Nehézlégzés

Leggyakrabban ez készteti az egyént arra, hogy orvoshoz forduljon. Normális körülmények között a légzést nem érzékeljük, a légzés szubjektív megélése a légszomj érzetét kelti. Nehézlégzés esetén a beteg nehezen, erőlködve, a légzési segédizmok igénybevételével lélegzik.

A nehézlégzésnek különböző fokozatai vannak a fulladás a legsúlyosabb forma. Az egyén arcán félelem látszik, és a félelem fokozhatja a légzési kényszert. A beteg ül, karjaival támaszkodik, a légzési segédizmokat is használja.

• Hirtelen légszomj előfordulhat: légmell (a mellhártya lemezei közé levegő kerül), tüdőembolia (tüdőverőér elzáródás), tüdővizenyő, idegentest félrenyelése, asztma esetén.
• Hetek, hónapok alatt is kialakulhat a fulladás: vérszegénység, elhízás, terhesség, kiterjedt tüdőgyulladás
• Éveken át fokozódó nehézlégzés lehet: idült hörghurut, tüdőtágulás
• Rohamokban jelentkező nehézlégzés: klasszikus formája az asztmás roham: általában nappal a beteg panaszmentes, de kora hajnalban légszomjra ébred, amelyet sípolás kísér.
• Fiatal asztmások hideglevegő belégzésekor gyakran hirtelen légszomjról számolnak be.
• Speciális gyermekkori nehézlégzést okoz a pseudokrupp, amely életveszélyes állapotot hozhat létre!

A nehézlégzés fajtái

Munka során jelentkező nehézlégzés: nehézlégzés terhelésre jelentkezik, nyugalomban megszűnik. pl. idült légzőszervi vagy keringési betegség esetén

Nyugalmi nehézlégzés: súlyosabb állapotra utal, nehézlégzés nyugalomra sem szűnik, gyakran laposan nem tud feküdni a beteg csak félig ülő helyzetben

Ortophnoe: A beteg csak ülőhelyzetben van kielégítő állapotban, a légzési segédizmokat is igénybevéve lélegzik, lapos fekvés, lehajolás fokozza panaszait.

Rohamokban jelentkező (paroxysmalis) éjszakai nehézlégzés:

Balszívfél-elégtelenség miatt alakul ki. Kisebb rohamoknál a beteg fulladásra ébred, felül, felkel, köhög. Ez néhány perc alatt megszűnik, de ismétlődhet.

Hívjon orvost, ha:

• Hirtelen kezdődő nehézlégzés, szörcsölő hörgő légzés jelentkezik. Magától ritkán szűnik meg! Oka lehet a. balszívfél heveny elégtelensége, ami életveszélyes állapot.
• Kilégzés nehezített, sípoló, rohamokban jelentkezik. Oka asztmás roham lehet.

