A máj gyulladásos megbetegedései

Akut májgyulladás

A máj heveny gyulladásos megbetegedése, amely a májsejtek elfajulásával jár. Az akut májgyulladás súlyos betegség, ezért fontos, hogy az orvos utasításait minden esetben tartsuk be, hogy maradandó májkárosodás lehetőleg ne alakuljon ki.

Okai lehetnek:

• Elsősorban a májsejtek gyulladását okozó vírusok (vírusos májgyulladás)
• Különböző kórokozók, amelyek nem csak a májat támadják meg: baktériumok, gombák, vírusok
• Kémiai anyagok: gyógyszerek, alkohol, gombamérgezés

Vírusos májgyulladások

Fogalma:

A vírusos májgyulladás olyan vírusfertőzés, amelyben a májsejt gyulladás, és elhalás jellegzetes klinikai, vírus szerológiai és szerkezeti elváltozásokhoz vezet. A vírusos májgyulladásban szenvedő ember fertőző beteg.

• Hepatitisz A vírus: a megbetegedés gyermek- és fiatalkorra tehető (20 év felett ritka) Oka: fertőzött élelmiszer elfogyasztása (széklettel szennyezett étel, tej, víz)

Terjedési mód: a vírus az ürített székletben hosszú ideig életképes marad, ezért fontos a megfelelő higiénés szabályok betartása.

A betegség során főleg a gyomor-, bélrendszeri panaszok dominálnak.

Általában pár hét alatt teljes gyógyulás jellemzi, krónikus gyulladássá nem alakul.

• Hepatitisz B vírus:

Oka: fertőzött injekciós tű, vér, ondó, nyál

Terjedési mód: injekciók, vérkészítmények, szexuális út

Veszélyeztetettek: kábítószer élvezők, művese kezelésre járó vesebetegek, fiatalok, akik gyakran váltják szexuális partnereiket, újszülött, ha anyja fertőzött

Kis százalékban krónikus gyulladássá alakul, és elhúzódó vagy végleges vírushordozás alakulhat ki. (vírushordozó az a személy, akinek a véréből a vírus kimutatható, tüneteket nem okoz, őt nem betegíti meg, de másra nézve fertőző forrás).

• Hepatitisz C vírus:

A fertőzés útja, és a veszélyeztettek csoportja ugyanaz, mint a B vírusfertőzésnél.

Az esetek igen nagy százalékában a betegség nem gyógyul meg, hanem krónikus májgyulladásba megy át. Sokszor csak akkor derül fény a háttérben lezajló fertőzésre, amikor már kialakult májcirrózist diagnosztizálnak.

• Hepatitisz D vírus:

A D vírusfertőzés kizárólag B vírusfertőzéshez társul, és annak lefolyását súlyosbítja.

• Hepatitisz E vírus:

A hepatitisz A vírushoz hasonló tulajdonságú. Hazánkban igen ritkán okoz megbetegedést.

A fertőző májgyulladásokkal kapcsolatos teendők

A megelőzés, mint elsődleges cél:

• A hepatitisz A és B vírusos májgyulladás kialakulásának megakadályozásában kiemelt jelentősége van a védőoltásoknak! (C, D, E vírus ellen nincs védőoltás)
• Aktív immunizálás: a veszélyeztetett csoportokat mindenképp oltani kell hepatitisz B vírus ellen, a hepatitisz A vírus elleni védőoltást akkor kell alkalmazni, ha nagy kockázat utal a fertőződésre, pl. olyan országba utazik az illető, ahol a betegség széles körben elterjedt.
• Passzív immunizálás: konkrét B vírus fertőzés megtörténtének valószínűsége esetén (kábítószer élvező használt tűvel szúrta magát, vírus hordozó anya újszülöttje)
• Ha valaki még nem kapott védőoltást, de fertőződhetett hepatitisszel, védelme érdekében egy ellenanyag készítménnyel (immunglobulin) oltható.
• A személyi higiéné szabályainak szigorú betartása különösen fontos a hepatitisz A és E vírus eredetű májgyulladás esetén, a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása szempontjából (rendszeres kézmosás, közös evő- és ivóeszközök kerülése, közös törölköző használat mellőzése).
• A megelőzés igen hatékony módszere a véradók vérének szűrése B és C vírus ellen, amely jelentősen csökkentette a vérkészítményekkel átvitt fertőzéseket, de teljesen nem szüntette meg, mivel a néhány napos fertőzések még nem mutathatók ki a vérből.

