Visszatérés a főoldalraHírekIsmertetőKereső
 

Hypertonia és étrendje

Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha nyugalmi állapotban, nem szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között két mérés átlaga nagyobb mint 140/90 Hgmm. A magasvérnyomás-betegség kialakulhat észrevétlenül is, hiszen amíg valamelyik szerv működését nem károsította, nem mindig okoz panaszokat. Legnagyobb veszélye, hogy érelmeszesedésre, szív- és érrendszeri megbetegedések keletkezésére hajlamosít.

A vérnyomás függ: az idegrendszer pillanatnyi állapotától, fizikai aktivitástól, kortól (idős korban az erek veszítenek rugalmasságukból ezért magasabb a vérnyomás) ezektől függően egészséges embernél is állandóan változik a nap folyamán. A 110/70 Hgmm-es vérnyomásérték a legkedvezőbb. Egy felnőtt ember normálértékének felső határa 135/85 Hgmm.

A tényleges vérnyomás megméréséhez szükséges szabályok

  • Többfajta vérnyomásmérő létezik (pl. hagyományos higanyos, automata (karmandzsettás, csuklómandzsettás) stb.) a következő tanácsok általánosságban érvényesek de első használat előtt mindig olvassuk el a vérnyomásmérő használati utasítását.
  • Közvetlenül a mérés előtt nem szabad megerőltető fizikai munkát végezni, sportolni.
  • Előtte: ne együnk, ne igyunk, mellőzzük a dohányzást, legyünk nyugalomban
  • Az öltözet sem zavarja a mérést, ne legyen szoros
  • Helyezzük kényelembe magunkat, fekvő vagy ülő helyzetben mérhetjük a vérnyomást
  • Jobb kézzel tegyük a bal felkarra a vérnyomásmérő mandzsettáját
  • A mandzsetta a könyökhajlattól kb. két ujjnyira legyen, szorosan simuljon a felkarra. Ha a vérnyomásmérő mandzsettája túl nagy vagy túl kicsi, illetve túl szorosan vagy túl lazán simul a karhoz akkor a mérés pontatlan lehet.
  • Mérés közben ne beszéljünk, ne mozogjunk.
  • Az alkar csuklóval fölfelé legyen, a tenyér fölfelé nézzen
  • A vérnyomást mindig ugyanabban a napszakban nézzük, magas vérnyomás esetén legalább naponta 2-szer (pl. délelőtt és délután) mérjük
  • Ha nem a megszokott értéket mértünk 5 perc múlva ismételjük meg a mérést
  • Vezessünk az eredményekről naplót, amelyet szükség esetén megmutathatunk kezelőorvosunknak. Tartalmazza: a vérnyomás alsó és felső értéké és a pulzus számot

Testsúly csökkentés

Bebizonyított tény, hogy a túlsúlyos magas vérnyomásos betegek, miután fogytak, a vérnyomásuk is csökkent.

Pár biztató szó a kilóktól való megszabaduláshoz:

  • Határozza el magában elszántan az életmódváltozást, mert tartós eredményeket csak az életmódunk megváltoztatásával érhetünk el
  • Gondolja át a napi menetrendjét, tevékenységeit
  • Gondolja át étkezési szokásait (hétköznapi és ünnepnapi étkezések), tervezze el, min kell változtatnia
  • Tűzzön ki magának célt (mennyi idő alatt akar lefogyni, hány kiló leadása hiányzik az ideális testsúly eléréséhez), nem érdemes elérhetetlen vagy túl nehezen elérhető célokat kitűzni, mert a „gyorsdiéták” utáni kilók visszatérése gyakori, és az egészségre is ártalmas lehet.
  • A legjobb eredmény érdekében vonja be kezelőorvosát, és beszélje meg vele, mit javasol a diétájához

Testtömeg index: Ahhoz, hogy körülbelül tisztában legyen azzal, hogy mennyi a súlyfölöslege több fajta kiszámítási mód létezik. Az egyik legelfogadottabb a BMI (Body Mass Index) meghatározása. Kiszámítása: a testsúlyt (kg) elosztjuk a méterben kifejezett testmagasságunk négyzetével (pl. egy 180 cm magas, 78 kg súlyú ember esetében: 78: 1,8*1,8 =24,07).

Normál testsúly

BMI 20-24.9 (nőknél 19-23.9)

Túlsúly (kis súlytöbblet)

BMI 25-26.9

Túlsúlyos

BMI 27-29.9

Elhízott

BMI 30-34.9

Súlyosan elhízott

BMI 30-39.9

Kórosan elhízott

BMI 40 felett

Miután kiszámoltuk mennyire vagyunk elhízva az első fontos lépés a diéta betartása.

Vagyis: Mértékletes táplálkozás (egész élete folyamán be kell tartani)

Elfogyasztott ételeknek nemcsak a mennyiségén, hanem főleg a minőségén kell változtatnunk

Többféle diéta létezik, a következő diétának a fő lényege a kalória csökkentése.