Teendők nehézlégzés jelentkezésekor

• Az egyén nyugalomba helyezése, értékelje fáradékonyságát 1-10-es listán (ezzel a módszerrel megítélhető a szubjektív fáradtság érzés és ez a dyspnoe súlyosságára is utalhat). A nehézlégzést a mozgás, beszéd is fokozhatja.
• Párnákkal ülőhelyzet létrehozása, hiszen ez legtöbbször könnyíti a légzést.
• Pl.: a beteg hátához párnát teszünk, lábát lelógatjuk vagy magas támlájú karosszékbe ültetjük szívelégtelenség esetén. Ortopnoe esetén ágyasztalra vagy sámlira helyezett kispárnán pihenhet ülő helyzetben.
• Ablak nyitása, szellőztetés, friss levegő beengedése
• Kérjük meg a beteget, hogy próbálja meg akaratlagosan befolyásolni a légzését és lassan mélyeket lélegezni, csücsörítve fújja ki a levegőt.
• Nehézlégzés tüneteinek megfigyelése (légzési segédizmok használata, orrszárnyi légzés, szederjesség vagy sápadtság, verejtékezés, légzés hangja stb. lásd. légzés)
• Figyeljük, meg mi válthatta ki a fulladást (pl. környezeti tényezők: cigarettafüst, szénpor, pamutrostok, pollenek stb. Ha ez kivitelezhető kiváltó ok megszüntetése. Pl. Ne dohányozzon a beteg által használt helyiségekben.
• Verejték letörlése, ágynemű, ruhanemű cseréje
• Pulzus, vérnyomás, légzés lehetőség szerinti megfigyelése. Adatok felírása egy lapra, orvosnak a lap megmutatása
• A beteget ne hagyjuk magára
• Próbáljunk nyugodtak és határozottak maradni, hogy a beteg biztonságba érezze magát. Súlyos nehézlégzéshez gyakran társul halálfélelem!
• Váladék esetén köhögtetés, köptetés Köhögéscsillapítót, nyákoldót ne adjunk orvosi javaslat nélkül, mert ronthatja a légzést. Folyadékot itassunk, ha a beteg állapota megengedi.
• Ha fájdalom jelentkezik - és a beteg el tudja viselni- azt ne csillapítsuk az orvossal való találkozásig, mivel a fájdalom volta segíthet a betegség megállapításában! A gyógyszer egyik mellékhatása lehet, hogy ronthatja a légzést.
• Eszméletvesztés esetén: időtartalmának mérése, stabil oldalt fektetés.

Légzési gyakorlatok végzése: nehéz légzés alatt: *

A légzés helyes ritmusának elsajátítása: A beteg lassan szívja be a levegőt az orrán keresztül. A belégzés végén tartsa vissza lélegzetét, majd lassan engedje ki a levegőt a száján keresztül. Közben magában lassan, nyugodtan mondja a következőket: "beszívom, benntartom, kiengedem". Még jobb lesz a hatás, ha kilégzés közben ajkait csücsöríti (mintha fütyülne). Nem szabad erőltetni a kilégzést! A kilégzés legalább kétszer olyan hosszú ideig tartson, mint a belégzés.

A hasi légzés javítása - A hasi légzést a rekeszizom (a mellkast a hasüregtől elválasztó izomlemez), összehúzódása és elernyedése eredményezi. A légzéssel beszívott levegő mennyiségének jelentős részét a hasi légzés adja, viszonylag kisebb izommunkával, mint a mellkasi légzés.

1. Feküdjön az oldalára. Helyezze alsó kezét a feje alá, másik tenyerét pedig a has felső oldalára a bordaív alá. Lassan szívja be a levegőt az orrán keresztül: hasfala és rajta a tenyere felemelkedik. Rövid ideig (kb. 3 mp) tartsa vissza a levegőt. Engedje ki a levegőt a száján keresztül (csücsörített szájjal): hasfala és tenyere visszasüllyednek. Ha tovább akarjuk növelni a hasi légzés teljesítményét, akkor a kilégzés utolsó harmadában a tenyerekkel enyhe, de határozott nyomást gyakoroljuk a hasfalra, majd a belégzés megkezdésekor felengedjük a nyomást. Ismételje meg a gyakorlatot a másik oldalán is.

2. Feküdjön hanyatt és tegyen egy könyvet a hasára. Ha jó a hasi légzése, belégzéskor a könyv felemelkedik, kilégzéskor lesüllyed. Figyelje a ritmust ("beszívom, benntartom, kiengedem"). A könyvek súlyát emeli, akkor fokozatosan erősítheti a rekeszizmot és növelheti a hasi légzés hatékonyságát.

3.Feküdjön hasra, homlokát tegye az egymásra fektetett kézfejeire. Lazítsa el minden izmát és lélegezzen egyenletesen, nyugodtan. Ez a testhelyzet akadályozza a bordák oldalirányú elmozdulását, de elősegíti a hasi légzést. Ezt a gyakorlatot nem ajánlható azoknak, akiknek testsúlyfölöslegük van.

