Visszatérés a főoldalraHírekIsmertetőKereső
 

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Stroke rehabilitációs ellátása (felnőtt)

Készítette: A Rehabilitációs Szakmai Kollégium

TARTALOM

Előszó

A. Hazai előzmények

B. A jelen irányelv megszületésének háttere

C. Az adaptált irányelv eredetijének megnevezése és elérhetősége

D. Az adaptált irányelv

E. Az irányelv érvényességi ideje

  • Bevezetés o az irányelv célja; kulcsfontosságú pontok; eredmény mérések

  • Rehabilitációs ellátás nyújtása

  • A. A post-acut stroke rehabilitációs ellátás szervezése

    B. Standardizált felmérő eszközök használata

    C. A terápia intenzitása/tartama

    D. A páciens családja és gondozói

    E. A páciens és a család/gondozó képzése

    3. Rehabilitáció az akut szak során

    A. Stroke betegek az akut szak során

    B. A kórtörténet felvétele és a fizikális vizsgálat elvégzése

    C. A stroke súlyosságának felmérése (NIHSS)

    D. A stroke és egyéb arteriosclerotikus érbetegségek másodlagos megelőzésének bevezetése

    4. Poststroke rehabilitáció

    A. A post-acut stroke betegek rehabilitációs szolgáltatások miatti felmérése

    B. Kórtörténet és fizikális vizsgálat

    C. A komplikációk kockázatának felmérése

    D. A gondolkodás és a kommunikáció felmérése

    E. Pszichoszociális felmérés

    F. Funkció felmérés

    G. Szüksége van-e a betegnek rehabilitációs intervencióra?

    H. ‡Inpatient“ (bentlakásos, kórházi) rehabilitáció indikált-e?

    I. Független-e a beteg alapszintű és kiterjesztett önellátó képességét illetőleg?

    J. A páciens korábbi otthonába/lakóhelyére bocsátása és orvosi követésének biztosítása az alapellátásban

    K. A súlyos stroke által sújtott páciensek és/vagy maximális függőség és a funkcionális helyreállásra való kedvezőtlen kórjóslat

    L. A poststroke beteg ‡inpatient“ (bentlakásos, kórházi) rehabilitációja

    M. Az ellátás optimális szintjének meghatározása

    N. A páciens/család képzése, közös döntés elérése a rehabilitációs programról és a kezelési terv meghat.

    O. Rehabilitációs programok és intervenciók bevezetése

    P. Kész-e a páciens a lakóhelyi életre?

    Q. A gyógykezeléshez kötöttség és a fejlődés akadályai

    R. A páciens szükségletének felmérése a lakóközösségen alapuló rehabilitációs szolgáltatások iránt

    S. A lakóközösségen alapuló rehabilitációs szolgáltatások optimális környezetének meghatározása

    Függelék

    1.sz.függelék: Magyar nyelvű szakirodalom-jegyzék 2.sz.függelék: NIHSS (magyarul) 3.sz.függelék: Felmérő eszközök (angol, magyar kiegészítéssel) 4.sz.függelék: Az adaptáció

    Előszó

    A. Hazai előzmények

    Endres Mária dr. nevéhez fűződik a téma első módszertani levelének [1] összeállítása jó két évtizeddel ezelőtt. Ezután 9 évvel egy ajánlás [2] jelent meg hemiplégiásokat ill. stroke betegeket ellátó rehabilitációs osztályok működési kritériumairól, amely a Rehabilitációs Szakmai Kollégium által előzetesen megadott keretvázlat alapján az ‡inpatient“ rehabilitáció sok kérdését érintette, a Kollégium által elfogadásra került, ezek által módszertani levél pótló szerepet tölött be. (Az azt megelőző évben pedig kísérlet történt geriátriai stroke betegek rehabilitációját végző egységek működési kritériumainak megfogalmazására [3].) 1995. december 12-én a stroke-betegek akut ellátásával foglalkozó hazai konszenzus konferencián a kerekasztalok egyikének témája a korai rehabilitáció volt [4], az 1996. május 11-ei, poststroke állapotokról szóló konszenzus konferencia fő területe a rehabilitáció volt. Ezen utóbbi előkészítése során egyebek között felhasználtuk a ‡Post-Stroke Rehabilitation“ című, részletes szakmai irányelvet magában foglaló könyvet [5], melynek második szerzője megegyezik a jelen irányelv alapjául szolgáló mű első szerzőjének személyével (Pamela W. Duncan). ‰polási irányelvet tartalmazó írás is született a témában [6]. A Magyar Stroke Társaság és a Neurológiai Szakmai Kollégium friss (2005.), hatályos szakmai irányelvei a cerebrovascularis betegségek megelőzéséről, diagnosztikájáról és ellátásáról [7] szólnak, a rehabilitációról nem. Ez a tény is önálló stroke rehabilitációs irányelv megjelentetésének szükségessége mellett szólt.

    B. A jelen irányelv megszületésének háttere

    Protokollok, működési standardok, ajánlások, módszertani levelek, irányelvek készítése mindig is szerepelt a Rehabilitációs Szakmai Kollégium feladatai között, munkaterveiben. Már az előző összetételű Rehabilitációs Szakmai Kollégium elnöke is kiadta feladatként elévült módszertani levelek átdolgozását vagy újraírását. Több témában el is készültek ezek, néhány terület, így a stroke rehabilitáció túlterhelt szakemberi azonban dacoltak kérésével. Időközben a nemzetközi gyakorlathoz igazodás igénye fogalmazódott meg: módszertani levelek helyett inkább szakmai irányelvek írását inspirálta az ismét a szakmai kollégiumok gazdájává vált Egészségügyi Minisztérium (EüM), amely koordinálással, módszertani segítség nyújtásával (továbbképző konferencia 2005.október 12., nyomtatott kiadvány [8]) is igyekezett segíteni e munkát, ugyanakkor el is várja a művek beérkezését. A készítés módszertanának megismerése során nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyítékokon alapuló irányelv újonnan történő megalkotása a stroke rehabilitáció témakörében (is) olyan nagy számú szakember részvételét igényelné és olyan hosszú ideig tartana, hogy ‡célszerűbb más országok irányelvfejlesztő központjai által kidolgozott ajánlások adaptálása“ [9]. Föl kellett tehát kutatni és át kellett tekinteni a meglévő, témába vágó irányelveket, szellemileg rákészülve arra is, hogy milyen szempontoknak kell megfelelnie az adaptálásra kiválasztandó munkának: legyen nyelvileg hozzáférhető, aktuális (naprakész), alapvetően bizonyítékokon alapuló (ahol még nem létezik bizonyíték ott konszenzuskonferencián alapuló), és lehetőleg legyen önállóan stroke rehabilitációs témájú (azaz ne egy stroke ellátással foglalkozó irányelv egy vagy néhány fejezetét kelljen kiragadni). Fentieknek a teljesség igényével felkutatott és áttekintett német, svéd, skót, új-zélandi, korábbi USA anyagok közül egyetlen irányelv felelt meg (ld.alább). E munkáról Szél István dr. beszámolt és jóváhagyást kapott a Rehabilitációs Szakmai Kollégium 2005. november 9-i ülésén.

    C. Az adaptált irányelv eredetijének megnevezése és elérhetősége

    Jelen irányelv az alábbi USA klinikai irányelv alapján készült:

    AHA/ASA-Endorsed Practice Guidelines Management of Adult Stroke Rehabilitation Care A Clinical Practice Guideline Pamela W. Duncan, PhD, FAPTA, Co-Chair; Richard Zorowitz, MD, Co-Chair; Barbara Bates, MD; John Y. Choi, MD; Jonathan J. Glasberg, MA, PT; Glenn D. Graham, MD, PhD; Richard C. Katz, PhD; Kerri Lamberty, PhD Dean Reker, PhD

    Szabadon letölthető a http://stroke.ahajournals.org/cgi/content/full/36/9/e100 adatbázisból. Nyomtatásban csak ún. végrehajtási összegzés jelent meg: Stroke. 2005 Sep;36(9):2049-56. Ez utóbbi is szabadon hozzáférhető az Interneten az alábbi helyen: http://stroke.ahajournals.org/cgi/content/full/36/9/2049

    D. Az adaptált irányelv

    A jelen irányelv a teljes anyag alapján készült: Annak ajánlásokra centráló tömörítését, fordítását és magyarra adaptálását a Rehabilitációs Szakmai Kollégium számára, annak megbízásából és tagjaként Szél István dr. készítette el (az adaptáció részleteit ld. a 4.sz.függelékben) és terjesztette be a Kollégium 2006. január 18-i ülésére. Nevezett személy az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet orvosa, semmilyen gyártó vagy forgalmazó cég felé sincs elkötelezettsége, ezen munkájához anyagi támogatásban nem részesül. A Rehabilitációs Szakmai Kollégium tagjai valamennyien hasonló helyzetben lévő, közalkalmazotti statusban lévő orvosok az ország egész területéről. 2006.január 18-i ülésén a Rehabilitációs Szakmai Kollégium egyhangúlag alkalmasnak találta a tervezetet a végleges változat alapjának és felkérte az előterjesztőt, hogy az ülésen javasoltaknak megfelelően fejlessze azt tovább és elektronikus levelezés útján mutassa be a változtatásokat a Kollégium tagjainak. A fentiek szerint módosított jelen anyagot még az alábbi két szakmai kollégiumnak látszik szükségesnek egyetértés elnyerése céljából megküldeni: Neurológiai Szakmai Kollégium, Háziorvostani Szakmai Kollégium. S bár az anyag kevés konkrétumot tartalmaz az ápolás, mozgásterápia, pszichológia, gyógypedagógia stb… területéről, megfontolható ezen területek kollégiumának, ennek hiányában szakmai szervezetének esetleg kamarájának egyetértését is kérni. Éppen a viszonylag kevés konkrétum valamint az anyag külföldi volta miatt tartalmazza a függelékek egyike (1.sz.függelék) a magyar nyelven elérhető (néhány fordított cikk kivételével magyar szerzők által is írt) szakirodalom jegyzékét. (A rend kedvéért feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a viszonylag kevés szakmai konkrétum nem kis részben a rövidítésnek tulajdonítható: terjedelmi okból a ‡szakmaiságot“ adó magyarázatok, megbeszélések kihagyásra kerültek. Részben helyette szerepel a magyar nyelvű szakirodalom ajánlása.) Az 1.sz. függelékben szereplő irodalom töredék része már inkább csak orvostörténeti jelentőségű, döntő része részben a stroke rehabilitáció egészével vagy egyes aspektusaival, az ún. poststroke állapottal, a gondozással foglalkozik, ill. az irányelvben említett valamely témáról (pl. decubitus, érbetegségek másodlagos megelőzése) szóló recens közlemény.

    Terjedelmileg a magyar szöveg az eredetinek (irodalomjegyzék nélkül 38 nyomtatott, kéthasábos, A4-es folyóiratoldal, elektronikusan kb.460 ezer bájt) csak kis része, mivel ahol csak lehet, csak az ajánlásokat tartalmazza, megjelölve az ajánlás szintjét, az eredeti ajánlás- kategorizálás meghagyásával -- ld. táblázat.

    T‰BL‰ZAT: Ajánlási fokozatok

    A B C D I
    Erős ajánlás arra, hogy a beavatkozás mindig indikált és elfogadható
    Ajánlás arra, hogy a beavatkozás hasznos/hatásos lehet
    Ajánlás arra, hogy a beavatkozás megfontolható
    Ajánlás arra, hogy egy eljárásmód haszon/hatás nélkülisége vagy ártalmas volta is megfontolandó
    Elégtelen bizonyíték pro vagy kontra ajánlást tenni o a klinikus az ítélőképességére hagyatkozik

    Ezen ajánlási fokozatok elsősorban, de nem csak a szakirodalmi bizonyítéki szinten alapulnak. A táblázatból látható, hogy az ‘I‘ fokozatot pedig nem szabad ajánlásnak tekinteni, éppen az a lényege, hogy a szóban forgó kérdésben jelenleg nincs érdemlegesnek tekinthető (azaz magasszintű szakirodalmi adatokon vagy legalább konszenzus konferencián alapuló) ajánlás!! Kötelező érvényük pedig csak az ‘A‘ szintű ajánlásoknak van, ezáltal esetleges jogi következmény is csak ezekből adódhat. Ezen erős ajánlások száma nem túl magas, s azok is meglehetősen általános megfogalmazásúak. Sajátos a helyzet a ‘D‘ kategóriájú ajánlásokkal kapcsolatosan. Ezek o amennyiben a szakirodalmi megalapozottság és az ismeretek általános minősítése szerény, bizonytalanul szólnak az eljárás ellen. Előfordul az anyagban olyan helyzet o a IV.O. pontnak a depresszió kezelésével kapcsolatos 10.alpontjában (profilaktikus antidepresszáns alkalmazás), hogy a jó evidencia minőség alapján szilárdan lehet állást foglalni a felvetés ellen, ill. az alkalmazás egyértelműen fölösleges volta mellett. Az eredeti irányelv ajánlási osztályozásának átvétele egyúttal azt is jelenti, hogy a jelen munkában használt kategóriák nem egyeznek meg az EüM által kiadott ‡zöld füzet“ [8] 2. anyagának 6. mellékletében (36.o.) leírt 4 fokozatú (‘A‘-tól ‘D‘-ig) ajánlási rangsorolásban használttal!!! Meg kell még jegyezni, hogy az eredeti ajánlás sem mindenütt ad meg ajánlási kategóriát. Néhol pedig az eredeti anyagban a szövegtől elkülönített táblázatokban irodalmi hivatkozással együtt szereplő ajánlási kategóriák nem egyeztethetőek az eltérően strukturált szöveges ajánlással.

    A magyar Rehabilitációs Szakmai Kollégium által ajánlott ill. elfogadott kiegészítések az egyértelmű megkülönböztethetőség érdekében ‡Monotype Corsiva“ betűtípussal szerepelnek (mint ez a mondat).

    Az irányelv tartalmára vonatkozóan két megjegyzést szükséges tenni:

  • A felmérésekről meglehetősen sok szó esik, ehhez képest a kezelések sajnos kissé háttérbe szorulnak.

  • A hozzátartozókkal való kommunikációt ugyan mi, hazai szakemberek is fontosnak tartjuk, annak mértékbe azonban nálunk az ajánlás által sugallt, az észak-amerikai kultúrában honos mértéket valószínűleg akkor sem érné el, ha a szakemberek száma ezt lehetővé tenné. Mindazonáltal az anyag bíztatást adhat e téren a hazai szakemberek számára is.

  • E. A szakmai irányelv érvényessége: 2008. december 31.

    1. Bevezetés

    Az irányelv legfontosabb célja az intervenciók és értékelések gyakorlatához tudományos bizonyítékokat nyújtani. Amennyiben az ellátóhelyeken az ellátás folyamatai ennek megfelelőek, akkor remélhető leginkább az érintettek maximális funkcionális állapotának és függetlenségének elérése, növelve ezáltal a páciens és a család életminőségét.

    A. Kulcsfontosságú pontok

  • A rehabilitáció főcéljai: a komplikációk megelőzése, a károsodások minimalizálása és a funkciók maximalizálása.

  • A stroke visszatérésének illetve koszorúér események, cardiovascularis eredetűhalálozás megelőzése érdekében a szekunder prevenció alapvető fontosságú.

  • A korai állapotfelmérés és intervenció döntő fontosságú a rehabilitáció optimalizálásához.

  • Standardizált kiértékelések és valid állapotfelmérő módszerek nélkülözhetetlenek az átfogó kezelési terv kialakításához.

  • A bizonyítékokon alapuló beavatkozásoknak funkcionális célokra kell épülniük.

  • Optimális eredmény biztosításához szükséges, hogy minden beteg számára elérhetőlegyen egy tapasztalt multidiszciplináris rehabilitációs team.

  • A páciens és családtagja és/vagy a páciens gondozója a rehabilitációs team nélkülözhetetlen tagja.

  • A páciens és a család képzése növeli a tájékozott döntéshozatali képességet, a közösségbe való visszailleszkedést és a rehabilitáció révén visszanyertek fenntartását.

  • A lakóhelyi visszailleszkedés érdekében a multidiszciplináris team törekedjék a lakóhelyi erőforrások kiaknázására.

  • A túlélés biztosítása érdekében nélkülözhetetlen a kockázati tényezők és társult betegségek folyamatos orvosi kezelése.

  • Eredmény mérések (minőség indikátorok)

  • Funkcionális állapot (beleértve a napi élettevékenységet o ADL (activity of daily living) o és a kiterjesztett napi élettevékenységet o IADL (instrumental activitiy of daily living) o mérését

  • Rehospitalizációk száma

  • Lakóhelyen maradási helyzet

  • Halálozás

  • 2. Rehabilitációs ellátás nyújtása

    A. A post-acut stroke rehabilitációs ellátás szervezése

    Ajánlások

    1. Jobb klinikai eredmény érhető el, amennyiben a rehabilitációra kijelölt post-acut stroke páciens összehangolt multidiszciplináris értékelésben és kezelésben részesül.

  • Post-acut stroke ellátás olyan színhelyen nyújtassék, ahol a rehabilitációs ellátás hivatalosan szervezett és koordinált. Ajánlási fokozat:‘A‘. Magyarországon ezt a mimimumfeltételek és az ‰NTSz engedélyezése szavatolja.

  • Post-acut stroke ellátás minden olyan szakellátásban nyújtható, amely tapasztalattal bír a poststroke ellátásban, biztosítva az ellentmondás-mentességet és csökkentve a komplikációk kockázatát.

