Légzés

Az emberi szervezet számára szükséges oxigén felvétele légzéssel történik.

A szervezet a légzési mechanizmusokon keresztül végzi el a vér és a sejtek, illetve a vér és a levegő közötti gázcserét.

A belélegzett levegőből az oxigén a tüdőn keresztül jut el a sejtekhez. Kilégzéssel pedig, a széndioxid távozik a szervezetből.

A légzési mechanizmus részei

• ventilláció (a gázok tüdőbe való bejutása és a tüdőből való eltávolítása)
• diffúzió (az oxigén és a széndioxid mozgása a tüdőléghólyagok és a vörösvértestek között)

Légzés típusok

• hasi: főleg férfiaknál megfigyelhető, a has tájékon kifejezett a légző mozgás
• mellkasi: nőknél gyakoribb, a légző mozgás a mellkasnál látható
• kevert: mellkas és has egyaránt emelkedik légzés folyamán, leggyakoribb típus

A légzést befolyásoló tényezők

• Életkor: a normális légzésszám az életkor előrehaladásával csökken
• Fizikai aktivitás: nagyobb fizikai aktivitás esetén növekszik a légzés száma és mélysége
• Akut fájdalom
• Izgalom, szorongás
• Dohányzás
• testhelyzet: az egyenes, álló testhelyzet elősegíti a teljes fokú mellkasi kitérést. Az összegörnyedt testhelyzet korlátozza a Légző mozgást.
• Gyógyszerek: pl. a nyugtatók csökkentik a légzés számát és mélységét
• Agytörzs sérülés: mivel az agytörzsben van a légzőközpont, ha az agytörzs sérül, ez gátolja a légzésszámot és a légzés ritmusát.

A légzés hangja

Élettanilag hallható: fizikai megerőltetés után (pl. futás, nehéz fizikai munka)

Kóros:

• sípoló: oka a légutak beszűkülése pl. légutak görcse, daganat, idegen test
• szörcsölő: légutak tele vannak híg váladékkal, pl. kisvérköri pangás, tüdővizenyő, (heveny keringési elégtelenség!)
• horkoló: élettanilag is előfordul. Kóros: pl. eszméletlen beteg

Orvos értesítése: kóros légzési hangok hallása esetén.

A lehelet szaga

Bizonyos betegségekben, kóros állapotokban megváltozik a lehelet szaga

• acetonszagú: cukorbetegeknél
• vizeletszagú: veseelégtelenségben
• májszagú: májelégtelenségben

Orvos értesítése: kóros lehelet észlelése esetén

Légzés megfigyelése

nyugalmi légzés: a mellkasfal és a hasfal kismértékben emelkedik és süllyed

nagyobb energiát igénylő légzés: a légzési segédizmok a bordaközi izmok és a nyakizmai. Ezek működése nyugalmi légzésnél nem látható. Légzési segédizmok használatakor a vállak esetleg emelkednek és süllyednek és a nyaki légzési segédizmok is látható módon húzódnak össze.

A légzés számolása

A légzés jellegének hirtelen változását fontos észrevenni!

A légzést úgy kell számolni, hogy az adott személy ne vegye észre, mivel a légzésszám tudatosan befolyásolható.

GMeg kell figyelni: a légzésszámot, a légzés mélységét, és a légzőmozgások ritmusát (normális esetben ritmusos).

Normális légzésszám:

Újszülött: 35- 40/ perc

Csecsemő (6 hónapos): 30-50/ perc

Kisded (2 éves): 25-32/ perc

Gyermek: 20-30/ perc

Serdülő: 16-19/ perc

Felnőtt: 12-20/ perc

A légzés mélysége

A mellkasfal mozgásának nagysága alapján ítélhető meg, szubjektíven a következőkép:

• normális légvétel
• mély légvétel (tüdő teljesen kitágul majd teljes kilégzés következik)
• felületes légvétel (kis mennyiségű levegő kerül a tüdőbe és a légzőmozgás alig észrevehető)

Légzési ritmus

Normális légzés esetén a légvételek szabályos ritmusban követik egymást.

A csecsemők hajlamosak a kevésbé szabályos légzésre és a kisgyermekeknél előfordul, hogy néhány másodpercen keresztül gyéren lélegeznek, majd légzésük hirtelen szaporábbá válik. Ezek az esetek élettaniak, kezelést nem igényelnek.

Példák a különböző „légzési mintákra”

• Lassú légzés (bradypnoe): a légzés ritmusos, de gyér pl. légzőközpontot bénító mérgek, gyógyszerek (morfin mérgezés, altatószer), agyi keringési zavarokban
• Szapora légzés (tachypnoe): a légzés ritmusos, de szapora pl. láz esetén (1C testhőmérséklet emelkedés 4-6-tal emeli a légzésszámot), légző felület csökkenésnél (pl. tüdőgyulladás, mellűri folyadékgyülem)
• Mélylégzés (hyperpnoe): a légzés mélysége fokozott, létrejöhet pl. fizikai aktivitáskor
• Légzési szünet (apnoe): a légzés néhány másodpercre (pl. alvási apnoe szindróma) vagy végleg leáll

Bizonyos betegségekben a légzésszám, a légzés ritmusa és mélysége kórosan megváltozik

Agyi keringési zavar, agysérülés, keringési elégtelenség: néhány másod perces légzésszünet majd mélyülő légvételek, majd újra felületes a légzés ismét szünet (Cheyne-Stokes légzés)

Diabétesz kóma, uraemia: szapora igen mély be és ki légzések (Kussmaul-légzés)

Az előbb felsorolt tünetek jelentkezésekor orvoshoz kell fordulni!

Fontos hogy a tüneteket ne bagatellizáljuk el, mert ez az állapot súlyosbodásához vezet!