Visszatérés a főoldalraHírekIsmertetőKereső
 

A fejfájás

A fejfájás kísérhet számos betegséget vagy lehet önálló betegség is.

Okozhatja

A fájdalom lehet

  • Ismétlődő, rohamszerű, visszatérő: pl.: migrén
  • hirtelen fellépő: agyvérzés
  • tarkótáji: pl.: magas vérnyomás
  • hosszan tartó (órák, napok), tarkótájra kisugárzó: pl.: csigolya meszesedése

A fejfájás kísérő tünetei lehetnek

Fejfájást előidéző kórokokról röviden

Felső légúti betegségek: ( influenza, megfázás ) Ezeket a betegségeket fejfájás, láz vezeti be, de a fejfájás más egyéb fertőző megbetegedés kísérő tünete is lehet. A fájdalom inkább a reggeli órákban jelentkezik.

Orrmelléküreg gyulladás : Makacs, körülírt főfájást vált ki, melyet még kísérhet az arc, homloktáj fájdalma is.

A túl szoros úszószemüveg is válthat ki sajátos főfájást.

Szemészeti betegségek: A szem megerőltetése is kiválthatja, pl.: huzamos TV nézés, monitor nézése hosszú időn át, sok írás, olvasás. Ez fokozódhat azoknál a betegeknél, akiknek amúgy is van valamilyen szemészeti betegsége, pl.: rövidlátás, távollátás. A fájdalom inkább az esti órákban jelentkezik. Zöldhályog (glaucómás roham) esetén erős homloktáji fájdalom, hányás, pulzusszám csökkenése, látászavar jelentkezik.

Az agy betegségeit általában fejfájás kísérheti, ezek: az agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, daganat, tályog, agyvérzés, agyrázkódás. Ilyen esetekben a fejfájás mellet még hányinger, hányás jelentkezhet.

Leginkább télen, a helytelen fűtés miatt, gyakori a szén-dioxid és szén-monoxid mérgezés, illetve gyakran fordul elő fejfájás alkoholmérgezés esetén is.

Magas vérnyomás esetén már reggel jelentkezik a fájdalom, és egész nap megmarad, kisebb-nagyobb erősséggel.

Nyáron, hosszú ideig a napon tartózkodóknál kialakulhat a napszúrás, melyet a fejfájás mellett hányinger, hányás, szédülés kísérhet.

Éhezés, vércukorszint csökkenés (hypoglykémia) szintén kiválthat fejfájást, ezt kísérik az éhség jelei, szédülés, esetleg hányinger.

A serdülő lányoknál a menstruáció kezdetén jelentkezhet fejfájás, de jelentkezhet fogamzásgátlók szedése esetén és a változó kor környékén is.

Ha nincs kiváltó oka a fejfájásnak, akkor beszélünk feszültség okozta fejfájásról. Ide tartozik az ér eredetű fejfájás, a fejizmok feszülése okozta fejfájás, és az „ideges” fejfájás.

Az ér eredetű fejfájás fajtái: migrén és az érszűkület okozta fejfájás.

Az érszűkület okozta fejfájásra jellemző a féloldali fokozódó fejfájás, melyet kísérhet orrfolyás, orrdugulás, könnyezés.

A fejizmok feszülése okozta fejfájás kétoldali, a helyét a beteg nem tudja pontosan megmutatni, inkább feszülés-, szorítás-, nyomásérzés.

Az „ideges” fejfájás: Iskolai, otthoni, munkahelyi problémák, szorongás válthatja ki. A beteg tarkótáji fájdalmat érez, melyet az izmok görcsös összehúzódása vált ki.

Teendő fejfájás esetén

  • Tartós fejfájás esetén, vagy ha a fejfájást magas láz, hányás kíséri, forduljon orvoshoz az ok tisztázása és kezelése céljából.
  • Ha nincs szervi probléma, akkor fájdalomcsillapító, enyhe nyugtató szedése segít.
  • Monitor előtt ülők használjanak védőszemüveget, és óránként álljanak fel a monitor elől 10 percre
  • Gyógyszertárakban, gyógynövény üzletekben kaphatóak illóolajak, balzsamok: borsmenta, eukaliptusz, a halánték, homlok és a fej bedörzsölésére
  • Hatékony lehet néhány tornagyakorlat elvégzése:
  • a hát domborítása, homorítása
  • vállkörzés, váll felhúzása, leengedése
  • fejdöntés előre, hátra és oldalra
  • karkörzés
  • Segíthet még az akupunktúra, relaxációs technikák elsajátítása: jóga, autogén tréning
  • Meleg fürdő, szauna, masszázs, a fürdővízbe csepegtethet levendula, citromfű illóolajokat, melyek nyugtató hatásúak (magas vérnyomás esetén a szauna nem ajánlott)
  • Megszüntetheti a főfájást az alvás, pihenés, a csend és a nyugalom.