  • A multidiszciplináris team orvosból, nővérből, különböző (felsőfokú) végzettségűmozgásterapeutákból, foglalkoztató terapeutából, logopédusból, pszichológusból, esetleg egyéb szakemberekből valamint a páciensből és családtagjából/gondozójából állhat. Ajánlási fokozat:‘I‘(nincs ajánlás).

  • 2. Amennyiben a szolgáltatóhelyen szervezett rehabilitációs team nem érhető el, a közepes vagy súlyos tüneteket mutató páciensek számára olyan szolgáltatóhelyre való áthelyezés kínálandó fel, ahol vagy van ilyen team, vagy legalábbis bevonható az ellátásba stroke ellátásban jártassággal bíró orvos vagy rehabilitációs szakember.

    Ajánlási fokozat:‘I‘(nincs ajánlás).

    3. A szervezett team szemléletmódnak a járóbeteg ill. lakóhelyi rehabilitációs ellátás összehangolásában is folytatódnia kell. Ajánlási fokozat:‘I‘(nincs ajánlás).

    B. Standardizált felmérő eszközök használata

    Ajánlások

    1. A stroke-ból való helyreállás felmérésére erősen ajánlott a NIH stroke skála (NIH: National Institute of Health, az USA Nemzeti Egészség Intézete) használata a beteg megjelenésekor/kórházi felvételekor vagy legalább a megjelenés utáni 24 órán belül.

    Ajánlási fokozat: ‘A‘.

  • Ajánlott az összes beteg szűrése depresszió, motoros, szenzoros, kognitív, kommunikációs és nyelési deficit irányában megfelelően képzett szakember által, standardizált és valid szűrőeszköz használatával. (‘C‘ szintű ajánlás)

  • Ajánlott, hogy mindazon betegek, akiknél a fentiek valamelyikének fennállása derül ki, az összehangolt rehabilitációs team megfelelő szakembere szabályszerű értékelést végezzen. (‘C‘ szintű ajánlás)

  • Ajánlott, hogy a klinikus standardizált, valid felmérő eszközt használjon a páciens stroke által okozott károsodásának és funkcionális állapotának kiértékeléséhez (‘C‘ szintű ajánlás) és bátorítsa a páciens részvételét a közösségben és társas tevékenységeit.

  • Ajánlott a standardizált állapotfelmérés eredményeinek fölhasználása az eredményesség valószínűségének becslésében, az ellátás megfelelő szintjének meghatározásában és a terápiás eljárások kiválasztásában.

  • Ajánlott a felmérés megállapításainak megosztása és a várható kimenetel megvitatása a pácienssel és a családtagokkal/gondozókkal.

  • C. A terápia intenzitása/tartama

    Ajánlások

  • Erősen ajánlott, hogy a rehabilitációs terápia olyan korán induljon, ahogyan ez lehetséges, milyest a beteg állapotának stabilitása ezt megengedi. Ajánlási fokozat: ‘A‘.

  • Ajánlott, hogy a beteg annyi kezelésben részesüljön, amennyi ‡szükséges“, hogy adaptálódjon, felépüljön és/vagy helyreálljon funkcionális függetlenségének premorbid vagy optimális szintje. (‘B‘ szintű ajánlás)

  • D. A páciens családja és gondozói

    Ajánlások

  • Ajánlott, hogy a stroke beteg családja/gondozója, ha elérhető, a lehető legkorábban legyen bevonva a döntéshozatalba és kezelés tervezésébe, s hasonlóképpen az egész rehabilitációs folyamata során végig.

  • Ajánlott, hogy az ellátók legyenek felkészülve arra a stresszre, amit a családban/gondozóban a beteg károsodásainak (pl. kognitív veszteség, vizelet-incontinentia, személyiség változás) felismerése válthat ki, és nyújtsanak támogatást, ha szükséges.

  • Ajánlott, hogy az akut ellátást végző kórház és a rehabilitációs ellátóhely rendelkezzen naprakész információval a lakóhelyi erőforrásokról, mind helyi, mind pedig országos szinten, hogy átadhassa ezt az információt a stroke betegeknek, családjuknak és gondozóiknak és hogy segítséget nyújthasson a szükséges szolgáltatások eléréséhez.

  • E. A páciens és a család/gondozó képzése

    Ajánlások

  • Ajánlott, hogy a páciens és a család/gondozó képzése interaktív és írásos formában nyújtassék. (‘B‘ szintű ajánlás)

  • Ajánlott, hogy a szakemberek fontolják meg egy meghatározott team tag kijelölését, aki felelős a páciensnek és a családnak/gondozónak a stroke természetéről, a stroke ellátással, rehabilitációval, eredményekkel kapcsolatos elvárásokról és ezeknek a rehabilitációs folyamatban játszott szerepéről szóló információval való ellátásáért. (‘C‘ szintű ajánlás)

  • Elismerendő, hogy a ‡család-értekezlet“ az információ terjesztésének hasznos eszköze. (‘C‘ szintű ajánlás)

  • Ajánlott, hogy a páciens és a család/gondozó képzése a kórlapban dokumentálva legyen, megelőzendő a fölösleges ismétléseket vagy a különböző szakterületekről származó, egymásnak ellentmondó információkat. (‘C‘ szintű ajánlás)

  • 3. Rehabilitáció az akut szak során

    A. Stroke betegek az akut szak során

    A kórházi felvételt követő korai támogató ellátás céljai az alábbiak:

  • Különböző haladéktalan orvosi vagy sebészi beavatkozásokat esetleg szükségessé tevő változások megfigyelése a páciens állapotában.

  • A kimenetel javítását megcélzó orvosi és sebészeti intézkedések elősegítése

  • Intézkedések foganatosítása szubakut komplikációk megelőzésére

  • Ójabb stroke megelőzése érdekében szükséges kezelések tervezésének megkezdése.

  • Rehabilitáció vagy egyéb technikák révén neurológiai funkciók helyreállása megkísérlésének megkezdése.

  • B. A kórtörténet felvétele és a fizikális vizsgálat elvégzése

    Ajánlások

  • Ajánlott a NIH stroke skála (ld.2.sz.függelék) használata a stroke súlyosságának felbecsülésére a kezdeti stádiumban, ami a halálozás és a hosszú távú kimenetel prediktora lehet.

  • Ajánlott, hogy a kezdeti értékelés foglalja magában a teljes kórtörténetet és fizikális vizsgálatot, különös hangsúllyal az alábbiakra:

  • Ójabb stroke előfordulására hajlamosító kockázati tényezők

  • Kísérő betegségek

  • Tudat vigilitásának szintje és kognitív állapot

  • Nyelésre vonatkozó utalás

  • A bőr folytonosságára vonatkozó utalás és felfekvésre hajlamosító tényezők számbavétele (ld. alább a B-1.alpontban)

  • Végbél- és húgyhólyagfunkciók

  • Mobilitás, figyelembe véve, hogy milyen mozgatási segítséget igényel a páciens

  • Mélyvénás thrombosis kockázata (ld. alább a B-2.alpontban)

  • Antiaggregánsok vagy véralvadásgátlók megelőző szedése (különösképpen a stroke létrejöttének idejében)

  • Érzelmi támogatás a család és a gondozó részéről

  • B-1. Felfekvés kockázata

    Ajánlások

  • Ajánlott felvételkor a bőr folytonosságának tüzetes vizsgálata és azután legalább naponta történő követése. (‘C‘ szintű ajánlás)

  • Ajánlott a megfelelő pozicionálás, forgatás és transzfer technikák használata; speciális matracok, védő pólyázás és párnázás használata a súrlódás vagy nagyon erős nyomás bőrkárosító hatásának elkerülésére. (‘C‘ szintű ajánlás)

  • B-2. Mélyvénás thrombosis kockázata

    Ajánlások

  • Ajánlott a mobilizáció megkezdése, amilyen korán lehetséges. (‘C‘ szintű ajánlás)

  • Ajánlott alacsony (megelőző) adagú subcutan heparin használata. Ajánlási fokozat: ‘A‘.

  • Magyarországon az ‡A thromboemboliák megelőzése és kezelése“ c. hatályos szakmai irányelv 3.5. alfejezetén belül a stroke népegésszégügyi jelentősége ellenére sem nyert önálló besorolást, a 3.5.6. alponton belül is csak az ischaemiás stroke szerepel, ‡nagy kockázati kategória“ megjelöléssel, a prophylaxis időtartamára vonatkozó ajánlás nélkül. A Magyar Stroke Társaság szakmai irányelve [ld.az előszó 7.sz.hivatkozását] ‡Az akut stroke leggyakoribb szövődményei“ c. fejezetben ‡a stroke miatt ágyhoz kötött, paretikus végtagú, tehát nagy kockázatú betegeknél“ javasolja preventav adagú heparin adását, parenchymás vérzés esetén sem kizárva. A Rehabilitációs Szakmai Kollégium az utóbbi ajánlással egyetérve szükségesnek tartja iránymutatás adását a prophylaxis időtartamának meghatározásához. Abból kiindulva, hogy heparin prophylaxis indítása akkor szükséges, ha a beteg ágyhoz kötött és/vagy alsó végtagi plegia (vagy plegia közeli paresis) áll fenn, figyelembe véve esetleges egyéb hajlamosító tényezőket (megelőző vénás thrombosis vagy tüdő-embolia, obesitas, malignoma), a preventio abbahagyható, ha a bénult alsó végtagi paresise közepesnél már nem súlyosabb, járóképességét visszanyerte, alsó végtagi vénás thrombosis gyanúja klinikailag nem merül fel. Megkönnyíti a döntést (fokozott kockázat esetén különösen) negatív D-dimer laboratóriumi teszt. Azokban a súlyos esetekben sem szükséges élethossziglani heparin-preventio, ha a helyreállási időszakban az alsó végtagi bénulás nem oldódik, ill. a beteg az erre irányuló erőfeszítések ellenére sem nyeri vissza járóképességét: Amennyiben alsó végtagi vénás thrombosis gyanúja klinikailag nem merül fel, s a D-dimer teszt negatív, a heparin adása abbahagyható. (Cardiogen agy-embolia oleggyakrabban pitvar-fibrillatio o esetén a betegség ezen szakaszában a be- vagy visszaállított oralis antikoaguláns kezelés heparin adása nélkül is biztosítja a bénult megóvását a késői thromboemboliás szövődményektől.)

    C. A stroke súlyosságának felmérése (NIHSS)

    Ajánlások

  • Erősen ajánlott a stroke súlyosságával kapcsolatosan a páciens felmérése a NIH stroke skála (ld.2.sz.függelék) használatával megjelenésekor/kórházi felvételekor vagy legalább a megjelenésétől számított 24 órán belül. Ajánlási fokozat: ‘A‘

  • Erősen ajánlott, hogy valamennyi a stroke ellátásban részt vevő szakember ki legyen képezve és jogosítva legyen a NIH stroke skálának a stroke súlyosságára vonatkozó felmérésében való használatára.

  • Ajánlott az akut ellátásból történő kibocsátáskor a páciens újrafelmérése a NIH stroke skála használatával.

  • Ajánlott, hogy amennyiben a rehabilitációra átkerült páciens hozott dokumentációjában nem szerepel a NIH stroke skála, akkor a rehabilitációs team végezzen el egy NIHSS felmérést.

  • D. A stroke és egyéb arteriosclerotikus érbetegségek másodlagos megelőzésének bevezetése

    Ajánlások

    A stroke másodlagos megelőzésének szükségessége élethossziglani és a rehabilitáció kritikus összetevője: Egyértelmű adatok szükségesek a hypertonia kezelésével, pitvar-fibrillatio esetén a kumarin alkalmazásával, agyi ischaemia esetén pedig az antiaggregáns terápiával kapcsolatosan. Akár ischaemiás stroke, akár agyi állományvérzés esetén azonos ill. hasonló kockázati tényezők hajlamosítanak ischaemiás szívbetegségre is, melynek megelőzésére való törekvés szintén elengedhetetlen: antiaggregánsok, hypertonia uralása, ACE inhibitorok adásának megfontolása, lipid-csökkentő kezelés, mozgás, a dohányzás abbahagyása.

    4. Poststroke rehabilitáció

    A. A post-acut stroke betegek rehabilitációs szolgáltatások miatti felmérése

    Post-acut stroke: közvetlenül az akut ellátásból való kibocsátás utáni időszak. Ekkorra a beteg már stabil állapotot ért el, és az ellátás fókuszába a rehabilitáció kerül. A rehabilitáció történhet rehabilitációs szakkórházban, általános kórház rehabilitációs osztályán (egységében), ápolási ellátóhelyen, a beteg otthonában és járóbeteg ellátásban. A betegek egy része az akut ellátás ideje alatt oly mértékben felépül, hogy nem szorul rehabilitációs szolgáltatások igénybevételére.

    B. Kórtörténet és fizikális vizsgálat

    ölelje fel az alábbi területeket:

  • Komplikáció-kockázat (felfekvés, mélyvénás thrombosis kockázata, nyelési nehézség, végbél- és hólyag-dysfunctio, alultápláltság, esések, fájdalom)

  • Károsodások meghatározása (nyelés, kognitív funkciók, kommunikáció; motoros, pszichés és a biztonsággal kapcsolatos tudatosság

  • Pszichoszociális felmérés (család és gondozó, szociális támasz, financiális és kulturális megalapozottság)

  • A megelőző és az aktuális funkcionális státusz felmérése

  • C. A komplikációk kockázatának felmérése

    C-1. A nyelés felmérése (dysphagia)

    Ajánlások

  • Ajánlott, hogy folyadék vagy étel szájon át történő bevitelének megkezdése előtt minden beteg esetében egy egyszerű, valid, betegágynál elvégezhető nyelés-szűrés történjék. (‘B‘ szintű ajánlás) A Rehabilitációs Szakmai Kollégium szükségesnek tartja ezt kiegészíteni azzal, hogy a dysarthria is felveti dysphagia gyanúját.

  • Ajánlott, hogy ez logopédus vagy ha logopédus nem elérhető, akkor más szakképzett és e feladatra kiképzett szakszemély (pl. ápoló vagy foglalkoztató terapeuta) által történjék. Ajánlási fokozat:‘I‘(nincs ajánlás).

  • Ha a szűrés szerint a nyelés nincs rendben, teljes betegágy melletti nyelésvizsgálat elvégzése ajánlott. Ezt ez irányban célzott képzésben részesített logopédus végezze.

  • Ajánlási fokozat:‘I‘(nincs ajánlás).

  • Azon betegek körében, akiknél az aspiráció kockázata különösen nagy (pl. agytörzsi stroke), műszeres nyelésvizsgálat elvégzésének szükségessége mérlegelendő. (‘B‘ szintű ajánlás)

  • Ajánlott a táplálék sűrűségét o állagát dietetikussal egyeztetni, ezzel biztosítva a standardizációt és élvezeti értéket.

  • C-2. Széklet- és vizelet-incontinentia kezelése

    Ajánlások

    1. Szükség szerint ajánlott az akut stroke betegek hólyag funkciójának felmérése. A felmérés foglalja magába a következőket:

  • Retentio mérés

  • A vizelés gyakoriságának, mennyiségének mérése és kontrollálásának mértéke

  • Dysuria esetleges fennállásának megállapítása

  • 2. Ajánlatos a tartós transurethralis katéter eltávolításának megfontolása 48 órán belül.

    (‘B‘ szintű ajánlás)

  • Amennyiben hólyag-katéter szükséges, ezüst ötvözettel bevont katéter alkalmazása ajánlott. (Az eredeti irányelvben ‘B‘ szintű ajánlás, a Rehabilitációs Szakmai Kollégium Magyarországon jelenleg ‘C‘ szintű ajánlást tart reálisnak. Részlegesen ld. 4.sz.függelék 5) pont.)

  • Nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték sem pro, sem kontra a hólyag funkció urodinamikával vagy egyéb módon történő felmérésével kapcsolatosan. Ajánlási fokozat:‘I‘(nincs ajánlás).

  • Vizelet-incontinens betegek esetében megfontolásra ajánlott egyénre szabott hólyag-tréning program kifejlesztése és megvalósítása. (‘C‘ szintű ajánlás)

  • Vizelet-incontinens betegek esetében ajánlott ütemezett hólyagürítés alkalmazása. (‘B‘ szintű ajánlás)

  • Tartós szorulás vagy széklet-incontinentia esetén széklet menedzsment program alkalmazása ajánlott. Ajánlási fokozat:‘I‘(nincs ajánlás).

  • C-3. Alultápláltság

    Ajánlások

    1. Ajánlott, hogy a felvétel után a lehető leghamarabb történjék meg valamennyi beteg tápláltságának és hidráltságának értékelése. A táplálék és folyadék bevitelt minden beteg esetében naponta követni kell, testsúlymérésre is rendszeresen sort kell keríteni.

    Ajánlási fokozat:‘I‘(nincs ajánlás).

    2. Ajánlott, hogy több módszer legyen használatos a táplálék és a folyadék bevitel fenntartásában vagy növelésében. Ez megköveteli azon problémák kezelését, amelyek zavarják a bevitelt; segítség nyújtását az étkezésben, ha szükséges; folyadék konzekvens kínálását közvetlenül a dysphagiás beteg szájánál; és a beteg ízlésének figyelembe vételét az élelmezésben. Ajánlási fokozat:‘I‘(nincs ajánlás). Ha a bevitel szájon át nincs biztosítva, a táplálás gasztrosztómán keresztül válik szükségessé.

    C-4. A fájdalom felmérése és kezelése

    Ajánlások

  • A fájdalom becslésére vizuális analóg skála (0 o 10) használata ajánlott. Ajánlási fokozat:‘I‘ (nincs ajánlás).

