|
Betegség leírása |
Kevert szorongásos-depresszív zavar
Betegség megnevezésének szinonímái:
- Mixed Anxiety-Depressive Disorder
- Szorongásos depresszió
BNO:
Alapadatok:
- Férfi: 2 éves kortól 90 éves korig
- Nő: 2 éves kortól 90 éves korig
Betegség leírása:
-
Kevert szorongásos-depresszív zavar esetén a depresszió és a szorongás tünetei egyaránt előfordulnak, de önmagukban egyik zavar tünetei sem elegendően súlyosak ahhoz, hogy kimerítsék a szorongás vagy a depresszió diagnosztikus kritériumait.
Betegség lefolyása:
-
A kórkép esetén mind a szorongás, mind a depresszió tünetei észlelhetők a klinikai kép zajlása során. Néhány vegetatív tünetnek (pl. remegés, szívdobogásérzés, szájszárazság, gyomorgörcsök) jelen kell lennie, még ha csak átmeneti ideig is. Ha csak aggódás vagy túlzott nyugtalanság észlelhető vegetatív tünetek nélkül, akkor ez a kategória nem használható. Ha a tünetek megfelelnek a kategóriának, de szorosan köthetők jelentős élethelyzetbeli változáshoz, vagy stresszhez, akkor alkalmazkodási zavart kell diagnosztizálni.
Legjellemzőbb panaszok: szorongás és/vagy aggodalom, félelem; nyugtalanság, idegesség, ingerlékenység; lehangoltság, rossz hangulat és közérzet; érdeklődés- és az örömre való képesség csökkenése; fokozott fáradékonyság, kimerültség, aktivitás csökkenése; feledékenység, figyelmetlenség; koncentrálási nehézségek, döntésképtelenség; alvászavar (álmatlanság, elalvási- vagy átalvási zavar, nyugtalan alvás, korai ébredés vagy aluszékonyság), fáradt ébredés; szerteágazó testi panaszok (nehézlégzés, szapora szívverés, izzadás, szájszárazság, szédülés, hideg/meleg hullámok, émelygés, hányinger, hasmenés, székrekedés, vagy más hasi panaszok, gyakori vizelés; nyelési nehézség vagy gombócérzés a torokban, gyomorégés, fejfájás, mellkasi panaszok, különféle egyéb testi fájdalmak, remegés, reszketés, izomfeszülés, rángások). Előfordulhat még: étvágyzavar (csökkent vagy fokozott), testsúlyváltozás, (fogyás vagy hízás), kétségbeesés, tehetetlenség-, reménytelenség érzése, csökkent szexuális érdeklődés, feszültség érzése, izgatottság, gyengeség érzése. Előfordulhat, hogy a beteg mozgása kissé lelassul, mimikája szorongást, szomorúságot tükröz, kifejező mozgásai szegényesebbé válnak, beszéde halk. A hangulati és az érzelmi életére jellemző a hangulati nyomottság, a hangulati-, és érzelmi labilitás, a fokozott síráskészség, a szenvedés érzése, a csökkent érzelmi igénybevehetőség. A gondolkodás tempója kissé meglassul, tartalmában az érdeklődés beszűkülése, a csökkent jövőreirányultság, a romlott probléma megoldóképesség és a csökkent önértékelés kerül felszínre.
A betegség csaknem mindig krónikus lefolyású. A szorongás állandósult, tartós. az életet nehezítő állapotot eredményez. A szellemi és fizikai teljesítmény, a munkabíró képesség- és a társadalmi kapcsolatok általában csökkennek, a családi funkciók romlanak A krónikus lefolyás mellett negatív életesemények, környezeti stresszorok a tünetek felerősödését okozzák.
A kevert és viszonylag enyhe tünetekkel jellemezhető zavarral gyakran találkozni az alapellátásban, de talán még többen vannak azok, akik csak ritkán keresnek orvosi és még ritkábban pszichiátriai segítséget. Részben ezért is hiányosak még a zavart illető epidemiológiai adatok.
Differenciáldiagnosztikai szempontból el kell különíteni a az egyéb szorongásos zavaroktól, a hangulatzavaroktól, a szomatoform zavaroktól és a szeméyliségzavaroktól. Ki kell zárni a szorongásos és depressziós tünetek esetleges organikus eredetét, valamint a kémiai szerek indukálta szorongásos állapotokat.
