Metatarso-sesamoid arthrosis

Betegség leírása:

• A metatarso-sesamoid (lábközép-szezámcsont) közötti arthrosis a degeneratív mozgásszervi megbetegedések közé tartozik. Lényege, hogy különböző külső és belső tényezők hatására a lábközépcsont és szezámcsontok közötti porcborítás elvékonyodik, degenerálódik, ez okozza a beteg panaszait..

Betegség lefolyása:

• A szezámcsontok a lábon az I. metatarsus (I. lábközépcsont) lábujjak felőli végének talpi felszínén helyezkednek el. Külső és belső szezémcsontról beszélhetünk, melyek szerepe a lébközépcsont alátámasztásában van. Önálló izületről nem beszélhetünk, de a szezámcsontok és a metatarsus között porcborítás helyezkedik el.
  
  Az arthrosis (porckopás), az izületi felszineket borító porc degeneratív (elfajulásos) megbetegedése, mely a porcot és izületet érő főleg mechanikai hatások miatt fokozatosan évek, évtizedek alatt alakul ki. Általában az idősebb korosztály megbetegedése. Az izület fájdalmas duzzanata, később deformációja, mozgásra fokozódó fájdalom, mely főleg a mozgás kezdetekor erős, és a mozgásterjedelem beszűkülése jellemzik. A porckopás elsősorban az izületi porc teherviselő felszíneit érinti. A metatarso-sesamoid porckopás esetén a talpralépés során jelentkezik fájdalom az I. metatarsus lábujjak felé eső végének talpi felszínén. Képalkotó eljárások során a csontok közötti rés beszűkülését, peremszéli osteophytákat, subchondralis sclerosist és subchondralis cystákat láthatunk.
  
  Az arthrosis kialakulásában az öregedés, genetikai tényezők mellett a mechanikus tényezők játsszák a legfontosabb szerepet. Az izületet alkotó izületi porc károsodásában a mechanikai kopás mellett a porc táplálása is károsodik, mely súlyosbítja az arthrosist. A porckopás a teherviselő izületi felszíneket érinti elsősorban. A betegség előrehaladása során a porc először felpuhul, majd felrostozódik, fokozatosan elkopik, végül már csak a csupasz csontfelületek érintkeznek egymással. Ezzel párhuzamosan az izületi felszínek peremein csontfelrakódások képződnek, melyeket reaktív jellegűnek tartunk. A porckopás végső stádiumában, amikor már csak a csupasz csontvégek érintkeznek egymással, létrejöhet az izület összecsontosodása (ankylosis), mely a mozgások és ezzel együtt a fájdalom megszűnését is jelenti.
  
  A porckopás elkülönítésében egyéb más izületi megbetegedésektől a kórelőzmény, a lassú lefolyás, általában negatív laboreredmények, és eltekintve a minimális gyulladástól, negatív izületi folyadék segíthet.
  
  A metatarsosesamoid csontok porckopása esetén ezek az általános leírások érvényesek, az izület porcaira és csontjaira kivetítve. A kezdeti szakaszban konzervatív kezelés (gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, nyugalombahelyezés) segíthet, előrehaladott folyamat esetén műtéti megoldásként a sesamcsontok eltávolítása jöhet szóba.

Előzmények:

• Fizikai kórokok
• Rossz kiképzésű cipő viselése
• Láb rendszeres túlterhelése
• Betegségek
• Seropositiv rheumatoid arthritis
• Egyéb rheumatoid arthritis
• Köszvény
• Hallux valgus (szerzett)
• Pes transversoplanus
• Egyéb prediszponáló tényezők
• Balett-táncos
• Futó
• Tájfutó

Gyakoribb panaszok, tünetek:

• Mozgásszervi panaszok
• Fájdalom az I. metatarsus fej talpi oldalán
• I. metatarsus fej alatti fájdalmat a nagylábujj hátrafeszítése fokozza
• Nagylábujj tövében a talpi oldalon nyomásérzékenység
• Idegrendszer és izomrendszer zavarai
• Sántítva jár

Fizikális vizsgálatok:

• Általános megfigyelés
• Kímélő jellegű sántítás
• Mozgásszervek
• Nyomásérzékenység az I. metatarsus fej talpi részén

Speciális, műszeres vizsgálatok:

• Képalkotó eljárások
• Láb és lábujj kétirányú rtg-felvétele

Mely szakterületek foglalkoznak ezzel a kórképpel:

• Ortopedia
• Reumatológia

Megelőzési és más fontos tanácsok:

• A metatarso-sesamoid csontok porckopásának megelőzésében fontos a láb extrém túlterhelésének, a lábujjak sérüléseinek lehetséges elkerülése. A kezdődő arthrosisnál chondroprotektív szerek mellett a nyugalombahelyezés lassithatja a progressziót.