  • Ajánlott egy fájdalom menedzselési terv, amely a következők becslését tartalmazza: valószínűsíthető etiológia (úm. musculosceletalis, neuropathiás); a fájdalom lokalizációja; a fájdalom minősége, kiterjedése, tartama, intenzitása; és hogy mi súlyosbítja vagy csillapítja a fájdalmat.

  • Uralni azt a fájdalmat, amely zavarja a terápiát.

  • A fájdalom miatt alkalmazott azon központi idegrendszerre ható szereket, amelyek zavartságot vagy a kognitív képességek romlását okozhatják, ajánlatos alacsonyabb adagban alkalmazni.

  • D. A gondolkodás és a kommunikáció felmérése

    Ajánlások

  • Ajánlott, hogy a gondolkodás, az éberség és a figyelem felmérése a következőterületekre irányuljon: tanulás és emlékezés, vizuális neglect, figyelem, apraxia és probléma megoldás. (Tactilis neglect egyszerű vizsgálattal a betegágynál is könnyen szűrhető.)

  • Pro vagy kontra állásfoglalás nélkül tartalmaz a ‘3.‘ függelék standard szűrő és felmérő eszközöket.

  • Ajánlott, hogy a kommunikációs képességek felmérése a következő területekre irányuljon: beszédhallgatás, beszéd, olvasás, írás és a nyelvhasználat.

  • Pro vagy kontra állásfoglalás nélkül tartalmaz a ‘3.‘ függelék standard szűrő és felmérő eszközöket.

  • E. Pszichoszociális felmérés

    Ajánlások

  • Ajánlott, hogy valamennyi stroke beteg pszichoszociális felmérésben, intervencióban részesüljön. (B szintű ajánlás)

  • Ajánlott, hogy a családok, más fontos személyek és a gondozók tartozzanak bele a felmérésbe. (B szintű ajánlás)

  • Ajánlott, hogy valamennyi stroke beteg legyen szociális munkáshoz irányítva átfogó pszichoszociális állapotfelmérésre és intervencióra. Ajánlási fokozat:‘I‘(nincs ajánlás).

  • Ajánlott, hogy a pszichoszociális állapotfelmérés foglalja magába a következőterületeket:

  • A stroke előtti történet (pl. demográfiai adatok, korábbi fizikai állapot és kezelésre adott válasz, anyagi javakkal való élés és visszaélés, pszichiátriai, érzelmi és szellemi állapot és történet, iskolázottság és foglalkozás; katonai, jogi és megküzdési stratégiák)

  • Család/gondozó helyzete és kapcsolatai

  • Erőforrások (pl. jövedelem, lakásviszony, társas kapcsolatok)

  • Spirituális és kulturális tevékenységek

  • Szabadidős tevékenységek, hobbik.

  • A páciens/család/gondozó felfogása az állapotról, kezelésről és prognózisról, valamint reményeik és elvárásaik az ellátással kapcsolatosan

  • F. Funkció felmérés

    Ajánlások

  • Ajánlott, hogy standardizált állapotfelmérő eszközzel történjék a stroke beteg funkcionális állapotának felmérése. (‘B‘ szintű ajánlás)

  • Ajánlott a FIM használatának megfontolása. (Ld.3.sz.függelék)

  • Megvitatás

    A funkciófelmérés magában foglalhatja a következőket (nem feltétlenül korlátozódva azokra) abc sorrendben:

  • Aerob kapacitás és teherbíró képesség

  • Continentia

  • Egyensúly

  • Éberség, figyelem és gondolkodás

  • Fájdalom

  • Helyváltoztatás

  • Izom teljesítmény (erő, energia, kitartás)

  • Izületek épsége és mozgékonysága

  • Járásmód

  • Keringés (úm. cardiovascularis jelek/tünetek és pozíció-változásra adott válasz)

  • Motoros funkció (úm. mozgásminták, koordináció, kézügyesség, mozgékonyság)

  • Mozgástartomány

  • Ortézisek, védő- és támasztó eszközök

  • Önellátás (ADL, IADL)

  • Reflex integritás

  • Segítő és adaptív eszközök

  • Szexuális aktivitás

  • Testtartás

  • G. Szüksége van-e a betegnek rehabilitációs intervencióra?

    Ajánlások

    1. Erősen ajánlott, hogy amint a beteg állapota stabil, az akut ellátást végző orvosa konzultáljon a rehabilitációs szolgáltatókkal (úm. fizioterápia, foglalkoztató terápia, logopédia, fizikális medicina), hogy mérjék fel a beteg rehabilitációs szükségleteit, és hogy ajánlják meg ezek kielégítésének legmegfelelőbb helyszínét. Ajánlott, hogy a standard eljárásmódot használó multidiszciplináris állapotfelmérés és annak dokumentálása minden beteg esetén történjen meg.

    H. ‡Inpatient“ (bentlakásos, kórházi) rehabilitáció indikált-e?

    Ajánlások

  • Erősen ajánlott, hogy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételére szoruló pácienseknek legyen hozzáférésük koordinált, szervezett stroke szolgáltatások nyújtásában jártas rehabilitációs teamhez. Az ‡inpatient“ post-acut stroke ellátás összehangoltsága és szervezettsége javítja a kimenetelt. Ajánlási fokozat: ‘A‘.

  • Nemtehető ajánlás egyik lehetséges rehabilitációs színhely típus mellett sem, meggyőző bizonyíték hiányában.

  • Ajánlott, hogy a páciens károsodásának súlyossága, a családi/társadalmi támogatás hozzáférhetősége és a páciens/család preferenciái határozzák meg az ellátás optimális környezetét. Ajánlási fokozat:‘I‘(nincs ajánlás).

  • Ajánlott, hogy a páciensek addig maradjanak rehabilitációs ellátásuk ‡inpatient“ keretében, ameddig szakképzett ápolás nyújtására, folyamatos orvosi ellátásra és sokrétű terápiás intervencióra van szükségük. Ajánlási fokozat:‘I‘(nincs ajánlás).

  • I. Független-e a beteg alapszintű és kiterjesztett önellátó képességét illetően?

    Ajánlások

  • Ajánlott, hogy valamennyi poststroke beteg elbocsátása előtt újrafelmérve legyen alapszintű (azaz személyes teendői terén való) önellátó képességét illetően. (‘B‘ szintűajánlás)

  • Ajánlatos, hogy valamennyi olyan páciens, aki terv szerint önálló életvitelt fog folytatni a lakóhelyén, elbocsátása előtt legyen felmérve kiterjesztett önellátó képességét illetően. (‘B‘ szintű ajánlás)

  • Ajánlott, hogy legalább a következő képességek ill. lehetőségek legyenek meg, ha valaki otthonában egyedül tartózkodik: (1) egyszerű étel elkészítése vagy fölmelegítése, (2) biztonsági rendszabályok betartása, és józan ítélőképesség, (3) gyógyszerbevétel, (4) vészhelyzet esetén segítség igénybevételének lehetősége.

  • J. A páciens korábbi otthonába/lakóhelyére bocsátása és orvosi követésének biztosítása az alapellátásban

    Ajánlások

  • Ajánlott, hogy minden beteg részesüljön másodlagos megelőzési programban (ld. III-D)

  • Ajánlott a post-acut stroke betegek követése az alapellátásban (rizikófaktorok; kísérőbetegségek kezelésének folytatása).

  • Ajánlott a páciensnek és a családnak a stroke rizikófakoraival kapcsolatos képzése.

  • J-1. Gyakorlás program

    Ajánlás

    Ajánlott a páciens részvétele egy rendszeres erősítő, aerob gyakorló programban otthon vagy egy megfelelő közösségi programban, amely program a páciens kísérőbetegségeinek és funkcionális korlátainak figyelembe vételével épül fel. (‘B‘ szintű ajánlás)

    J-2. Adaptív eszközök, tartós orvosi eszközök, ortézisek és kerekes székek

    Ajánlások

  • Ajánlott, hogy adaptív eszközök használtassanak a biztonság és a funkció érdekében, ha a feladat véghezvitele más módon nem érhető el vagy nem tanulható meg vagy ha a páciens biztonsága aggályos. (‘C‘ szintű ajánlás)

  • Ajánlott alsó végtag ortézis megfontolása, ha a boka vagy a térd stabilitázálása szükséges jobb járásmód vagy esés megelőzése érdekében. (‘C‘ szintű ajánlás)

  • Kezdetben előregyártott sín használata ajánlott. Méret-vétel alapján csak azoknak a pácienseknek készüljön ortézis, akiknek az esetében kiderül, hogy hosszú távon lesz szükségük az eszközre. (‘C‘ szintű ajánlás)

  • Ajánlott, hogy kerekes szék felírása a páciens és a környezet (amelyben a kerekes széket használni fogja) gondos felmérésén alapuljon. (‘C‘ szintű ajánlás)

  • Ajánlott a járási segédeszközök oly módon történő használata, hogy azok segítsék a helyváltoztatás hatékonyságát és biztonságát, ha szükséges.

  • J-3. Visszatérés a munkába

    Ajánlás

    Ajánlott, hogy valamennyi olyan páciens o akinek az állapota lehetővé teszi o a munkába való visszatérésre vonatkozó képességének felmérésére bátorítást kapjon. (‘C‘ szintűajánlás)

    J-4. Visszatérés a gépjárművezetéshez

    Ajánlások

  • Ajánlott, hogy minden beteg számára legyen adott fizikai, kognitív és viselkedési funkcióinak felmérése, hogy ezáltal eldönthető legyen, képes-e a gépjármű vezetéshez való visszatérésre. (Ajánlási fokozat: ‘I‘ o nincs ajánlás.) Azokban az egyedi esetekben, amikor akár a családban, akár az ellátókban kétségek ébrednek, hatósági alkalmassági vizsga szükséges. Minden ellátóhelyen ismeretesnek kell lennie a stroke utáni autóvezetéssel kapcsolatos jogi szabályozásnak.

  • Ajánlott, hogy az ellátó szakemberek fontolják meg a reziduális deficittel küzdőpáciens adatív autóvezetési képzési programra irányítását a deficit minimalizálása, a biztonsággal kapcsolatos aggályok leküzdése érdekében és azért, hogy a hatósági alkalmassági vizsgán megfelelhessen. Ajánlási fokozat: ‘I‘ (nincs ajánlás).

  • J-5. Szexuális funkció

    Ajánlás

    Ajánlott, hogy a szexualitással kapcsolatos kérdések a rehabilitáció során kerüljenek megbeszélésre, ha a poststroke páciens és partnere erre készséget mutat.

    K. A súlyos stroke által sújtott páciensek és/vagy maximális függőség és a funkcionális helyreállásra való kedvezőtlen kórjóslat

    Azok a páciensek, akiket súlyos stroke sújtott vagy a napi élettevékenység terén maximálisan függőek és a funkcionális helyreállásra vonatkozó kórjóslatuk kedvezőtlen, nem tekinthetőek rehabilitációs intervencióra jelölteknek. A családokat és a gondozókat a páciensek ellátásával kapcsolatos oktatásban kell részesíteni. Ennek a következőket kell magában foglalnia: újbóli stroke megelőzése, a lehetséges komplikációk és pszichés zavarok jelei és tünetei, gyógyszerbeadás, asszisztált napi élettevékenységgel kapcsolatos feladatok (pl. átültetés, fürdetés, pozicionálás, öltöztetés, etetés, ürítés, tisztántartás), nyelési technikák, táplálás és folyadékbevitel, tartós transurethralis katéterrel való foglalkozás, bőrvédelem, kontraktúrák, tápszonda használata, otthoni gyakorlás (mozgástartomány). A családoknak tanácsot kell kapniuk a hosszú távú ellátást biztosító ápolási otthonba helyezés előnyeiről.

    L. A poststroke beteg ‡inpatient“ (bentlakásos, kórházi) rehabilitációja

    Az ‡inpatient“ rehabilitáció definíciója: rehabilitációs szakkórházban vagy általános kórház rehabilitációs osztályán (egységében) véghezvitt bentlakásos rehabilitáció.

    M. Az ellátás optimális szintjének meghatározása

    Ajánlás

    Erősen ajánlott, hogy a rehabilitációs szolgáltatások szervezett és koordinált post-acut stroke rehabilitációs környezetben nyújtassanak. Ajánlási fokozat: ‘A‘. Magyarországon ilyennek tekinthetőek a rehabilitációs szakkórházak stroke-rehabilitációs,neurorehabilitációs vagy mozgásszervi rehabilitációs osztályai vagy részlegei, stroke centrum

    rehabilitációs osztálya, általános kórházak stroke-rehabilitációs, neurorehabilitációs és mozgásszervi rehabilitációs osztálya.

    N. A páciens/család képzése, közös döntés elérése a rehabilitációs programról és a kezelési terv meghatározása

    Ajánlások

  • Ajánlott, hogy a klinikus team és a család/gondozó a rehabilitációs program felől közös döntésre jusson.

  • Ajánlott, hogy a rehabilitációs program különböző céljai a páciens, a család és a rehabilitációs team konszenzusa alapján fogalmazódjanak meg.

  • Ajánlott, hogy a páciens családja/gondozója vegyen részt egyes rehabilitációs munkafázisokban és szerezhessen gyakorlatot a páciens funkcionális tevékenységeinek segítésében, ha ez szükséges.

  • O. Rehabilitációs programok és intervenciók bevezetése

    Nyelés: Dysphagia kezelés

    Ajánlás

    Azon stroke betegek számára, akik kellő táplálása és folyadékkal való ellátása szájon át nem biztosítható, enteralis táplálás megfontolása ajánlott. (‘B‘ szintű ajánlás)

    Kommunikációs

  • Ajánlott, hogy a kommunikációs zavarral küzdő beteg korai kezelésben részesüljön, kommunikációs lehetőségeinek változása pedig követve legyen azért, hogy kommunikációs készségének helyreállása a legkedvezőbben alakulhasson; hogy, ha szükséges, használható kompenzációs stratégiái alakulhassanak ki.

  • Ajánlott, hogy a logopédus képezze a rehabilitációs szakembereket és a családot/gondozót a kommunikációs zavarral küzdő pácienssel történő kommunikációt javító technikákban.

  • Motoros

    Motoros működés--erősítés

    Ajánlás

    Ajánlott, hogy az erősítés legyen belefoglalva a paretikus izomzatú stroke után lévő betegek akut rehabilitációjába. Ajánlási fokozat:‘I‘(nincs ajánlás).

    Funkcionális elektromos stimuláció (FES)

    Ajánlás

  • Károsodott izom-kontrakciót mutató páciensek FES kezelése ajánlott, különösen a boka/térd/csukló motoros károsodása esetén. (‘B‘ szintű ajánlás)

  • Subluxált vállú páciensek FES kezelése ajánlott. (‘B‘ szintű ajánlás)

  • Spaszticitás

    Ajánlás

  • Ajánlott, hogy a spaszticitás és a kontraktúrák antispasztikus pozicionálással, passzív mozgásgyakorlatokkal, nyújtással, sínezéssel, egyre fokozódó korrekciót biztosító sínezéssel vagy korrekciós műtéttel legyenek kezelve. (‘C‘ szintű ajánlás)

  • Per os myorelaxansok adása mérlegelendő a spaszticitás miatt, ha az fájdalmat, a bőr nehezített tisztántarthatóságát vagy funkciócsökkenést okoz. (‘B‘ szintű ajánlás)

  • Diazepam vagy egyéb benzodiazepin származék adása a stroke utáni helyreállási időszakban nem ajánlott. (‘D‘ ajánlási kategória)

  • Botulin toxin vagy fenol/alkohol használata mérlegelendő válogatott esetekben, ha a spaszticitás extrém erős, fájdalmat, a bőr nehezített tisztántarthatóságát vagy funkciócsökkenést okoz. (‘B‘ szintű ajánlás)

  • Biofeedback

    Ajánlás

    nem tehető, sem mellette, sem ellene.

    Vállfájdalom

    Ajánlás

    1. Stroke után az érintett oldalon vállfájdalom megelőzésére az alábbi beavatkozások mérlegelése ajánlott:

  • Elektromos stimuláció a váll kifelé rotációjának javítására

  • Heveder

  • A dolgozók oktatása a hemiplég váll traumatizálásának megelőzésére

  • 2. A már kialakult vállfájdalom kezelésére az alábbi beavatkozások mérlegelése ajánlott:

  • Localis (periarticularis) kortikoszteroid injekció

  • Heveder

  • A passzív mozgástartomány növelése olyan nyújtási és mobilizációs technikákkal, amelyek különösen a kifelé rotációra és az abdukcióra összpontosítanak, mint a befagyott váll és a váll-kéz-fájdalom szindróma megelőzési eszközére

  • Kezelésmódok: jegelés, melegítés, lágyszövet masszázs

  • FES

  • Erősítés

  • Pszichés

    Kognitív helyreigazítás

    Ajánlás

    1. Ajánlott, hogy a páciens kognitív deficitek irányában legyen felmérve és részesüljön kognitív tréningezésben, amennyiben az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

  • Figyelem deficit (‘A‘ szintű ajánlás)

  • Vizuális neglect (‘B‘ szintű ajánlás)

  • Memória deficit

  • Végrehajtó funkciók és probléma megoldás nehézségei (‘C‘ szintű ajánlás)

  • Több területet érintő kognitív károsodás esetén hasznos lehet a kognitív tréningezés változatossága, amely több diszciplinát involválhat. (‘C‘ szintű ajánlás)

  • Enyhe rövid távú memória deficit esetén kompenzációs stratégiákat kifejlesztőtréningezés alkalmazás ajánlott. (‘B‘ szintű ajánlás)

  • Kedélyzavarok: Depresszió és emocionális labilitás

    Ajánlás VIZSG‰LAT

  • Egyik meghatározott diagnosztikus eszköz mellett sem történik ajánlás valamelyik másik rovására.