Megelőzési és más fontos tanácsok:
-
Kombinált viselkedésterápiás és gyógyszeres kezeléssel az életminőség jelentősen javítható.
Előzmények:
- Öröklődés, családi halmozódás
-
Családi halmozódás ismeretlen öröklésmenettel
- Betegségek
-
GABA rendszer rendellenessége
-
Szerotonerg neurotranszmisszió változása
-
Noradrenerg neurotranszmisszió változása
- Psychés kórokok
-
Tanulási mechanizmusok szerepe
-
Teljesítménycentrikus magatartás
-
Elhárító mechanizmusok szerepe
-
Stresszes életmód
-
Szocializáció zavara
-
Személyiség pszichológiai sérülékenysége
-
Házassági problémák
Gyakoribb panaszok, tünetek:
- Általános panasz
-
Fáradékonyság
-
Fáradékonyság reggeli ébredéskor
-
Kimerültség
-
Rossz közérzet
-
Testsúlyfogyás
-
Étvágytalanság
- Kültakaró
- Fej
-
Szájszárazság érzése
-
Toroktáji gombócérzés
-
Fejfájás
- Szív és légzési panaszok
-
Heves szívdobogás érzése
-
Gyorsan ver a szíve
-
Szapora légvétel
- Idegrendszer és izomrendszer zavarai
- Mentális és viselkedészavarok
-
Alvászavar
-
Elalvási zavar
-
Idő előtti, korai ébredés
-
Nyugtalan alvás
-
Álmatlanság
-
Átalvási zavar
-
Döntésképtelenség
-
Feledékenység
-
Koncentrálási nehézségek
-
Aggódás
-
Elégedetlenség érzése
-
Erős levertség
-
Feszültség érzése
-
Fokozott ingerlékenység
-
Hangulat változékonysága
-
Indítékszegénység
-
Izgatottság
-
Kétségbeesés
-
Lehangoltság
-
Reménytelenség érzése
-
Szenvedés érzése
-
Tehetetlenség érzése
-
Érdektelen környezete iránt
-
Érzelmi labilitás
-
Érzéketlenség
-
Házimunkát nem vagy alig látja el, nem vagy alig tisztálkodik stb.
-
Munkáját nehezebben vagy egyáltalán nem tudja ellátni
-
Társadalmi kapcsolatok csökkenése
-
Jelenlegi helyzetéből nem lát kiutat
-
Jövőre vonatkozóan nem tud terveket készíteni
-
Úgy érzi, nem tud megfelelni a követelményeknek
-
Fokozott síráskészség
-
Örömképtelenség
-
Hangulati nyomottság
-
Rossz közérzet
-
Szorongás
-
Figyelmetlenség
-
Nyugtalanság
-
Képtelen megbírkózni a felmerülő akadályokkal
-
Korábbi életére jellemző dolgok kevésbé érdeklik
Fizikális vizsgálatok:
- Kültakaró
-
Fájdalmas arckifejezés
-
Kifejezéstelen, merev arc
-
Mimikaszegény arc
-
Üres, merev mosoly
- Mellkasi szervek
-
Tachycardia ( nyugalomban)
-
Tachypnoe
- Idegrendszer
Speciális, műszeres vizsgálatok:
- Pszichiatriai diagnosztika
-
Pszichiátriai anamnesztikus adatok (auto-/heteroanamnézis alapján)
-
Gondolkodás vizsgálata ( alaki, tartalmi )
-
Emocionalitás (érzelmi élet)
-
Hangulat ( hypothym, hyperthym stb)
-
Szorongás, félelmek
-
Figyelem vizsgálata
-
Indulat élet, állapot (affektusok)
-
Személyiségjellemzők
-
Magatartás, viselkedés megfigyelése
-
Konvencionális magatartás hiányosságai
-
Motivációk és cselekvések zavarai
Gyakoribb szövődmények:
- Mentális és viselkedészavar és egyéb psychés okok
-
Alkohol okozta káros használat (abuzus)
-
Alkohol okozta dependencia (szindróma)
-
Nyugtatók és altatók okozta káros használat (abuzus)
-
Nyugtatók és altatók okozta dependencia (szindróma)
-
Drogok és pszichoaktív anyagok okozta káros használat (abuzus)
-
Drogok és pszichoaktív anyagok okozta dependencia (szindróma)
