell, de csak az orvos által előírt adagban szedjük.
  • A kálium megfelelő koncentrációban szervezetünk számára az egyik legfontosabb ion.
  • Mind a kálium hiány, mind a kálium többlet súlyos tüneteket okoz, ezért a beteg kálium szintjét rendszeresen ellenőrizni kell.

Minél előbb forduljunk orvoshoz, ha a következő tüneteket észleljük:

A kálium hiányra utaló panaszok:

  • gyengeség, fáradékonyság
  • zsibbadás (végtagok, nyelv),
  • lábikragörcs
  • hányinger, hányás
  • kedélyállapot változás
  • szívritmuszavar

A túlzott kálium bevitel tünetei:

  • szívritmuszavar
  • gyengeség, végtagok elnehezedése
  • vérnyomás csökkenés
  • légszomj
  • zavartság
  • Káliummegtartó vízhajtók:
  • Szedésük során nincs szükség gyógyszeresen kálium pótlására

Fontos tudni, hogy egyes élelmiszerek nagy mennyiségben tartalmaznak káliumot, pl.: banán, zöldségfélék, burgonya, így ezeket csak mértékkel fogyasszuk.

A vízhajtó gyógyszerekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

  • A vízhajtót mindig reggel vegye be a beteg (2x-i dózis esetén reggel és délben), hogy az éjszakai pihenés biztosítva legyen.
  • Amennyiben Kálium tabletta szedését rendeli el az orvos, ellenőrizzük, hogy nem üríti-e ki egyben a tablettát-t a beteg, mert ez esetben más káliumpótló tablettát kell szednie.
  • A vízhajtó tabletták a beteg gyengeségét fokozhatják, vérnyomását csökkenthetik, ezért kérjük meg a beteget, hogy tartózkodjon a hirtelen felkeléstől, és érdekében kerülje a fizikai megterheléseket.
  • A vízhajtók szedése során előfordulhatnak különböző izomgörcsök (lábikragörcs), ilyenkor jó hatású, ha a beteg egy pohár vízben felold 1 Magnézium pezsgő tablettát, és azt megissza.
  • Mindennap mérni kell a bevitt és ürített folyadék mennyiségét, és ellenőrizni kell a testsúlyt. Legcélszerűbb egy külön füzetbe vezetni az adatokat.
  • Segít, ha mindig ugyanazt a poharat és edényt használjuk az étkezések alkalmával, amelynek természetesen tudjuk a pontos űrtartalmát. Elég akkor felírni a bevitt mennyiséget, ha a pohár kiürül.
  • Vigyázzunk a levest is folyadéknak kell tekinteni. Amennyiben az orvos előírta, a napi maximális bevitt folyadékmennyiséget, azt szigorúan tartsuk be.
  • Testsúlyt lehetőleg mindennap ugyanabban az időben mérjünk, reggel éhgyomorra, ruha nélkül.