Diabeteses beteg diétája
A diéta fő szempontjai diabetesben
A helyes étrend betartása egyrészt az egészséges életmód része, másrészt csökkenti a szövődmények kialakulásának kockázatát.
1.) Az étrend energiatartalmát egyénre szabottan kell kialakítani.
Normális testsúlyú cukorbetegeknek annyi energiához kell jutni, amennyit a szervezet felhasznál. Fizikai aktivitástól függően 1400- 1800 kcal-t tartalmazó étrend javasolt, amellyel képesek testsúlyukat, munkaképességüket megőrizni.
Súlyfelesleggel rendelkező cukorbetegnek diétájának kevesebb energiát kell tartalmaznia, mint amennyit a szervezet a testsúlyállandóság érdekében megkívánna.
A túlsúlyos cukorbeteg nők számára 1000 kcal, férfiak számára 1400 kcal -t tartalmazó étrend lenne kívánatos.
2.) Az étrend összetétele szempontjából a zsírban és fehérjében szegény, szénhidrátokban dús diéta az optimális. Ennek értelmében a korszerűnek tekintett diéta összetétele 50-55% szénhidrát, 15-20% fehérje és 30% zsír
| Energiatartalom | | Szénhidrát | Fehérje | Zsír |
| KJ | kcal | | g | |
| 4200 5900 7600 | 1000 1400 1800 | 125 175 225 | 50 70 90 | 33 46 60 |
A diabeteses diéta tápanyag összetételének megoszlása különböző energiatartalmú étrendek esetén
3.) Az étkezések gyakorisága optimálisan napi 5-6 részre elosztva történjen.
Így csökkenthető az étkezések utáni vércukor emelkedés és a táplálék több kisebb részre osztása csökkentheti a testsúly gyarapodás veszélyét. Az inzulin nélkül kezelt betegek étrendje: reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora és utóvacsora.
4.) Az egyes étkezéseknek megfelelő szénhidrátot kell tartalmaznia. NIDDM betegek
esetében ez azért szükséges, mert a hasnyálmirigy inzulin elválasztását a szénhidrátokból felszabaduló glukóz fokozza. Mivel a szervezet
inzulinérzékenysége napszaki ingadozást mutat, az étkezések közül „legbőségesebb” az ebéd, ezt követi a vacsora, s a főétkezések közül a legkisebb szénhidrát tartalmú a reggeli legyen.
| Étkezés | 4200 kJ (1000 kcal) | 5900 kJ (1400 kcal) | 7600 kJ (1800 kcal) |
| Reggeli Tízórai Ebéd Uzsonna Vacsora Utóvacsora | 25 g 15 g 40 g 15 g 30 g | 35 g 20 g 55 g 20 g 45 g | 40 g 25 g 60 g 25 g 50 g 25 g |
A szénhidrátbevitel napi 5-6 étkezésre való szétosztása különböző energiatartalmú étrendek esetén.
4.) A vércukrot gyorsan emelő élelmiszerek fogyasztását kerülni kell.
Az egyes élelmiszereknek a glukózhoz viszonyított vércukoremelő képessége a glykaemiás index.
A glykaemiás indexet az ételek elkészítési módja is befolyásolja. (pl.: az intenzív főzés, aprítás növeli, a párolás, a fehérje és zsiradék együttes jelenléte csökkenti.)
A szénhidrátok két nagy csoportra oszthatók
Cukrok:
Egyszerű cukrok, amelyek felszívódásuk előtt nem igényelnek emésztést (glukóz vagy szőlőcukor, fruktóz vagy gyümölcscukor, galaktóz, amely a tejcuko alkotó része)
Kettős cukrok (szacharóz = 1 glukóz+1 fruktóz, laktóz = 1 glukóz+1 galaktóz, maltóz = 2 glukóz molekula)
Poliszcharidok:
Legismertebb poliszacharid a keményítő.A gabonafélékben, rizsben, burgonyában, száraz hüvelyesekben találjuk meg. Emésztése két lépésben történik.