  • Meghatározott pszichiátriai tünetek felmérésére strukturált pszichometria alkalmazása ajánlott, valamint a tünetek időben való követése.

  • Ajánlatos a poststroke páciens vizsgálata egyéb pszichiátriai bajokat illetően is, beleértve a szorongást, a bipoláris betegséget és a patológiás indulatot.

  • KEZELÉS

  • Erős ajánlás, hogy diagnosztizált depresszió esetén, ha kontraindikáció nem áll fenn, antidepresszáns adása legyen megkísérelve.

  • Antidepresszáns csoporttal kapcsolatosan ajánlás nem történik, noha a mellékhatás-profil ismerete ebben a betegségcsoportban az SSRI-k előnyben részesítése mellett szólhat.

  • Súlyos, tartósan fennálló vagy zavaró sírás esetén antidepresszáns adásának megkísérlése ajánlott.

  • 6.pont esetén SSRI választása ajánlott.

  • Önmagában pszichoterápia alkalmazását illetően poststroke depresszió esetén nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték sem pro- sem kontra ajánláshoz.

  • Ajánlott a betegek informálása, tanács adása és lehetőség biztosítása arra, hogy beszélhessenek arról, milyen kihatással van betegségük az életükre.

  • Profilaktikus célzattal antidepresszánsok rutin alkalmazása poststroke betegek körében nem ajánlott. (‘D‘ fokozatú (ellen)ajánlás, elsőszintű bizonyíték minőségmutatóval és jó átfogó minősítéssel)

  • Ajánlás, hogy a perzisztáló distresszt vagy a fogyatékosság rosszabbodását okozó kedélyzavarok kezelése tapasztalt klinikai szakpszichológus vagy pszichiáter által vagy tanácsai alapján történjék.

  • Vizuális és tér-neglect

    Ajánlás

    1. Ajánlás, hogy a stroke betegek legyenek felmérve a vizális és tér-neglect irányában.

    (‘C‘ szintű ajánlás)

    2. Ajánlás a vizuális/tér-neglect jelenséggel küzdő betegek funkcionális adaptációra (pl. vizuális átpásztázás, a környezet adaptálása, a páciens/család oktatása) fókuszáló kezelése. (‘B‘ szintű ajánlás)

    Gyógyszeres

    Gyógyszerhatóanyagok használata

    Ajánlás

  • A stroke utáni helyreállás időszakában neuroleptikumok, benzodiazepinek, fenobarbital, phenytoin adása ellenzendő. Ezek a hatóanyagok stroke betegek körében kellő körültekintéssel alkalmazhatóak, mérlegelve a vélelemezett előnyt a kimenetelre gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásokkal szemben. (‘B‘ szintű ajánlás)

  • Centrális hatású ?2-adrenerg receptor agonista (clonidine és egyebek) és ?1-receptor antagonista (prazosin és egyebek) adása antihypertensivumként stroke betegek körében ellenzendő a helyreállást károsító lehetséges hatásuk miatt. (‘D‘ ajánlási kategória)

  • Központi idegrendszeri stimulánsok (pl. dextroamphetamine) optimális adagolásával és biztonságával kapcsolatosan nem áll rendelkezésre elegendő bizonyító erejű adat, ezért adásuk legfeljebb válogatott esetekben lenne fontolóra vehető. Magyarországon, ahol e gyógyszerhatóanyag korábban kivonásra került, ennek megvalósítása csak bizonyító erejű szakirodalmi adatok napvilágra kerülése után vetődhet érdemben fel.

  • P. Kész-e a páciens a lakóhelyi életre?

    Ajánlások (valamennyi esetben az ajánlási fokozat ‘I‘, azaz nincs ajánlás)

  • Ajánlott, hogy a páciens, a család és a gondozók legyenek részletesen tájékoztatva, felkészítve és bevonva az egészség-fenntartási és biztonsági szükségletekkel kapcsolatosan.

  • Ajánlott, hogy a család és a gondozók minden a mozgatással kapcsolatos eszközt és tréningezést megkapjanak.

  • Ajánlott, hogy a páciensnek legyen megfelelő támogatási lehetősége a hivatásával és a jövedelmével kapcsolatosan. Azok a stroke betegek, akik a stroke előtt keresőfoglalkozást űztek, kapjanak bátorítást a munkába való visszatérés képességének felmérésére, ha állapotuk ezt megengedi.

  • Ajánlott, hogy a páciens szabadidős tevékenységei legyenek ismeretesek és legyenek bátorítva és, hogy a páciensnek meg legyen engedve a részvétel valamely ilyen tevékenységben.

  • Ajánlott, hogy az akut ellátást végző kórház és a rehabilitációs ellátóhely tartson naprakész jegyzéket a lakóhelyi erőforrásokról, hogy átadhassa ezt az információt a stroke betegeknek, családjuknak és gondozóiknak és hogy segítséget nyújthasson a szükséges szolgáltatások eléréséhez.

  • Q. A gyógykezeléshez kötöttség és a fejlődés akadályai

    Ha az egészségállapot nem stabil, akut ellátásba irányítás. Ha mentálhigiénés tényezőkről van szó, pszichiátriára irányítás.

    A rehabilitációs folyamat során előfordulhat, hogy a páciensek váratlan akadályokkal kerülnek szembe, amelyek lehetetlenné teszik folyamatos fejlődésüket ill. a rehabilitációs terv megvalósulását. Ezek orvosi komplikációk vagy mentálhigiénés tényezők lehetnek, de a diagnózis, a prognózis a kezelés logikai megalapozottságának a hiánya vagy az ezzel kapcsolatos nem megfelelő információ szintén a fejlődés gátjává válhat. Ez a vizsgálat és kezelés a legtöbb esetben az adott rehabilitációs keretben is megtörténhet és nem követeli e beteg máshová helyezését. Amint a korlátok sikeresen megfogalmazódtak, a kezelési célok felülvizsgálása jó szolgálatot tehet.

  • Ha az az akadály, amellyel szembekerültünk, olyan testi betegség, amely a rehabilitációban való részvételt nehézzé teszi, a megfelelő ellátó helyre való áthelyezés tekinthető helyénvalónak.

  • Ha a probléma mentálhigiénés tényezőkkel kapcsolatos, ezen faktorok pszichiáter/pszichológus által történő vizsgálata és kezelése szükséges.

  • A páciens szükségletének felmérése a lakóközösségen alapuló rehabilitációs szolgáltatások iránt.

  • A páciens rehabilitációját szolgáló optimális környezet meghatározása: járóbeteg ellátás vagy lakóközösségen alapuló szolgáltatások.

    Az ambuláns rehabilitáció meghatározása: vagy önálló vagy kórházhoz (akár általános, akár rehabilitációs) csatolt járóbeteg rendelőben véghezvitt rehabilitáció. A nappali

    kórházi ellátás az ambuláns rehabilitáció alesete, amikor a páciens a nappal nagyobb részét ezen ellátóhelyen tölti. Az otthoni rehabilitáció meghatározása: A páciens lakhelyén nyújtott rehabilitációs program.

    S. A lakóközösségen alapuló rehabilitációs szolgáltatások optimális környezetének meghatározása

    Ajánlás

    Erősen ajánlott, hogy a kórházon kívüli rehabilitációs szolgáltatások abban a keretben folyjanak, amelyben a leginkább helyénvalóan és eredményesen kivitelezhetőek. Ez az egészség- és funkcionális állapoton, szociális helyzeten és az ellátás elérhetőségén alapul.

    Ajánlási fokozat: ‘A‘.

    Irodalomjegyzék

    Az előszóhoz

  • Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet módszertani levele a hemiplégiás betegek rehabilitációjáról. Összeáll.: Endres Mária. Országos Orvosi Rehabilitációs Int., Budapest, 1985.

  • Szél I., Halmos B.: Hemiplegiásokat ill. stroke-betegeket ellátó rehabilitációs osztályok működési kritériumai. Rehabilitáció, IV. (2) 280-284 1994.

  • Szél I., Tróznai T.: Időskorú stroke-betegek rehabilitációját végző osztályok ill. részlegek működési kritériumai. Rehabilitáció, III. (4), 178-180, 1993.

  • Konszenzus a cerebrovascularis betegségek ellátásában. Agyérbetegségek, 1996.évi 2.szám, 13.o.

  • Post-Stroke Rehabilitation. Clinical Practice Guideline, Number 16. U.S. Department of Health and Human Services, Rockville, Maryland, AHCPR Publication No. 95-0662, May 1995. ISBN: 0-16-045575-8

  • 6/a. Egészségügyi Minisztérium (2002): Szakmai irányelv stroke betegek ápolásához. Eü.Közlöny 52 (11), 1344-59 6/b. Balogh Z (2003): A stroke-betegek ápolásának és rehabilitációjának egységes ápolási irányelvei. LAM 13 (1), 50-56

  • A Magyar Stroke Társaság és a Neurológiai Szakmai Kollégium szakmai irányelvei a cerebrovascularis betegségek megelőzéséről, diagnosztikájáról és ellátásáról. Tényekretámaszkodó ajánlások 2005. Promenade Publ.H., Bp., 2005. vagy in: Ótmutató o klinikai irányelvek, Mediton, Bp., 2005. 126-165

  • Minőségfejlesztési módszertani anyagok. Egészségügyi Minisztérium, Budapest, 2005. (‡zöld füzet“)

  • Vittay P (2004): Protokollok, módszertani levelek, irányelvek, ajánlások. Magyar Orvos XII (6):22-23.

  • http://stroke.ahajournals.org/cgi/content/full/36/9/2049

  • Gresham GE, Duncan PW, Stason WB, et al. Post-Stroke Rehabilitation. Clinical Practice Guideline, No. 16. Rockville, Md: US Department of Health and Human Services, Public Health Service, Agency for Health Care Policy and Research; May 1995. AHCPR Publication No. 95-0662.

  • Royal College of Physicians. National Clinical Guidelines for Stroke. 2nd ed. Prepared by the Intercollegiate Stroke Working Party. London: Royal College of Physicians;

  • 2004. Available at: http://www.rcplondon.ac.uk/pubs/books/stroke/index.htm. Accessed July 20, 2005.

    3. Scottish Intercollegiate Guidelines Network (SIGN). Management of Patients with Stroke Part III: Identification and Management of Dysphagia, No. 20. Edinburgh, Scotland: Scottish Intercollegiate Guidelines Network; 1997. [Superseded by Management of Patients with Stroke: Identification and Management of Dysphagia, No. 78; 2004.]

  • United States Preventive Service Task Force (USPSTF). Guide to Clinical Preventive Services. 2nd ed. Baltimore, Md: Williams and Wilkins; 1996.

  • American Heart Association. Heart and Stroke Statistical Update-2000. Dallas, Tex: American Heart Association; 1999.

  • Cifu DX, Stewart DG. Factors affecting functional outcome after stroke: a critical review of rehabilitation interventions. Arch Phys Med Rehabil. 1999; 80 (5 suppl 1): S35oS39

  • Stroke Unit Trialists‘ Collaboration. Organised inpatient (stroke unit) care for stroke. Cochrane Database Syst Rev. 2002 (1): CD000197.

  • Evans RL, Connis RT, Hendricks RD, Haselkorn JK. Multidisciplinary rehabilitation versus medical care: a meta-analysis. Soc Sci Med. 1995; 40: 1699o1706

  • Duncan PW, Horner RD, Reker DM, Samsa GP, Hoenig H, Hamilton B, LaClair BJ, Dudley TK. Adherence to postacute rehabilitation guidelines is associated with functional recovery in stroke. Stroke. 2002; 33: 167o177.[Abstract/Free Full Text]

  • Duncan PW, Lai SM, van Culin V, Huang L, Clausen D, Wallace D. Development of a comprehensive assessment toolbox for stroke. Clin Geriatr Med. 1999; 15: 885o915

  • Barnett HJ, Taylor DW, Eliasziw M, Fox AJ, Ferguson GG, Haynes RB, Rankin RN, Clagett GP, Hachinski VC, Sackett DL, Thorpe KE, Meldrum HE, Spence JD. Benefit of carotid endarterectomy in patients with symptomatic moderate or severe stenosis. North American Symptomatic Carotid Endarterectomy Trial Collaborators. N Engl J Med. 1998; 339: 1415o1425.[Abstract/Free Full Text]

  • Albers GW, Amarenco P, Easton JD, Sacco RL, Teal P. Antithrombotic and thrombolytic therapy for ischemic stroke. Chest. 2001; 119 (1 suppl): 300So320S.[Free Full Text]

  • Mohr JP, Thompson JL, Lazar RM, Levin B, Sacco RL, Furie KL, Kistler JP, Albers GW, Pettigrew LC, Adams HP Jr, Jackson CM, Pullicino P; Warfarin-Aspirin Recurrent Stroke Study Group. A comparison of warfarin and aspirin for the prevention of recurrent ischemic stroke. N Engl J Med. 2001; 345: 1444o1451.[Abstract/Free Full Text]

  • Albers GW. Choice of endpoints in antiplatelet trials: which outcomes are most relevant to stroke patients? Neurology. 2000; 54: 1022o1028.[Abstract/Free Full Text]

  • Albers GW, Amarenco P, Easton JD, Sacco RL, Teal P. Antithrombotic and thrombolytic therapy for ischemic stroke: the Seventh ACCP Conference on Antithrombotic and Thrombolytic Therapy. Chest. 2004; 126 (suppl 3): 483So 512S.[Abstract/Free Full Text]

  • Geerts WH, Pineo GF, Heit JA, Bergqvist D, Lassen MR, Colwell CW, Ray JG. Prevention of venous thromboembolism: the Seventh ACCP Conference on Antithrombotic and Thrombolytic Therapy. Chest. 2004; 126 (suppl 3): 338So 400S.[Abstract/Free Full Text]

  • Prognosis of patients with symptomatic vertebral or basilar artery stenosis. The Warfarin-Aspirin Symptomatic Intracranial Disease (WASID) Study Group. Stroke. 1998; 29: 1389o1392.[Abstract/Free Full Text]

  • European Stroke Prevention Study. ESPS Group. Stroke. 1990; 21: 1122o1130.

  • Bellavance A. Efficacy of ticlopidine and aspirin for prevention of reversible cerebrovascular ischemic events. The Ticlopidine Aspirin Stroke Study. Stroke. 1993;

  • 24: 1452o1457.
  • Yusuf S, Sleight P, Pogue J, Bosch J, Davies R, Dagenais G. Effects of an angiotensin-converting-enzyme inhibitor, ramipril, on cardiovascular events in high-risk patients. The Heart Outcomes Prevention Evaluation Study Investigators. N Engl J Med. 2000;

  • 342: 145o153.[Errata in N Engl J Med. 2000;342:1376; N Engl J Med. 2000;342:748.][Abstract/Free Full Text]
  • Yusuf S, Zhao F, Mehta SR, Chrolavicius S, Tognoni G, Fox KK; Clopidogrel in Unstable Angina to Prevent Recurrent Events Trial Investigators. Effects of clopidogrel in addition to aspirin in patients with acute coronary syndromes without ST-segment elevation. N Engl J Med. 2001; 345: 494o502.[Errata in N Engl J Med. 2001;345:1716; N Engl J Med. 2001;345:1506.][Abstract/Free Full Text]

  • Dahlof B, Devereux RB, Kjeldsen SE, Julius S, Beevers G, de Faire U, Fyhrquist F, Ibsen H, Kristiansson K, Lederballe-Pedersen O, Lindholm LH, Nieminen MS, Omvik P, Oparil S, Wedel H; LIFE Study Group. Cardiovascular morbidity and mortality in the Losartan Intervention For Endpoint reduction in hypertension study (LIFE): a randomised trial against atenolol. Lancet. 2002; 359: 995o1003.

  • PROGRESS Collaborative Group. Randomised trial of a perindopril-based blood-pressureolowering regimen among 6,105 individuals with previous stroke or transient ischaemic attack. Lancet. 2001; 358: 1033o1041.[Errata in: Lancet. 2001;358:1556; Lancet. 2002;359:2120.]

  • Randomised trial of cholesterol lowering in 4444 patients with coronary heart disease: the Scandinavian Simvastatin Survival Study (4S). Lancet. 1994; 344: 1383o1389.

  • Sacks FM, Pfeffer MA, Moye LA, Rouleau JL, Rutherford JD, Cole TG, Brown L, Warnica JW, Arnold JM, Wun CC, Davis BR, Braunwald E. The effect of pravastatin on coronary events after myocardial infarction in patients with average cholesterol levels. Cholesterol and Recurrent Events Trial investigators. N Engl J Med. 1996; 335: 1001o1009.[Abstract/Free Full Text]

  • Hunt D, Young P, Simes J, Hague W, Mann S, Owensby D, Lane G, Tonkin A. Benefits of pravastatin on cardiovascular events and mortality in older patients with coronary heart disease are equal to or exceed those seen in younger patients: results from the LIPID trial. Ann Intern Med. 2001; 134: 931o940.[Abstract/Free Full Text]

  • Schwartz GG, Olsson AG, Ezekowitz MD, Ganz P, Oliver MF, Waters D, Zeiher A, Chaitman BR, Leslie S, Stern T; Myocardial Ischemia Reduction with Aggressive Cholesterol Lowering (MIRACL) Study Investigators. Effects of atorvastatin on early recurrent ischemic events in acute coronary syndromes: the MIRACL study: a randomized controlled trial. JAMA. 2001; 285: 1711o1718.[Abstract/Free Full Text]

  • Goldstein LB, Adams R, Becker K, Furberg CD, Gorelick PB, Hademenos G, Hill M, Howard G, Howard VJ, Jacobs B, Levine SR, Mosca L, Sacco RL, Sherman DG, Wolf PA, del Zoppo GJ. Primary prevention of ischemic stroke: a statement for healthcare professionals from the Stroke Council of the American Heart Association. Circulation. 2001; 103: 163o182.[Free Full Text]

  • Wolf PA, Clagett GP, Easton JD, Goldstein LB, Gorelick PB, Kelly-Hayes M, Sacco RL, Whisnant JP. Preventing ischemic stroke in patients with prior stroke and transient ischemic attack: a statement for healthcare professionals from the Stroke Council of the American Heart Association. Stroke. 1999; 30: 1991o1994.[Free Full Text]

  • Reding MJ, Potes E. Rehabilitation outcome following initial unilateral hemispheric stroke: life table analysis approach. Stroke. 1988; 19: 1354o1358.