Fogyasztható ételek

Kevésbé zsíros húsok (Pl. marha, csirke, borjú, pulyka, halféleségek, gépsonka, baromfi, pulykafelvágott, párizsi, virsli stb.), margarinok, olajok,1-2 tojás hetente, 1,5 % zsírtartalmú tej, joghurt, kefir, zsírszegény túró

Kerülendő ételek

Zsíros húsok (pl. liba, kacsa, kolbász, hurka, szalámiféleségek) vaj, vajkrémek, zsír, szalonna, tepertő, tilos túl sok tejet inni (max. 0,5 l fogyasztható), tejföl, tejszín, tejszínhab, zsíros sajtok

Ne fogyasszunk magas cukortartalmú üdítőket, rostos italokat. Cukor fogyasztása helyett alkalmazzunk édesítőszereket, mézet. Részesítsük előnyben az ivóvizet, ásványvizet, a természetes, otthon, házilag előállított zöldség- és gyümölcsleveket.

Ételkészítési technikák

Az ételek elkészítésénél is a kalóriacsökkentés és a minőség javítása a cél.

Pirítás: az élelmiszer külső rétegén a pirítás során pörzsanyagok keletkeznek amelynek íze kellemes. Pirítani lehet zsiradékban, vagy szárazon. Alkalmazható húsoknál, cereáliáknál és zöldségféléknél is. Pirítani lehet az egyre jobban elterjedő kontakt grillekben is és így ízletes és zsírban szegény ételeket készíthetünk.

A grillezés, mikrohullámú sütő használata szintén csökkenthetik a zsírtartalmat.

Fűszeres párolás: a sószegény ételek készítésénél nagy a jelentősége. A fűszernövényekkel, párolt élelmiszerek átveszik a fűszernövények zamatát, feledtetik a sóhiányt. Pl. zeller, petrezselyemgyökér, spárga, vöröshagyma, fokhagyma, zöldpaprika, citromkarika, zellerlevél, petrezselyem, kapor, tárkonylevél stb.

Fűszeres pácolás: Páclét készítünk (olaj vagy tej, fűszernövények, szárazfűszerek). Lehet már kapni úgynevezett gyorspác keverékeket, de ezeknek is meg kell néznünk sótartalmát.

Használjunk habarást rántás helyett. A megfelelő (de nem túlzott!) fűszerezés javítja az ízhatást a kalóriaszegény ételek esetében is. Kerüljük az egésznapi csipegetést, nassolást, üres kalóriákat.

Gőzölés, párolás: pl. zöldségfélék készítése. Meg őrzi az élelmiszerek természetes ásványianyag-tartalmát. Az edényből kivéve öntsük le a gőzölt ételt kevés olvasztott vajjal vagy margarinnal, mert a zsiradékréteg megakadályozza a gőzölés alatt felszabaduló zamatanyagok elpárolgását.

A magas sótartalmú ételek

A napi só szükséglet 0,5-2 g. A túlzott Na felvétel, megterheli a vesét, aminek kiemelt szerepe van a magas vérnyomás kialakulásában. Tehát kerülni kell az ételek túlzott sózását, sóval tartósított húskészítmények, konzervek, előre elkészített ételek fogyasztását. A manapság elterjedt gyorséttermek ételeinek (pl. sült krumpli) is igen magas a sótartalma. Idős emberek az ízérzékelés csökkenése miatt hajlamosak az ételek túlzott sózására.

Néhány üdítőital és ásványvíz is nagymennyiségű nátriumot tartalmazhat ezért a vásárláskor erre is figyelni kell.

Túlzott sózás helyett alkalmazzunk másfajta konyhatechnikai eljárásokat, pl. az ételek enyhe pirítása.

Használjunk nátriumszegény sót. Pl. Vivega csökkentett konyhasótartalmú készítmény, nátriumtartalma 17%.

Csökkentsük az előre elkészített ételek, konzervek fogyasztását, a gyorséttermekben való étkezést. Ha néha mindenképp rászorulunk az előre elkészített ételekre, nézzük meg a nátrium tartalmat és eszerint válasszunk.

Szokjunk le arról, hogy szinte meg sem kóstoljuk az ételt és már is sózzuk.

Kerüljük a nyersen fogyasztható zöldségek (pl. paprika, paradicsom) sózását.

Alkohol fogyasztás csökkentése

Az alkohol fokozza a szimpatikus idegrendszer aktivitását, és csökkenti a Na ürítését is ezzel emeli a vérnyomást. Kis mennyiségben, például napi 1-2 dl bor fogyasztásakor még nem, de nagy mennyiségben emeli a vérnyomást.

Kávéfogyasztás

Magas vérnyomás esetén szükség van a koffein fogyasztás csökkentésére. Napi 1 csésze kávé iható.