Cukrok
A cukrok közül a cukorbeteg étrendjében mindenekelőtt a természetes formában előforduló laktóz, fruktóz, és a fruktóz, a glukóz és a szacharóz keverékei kapnak helyet, mivel ezek a cukrok kevésbé emelik a vércukor szintet.
A tej, joghurt, kefir napi 2-4 dl mennyiségben fogyasztható.
A gyümölcsök az eddiginél nagyobb szerepet kapnak a diabetesesek étrendjében. A napi mennyiség- szénhidráttartalmuk figyelembevételével- 100 és 1000 gr között változhat, a szénhidrátmennyiségbe beszámítva. A gyümölcsök fogyasztása rosttartalmuk és jelentős vitamintartalmuk miatt is javasolt. Nagy víztartalmuk miatt igen energiaszegények ezért a fogyókúrázók étrendjében jelentős szerepet kaphatnak.
A keményítők által jutunk a felvett szénhidrátok többségéhez.
A gabonafélék, a rizs, a burgonya, a szójabab, a száraz borsó, lencse, bab és a gesztenye legfőbb alkotóeleme a keményítő. A cukorbetegek mindenfajta gabonából készült ételeket, rizst, burgonyát és száraz hüvelyeseket fogyaszthatnak, azok szénhidráttartalmának figyelembevételével.
A burgonyának gyors vércukoremelő hatása (magas glykaemias indexe) van, míg a durum búzából készült olasz típusú tésztáknak viszonylag csekély.
Kenyérfélék közül helytelen a zsemlét előnyben részesíteni. Kívánatosabb a nagyobb rosttartalmú barna és fekete kenyerek fogyasztása.
A száraz hüvelyesek vércukoremelő hatása ugyan csekély de energiatartalma meglehetősen magas. Célszerűbb tehát a zöldségek, főzelékfélék és gyümölcsök fogyasztása. A zöldségfélék nagy része beszámítás nélkül szabadon fogyasztható, mivel igen kis energiatartalommal, nagy rosttartalommal és elhanyagolható (5%-nyi) szénhidráttartalommal rendelkeznek.
Fehérjék tekintetében kívánatos, hogy a cukorbeteg étrendjében a növényi és állati eredetű fehérjék aránya 50-50 % legyen. Az állati eredetű fehérjék növelik a vese érgomolyagaiban nyomást, fokozhatják a fehérje ürítést a vizeletben.
A fehérjékből nyerjük szervezetünk építőköveit az aminosavakat ,de túlzott bevitel esetén elégnek és energiát szolgáltatnak. Ily módon növelhetik a cukorbetegek testsúlyát vagy megakadályozzák a kívánatos testsúlycsökkenést. A fehérjék többnyire különböző mennyiségű zsiradékkal fordulnak elő (rejtett zsír) és jelentősen megterhelik az energiamérleget.
A cukorbetegek tápanyagtáblázatában az élelmiszerek fehérje és zsírtartalmát külön nem szükséges megadni. Egyrészt azért, mert elég bonyolult kiszámolni az ételek szénhidrát és energiatartalmát, másrészt, amely élelmiszer zsírtartalma nagy, annak nagy az energiatartalma, amelyiknek kicsi, annak kicsi az energiatartalma is.
A cukorbetegek étrendjébe a zsírban szegény fehérjehordozókat ajánlhatjuk. Ilyenek a sovány sertés-és marhahúsok, a baromfi, a hal, a sovány sajtok és felvágottak.
Tojásból napi fél tojás fogyasztása elegendő, - beleszámítva a tészták tojástartalmát is-tekintettel nagy koleszterintartalmára.
Zsiradékok közül a növényi eredetűeket részesítsék előnyben a cukorbetegek, mert betegségükből adódóan az érelmeszesedésre fokozottan hajlamosak.
Magas szérum-koleszterin szint esetén az állati eredetű zsiradék teljes mellőzése javasolt.
Kívánatos tehát a light margarinok, a főzőmargarin és az étolaj fogyasztása.