Mellkasi légzés javítása - A mellkasi légzés lényege, hogy a mellkasfal emelkedése és süllyedése eredményezi a tüdő tágulását és összeesését, azaz a be- és a kilégzést.

1. Álljon terpeszállásban, karjait lógassa a test mellett. A levegő orron keresztül történő beszívásával egy időben karjait nyújtva emelje a feje fölé, a belégzés végén a karokat még kissé nyújtsa is meg és csípőjét tolja előre és felfelé. A belégzés végén tartson rövid (kb. 2-3 mp) szünetet, majd a karokat lassan a test mellé engedve száján keresztül engedje ki a levegőt. A kilégzés végén hátát kissé görbítse meg ("cicahát") és fejét hajtsa le

2. Erőteljesebb hatású, ha terpeszállásban állva, karjait a feje fölé emelve kezeit összekulcsolja. Lassan, mélyen előrehajolva száján keresztül kiengedi a levegőt, közben kezeit az egyik boka felé közelíti, térdei lehetőleg maradjanak nyújtva. A kilégzés után lassan fölegyenesedve összekulcsolt kezeit a feje fölé emeli, közben orrán keresztül beszívja a levegőt. A belégzés végén karjait kissé megnyújtja, derekát megfeszíti. A következő kilégzésnél a kezeit a másik boka felé közelíti

3. Hanyatt fekszik, karjait a feje fölött kinyújtja. Fejét, mellkasát felemelve felül és egyik lábát térdben behajlítja úgy, hogy talpa a padlót érje, ezt a térdét két karjával átöleli, közben száján keresztül kiengedi a levegőt (kilégzés). Ezután lábát kinyújtja, törzsével hanyatt visszafekszik és karjait magastartásban kinyújtja, közben a levegőt az orrán keresztül beszívja (belégzés)

Ezeket a légzésjavító gyakorlatokat rendszeresen, naponta kétszer (reggel és délután) végezze el, alkalmanként 3-5 percig. Ha kifárad, tartson egy kis szünetet. Később ha munkája eredményes volt, hétről-hétre könnyebben fogja végezni a gyakorlatokat.

Szűkített ajakréssel való légzés: a beteg ül, vegyen mély levegőt, csücsörítsen és fújja ki a levegőt hosszabb ideig, mint a belégzés során.

Nyomás a bordaívre - Mély belégzést követő gyors, erőteljes köhögéssel egy időben a mellkas alsó részére, az alsó bordaívre helyezett tenyérrel, ferdén lefelé és előrenéző ujjakkal erőteljes nyomást kell gyakorolni. Ezt végezheti önmagának is és hozzátartozója is segíthet; ez esetben Ön üljön és a segítő az Ön háta mögött állva helyezi két tenyerét az Ön mellkasára.

lufi fújása

ha lehetőség van rá oxigén terápia alkalmazása (orvos rendeli el)

lehetőség szerint aeroszol terápia használata (orvos rendeli el)

Diéta: főleg krónikus, nehéz légzéssel járó betegségeknél pl. COPD fontos. Ne egyen sietve, kapkodva. Fontos, hogy szánjon elegendő időt a nyugodt a étkezésre. A szénhidrát (tésztafélék, kenyér, édességek) nagyon fontos energiaforrás. A fehérjék (tej, tejtermékek, tojás, halak) elsősorban a szervezet építőanyagaként és ásványi só forrásként (mész, foszfor stb.) szükségesek.

Étkezzen az egészséges étrend előírásai szerint.

Fontos nehézlégzésben szenvedő betegek esetén, hogy kerülni kell a puffasztó ételeket, mert felnyomják a rekeszizmot és ezáltal nehezítik a légzést.

A nehézlégzés tüneteinek jelentkezésekor orvoshoz kell fordulni! Fontos hogy a tüneteket ne bagatellizáljuk el, mert ez az állapot súlyosbodásához vezet!

* A gyakorlatok a Boehringer Ingelheim Pharma: Hogyan éljek együtt a COPD-vel? című kiadványa alapján íródtak (http://www.hazipatika.com/topics/copd)