Az akut májgyulladás jellemző tünetei

• Bevezető tünetek: étvágytalanság, hányinger, hányás, puffadás, fáradtság, rossz közérzet, bőrkiütések, izületi panaszok, izomfájdalmak, megfázás tünetei, májtáji fájdalom - ezek a tünetek úgynevezett általános tünetek, amelyek más betegségekben is jellemzőek, maga a beteg, pedig ilyenkor a legfertőzőbb.
• A vírusos májgyulladásra jellemző tünetek sokszor csak pár hét múlva jelennek meg: sárgaság kialakulása (először csak a szemen jelenik meg, majd az egész testen látható lesz), a széklet világos színűvé (agyag színű) válik, a vizelet sötét színű lesz, viszketés fokozódik, a beteg étvágytalan lesz, hőemelkedés, láz is előfordulhat.

Jellegzetes labor eltérések, és a fizikális vizsgálattal talált eltérések teszik bizonyítottá a vírusos májgyulladás diagnózisát. A vírus meghatározása vérből történő vizsgálattal állapítható meg. A betegség lezajlása általában 2-6 hét.

• A lábadozási időszakban az eddig említett tünetek megszűnnek, a sárgaság teljesen elmúlik, az étvágy visszatér, a fáradékonyság az a tünet, amely még hosszú ideig fenn állhat. Normál esetben ez az időszak 1-12 hétig tart. Ez alatt az idő alatt rendszeres ellenőrzés szükséges, amely fizikális vizsgálatot és vérvizsgálatot tesz szükségessé.

Az akut májgyulladásban szenvedő beteg ápolásának legfontosabb szempontjai

• Ágynyugalom biztosítása: fekvő helyzetben javul a máj vérellátása, csökken a májtok feszülése. Miután a betegek általában panaszmentesek nehéz őket ágyban tartani. Meg kell értetni velük, hogy a további szövődmények elkerülése végett nagyon fontos, hogy csak annyit mozogjanak, amennyi a mindennapi tevékenységeik (tisztálkodás, étkezés, ürítés) elvégzéséhez szükséges, és nem fárasztja őket. A nehéz fizikai megterhelést mindenképpen kerülni kell.
• Diéta szempontjából a túl fűszeres, zsíros ételek kerülendők, elsősorban könnyen emészthető, szénhidrát dús ételek fogyasztása javasolt. Igyon sok folyadékot, gyümölcslevet. Az alkohol fogyasztása a betegség lezajlását követően legalább 1 évig tilos, ezt követően ritkán, kis mennyiségben (1 pohár bor, sör) nem okoz panaszt.
• Akut májgyulladás után legalább fél évig kímélő életmód javasolt. Mindenféle fizikai megterheléstől óvakodni kell, mert ez a májfunkciós értékek romlásához vezethetnek, és krónikus májgyulladás kialakulására hajlamosítanak.
• A betegség lezajlása után még hosszú ideig szükséges lehet ellenőrző vizsgálatokon történő megjelenés, amelynek időpontját minden esetben tartsa be.
• Bármilyen egyéb betegség miatt gyógyszeres kezelés válik szükségessé, figyelmeztesse kezelőorvosát, a nemrég lezajlott májgyulladására.
• Ne szedjen semmilyen gyógynövény tartalmú készítményt se, csak ha arról előzőleg kikérte kezelő orvosa véleményét.

A heveny májgyulladás rendszerint maradandó károsodás nélkül, a máj teljes regenerálódásával gyógyul, ennek azonban feltétele, hogy a beteg betartsa az elrendelt terápiás utasításokat.

Krónikus májgyulladás

Lényege: a májban legalább 6 hónapig fenn álló gyulladásos folyamatot krónikus májgyulladásnak nevezzük. A betegség az egész enyhe formától (nem okoz jelentős májkárosodást) a súlyos májkárosodást ( májcirrhosis, májelégtelenség ) okozó formáig előfordulhat.

Okai:

• Vírus hepatitisz talaján kialakuló krónikus gyulladás
• Kémiai szerek (gyógyszerek, alkohol)
• Réz anyagcsere zavara ( Wilson-kór )
• Autoimmun eredetű

Formái:

• Krónikus perzisztáló májgyulladás: ez az akut májgyulladás elhúzódó alakja, enyhe lefolyású és jó prognózisú betegség.
• Krónikus agresszív májgyulladás: sajnos ebben az esetben a máj állományának átépülése, a májsejtek maradandó károsodása következik be. A májsejtek fokozott pusztulása miatt a tünetek fokozott formában jelentkeznek (fokozódó gyengeség, fáradékonyság), a terápia célja a folyamat lassítása.

Ápolási teendők

• Amennyiben lehetséges oki terápia: gyógyszer elhagyása, alkohol fogyasztás mellőzése, réz anyagcserezavar esetén diéta betartása
• Életmódváltozás: sok pihenés, nehéz fizikai megterhelés kerülése
• Az orvos által elrendelt gyógyszeres terápia betartása ( steroid mellékhatások)
• Máj kímélő diéta betartása
• Lelki támogatás, az elhúzódó betegséggel kapcsolatos szorongás oldása
• Rendszeres orvosi ellenőrzés