Azt azonban tudnia kell a cukorbetegnek, hogy az állati és növényi eredetű zsírok azonos tömegre számítva azonos energiatartalmúak.
„Diétás” élelmiszerek szerepe a cukorbetegek diétájában.
Sok beteg még ma is úgy véli, hogy elsősorban „diétás élelmiszereket kell fogyasztania.
Ezek a terméket a múltban igen csekély választékban voltak jelen az üzletek polcain, ma pedig a betegek gyakorta panaszkodnak a termékek magas ára miatt.
A cukorbetegeknek elsősorban nem „diétás” élelmiszereket kell fogyasztaniuk, hanem étrendjüket minden ember számára ajánlható egészséges élelmiszerekből kell összeállítani.
A diabetikus élelmiszerek valójában csak arra alkalmasak, hogy a cukorbetegek komfortérzetét növeljék. Az emberek többsége a számára „tilos” élelmiszereket gyakran megkívánja. Ezek a termékek tehát a „nem ehetek mindent” érzését csökkentik és csak kiegészítő táplálékként kaphatnak helyet az étrendben, főként az édes ízt kedvelők körében.
Mesterséges édesítőszerek
A mesterséges édesítőszerek nemcsak a cukorbetegek, hanem a fogyni vágyók étrendjében is fontos szerepet játszanak.
Hazánkban négyféle mesterséges édesítőszert forgalmaznak. Ezek a szacharin a ciklamát, az acceszulfám-K és az aszpartam. Közös jellemzőjük, hogy energiát nem tartalmaznak. Tabletták, porok, és folyadékok formájában kerülnek forgalomba, valamint fontos alkotórészei az energiaszegény vagy-mentes üdítőitaloknak.
Cukorhelyettesítő anyagok
Olyan édesipari termékekben, ahol nélkülözhetetlen a cukor tömege mesterséges édesítőszerek nem használhatók. Ez esetben csak cukorhelyettesítők jöhetnek szóba.
A gyakorlatban két fajtájukat használjuk: a fruktózt és a szorbitot.
A fruktóz 30-50%-al édesebb a répacukornál és a vércukrot csak kis mértékben emeli. Hátránya, hogy kb. nyolcszor drágább a cukornál. Mivel szénhidrát, napi 50 g fogyasztását javasolják a napi szénhidrát mennyiségbe beszámítva.
A szorbit a cukor édesítőerejének csupán felével rendelkezik és két-háromszor drágább a cukornál. A vércukrot a fruktózhoz hasonlóan emeli (enyhén de elhúzódóan). Hátránya, hogy arra érzékeny egyénekben - nagyobb mennyiségben fogyasztva- haspuffadást, hasmenést okozhat. Javasolt napi mennyisége 30-50g, amit a napi szénhidrát mennyiségbe szintén be kell számítani.
Cukormentes cukorkák, rágógumik, befőttek, dzsemek készülnek a felhasználásával. Nem okoz fogszuvasodást.
Mivel ezek energiatartalma a cukoréval megegyezik, ahhoz hasonlóan hizlalnak.
Élvezeti szerek
Kávé napi 1-3 dupla fekete, ill. 2-4 csésze tea fogyasztható cukor nélkül vagy édesítőszerrel.
Alkoholos italok
A cukros likőrök, desszertborok, édes és félédes pezsgők, barna sörök erősen emelik a vércukrot, ezért kerülendők.
A sör mérsékelt (fél zsemlényi mértékben) vércukoremelő hatású, ezért naponta 1 pohárnyi mennyiségben fogyaszthatók.
A száraz borok, a „diabetikus” sör és főként a tömény szeszkészítmények gátolják a máj cukorleadását ezért inzulinnal kezelt és/vagy sulfonylurea tablettát -lásd: sulfonamid antidiabeticum - szedő cukorbetegekben hypoglykaemiát okozhat. Csak ritka alkalmakkor és csak kis mennyiségben javasolt a fogyasztásuk. Mint tudjuk az alkohol magas energiaértékű, így nagyobb mértékben való fogyasztásuk testsúlynövekedéshez vezethet.