  • The International Stroke Trial (IST): a randomised trial of aspirin, subcutaneous heparin, both, or neither among 19435 patients with acute ischaemic stroke. International Stroke Trial Collaborative Group. Lancet. 1997; 349: 1569o1581.

  • Bath PM, Iddenden R, Bath FJ. Low-molecular-weight heparins and heparinoids in acute ischemic stroke: a meta-analysis of randomized controlled trials. Stroke. 2000; 31: 1770o1778.[Abstract/Free Full Text]

  • Bath PM, Bath FJ, Smithard DG. Interventions for dysphagia in acute stroke. Cochrane Database Syst Rev. 2000; (2): CD000323.

  • Bijsterveld NR, Hettiarachchi R, Peters R, Prins MH, Levi M, Buller HR. Low-molecular weight heparins in venous and arterial thrombotic disease. Thromb Haemost. 1999; 82 suppl 1: 139o147.

  • Kamran SI, Downey D, Ruff RL. Pneumatic sequential compression reduces the risk of deep vein thrombosis in stroke patients. Neurology. 1998; 50: 1683o1688.

  • Warkentin TE. Heparin-induced thrombocytopenia: diagnosis and management. Circulation. 2004; 110: e454oe458.[Free Full Text]

  • Berlowitz DR, Brandeis GH, Anderson JJ, Ash AS, Kader B, Morris JN, Moskowitz MA. Evaluation of a risk-adjustment model for pressure ulcer development using the Minimum Data Set. J Am Geriatr Soc. 2001; 49: 872o876

  • Berlowitz DR, Brandeis GH, Morris JN, Ash AS, Anderson JJ, Kader B, Moskowitz MA. Deriving a risk-adjustment model for pressure ulcer development using the Minimum Data Set. J Am Geriatr Soc. 2001; 49: 866o871

  • Sussman C, Bates-Jensen BM, eds. Wound Care: A Collaborative Practice Manual for Physical Therapists and Nurses. Gaithersburg, Md: Aspen Publishers; 1998.

  • Nakayama H, Jorgensen HS, Pedersen PM, Raaschou HO, Olsen TS. Prevalence and risk factors of incontinence after stroke. The Copenhagen Stroke Study. Stroke. 1997;

  • 28: 58o62.[Abstract/Free Full Text]
  • Venn MR, Taft L, Carpentier B, Applebaugh G. The influence of timing and suppository use on efficiency and effectiveness of bowel training after a stroke. Rehabil Nurs. 1992; 17: 116o120

  • Evans A, Perez I, Harraf F, Melbourn A, Steadman J, Donaldson N, Kalra L. Can differences in management processes explain different outcomes between stroke unit and stroke-team care? Lancet. 2001; 358: 1586o1592.

  • Langhorne P, Duncan P. Does the organization of postacute stroke care really matter? Stroke. 2001; 32: 268o274.[Abstract/Free Full Text]

  • Early Supported Discharge Trialists. Services for reducing duration of hospital care for acute stroek patients (Cochrane Review). The Cochrane Library. Issue 4. Oxford, UK: Update Software; 2001.

  • Rudd AG, Wolfe CD, Tilling K, Beech R. Randomised controlled trial to evaluate early discharge scheme for patients with stroke. BMJ. 1997; 315: 1039o1044.[Erratum in: BMJ. 1998;316:435.][Abstract/Free Full Text]

  • Indredavik B, Slordahl SA, Bakke F, Rokseth R, Haheim LL. Stroke unit treatment. Long-term effects. Stroke. 1997; 28: 1861o1866.[Abstract/Free Full Text]

  • Indredavik B, Bakke F, Slordahl SA, Rokseth R, Haheim LL. Stroke unit treatment improves long-term quality of life: a randomized controlled trial. Stroke. 1998; 29: 895o 899.[Abstract/Free Full Text]

  • Indredavik B, Bakke F, Slordahl SA, Rokseth R, Haheim LL. Stroke unit treatment: 10-year follow-up. Stroke. 1999; 30: 1524o1527.[Abstract/Free Full Text]

  • Kalra L, Evans A, Perez I, Knapp M, Donaldson N, Swift CG. Alternative strategies for stroke care: a prospective randomised controlled trial. Lancet. 2000; 356: 894o899.

  • Langhorne P, Wagenaar R, Partridge C. Physiotherapy after stroke: more is better? Physiother Res Int. 1996; 1: 75o88.

  • Kwakkel G, Wagenaar RC, Twisk JW, Lankhorst GJ, Koetsier JC. Intensity of leg and arm training after primary middle-cerebral-artery stroke: a randomised trial. Lancet. 1999; 354: 191o196.

  • Finestone HM, Foley NC, Woodbury MG, Greene-Finestone L. Quantifying fluid intake in dysphagic stroke patients: a preliminary comparison of oral and nonoral strategies. Arch Phys Med Rehabil. 2001; 82: 1744o1746.

  • Martin-Harris B, Logemann JA, McMahon S, Schleicher M, Sandidge J. Clinical utility of the modified barium swallow. Dysphagia. 2000; 15: 136o141.

  • Rasley A, Logemann JA, Kahrilas PJ, Rademaker AW, Pauloski BR, Dodds WJ. Prevention of barium aspiration during videofluoroscopic swallowing studies: value of change in posture. AJR Am J Roentgenol. 1993; 160: 1005o1009.

  • Robey RR. The efficacy of treatment for aphasic persons: a meta-analysis. Brain Lang. 1994; 47: 582o608.

  • Robey RR. A meta-analysis of clinical outcomes in the treatment of aphasia. J Speech Lang Hear Res. 1998; 41: 172o187.

  • Whurr R, Lorch MP, Nye C. A meta-analysis of studies carried out between 1946 and 1988 concerned with the efficacy of speech and language therapy treatment for aphasic patients. Eur J Disord Commun. 1992; 27: 1o17.

  • Whurr R, Lorch MP, Nye C. Efficacy of speech and language therapy for aphasia: a meta-analytic review. Neurol Rev Int. 1997; 1: 7o11.

  • Elman RJ, Bernstein-Ellis E. The efficacy of group communication treatment in adults with chronic aphasia. J Speech Lang Hear Res. 1999; 42: 411o419.

  • Katz RC, Wertz RT. The efficacy of computer-provided reading treatment for chronic aphasic adults. J Speech Lang Hear Res. 1997; 40: 493o507.

  • Wertz RT, Weiss DG, Aten JL, Brookshire RH, Garcia-Bunuel L, Holland AL, Kurtzke JF, LaPointe LL, Milianti FJ, Brannegan R, et al. Comparison of clinic, home, and deferred language treatment for aphasia: a Veterans Administration Cooperative Study. Arch Neurol. 1986; 43: 653o658.

  • Bohannon RW, Walsh S. Nature, reliability, and predictive value of muscle performance measures in patients with hemiparesis following stroke. Arch Phys Med Rehabil. 1992;

  • 73: 721o725.
  • Andrews AW, Bohannon RW. Discharge function and length of stay for patients with stroke are predicted by lower extremity muscle force on admission to rehabilitation. Neurorehabil Neural Repair. 2001; 15: 93o97.

  • Visintin M, Barbeau H, Korner-Bitensky N, Mayo NE. A new approach to retrain gait in stroke patients through body weight support and treadmill stimulation. Stroke. 1998; 29: 1122o1128.[Abstract/Free Full Text]

  • Kosak MC, Reding MJ. Comparison of partial body weight-supported treadmill gait training versus aggressive bracing assisted walking post stroke. Neurorehabil Neural Repair. 2000; 14: 13o19.

  • Dromerick AW, Edwards DF, Hahn M. Does the application of constraint-induced movement therapy during acute rehabilitation reduce arm impairment after ischemic stroke? Stroke. 2000; 31: 2984o2988.[Abstract/Free Full Text]

  • Glanz M, Klawansky S, Stason W, Berkey C, Chalmers TC. Functional electrostimulation in poststroke rehabilitation: a meta-analysis of the randomized controlled trials. Arch Phys Med Rehabil. 1996; 77: 549o553.

  • Price CI, Pandyan AD. Electrical stimulation for preventing and treating post-stroke shoulder pain: a systematic Cochrane review. Clin Rehabil. 2001; 15: 5o19.Review.

  • Bogataj U, Gros N, Kljajic M, Acimovic R, Malezic M. The rehabilitation of gait in patients with hemiplegia: a comparison between conventional therapy and multichannel functional electrical stimulation therapy. Phys Ther. 1995; 75: 490o502.

  • Gelber DA, Good DC, Dromerick A, Sergay S, Richardson M. Open-label dose-titration safety and efficacy study of tizanidine hydrochloride in the treatment of spasticity associated with chronic stroke. Stroke. 2001; 32: 1841o1846.[Abstract/Free Full Text]

  • Ketel WB, Kolb ME. Long-term treatment with dantrolene sodium of stroke patients with spasticity limiting the return of function. Curr Med Res Opin. 1984; 9: 161o169.

  • Milanov IG. Mechanisms of baclofen action on spasticity. Acta Neurol Scand. 1992; 85: 305o310.

  • Katrak PH, Cole AM, Poulos CJ, McCauley JC. Objective assessment of spasticity, strength, and function with early exhibition of dantrolene sodium after cerebrovascular accident: a randomized double-blind study. Arch Phys Med Rehabil. 1992; 73: 4o9.

  • Pedersen E, Arlien-Soborg P, Mai J. The mode of action of the gaba derivative baclofen in human spasticity. Acta Neurol Scand. 1974; 50: 665o680.

  • Goldstein LB. Common drugs influence motor recovery after stroke. The Sygen In Acute Stroke Study Investigators. Neurology. 1995; 45: 865o871.

  • Goldstein LB. Potential effects of common drugs on stroke recovery. Arch Neurol. 1998; 55: 454o456.[Abstract/Free Full Text]

  • Troisi E, Paolucci S, Silvestrini M, Matteis M, Vernieri F, Grasso MG, Caltagirone C. Prognostic factors in stroke rehabilitation: the possible role of pharmacological treatment. Acta Neurol Scand. 2002; 105: 100o106.

  • Simpson DM, Alexander DN, O‘Brien CF, Tagliati M, Aswad AS, Leon JM, Gibson J, Mordaunt JM, Monaghan EP. Botulinum toxin type A in the treatment of upper extremity spasticity: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. Neurology. 1996; 46: 1306o1310.

  • Bakheit AM, Thilmann AF, Ward AB, Poewe W, Wissel J, Muller J, Benecke R, Collin C, Muller F, Ward CD, Neumann C. A randomized, double-blind, placebo-controlled, dose-ranging study to compare the efficacy and safety of three doses of botulinum toxin type A (Dysport) with placebo in upper limb spasticity after stroke. Stroke. 2000; 31: 2402o2406.[Abstract/Free Full Text]

  • Brashear A, Gordon MF, Elovic E, Kassicieh VD, Marciniak C, Do M, Lee CH, Jenkins S, Turkel C; Botox Post-Stroke Spasticity Study Group. Intramuscular injection of botulinum toxin for the treatment of wrist and finger spasticity after a stroke. N Engl J Med. 2002; 347: 395o400.[Abstract/Free Full Text]

  • Kirazli Y, On AY, Kismali B, Aksit R. Comparison of phenol block and botulinus toxin type A in the treatment of spastic foot after stroke: a randomized, double-blind trial. Am J Phys Med Rehabil. 1998; 77: 510o515.

  • Kong KH, Chua KS. Neurolysis of the musculocutaneous nerve with alcohol to treat poststroke elbow flexor spasticity. Arch Phys Med Rehabil. 1999; 80: 1234o1236.

  • On AY, Kirazli Y, Kismali B, Aksit R. Mechanisms of action of phenol block and botulinus toxin Type A in relieving spasticity: electrophysiologic investigation and follow-up. Am J Phys Med Rehabil. 1999; 78: 344o349.

  • Meythaler JM, Guin-Renfroe S, Brunner RC, Hadley MN. Intrathecal baclofen for spastic hypertonia from stroke. Stroke. 2001; 32: 2099o2109.[Abstract/Free Full Text]

  • Van Ouwenaller C, Laplace PM, Chantraine A. Painful shoulder in hemiplegia. Arch Phys Med Rehabil. 1986; 67: 23o26.

  • Cicerone KD, Dahlberg C, Kalmar K, Langenbahn DM, Malec JF, Bergquist TF, Felicetti T, Giacino JT, Harley JP, Harrington DE, Herzog J, Kneipp S, Laatsch L,

  • Morse PA. Evidence-based cognitive rehabilitation: recommendations for clinical practice. Arch Phys Med Rehabil. 2000; 81: 1596o1615.Review.
  • Gray JM, Robertson I, Pentland B, et al. Microcomputer-based attentional retraining after brain damage: a randomized group controlled trial. Neuropsychol Rehabil. 1992; 2: 97o115.

  • Niemann H, Ruff RM, Baser CA. Computer-assisted attention retraining in head-injured individuals: a controlled efficacy study of an outpatient program. J Consult Clin Psychol. 1990; 58: 811o817.

  • Sohlberg MM, Mateer CA. Effectiveness of an attention-training program. J Clin Exp Neuropsychol. 1987; 9: 117o130.

  • Sohlberg MM, Mateer CA. Training use of compensatory memory books: a three stage behavioral approach. J Clin Exp Neuropsychol. 1989; 11: 871o891.

  • Strache W. Effectiveness of two modes of training to overcome deficits of concentration. Int J Rehabil Res. 1987; 10: 141o145.

  • Ryan TV, Ruff RM. The efficacy of structured memory retraining in a group comparison of head trauma patients. Arch Clin Neuropsychol. 1988; 3: 165o179.

  • Antonucci G, Guariglia C, Judica A, Magnotti L, Paolucci S, Pizzamiglio L, Zoccolotti

  • P. Effectiveness of neglect rehabilitation in a randomized group study. J Clin Exp Neuropsychol. 1995; 17: 383o389.
  • Beis JM, Andre JM, Baumgarten A, Challier B. Eye patching in unilateral spatial neglect: efficacy of two methods. Arch Phys Med Rehabil. 1999; 80: 71o76.

  • Fanthome Y, Lincoln NB, Drummond A, Walker MF. The treatment of visual neglect using feedback of eye movements: a pilot study. Disabil Rehabil. 1995; 17: 413o417.

  • Paolucci S, Antonucci G, Guariglia C, Magnotti L, Pizzamiglio L, Zoccolotti P. Facilitatory effect of neglect rehabilitation on the recovery of left hemiplegic stroke patients: a cross-over study. J Neurol. 1996; 243: 308o314.

  • Rossetti Y, Rode G, Pisella L, Farne A, Li L, Boisson D, Perenin MT. Prism adaptation to a rightward optical deviation rehabilitates left hemispatial neglect. Nature. 1998; 395: 166o169.

  • Wiart L, Come AB, Debelleix X, Petit H, Joseph PA, Mazaux JM, Barat M. Unilateral neglect syndrome rehabilitation by trunk rotation and scanning training. Arch Phys Med Rehabil. 1997; 78: 424o429.

  • Robinson RG. The Clinical Neuropsychiatry of Stroke. New York: Cambridge University Press; 1998.

  • Tsouna-Hadjis E, Vemmos KN, Zakopoulos N, Stamatelopoulos S. First-stroke recovery process: the role of family social support. Arch Phys Med Rehabil. 2000; 81: 881o887.

  • Andersen G. Treatment of uncontrolled crying after stroke. Drugs Aging. 1995; 6: 105o 111.Review.

  • Cole MG, Elie LM, McCusker J, Bellavance F, Mansour A. Feasibility and effectiveness of treatments for post-stroke depression in elderly inpatients: systematic review. J Geriatr Psychiatry Neurol. 2001; 14: 37o41.

  • Gill D, Hatcher S. Antidepressants for depression in medical illness. Cochrane Database Syst Rev. 2000 (4): CD001312.

  • Kimura M, Robinson RG, Kosier JT. Treatment of cognitive impairment after poststroke depression: a double-blind treatment trial. Stroke. 2000; 31: 1482o1486.[Abstract/Free Full Text]

  • Reding JJ, Orto LA, Winters SW, Fortuna IM, DiPonte P, McDowell FH. Antidepressant therapy after stroke: a double-blind trial. Arch Neurol. 1986; 43: 763o

  • 765.
  • Robinson RG, Schultz SK, Castillo C, Kopel T, Kosier JT, Newman RM, Curdue K, Petracca G, Starkstein SE. Nortriptyline versus fluoxetine in the treatment of depression and in short-term recovery after stroke: a placebo-controlled, double-blind study. Am J Psychiatry. 2000; 157: 351o359.[Abstract/Free Full Text]

  • Wiart L, Petit H, Joseph PA, Mazaux JM, Barat M. Fluoxetine in early poststroke depression: a double-blind placebo-controlled study. Stroke. 2000; 31: 1829o 1832.[Abstract/Free Full Text]

  • Brown KW, Sloan RL, Pentland B. Fluoxetine as a treatment for post-stroke emotionalism. Acta Psychiatr Scand. 1998; 98: 455o458.