Mely szakterületek foglalkoznak ezzel a kórképpel:
Irányelvek:
-
A cerebrovascularis betegségek diagnosztikája, akut ellátása és korai rehabilitációja
-
A syncope diagnosztikája és terápiája
- • A syncope diagnosztikája és terápiája
- • Kardiológiai Szakmai Kollégium 2004
- • Bevezetés
- • 1. táblázat A syncope okai
- • Neuralisan mediált reflexsyncope-szindrómák
- • Kardiális syncopék
- • Cerebrovascularis syncopék:
- • Rövidítések:
- • 2. táblázat Syncopét okozó fontosabb gyógyszerek
- • A syncope diagnosztikája
- • Biztos vagy feltételes diagnózis
- • Alapvizsgálatokkal nem tisztázott eredetű syncope
- • Anamnézis (auto- és heteroanamnézis)
- • Családi anamnézis
- • A syncopék gyakorisága
- • A kísérő tünetek
- • Prodroma
- • A beteg pozíciója
- • Bevezető tünetek
- • Kiváltó esemény
- • 1. Ábra
- • A rosszullét időtartama
- • A tünetek megszűnése utáni állapot
- • Tanúk
- • Életkor
- • Egyidejű más megbetegedés
- • Sérülés
- • Gyógyszeres kezelés
- • A fizikális vizsgálat jelentősége a syncope diagnosztikájában
- • Laboratóriumi vizsgálatok
- • Kémiai módszerek:
- • Műszeres vizsgálatok
- • Mellkas-röntgenvizsgálat
- • 12 elvezetéses EKG, 30-60 másodpercig rögzített EKG
- • Carotis sinus masszázs
- • 24 vagy 48 órás Holter-EKG-monitorozás, beteg által aktiválható és beültethető eseményrögzítő EKG (event recorder, loop EKG)
- • Adenozinteszt
- • Echokardiográfia
- • Terheléses EKG-vizsgálat
- • Kamrai jelátlagolt EKG-utópotenciálok regisztrálása
- • Ambuláns vérnyomás-monitorozás
- • Head-up tilt table teszt
- • 3. táblázat A vasovagalis syncope VASIS-klasszifikációja
- • 1. típus Kevert syncope
- • 2/A típus Cardioinhibitoros syncope asystolia nélkül
- • 2/B típus Cardioinhibitoros syncope asystoliával
- • Ajánlás
- • Ajánlás
- • Elektrofiziológiai vizsgálatok
- • Ajánlás
- • Neuropszichiátriai vizsgálatok
- • Ajánlások
- • Indikációk
- • 4. táblázat A vasovagalis syncope kezelésében használt gyógyszerek és hazai hozzáférhetőségük
- • 1. Gyógyszerek, melyek randomizált, placebo-kontrollált vizsgálatban bizonyultak hatékonynak
- • 2. Gyógyszerek, melyek használatát szakértői konszenzus támogatja
- • 3. Gyógyszerek, melyek nem bizonyultak hatékonynak placebo-kontrollált vizsgálatban
- • 4. Gyógyszerek, melyek nem kontrollált vizsgálatokban bizonyultak hatékonynak
- • A syncope kezelése
- • A neuralisan mediált reflexsyncope-szindrómák kezelése
- • Vasovagalis syncope
- • Carotis sinus syncope
- • Ajánlások neuralisan mediált reflexsyncope-szindrómák kezelésére
- • Ortosztatikus hipotenzió
- • Ajánlások ortosztatikus hipotenzió kezelésére
- • A kardiális eredetű syncopék kezelése
- • Strukturális kardiális, illetve cardiopulmonalis betegségek
- • Ajánlások kardiális, illetve cardiopulmonalis betegségek kezelésére
- • A syncopét okozó ritmuszavarok kezelése
- • Ajánlások kardiális aritmiák kezelésére
- • Mikor kell a syncopéban szenvedő beteget intézetbe küldeni és ott ellátni a Vezérfonal ajánlása (4) alapján ?
- • Diagnózis céljából
- • Kezelés céljából
- • Irodalom
Gyógyszeres terápia:
Kapcsolódó oldalak (automatikus legyűjtés eredménye):
|
|
|
|
|