  • Burns A, Russell E, Stratton-Powell H, Tyrell P, O‘Neill P, Baldwin R. Sertraline in stroke-associated lability of mood. Int J Geriatr Psychiatry. 1999; 14: 681o685.

  • Gordon MT. Developing clinical guidelines for the management of patients with stroke. Scottish Intercollegiate Guidelines Network (SIGN). Int J Lang Commun Disord. 1998; 33 suppl: 152o157.

  • Robinson RG, Parikh RM, Lipsey JR, Starkstein SE, Price TR. Pathological laughing and crying following stroke: validation of a measurement scale and a double-blind treatment study. Am J Psychiatry. 1993; 150: 286o293.

  • Reding MJ, Borucki S. Effect of dextroamphetamine on motor recovery after stroke. Neurology. 1995; 45 (suppl 4): A222.Abstract.

  • Sonde L, Nordstrom M, Nilsson CG, Lokk J, Viitanen M. A double-blind placebo-controlled study of the effects of amphetamine and physiotherapy after stroke. Cerebrovasc Dis. 2001; 12: 253o257.

  • Gladstone DJ, Danells CJ, Armesto A, McIlroy WE, Staines R, Graham SJ, Herrmann N, Szalai JP, Black SE; for the Subacute Therapy with Amphetamine and Rehabilitation for Stroke (STARS) Study Investigators. Physiotherapy coupled with dextroamphetamine for motor rehabilitation after hemiparetic stroke: a randomized controlled trial. In: Program Schedule and Abstracts of the 29th International Stroke Conference. Stroke. 2004; 35: 239.Abstract No. 23.

  • Grade C, Redford B, Chrostowski J, Toussaint L, Blackwell B. Methylphenidate in early poststroke recovery: a double-blind, placebo-controlled study. Arch Phys Med Rehabil. 1998; 79: 1047o1050.

  • Scheidtmann K, Fries W, Muller F, Koenig E. Effect of levodopa in combination with physiotherapy on functional motor recovery after stroke: a prospective, randomised, double-blind study. Lancet. 2001; 358: 787o790.

  • Nishino K, Sasaki T, Takahashi K, Chiba M, Ito T. The norepinephrine precursor L-threo-3,4-dihydroxyphenylserine facilitates motor recovery in chronic stroke patients. J Clin Neurosci. 2001; 8: 547o550.

  • Dam M, Tonin P, De Boni A, Pizzolato G, Casson S, Ermani M, Freo U, Piron L, Battistin L. Effects of fluoxetine and maprotiline on functional recovery in poststroke hemiplegic patients undergoing rehabilitation therapy. Stroke. 1996; 27: 1211o 1214.[Abstract/Free Full Text]

  • Lazar RM, Fitzsimmons BF, Marshall RS, Mohr JP, Berman MF. Midazolam challenge reinduces neurological deficits after transient ischemic attack. Stroke. 2003; 34: 794o 796.[Abstract/Free Full Text]

  • FÜGGELÉK

    1.sz. függelék

    Magyar nyelvű szakirodalomjegyzék (abc rendben)

    stroke rehabilitáció, másodlagos megelőzés, komplikációk, poststroke állapotok, gondozás témakörökben

  • ‰dám ‰, Bardócz M (2002): Alvászavarok - alvási apnoe - egy új rizikófaktor. Hippocrates 4 (3):164-7

  • 3.Aradiné Csengődi Cs, Gardi Zs (1995): A gyógytorna-fizioterápia a stroke betegek rehabilitációjában. Rehabilitáció V (4):538-9

  • Arnold Cs, Tamás F: A szélütés/stroke megelőzése ellátása és gondozása. Melánia, Bp., 2004. ISBN: 963 9106 79 8

  • Balogh Z (2003): A stroke-betegek ápolásának és rehabilitációjának egységes ápolási irányelvei. LAM 13 (1):50-56

  • Bánhidi M (1986): A figyelemkoncentráció és rövididejű emlékezet javítása neuropszichológiai módszerrel. Balneológia, Rehabilitáció, Gyógyfürdőügy 2: 121-126

  • Bereczki D (2004): Szekunder stroke-prevenció. Háziorvos Továbbképző Szemle IX (5), 420425

  • Bereczki D (2004): A cerebrovascularis kórképek farmakoterápiája: 2004. MOTESZ Magazin (3-4), 31-34

  • Boros E, Ricsóy G (2003): A háziorvos szerepe a stroke rehabilitációban. Hippocrates V (4): 247-9

  • Boros E, Ricsóy G (2004): /Agyérbetegségek/ Rehabilitációs módszerek, monitorozás. Háziorvos Továbbképző Szemle IX (9), 692-6

  • Boros E, Ricsóy G: Gyógyszeres terápia a neurorehabilitációban. In: Hatóanyagok, készítmények, terápia -- Fókuszban a neurológia és pszichiátria. Szerk: Bereczky D. és Bánki Cs., 2005-2006. (megjelenés alatt)

  • Bors K, Boros E, Bodnár A, Lakatos P, Szűcs J, Horváth Cs (1999): Hemiparesises betegek csontvizsgálata densitometriával és ultrahanggal. Calcium és csont 14 (2), 2. különszám

  • Cseh Katalin, Hegyi ‰gnes: Gyakorlatok az afázia kognitív nyelvi terápiájához. Nemz. Tankönyvk., Budapest, 1995. ISBN: 963 18 6812 5

  • Csornai M (1999): A gondozási munka post-stroke állapotban. Háziorvos Továbbképző Szemle IV (2):104-107

  • Csornai M (2002): A stroke-betegek gondozásának problémái. Ideggy.Szle 55 (3-4):138-141

  • Csornai M (2002): Neurológiai betegségekben jelentkező psychés zavarok. EGIS kiadvány, Budapest

  • Dénes Z (1996): Az immobilizációs szindróma. Orv.Hetil. 137 (32) 1739-43

  • Dénes Z (1997): A lábdeformitások műtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során. M. traumatol. orthop. kézseb. plaszt. seb. 40 (5): 395-399

  • Dénes Z, Kállay M (2003): A heterotop ossificatio műtéti kezelésével szerzett tapasztalataink a neurorehabilitáció során. M. traumatol. orthop. kézseb. plaszt. seb. 46 (1):41-46

  • Dénes Z, Szél I (1995): Combnyaktáji törést szenvedett hemiplég betegeink rehabilitációs eredményei. Magyar Traumatológia 38 (3), 243-6

  • Dénes Zoltán és mtsai (2002): Súlyos agykárosodást szenvedett betegek mesterséges táplálásával szerzett tapasztalatok a neurorehabilitáció során. Rehabilitáció 12 (4): 10-13

  • Dénes Zoltán és mtsai (2003): Tracheostomás betegek ellátásával szerzett tapasztalatok a neurorehabilitáció során. Rehabilitáció 13 (3-4): 18-20

  • Dénes Z, Lantos ‰gnes, Laki M (2004): Az állandó hólyagkatéter eltávolításának problémája a neurorehabilitációs osztályon: új, nem invazív (ultrahangos), mobil hólyagtérfogat-mérő eszköz használata. Rehabilitáció 14 (2): 14-17

  • Egészségügyi Minisztérium (2002): Szakmai irányelv stroke betegek ápolásához. Eü.Közlöny 52 (11), 1344-59

  • Endres M (1980): A rehabilitáció szempontjai a cerebrovascularis betegek kezelésében. Ideggyógyászati Szemle, 33, 439-443

  • Endres M (1983): Elmélet és gyakorlat összefüggései a hemiplegiások rehabilitációjában. Orv Hetil. 124 (37): 2239-2244

  • Endres Mária (összeáll.): Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet módszertani levele a hemiplégiás betegek rehabilitációjáról. Országos Orvosi Rehabilitációs Int., Budapest, 1985

  • Endres Mária és mtsai: Hemiplegiások rehabilitációja a lakóközösségben. OORI, Budapest, 1997. ISBN: 963 04 9172 9

  • Engl EM, Kotten A, Ohlendorf I, Poser E: Gyakorlatok az afázia terápiájához. Medicina, Budapest, 1990.

  • Erdős J, Erdős M (2003): Az antidepresszív gyógyszerek alkalmazása a rehabilitációban. Rehabilitáció 13 (1), 14-17

  • Fáy V (2003): A stroke betegek rehabilitációjának aktuális kérdései. Háziorvos TovábbképzőSzemle 8 (1):29-30

  • Fazekas G (2004): Robotok alkalmazása féloldali bénultak felső végtagi gyógytornásztatásában. Orvosi Hetilap, 145 (25), 1327-31

  • Fehér M (1999): Neurológiai rehabilitáció. Orvosképzés 73 (6):372-3

  • Félegyházy Zs, Hatházi Rácz V, Széplaki Z (2001): A poststroke depresszió neuroanatómiai összefüggései: restrospektív tanulmány. Neuropsychopharmacologia Hungarica. 3 (3): 131-6

  • Halmos B: Hemiplegiás érbetegek rehabilitációja és gondozása. In: Meskó É (szerk): Vascularis medicina. Therapia kiadó, sine loco, 2004, 427-434

  • Halmos B (1998): Stroke-on átesett betegek lakókörnyezeti rehabilitációja. Háziorvos Továbbképző Szemle 3, 371-3

  • Halmos B (2000): A rehabilitáció lehetőségei és korlátai stroke-ban. Kórház 7 (8):21-23

  • Halmos B (2000): A stroke következtében hemipareticus betegek rehabilitációja. Agyérbetegségek 6 (2):2-8

  • Halmos B (2002): A rehabilitációs program során fennálló betegségek és rizikófaktorok kezelése. Rehabilitáció XII (4):2-4

  • Halmos B, Kiss J (2002): A stroke-betegek rehabilitációját hátráltató tényezők. Rehabilitáció XII (4):14-16

  • Halmy L (2005): Az elhízás kezelésének irányelvei. Háziorvos Továbbképző Szemle 10 107110

  • Harcos P (2002): A szélütést követőmentális zavarok és gyógyszeres kezelésük. Medicus Anonymus 10 (9): 29-33

  • Harvey RL (1999): Stroke-betegek személyre szabott rehabilitációja. Orvostovábbképző Szemle 6 (5), 24-35

  • Hegyi ‰gnes: Afáziaterápiák. Javaslat az afázia kognitív nyelvi terápiájára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. ISBN: 963 18 6811 7

  • Holczinger Zs és mtsai (2001): Stroke beteg otthon rehabilitációjának lehetőségei: a gyógytornász, logopédus és az Otthonápolási Szolgálat szemszögéből. Nővér 14 (1): 7-13

  • Horváth R (2004): Az obstruktív alvási apnoe (OSAS) klinikuma. IME 2 (10):36-40

  • Horváth S (2001): A krónikus agyi keringészavarok patológiai és klinikai következményei. Orv Hetil 142 (7):323-9

  • Kállay M (2002): Agyérbetegség maradványtünetei krónikus mozgásszervi betegséggel párosulva: megoldások. Praxis 11 (9): 39-43

  • Karádi I (2005): A kardiovaszkuláris terápiás konszenzus lipicsökkentő ajánlásai. Orvosok Lapja 2005 (3), 41-44

  • Kékes E (2004): Endothelvédelem hypertoniás betegeknél. LAM 14 (7), 467-474

  • Kellermann M, Gesztelyi R, Kovács A, Bereczki D (2001): Post-stroke depresszió: irodalmi áttekintés. Psychiatr.Hung. 16 (4):412-422

  • Kókai K, Ferenczy V, Veress M, Mittli G (1992): Sikeresen rehabilitált féloldali bénult betegek utánkövetéses vizsgálata otthoni környezetükben. Rehabilitáció 2 (3), 19-21

  • Kókai K (2003): A stroke utáni rehabilitáció szükséges és valóságos gyószerigénye. Rehabilitáció 13 (1), 9-13

  • Komoly S (2004): Az antidepresszánsok szerepe a fájdalom kezelésében. IME 2 (10):16-17

  • Kondákor I (2004): Neuronalis plaszticitás és gyógyszeres terápia poststroke aphasiában. Agyérbetegségek 10 (1), 11-15

  • Konszenzus a cerebrovascularis betegségek ellátásában. Agyérbetegségek, 1996.évi 2.szám,

  • 13.o.
  • Kovács T (2005): A hypertonia kezelése stroke után. Praxis 14 (9):23-30

  • Kőrösfalvi M, Szél I, Deme É, Boros E (1992): Heterotop ossificatio előfordulása nem traumás agykárosodás következtében féloldali bénulttá vált betegeinken. Rehabilitáció II. (3): 22-25

  • Köves P, Szakács Z (2005): Az obstruktív alvási apnoe és a kardiovaszkuláris rizikó, különös tekintettel a hipertóniára. Háziorvos Továbbképző Szemle X (2):137-142

  • Kullmann L (1992): Gondolatok az életminőség értelmezéséről. Orvosképzés 67, 387-397

  • Kullmann L (1995): Rehabilitáció a lakóközösségben. Medicus Universalis 28 (2), 57-60

  • Kullmann L (2002): A rehabilitáció korszerű szemlélete. Ideggy Szle 55 (1-2):30-37

  • Lakatos L (2001): A pitvarfibrillatio a stroke egyik oka, a rehabilitáció egyik gátja. Rehabilitáció 11 (3): 82-85

  • Lincoln, NB: Stroke: kórházban vagy az otthonukban kezeljük a betegeket? Csak a kórházak biztosíthatják a megfelelőellátást. BMJ magyar kiadás, 47-8, 1995.december.

  • Young, J: Stroke: kórházban vagy az otthonukban kezeljük a betegeket? Az otthoni ellátás nyújtja a legteljesebb javulást. BMJ magyar kiadás, 46-7, 1995.december.

  • Lyder, H (2003): A dekubituszok megelőzése és kezelése. JAMA-HU 5 (5), 329-332

  • A Magyar Stroke Társaság és a Neurológiai Szakmai Kollégium szakmai irányelvei a cerebrovascularis betegségek megelőzéséről, diagnosztikájáról és ellátásáról. Tényekre támaszkodó ajánlások 2005. Promenade Publ.H., Bp., 2005. vagy in: Ótmutató o klinikai irányelvek, Mediton, Bp., 2005. 126-165

  • Máhli Zs (2006): Alternatív módszer a felsővégtag mozgásfejesztésére hemiparetikus betegeknél. Mozgásterápia. Megjelenés alatt.

  • Máté K, Birtalan Gy, Greguss S, Papy K, Sági B: Hemiplegiás betegek rehabilitációja. Főv.Tanács Tétényi úti Kórház évkönyve, 1961.

  • Mészáros K, Hacki T, Varga Zs (2005): Az oropharyngealis dysphagia komplex kezelése. LAM 15 (4), 289-293

  • Dr.Mogánné Tölgyesy Szilvia: A stroke betegek mindennapi élettevékenységét segítőmegoldások az ergoterápia javaslata alapján. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest /1998/

  • Molnár L (2001): Gyógypedagógiai rehabilitációs konzultációs munka a felnőtt afáziás betegek beszédrehabilitációjában. Gyógyped Szle 29 (2):124-133

  • Nagy Gy, Könyves L, Nyitrai G (2004): A diabetes kezelése stroke utáni állapot esetén. Praxis 13 (12):17-20

  • Nagy Z (2005): A vascularis neurológia, mint a klasszikus neurológia új iránya. LAM 15 (3), 187-190

  • Nikl J (2003): Post stroke rohamok, epilepsziák: jó az öreg a háznál... Praxis 12 (4):15-23

  • Osmanné Sági Judit (1991): Az afázia klasszifikációja és diagnosztikája I-II. Ideggy Szle 44 (8): 339-362

  • Pataky I, Kiss K (1999): A kognitív rehabilitáció alapjai. Háziorvos Továbbképző Szemle 4 (2): 100-103

  • Pataky I (2002): Neuropszichológiai rehabilitáció - neuropszichológiai tréning. Családorvosi Fórum 2002 (4):20-22

  • Péter ‰: Neurológia. Neuropszichológia. 5.kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1996.

  • Post-stroke állapotok: konszenzuskonferencia, Budapest, 1996. május 4. Agyérbetegségek 1996. (3):2-7

  • Ricsóy G, Boros E (2003): A rehabilitációs folyamat egyes elemei a stroke utáni rehabilitációban. Családorvosi fórum 2003 (7):19-23

  • Sikné Lányi Cecília és mtsai (2004): Interaktív rehabilitációs szoftver afáziás betegek részére. IME 3 (2):48-52

  • Simon Zs (2004): a) A vizeletincontinentia gyógyszeres kezelése. LAM 14 (7), 475-480

  • b) A vizeletincontinentia konzervatív kezelése. Rehabilitáció 14 (1) 12-17
  • Siró B, Bódor Cs: A családorvos szerepe az otthoni rehabilitációban. In: Huszár I, Kullmann L, Tringer L (szerk): A rehabilitáció gyakorlata. Medicina, Bp., 2000. 201-215

  • Somlai Judit (szerk): Neuroophtalmologia. Literatura Medica, Budapest 1996. ISBN: 963 7715 07 X

  • Szapáry L (2004): A hypertonia jelentősége cerebrovascularis kórképekben. LAM 14 (4), 251-7

  • Szél I (1992): A stroke-rehabilitáció probléma-orientált megközelítése. Rehabilitáció II. (3) 2-10

  • Szél I (1995): Az alsó végtagi vénás thrombosis megelőzésének szükségessége és lehetőségei "completed stroke"-ot szenvedett betegek körében. Agyérbetegségek (1), 2-6

  • Szél I (1996): Stroke-betegek. Med.Univ. XXIX (7-8), 265-8

  • Szél I: Stroke betegek preventív szemléletű kórházi ellátása. In: Halmos T, Kautzky L, Mousios Georgiosné (szerk.): Uj utak az egészségmegőrzésben. Egészségmegőrző Kórházak Nemzeti Hálózata (Nemzeti Egészségvédelmi Intézet), Budapest, 1998., ISBN: 963 03 6237 6, (151-168.oldal).

  • Szél I (1999): Mit jelent a stroke rehabilitáció? Háziorvos Továbbképző Szemle IV (2), 95-99

  • Szél I, Nagy Z: Funkcionálisan orientált akut stroke beteg ellátás. In: Nagy Z (szerk): Stroke kézikönyv, 2., bőv.kiadás. Springer, Bp., 1999. 287-296

  • Szél I: Az agyérbetegek rehabilitációja. In: Nagy Z (szerk): Stroke kézikönyv, 2., bőv.kiadás. Springer, Bp., 1999. 303-305

  • Szél I: Rehabilitáció stroke után. In: Katona F, Siegler J (szerk): Orvosi rehabilitáció. Medicina, Budapest, 1999. (139-146.oldal).

  • Szél I: Rehabilitáció krónikus neurológiai kórképekben és stroke után. In: Huszár I, Kullmann L, Tringer L (szerk): A rehabilitáció gyakorlata. Medicina, Bp., 2000. 302-313

  • Szél I: ‰llapotfelmérés és tervkészítés a rehabilitáció folyamatában. In: Huszár I, Kullmann L, Tringer L (szerk): A rehabilitáció gyakorlata. Medicina, Bp., 2000. 78-90

  • Szél I (2000): Segédeszközök alkalmazása hemiplegiások, ill. stroke-betegek ellátása során. Rehabilitáció X (2), 47-49

  • Szél I, Halmos B (1994): Hemiplegiásokat ill. stroke-betegeket ellátó rehabilitációs osztályok működési kritériumai. Rehabilitáció, IV. (2) 280-284

  • Szél I, Tróznai T (1993): Időskorú stroke-betegek rehabilitációját végző osztályok ill. részlegek működési kritériumai. Rehabilitáció, III. (4), 178-180

  • Szolnoki Z (2002): Fejfájás és más panaszok stroke után. Praxis 11 (3):57-59

  • Szűcs A és mtsai (2002): Alvási apnoe szindróma akut ischaemiás agyi inzultusban és agyvérzésben. Agyérbetegségek 8 (1):2-5

  • Szűcs T (1992): Szindrómaelemzés a neuropszichológiai gyakorlatban. Rehabilitáció 2 (3):1118

  • Tariska P (2001): A XXI. század egyik nagy kihívása: a vascularis dementia. Agyérbetegségek 7 (1):2-9

  • Tenke P, Bálint P (2003): Az állandó katéterezéssel kapcsolatos teendők. Háziorvos Továbbképző Szemle VIII (8), 642-5

  • Tóthné Csordás ‰gnes, Demeter Anikó (2000): A hemiplégiához társuló csípőtáji törést szenvedett betegek rehabilitációjának problémái. Rehabilitáció X (4):95-97

  • Török M és mtsai (2003): Másodlagos prevenciós gyakorlat ischaemiás stroke után: dokumentációs folyamataudit. LAM 13 (2):139-145

  • Varga D (2002): A stroke neuropszichiátriai következményei. Ideggyógy. szle. 55 (3-4): 128

  • 2.sz. függelék o NIH (National Institute of Health) Stroke pontozó skála

    Tudati szint Kérdésekre adott válasz (dátumra és életkorra vonatkozó; csak az első válasz minősítendő) Utasítások végre hajtása (a beteget felszólítjuk, hogy nyissa ki vagy csukja be a kezét és a szemét; csak az első válaszminősítendő; pont adható, ha egyértelmű kísérletet tesz, de az nem komplett( Szemmozgások Látótér Facialis paresis Izomerő (felső végtag) (csak gyengébb oldal) Izomerő (alsóvégtag) (csak a gyengébb oldal) Végtag ataxia
    Pontszám
    Éber, élénk, reagál 0
    Aluszékony, minimális stimulációval ébreszthető, együtt működő, válaszol, reagál 1
    Kellő számba ismétlődő stimulációra felfigyel, de letargiás vagy kábult; kellően erős fájdalomingerre nem sztereotíp mozgást végez 2
    Csak reflexes motoros vagy autonom effektusokkal, vagy egyáltalán nem válaszol, petyhüdt, nincsenek reflexek 3
    Mind két válasz helyes 0
    Egy válasz helyes 1
    Mind kettő helytelen 3
    Mind két utasítást végrehajtja 0
    Egyik utasítást végrehajtja 1
    Egyik utasítást sem hajtja végre 2
    Normál 0
    Részleges tekintet bénulás; pont adható, ha a tekintet abnormális egy vagy mindkét szemen, de kifejezett deviatio vagy teljes tekintésbénulás nincs jelen 1
    A kifejezett deviatio vagyí a tekintésbénulás nem győzhető le oculochephalicus manőverrel 2
    Nincs látótér kiesés 0
    Parciális hemianopsia 1
    Teljes hemianopsia 2
    Normál 0
    minor 1
    parcialis 2
    komplett 3
    Végtagot 90 fokos pozícióban 10 mp .-ig megtartja 0
    Végtagot 90 fokos pozícióban megtartja, de 10 mp. oen belül sűllyed 1
    Végtagot nem tudja megtartani 90 fokos pozícióban 10 mp. oig, de van némi erőkifejtés gravítáció ellenébe 2
    Végtag leesik, nincs erőkifejtés gravitáció ellenébe 3
    Nincs mozgás 4
    30 fokos pozícióban 5 mp. oig megtartja 0
    5 mp.-es periódus végére a végtag félmagasságra süllyed 1
    Az 5 mp. oes periódus végére a lábat leejti az ágyba, de van némi erőkifejtés gravitációval szembe 2
    A végtagot azonnal leejti az ágyba, nincs erőkifejtés gravitációval szembe. 3
    Nincs mozgás 4
    Nincs 0
    Ataxia egy végtagon 1
    Érzőkör (tűvel tesztelve) Neglect Dysarthria Aphasia
    Ataxia két végtagon 2
    Nincs érzészavar 0
    Enyhétől a közepesig; a beteg a tűszúrást kevéssé élesnek, vagy tompának érzi, de tudatába van, hogy megszúrták 1
    Kifejezettől a teljes érzésvesztésig; a beteg nincs tudatába a szúrásnak 3
    Nincs neglect 0
    Vizuális, taktilis vagy auditoros féloldali figyelmetlenség 1
    Kifejezett féloldali figyelmetlenség 2
    Normál 0
    Enyhétől a közepesig a beteg hibásan ejt ki legalább néhány szót, de azért kis nehézséggel megérthető 1
    A beteg beszéde érthetetlen 2
    Nincs 0
    Enyhétől a közepesig; megnevezési hibák, szótalálási nehézség paraphasia, és/vagy a megértés kifejezett károsodása 1
    Súlyos Broca ovagy Wernicke (vagy variáns) aphasia 2
    Mutizmus vagy globális aphasia 3

    Maximális pontszám: 33 pont

    3.sz. függelék - Felmérőeszközök

    A Stroke rehabilitációs ellátás c. klinikai irányelvhez: Felmérőeszközök (angolul)

    (az eredeti US anyag ”D‘ appendixe)

    Standard Instruments for Post-Stroke Assessment

    Preferred Standard Instruments for Patient Assessment in Stroke1 Type Level-of-consciousness scale Stroke deficit scales Global disability scale Measures of disability/ activities of daily living (ADLs) Mental status screening Assessment of motor function Balance
    Name and Source Approximate Time to Administer Strengths Weaknesses
    Glasgow Coma Scale]2, 3 2 min Simple, valid, reliable None observed
    NIH Stroke Scale4 2 min Brief, reliable; Can be administered by non-neurologists Low sensitivity
    Canadian Neurological Scale5 5 min Brief, valid, reliable Some useful measures omitted
    Rankin Scale6-8 5 min Good for overall assessment of disability Walking is the only explicit assessment criterion; Low sensitivity
    Barthel Index9, 10 5-10 min Widely used for stroke; Excellent validity and reliability Low sensitivity for high-level functioning
    Functional Independence Measure (FIM™) [g]11-13 40 min Widely used for stroke; Measures mobility, ADLs, cognition, functional communication "Ceiling" and "floor" effects
    Folstein Mini-Mental State Examination14 10 min Widely used for screening Several functions with summed score-May misclassify patients with aphasia
    Neurobehavioral Cognition Status Exam (NCSE)15 10 min Predicts gain in Barthel Index scores; Unrelated to age Does not distinguish right from left hemisphere; No reliability studies in stroke; No studies of factorial structure; Correlates with education
    Fugl-Meyer16 30-40 min Extensively evaluated measure; Good validity and reliability for assessing sensorimotor function and balance Considered too complex and time-consuming by many.
    Motor Assessment Scale17, 18 15 min Good, brief assessment of movement and physical mobility Reliability assessed only in stable patients; Sensitivity not tested
    Motricity Index19, 20 5 min Brief assessment of motor function of arm, le.g.,e.g.,e.g., and trunk Sensitivity not tested
    Berg Balance 21 22 10 min Simple, well established with stroke None observed
    Mobility assessment Assessment of speech and language functions Depression scales Measures of instrumental ADLs Family assessment
    patients; sensitive to change
    Rivermead Mobility Index23, 24 5 min Valid, brief, reliable test of physical mobility Sensitivity not tested
    Boston Diagnostic Aphasia Examination25, 26 1-4 h Widely used; Comprehensive, good standardization data; Sound theoretical rationale Time to administer long; Half of patients cannot be classified
    Porch Index of Communicative Ability (PICA)27 1/2-2 h Widely used; Comprehensive, careful test development and standardization Time to administer long; Special training required to administer; Inadequate sampling of language other than 1 word and single sentences
    Western Aphasia Battery28 1-4 h Widely used. Comprehensive Time to administer long; "Aphasia quotients" and "taxonomy" of aphasia not well validated
    Beck Depression Inventory (BDI)29, 30 10 min Widely used; Easily administered; Norms available; Good with somatic symptoms Less useful in elderly and in patients with aphasia or neglect; High rate of false positives; Somatic items may not be due to depression
    Center for Epidemiologic Studies Depression (CES-D)31 < 15 min Brief, easily administered, useful in elderly; Effective for screening in stroke population Not appropriate for aphasic patients
    Geriatric Depression Scale (GDS)32 10 min Brief, easy to use with elderly, cognitively impaired, and those with visual or physical problems or low motivation High false-negative rates in minor depression
    Hamilton Depression Scale33, 34 < 30 min Observer rated; Frequently used in stroke patients Multiple differing versions compromise interobserver reliability
    PGC Instrumental Activities of Daily Living35 5-10 min Measures broad base of information necessary for independent living Has not been tested in stroke patients
    Frenchay Activities Index36 10-15 min Developed specifically for stroke patients; Assesses broad array of activities Sensitivity and interobserver reliability not tested; sensitivity probably limited
    Family Assessment Device (FAD)37 30 min Widely used in stroke; Computer scoring available; Excellent validity and reliability; Available in multiple languages Assessment subjective; sensitivity not tested; "ceiling" and "floor" effects
    Health status/quality of life measures Medical Outcomes Study (MOS) 36-Item Short-Form 10-15 min Generic health status scale SF36 is improved version of SF20; Brief, can be self-Possible "floor" effect in seriously ill patients (especially for physical functioning), suggests it
    Sickness Impact Profile (SIP)39* indicates activities of daily living. ADLs 20-30 min IADLs, instrum Comprehensive and well-evaluated; Broad range of items reduces "floor" or "ceiling" Time to administer somewhat long; Evaluates behavior rather than subjective health; ental activities of daily living.

    * Instrument is available from the Health Services Research and Development Center, The Johns Hopkins School of Hygiene and Public Health, 624 North Broadway, Baltimore, MD 21205.

    Disability/ADL Assessment

    Katz Index of ADL40

    Kenny Self-Care Evaluation41

    LORS/LAD42

    PECS43

    Mental Status Assessment44

    The Stroke Center at http://www.strokecenter.org/trials/scales/index.htm

    Depression Assessment

    The Zung Scale45

    IADL Assessment

    OARS: Instrumental ADL46 Functional Health Status47

    Stroke Impact Assessment48-50

    The Stroke Impact Scale (SIS) - Web site: www2.kumc.edu/coa/Pepper/pepper.htm.

    Assessment of Communication:

    Websites: American Speech-Language-Hearing Association: http://www.asha.org National Aphasia Association: http://www.aphasia.org Academy of Neurological Communication Disorders and Sciences: http://www.ancds.duq.edu/ University of Minnesota Duluth: http://www.d.umn.edu/~mmizuko/3411/may11.htm Neuropsychology Central: http://www.neuropsychologycentral.com/interface/content/resources/page_ material/resources_general_materials_pages/resources_document_pages/aphasia_assessment.pdf

    REFERENCES

  • Agency for Health Care Policy and Research (AHCPR), Gresham GE, Duncan PW, et al. Post-Stroke Rehabilitation (Clinical Practice Guideline, no. 16). Rockville, MD: U.S. Department of Health and Human Services, Public Health Service; 1995.

  • dale G, Murray G, Parker L, et al. Assessment of coma and impaired consciousness: a practical scale. Lancet. 1974;2:81-83.

  • dale G, Murray G, Parker L, et al. Adding up the Glasgow Coma Scale. Acta Neurochir. 1979;Suppl 28:13-16.

  • Brott T, Adams HP, Jr., Olinger CP, et al. Measurements of acute cerebral infarction: a clinical examination scale. Stroke. Jul 1989;20(7):864-870.

  • Cote R, Hachinski VC, Shurvell BL, et al. The Canadian Neurological Scale: a preliminary study in acute stroke. Stroke. Jul-Aug 1986;17(4):731-737.

  • Rankin J. Cerebral vascular accidents in patients over the age of 60. II. Prognosis. Scott Med J. May 1957;2(5):200-215.

  • Bonita R, Beaglehole R. Recovery of motor function after stroke. Stroke. Dec 1988;19(12):1497-1500.

  • van Swieten JC, Koudstaal PJ, Visser MC, et al. Interobserver agreement for the assessment of handicap in stroke patients. Stroke. May 1988;19(5):604-607.

  • Mahoney FI, Barthel DW. Functional Evaluation: The Barthel Index. Md State Med J. Feb 1965;14:61-65.

  • Wade DT, Collin C. The Barthel ADL Index: a standard measure of physical disability? Int Disabil Stud. 1988;10(2):64-67.

  • Granger CV, Hamilton BB, Keith RA, et al. Advances in functional assessment for medical rehabilitation. Top Geriatr Rehabil. 1986;1(3):59-74.

  • Granger CV, Hamilton BB, Sherwin FS. Guide for the use of the uniform data set for medical rehabilitation. Buffalo, NY: Uniform Data System for Medical Rehabilitation Project Office, Buffalo General Hospital, NY; 1986.

  • Keith RA, Granger CV, Hamilton BB, et al. The functional [a] Teasindependence measure: a new tool for rehabilitation. In: Eisenberg MG, Grzesiak RC, eds. Advances in clinical rehabilitation. Vol 1. New York: Springer-Verlag; 1987:6-18.

  • Folstein MF, Folstein SE, McHugh PR. "Mini-mental state". A practical method for grading the cognitive state of patients for the clinician. J Psychiatr Res. Nov 1975;12(3):189-198.

  • Kiernan RJ, Mueller J, Langston JW, et al. The Neurobehavioral Cognitive Status Examination: a brief but quantitative approach to cognitive assessment. Ann Intern Med. Oct 1987;107(4):481-485.

  • Fugl-Meyer AR, Jaasko L, Leyman I, et al. The post-stroke hemiplegic patient. 1. a method for evaluation of physical performance. Scand J Rehabil Med. 1975;7(1):13-31.

  • Carr JH, Shepherd RB, Nordholm L, et al. Investigation of a new motor assessment scale for stroke patients. Phys Ther. Feb 1985;65(2):175-180.

  • Poole JL, Whitney SL. Motor assessment scale for stroke patients: concurrent validity and interrater reliability. Arch Phys Med Rehabil. Mar 1988;69(3 Pt 1):195-197.

  • Collin C, Wade D. Assessing motor impairment after stroke: a pilot reliability study. J Neurol Neurosurg Psychiatry. Jul 1990;53(7):576-579.

  • Demeurisse G, Demol O, Robaye E. Motor evaluation in vascular hemiplegia. Eur Neurol. 1980;19(6):382-389.

  • Berg KO, Maki BE, Williams JI, et al. Clinical and laboratory measures of postural balance in an elderly population. Arch Phys Med Rehabil. Nov 1992;73(11):1073-1080.

  • Berg K, Wood- Dauphinee S, Williams JI, et al. Measuring balance in the elderly: preliminary development of an instrument. Physiother Can. 1989:304-311.

  • Collen FM, Wade DT, Robb GF, et al. The Rivermead Mobility Index: a further development of the Rivermead Motor Assessment. Int Disabil Stud. Apr-Jun 1991;13(2):50-54.

  • Wade DT, Collen FM, Robb GF, et al. Physiotherapy intervention late after stroke and mobility. Bmj. Mar 7 1992;304(6827):609-613.

  • Goodglass H, Kaplan E. Test procedures and rationale. The assessment of aphasia and related disorders. Philadelphia: Lea and Febiger; 1972.

  • Goodglass H, Kaplan E. Manual for the Boston Diagnostic Aphasia Examination (BDAE). Philadelphia: Lea and Febiger; 1983.

  • Porch B. Porch Index of Communicative Ability (PICA). Palo Alto: Consulting Psychologists Press; 1981.

  • Kertesz A. Western Aphasia Battery. New York: Grune & Stratton; 1982.

  • Beck AT, Ward CH, Mendelson M, et al. An inventory for measuring depression. Arch Gen Psychiatry. Jun 1961;4:561-571.

  • Beck AT, Steer RA. Beck Depression Inventory: manual (revised edition). New York: NY Psychological Corporation; 1987.

  • Radloff LS. The CES-D scale: a self-report depression scale for research in the general population. J Appl Psychol Meas. 1977;1:385-401.

  • Yesavage JA, Brink TL, Rose TL, et al. Development and validation of a geriatric depression screening scale: a preliminary report. J Psychiatr Res. 1982;17(1):37-49.

  • Hamilton M. A rating scale for depression. J Neurol Neurosurg Psychiatry. Feb 1960;23:56-62.

  • Hamilton M. Development of a rating scale for primary depressive illness. Br J Soc Clin Psychol. Dec 1967;6(4):278-296.

  • Lawton MP. Assessing the competence of older people. In: Kent D, Kastenbaum R, Sherwood S, eds. Research planning and action for the elderly. New York: Behavioral Publications; 1972.

  • Holbrook M, Skilbeck CE. An activities index for use with stroke patients. Age Ageing. May 1983;12(2):166-170.

  • Epstein NB, Baldwin LM, Bishop DS. The McMaster Family Assessment Device. J Marital and Fam Ther. 1983;9(2):171-180.

  • Ware JE, Jr., Sherbourne CD. The MOS 36-item short-form health survey (SF-36). I. Conceptual framework and item selection. Med Care. Jun 1992;30(6):473-483.

  • Bergner M, Bobbitt RA, Carter WB, et al. The Sickness Impact Profile: development and final revision of a health status measure. Med Care. Aug 1981;19(8):787-805.

  • Katz S, Ford AB, Moskowitz RW, et al. Studies Of Illness In The Aged. The Index Of Adl: A Standardized Measure Of Biological And Psychosocial Function. JAMA. Sep 21 1963;185:914-919.

  • Schoening HA, Iversen IA. Numerical scoring of self-care status: a study of the Kenny self-care evaluation. Arch Phys Med Rehabil. Apr 1968;49(4):221-229.

  • Carey RG, Posavac EJ. Program evaluation of a physical medicine and rehabilitation unit: a new approach. Arch Phys Med Rehabil. Jul 1978;59(7):330-337.

  • Harvey RF, Jellinek HM. Functional performance assessment: a program approach. Arch Phys Med Rehabil. Sep 1981;62(9):456-460.

  • Ben-Yishay Y, Diller L, Gerstman L, et al. The relationship between impersistence, intellectual function and outcome of rehabilitation in patients with left hemiplegia. Neurology. Sep 1968;18(9):852-861.

  • Zung WW. A Self-Rating Depression Scale. Arch Gen Psychiatry. Jan 1965;12:63-70.

  • Duke University Center for the Study of Aging and Human Development. Multidimensional functional assessment: the OARS methodology. Durham, NC: Duke University; 1978.

  • Rosow I, Breslau N. A Guttman health scale for the aged. J Gerontol. Oct 1966;21(4):556-559.

  • Duncan PW, Bode RK, Min Lai S, et al. Rasch analysis of a new stroke-specific outcome scale: the Stroke Impact Scale. Arch Phys Med Rehabil. Jul 2003;84(7):950-

  • 963.
  • Duncan PW, Lai SM, Tyler D, et al. Evaluation of proxy responses to the Stroke Impact Scale. Stroke. Nov 2002c;33(11):2593-2599.

  • Lai SM, Studenski S, Duncan PW, et al. Persisting consequences of stroke measured by the Stroke Impact Scale. Stroke. Jul 2002;33(7):1840-1844.

  • Czimbalmos ‰ és mtsai (1999): Páciens megelégedettségi vizsgálat SF-36 kérdőívvel, a magyarországi normálértékek meghatározása. Népegészségügy 80 (1):4-19

  • Kálmán János, Maglóczky Erzsébet, Janka Zoltán (1995): Îra rajzolási teszt: gyors és egyszerű demencia szűrőmódszer. Psychiatr Hung 10 (1):11-18

  • Osmanné Sági Judit (1991): Az afázia klasszifikációja és diagnosztikája I-II. Ideggy Szle 44 (8): 339-362

  • Szél I: ‰llapotfelmérés és tervkészítés a rehabilitáció folyamatában. In: Huszár I, Kullmann L, Tringer L (szerk): A rehabilitáció gyakorlata. Medicina, Bp., 2000. 78-90

  • Molnár G, Molnár I (1999): A Beck- és Zung-féle depresszió önértékelő tesztek faktoranalízise. Pszichoterápia 8 (3):175-180

  • Tariska P, Paksy A (2003): Mini-Cog: a mentális hanyatlás "ultrarövid" és egyszerűszűrésének lehetősége. Orv Hetil 144 (17):803-9

  • Tariska P és mtsai (1990): A módosított Mini Mental State vizsgálat. Ideggy Szle 43 (10):443-9

  • FIM (functional independence measure, "funkcionális függetlenség mérés") NÉV: ........................................................

    felvétel után | távozás előtt | kontroll Dátum: …. ..... ... ..... ... ... ..... ... ...

    önellátás A. ÉTKEZÉS B. SZEMÉLYI HIGIÉNE C. FÜRDÉS D. ÖLTÖZKÖDÉS (felső testfél) E. ÖLTÖZKÖDÉS (alsó testfél) F. WC HASZNALAT szfinkter-irányítás G. SZÉKLETTARTAS H. VIZELETTARTAS mozgékonyság I. AGY-SZÉK, KEREKESSZÉK ATÜLÉSEK (transzferek, átszállások) J. WC TRANSZFER K. KAD vagy ZUHANY TRANSZFER helyváltoztatás L. JARAS vagy KEREKESSZÉK-HASZNALAT M. LÉPCSő kommunikáció N. MEGÉRTÉS O. ÖNKIFEJEZÉS szociális képességek P. SZOCIALIS EGYÜTTMűKÖDÉS Q. PROBLÉMAMEGOLDAS R. EMLÉKEZÉS
    ... ... ...
    ... ... ...
    ... ... ...
    ... ...... ... ... ... ... ... ...
    ... ... ...
    ... ... ...
    ... ... ...
    ... ... ...
    ... ... ...
    ... ... ...
    ... ... ...
    ... ... ...
    ... ... ...
    ... ... ...
    ... ... ... ... ... ...

    Pontozás:

    I. SEGITŐ SZEMÉLYRE NINCS SZÜKSÉG

    Önellátó7 =Teljes függetlenség (időben, biztonságosan)6=Módosított függetlenség (segédeszköz)

    II. SZEMÉLYES SEGITSÉG SZÜKSÉGES

    Részleges függőg5=Felügyet4=Minimális segítség (75%-nál nagyobb önállóság) 3=Közepes segítség (50%-nál nagyobb önállóság)

    Teljes függőg2=Maximális segítség (a vizsgált személy 25-50%-os részvételével) 1=Teljes segítség (a vizsgált személy 25% alatti részvételével)

    Ha egy tevékenység nem tesztelhető, a szint: 1

    4.sz. függelék - Adaptáció

    A kiválasztott külföldi klinikai irányelv --Management of Adult Stroke Rehabilitation Care http://stroke.ahajournals.org/cgi/content/full/36/9/e100 --adaptálása magyarországi viszonyokra:

    Változtatások fajtái az adaptálás során

    1) tömörítés o ld. az irányelv előszavának ‘D‘ szakaszát 2) háttérismeretek ajánlása o magyar nyelvű szakirodalom (ld.1.sz.függelék) 3) kihagyások (ajánlásé vagy alszakaszé annak ajánlásával együtt)A II/D pont 4. ajánlását kihagytam. Az eredeti anyagban e109. oldal: ‡Recommend that thepatient and caregivers have their psychosocial and support needs reviewed on a regular basis, by a social worker or appropriate healthcare worker, to minimize caregiver distress.“, a magyar szövegben a 7. oldalon lenne. Ajánlási kategóriája: nem volt megadva.

    A IV/C-1 pont 6. és 7. ajánlását kihagytam. Az eredeti anyagban e114. oldal: ‡There is insufficient evidence to recommend for or against fiberoptic endoscopic examination of swallowing with sensory testing (FEESST) for the assessment of dysphagia. Recommend that the diagnostic assessment, whether VFSS or another modality, include a definition of swallow physiology with identification of the physiological abnormality and treatment strategies to directly assess their effectiveness.“, a magyar szövegben a 10. oldalon lenne.

    A IV/G pont 2. ajánlását kihagytam. Az eredeti anyagban e119. oldal: ‡Recommend that a multidisciplinary assessment, using a standard procedure, be undertaken and documented for all patients. Patients with need of rehabilitation intervention should be referred to a specialist stroke rehabilitation team, as soon as possible.“, a magyar szövegben a 13. oldalon lenne.

    A IV/J-3 pont 2. és 3. ajánlását kihagytam. Az eredeti anyagban e122. oldal: ‡Recommend that all patients who were previously employed be referred to vocational counseling for assistance in returning to work. Recommend that all patients who are considering a return to work but who may have psychosocial barriers (eg, motivation, emotional, and psychological concerns) be referred for supportive services, such as vocational counseling or psychological services.“, a magyar szövegben a 14. oldalon lenne.

    A IV/N pont 4. és 5. ajánlását kihagytam. Az eredeti anyagban e124. oldal: ‡Recommend that patient and caregiver education be provided in an interactive and written format. Provide the patient and family with an information packet that may include printed material on subjects such as the resumption of driving, patient rights/responsibilities, support group information, and audiovisual programs on stroke. Recommend that the detailed treatment plan be documented in the patient‘s record to provide integrated rehabilitation care.“, a magyar szövegben a 15. oldalon lenne.

    A IV/O pont ‡kommunikáció“ szakaszból a ‡hosszú távú kommunikációs nehézségek“ alszakaszt (e126. oldal) kihagytam. Nem valósítható meg Magyarországon. A magas QE szint számomra elfogadhatatlan és nem egyezik meg a Cochrane adatbázisban ugyanerről olvasottakkal.

    A IV/O pont ‡motoros“ szakaszból a futópad alszakaszt (e127. oldal) kihagytam. Ok: Ójabb evidenciát ismerek (Moseley, AM; Stark, A; Cameron, ID; Pollock, A: Treadmill training and body weight support for walking after stroke. Cochrane Database of Systematic Reviews. 3, 2005.), amely szerint csak a már járóképesek járását javítja valamelyest, az önálló járásra még képtelen bénultak esélyét nem növeli. Emiatt viszont nem érdemes jelentős vagyonért

    ‡futópadosítani“ Magyarországot.

    A IV/O pont ‡motoros“ szakaszból a ‡kényszerítés által indulált mozgásterápia“ alszakaszt (e127. oldal) kihagytam. Ok: Magyarországon még csak az eredeti (Taub-féle) verzió ismeretes, a módosított és valóban szélesebb körben használható verzióval meg kell ismertetni a honi környezetet, tapasztalatot kell szerezni. Az irányelv revíziója során lehet majd bevenni.

    A IV/O pont ‡motoros“ szakaszból az ‡NDT“ alszakaszt (e128. oldal) kihagytam. Ok:Magyarországon nem honosodott meg, nem kell vele foglalkozni.

    A IV/O pont ‡motoros“ szakaszból a spaszticitás alszakasz 5. (intrathecalis baclofen) és 6. ajánlását kihagytam. Jelenleg azzal is elégedettnek kell lennünk, ha súlyos koponya-agy-sérülés (valamint természetesen gerincvelő sérülés) esetén van rá kapacitás Magyarországon. A legközelebbi revízió alkalmával érdemes lesz újra mérlegelni a hazai kapacitásokat.

    A IV/O pont ‡motoros“ szakaszból a vállfájdalom alszakasz 2. ajánlását kihagytam. Ok:Magyarországon szerencsére nem volt divat a bénult oldali váll mechanikus szerkezet általi rángatása.

    A IV/P pont 5. ajánlását kihagytam. Az eredeti anyagban e135. oldal: ‡Recommend that case management be put in place for complex patient and family situations.“, a magyar szövegben a 18. oldalon lenne.

    4) ajánlások összevonásaA III/-2 pont 2. és 3. ajánlását összevontam. Az eredeti anyagban e112. oldal, a magyar szövegben 9. oldal. Ok: Mo.-on inkább LMWH-t használunk, mintsem nem-frackionált heparint.

    5) ajánlási kategória megváltoztatásaA IV/C-2 pont 3. ajánlás esetében az ajánlási kategóriát ‘B‘-ről ‘C‘-re kívánatos módosítani, mivel Magyarországon, noha forgalomban van, de egyelőre szkepcticizmus övezi az ezüstötvözettel bevont állandó hólyag katéter használatát. (Eredeti anyagban e115. oldal:

    ‡Recommend the use of silver alloyocoated urinary catheters, if a catheter is required.“, a magyar szövegben a 10. oldal alján lenne). Ezzel nem avatkozunk be durván a dolgokba (ráadásul olyan dolgokba, amelyek nagyobbrészt más diszciplinára tartoznak), mégis pozitívan hathatunk. Irodalom az erdeti ajánlásban: Saint S, Elmore JG, Sullivan SD, Emerson SS, Koepsell TD. The efficacy of silver alloy-coated urinary catheters in preventing urinary tract infection: a meta-analysis. Am J Med. 1998; 105: 236o241. PURPOSE: Indwelling urinary catheters are implicated in most cases of nosocomial urinary tract infection. Silver-coating of catheters may reduce the risk of these infections; however, trials have provided mixed results. We performed a meta-analysis to estimate the effectiveness of silver-coated urinary catheters. SUBJECTS AND METHODS: Published or unpublished articles were sought using MEDLINE, reference review, and correspondence with original authors, catheter manufacturers, and experts. Trials using silver-coated urinary catheters in the treatment group and uncoated urinary catheters in the control group were included. Bacteriuria, as evaluated by urine culture, was the outcome variable used to indicate urinary tract infection. Summary odds ratios (OR) and 95% confidence intervals (CI) were calculated using Mantel-Haenszel methods with a fixed-effects model. RESULTS: Of 117 reports retrieved, eight trials with a total of 2,355 patients satisfied inclusion criteria. The summary OR for urinary tract infection was 0.59 (95% CI, 0.42 to 0.84) indicating a significant benefit in the patients receiving silver-coated catheters. A test of heterogeneity, however, indicated that the odds ratios varied significantly among studies. Silver alloy catheters (OR = 0.24; 95% CI, 0.11 to 0.52) were significantly more protective against bacteriuria than silver oxide catheters (OR = 0.79; 95% CI, 0.56 to 1.10). CONCLUSIONS: This meta-analysis clarifies discrepant results among trials of silver-coated urinary catheters by revealing that silver alloy catheters are significantly more effective in preventing urinary tract infections than are silver oxide catheters. Though silver alloy urinary catheters cost about $6 more than standard urinary catheters, they may be worth the extra cost since catheter-related infection is a common cause of nosocomial infection and bacteremia. ‰ltalam talált újabb irodalmak: Plowman R, Graves N, Esquivel J, Roberts JA: An economic model to assess the cost and benefits of the routine use of silver alloy coated urinary catheters to reduce the risk of urinary tract infections in catheterized patients. J Hosp Infect. 2001 May;48(1):33-42. Prevalence studies generally find nosocomial urinary tract infections to be the most common type of nosocomial infection, accounting for between 21% and 45% of all HAIs. The main risk factor appears to be the presence of a urinary catheter, with an estimated 80% of these infections being associated with their use. This paper describes a model which quantifies the extent of the burden of these infections in terms of the number of patients affected and the costs incurred by the hospital sector; and identifies the potential benefits of the routine use of silver alloy coated catheters, as a means of reducing the incidence of this type of infection. An illustrative model of the annual costs and benefits associated with the routine use of this intervention in adult, non-day case patients admitted to the medical and surgical specialties of NHS hospitals throughout England is presented. The results suggest that a 14.6% reduction in the incidence of urinary tract infections in catheterized medical patients, and a 11.4% reduction in catheterized surgical patients, would cover the cost of the intervention. Any further reduction in incidence would result in net positive benefits. Copyright 2001 The Hospital Infection Society. Davenport K, Keeley FX: Evidence for the use of silver-alloy-coated urethral catheters. J Hosp Infect. 2005 Aug;60(4):298-303. Catheter-associated urinary tract infections (CAUTIs) are a common occurrence and are associated with increased patient morbidity and mortality. In addition, they delay patient discharge from hospital, substantially increase hospital costs and promote the emergence of resistant organisms. Any intervention resulting in a decrease in the incidence of CAUTIs would have a significant impact on patient quality of life and hospital costs. By reviewing the current literature, it can be seen that the use of silver-alloy-coated hydrogel catheters can reduce CAUTIs by up to 45%. Despite reducing CAUTIs in most hospital situations, the greatest reduction is seen in postoperative patients, intensive care unit patients and burns patients.

    6) módosítás az ajánlás szövegében o kórház típus, szóhasználat, eltérő végzettség (‡beszéd patológus“ nálunk nincs) 7) tartalmi módosítás az ajánlás szövegében e 130. oldal vállfájdalom o intraarticularis inj.szerepel az eredeti szövegben. Itthon periarticularis a használatos. Localis megnevezést használtuk.

    Fejlesztés alatt!