|
Betegség leírása |
"Fehér köpeny" hypertonia
Betegség megnevezésének szinonímái:
- "White coat" hypertension
- "White coat" high blood pressure
BNO:
Alapadatok:
- Férfi: Bármely életkorban előfordulhat
- Nő: Bármely életkorban előfordulhat
Betegség leírása:
-
Fehér köpeny hypertoniáról beszélünk, ha a rendelőben ill. orvos által mért vérnyomás rendszerint magas (>140/90), ugyanakkor a beteg saját maga által vagy nyugodt körülmények között mért vérnyomása normális.
Betegség lefolyása:
-
A betegek mintegy 20%-nál fordul elő, típusosan feszült, érzékeny alkatú, alacsony stressztűrő képességgel rendelkező egyéneknél jellemző, hogy a rendelőben mért vérnyomás magasabb a normálisnál. Kortól és nemtől függetlenül bárkinél előfordulhat, gyakori serdülőkorúakban, főleg lányokban ill. társbetegségben pl.cukorbetegség szenvedőknél. Ha a rendelőben 3 különböző alkalommal mért vérnyomás magas, és a beteg elmondása szerint otthonában mindig normál vérnyomást mér, felmerül a fehér köpeny hatás szerepe. A magas vérnyomás betegség kizárásához vagy megerősítéséhez ilyenkor 24 órás vérnyomásmonitorozásra (ABPM-ambulatory blood pressure monitoring) van szükség, amit a kórházban/rendelőben értékelnek, ennek normál értékei: napi átlag <130/85, éjszakai átlag <120/75, a 140/90 nél nagyobb érték gyakorisága nappal <25%, éjjel <20%, éjszakai vérnyomásesés >10 Hgmm (systolés és diasztolés is.) Amennyiben ezen értékeknél magasabb vérnyomást mérnek, a valódi hypertonia diagnózisa kimondható.
Megelőzési és más fontos tanácsok:
-
A beteg megnyugtatása a rendelőben, nyugodt körülmények közti kivizsgálás segíthet elkerülni a fehér köpeny hatást.
Előzmények:
- Ismeretlen kórok
- Öröklődés, családi halmozódás
-
Családi halmozódás ismeretlen öröklésmenettel
-
Multifaktoriális öröklődés
- Kémiai kórokok
-
Konyhasó túlzott bevitele
-
Rendszeres, nagy mennyiségű alkohol fogyasztása
- Egyéb prediszponáló tényezők
-
20-40 év közötti kezdet
-
Időskor
-
Felnőtt
-
Menopausa után
-
Fiatal felnőtt
-
Életkor 40-70 évig
-
Életkor 70 év felett
-
Bármely életkorban kezdődhet
-
Középkorú
-
Afro-amerikai népesség (USA)
-
Iparilag fejlett országok
-
Finnország
-
Oroszország
-
Testépítő
-
Zsúfolt környezet
-
Városi lakos
- Psychés kórokok
Gyakoribb panaszok, tünetek:
- Általános panasz
-
Fáradékonyság
-
Fáradékonyság pihenésre csökken
-
Fáradékonyság terhelésre fokozódó
-
Spontán szédülés
-
Átmeneti szédülés
- Hasi, emésztési panaszok
- Mozgásszervi panaszok
- Mentális és viselkedészavarok
Fizikális vizsgálatok:
- Általános megfigyelés
- Perifériás erek, vérnyomás, pulzus
-
Pulsus altus
-
Pulsus durus
-
Magas diasztolés vérnyomás > 90 Hgmm
-
Magas szisztolés vérnyomás > 140 Hgmm
-
Magas vérnyomás az alsó végtagokon
-
Vérnyomás normálisnál magasabb szisztolés > 140 Hgmm vagy diasztolés > 90 Hgmm
- Mellkasi szervek
- Hasi szervek
Speciális, műszeres vizsgálatok:
- Kardiológia
-
EKG terheléssel
-
Szívkatéterezés
- Anyagmintavétel és laborvizsgálatok
-
Húgysav meghatározása
- Képalkotó eljárások
-
Echocardiographia
- Intenzív megfigyelés, monitorizálás
-
Vérnyomás 24 órás gépi monitorizálása ABPM
Gyakoribb szövődmények:
- Idegrendszer betegségei
-
Alkohol okozta központi idegrendszeri elfajulás
-
Alvási apnoe
-
Anoxiás agyi károsodás m.n.o.
- Keringési rendszer betegségei
-
Magasvérnyomás-betegség (elsődleges)
-
Hypertensiv szívbetegség (congestiv) szívelégtelenség nélkül
-
Hypertensiv vesebetegség, veseelégtelenség nélkül
-
Magasvérnyomás eredetű szív- és vesebetegség, k.m.n.
-
Instabil angina pectoris
-
Angina pectoris bizonyított koszorúér spasmussal
-
Heveny elülső fali transmuralis szívizomelhalás
-
Heveny alsó fali transmuralis szívizomelhalás
-
Heveny transmuralis szívizomelhalás a lokalizáció megjelölése nélkül
-
Heveny subendocardialis szívizomelhalás
-
Atheroscleroticusként megnevezett szív- és érrendszer betegség
-
Atheroscleroticus szívbetegség
-
Régi szívizomelhalás
-
Ischaemiás cardiomyopathia
-
Néma szívizom-ischaemia
-
Az aorta (billentyű) elégtelensége
-
Pitvari extrasystole
-
Junctionalis extrasystole
-
Kamrai extrasystole
-
Szívizom-elfajulás
-
Agyi arteriosclerosis
-
Hypertensiv encephalopathia
-
K.m.n. ütőér emboliája és rögösödése
-
Ütőérszűkület
- Urogenitális rendszer betegségei
-
K.m.n. izolált fehérjevizelés meghatározott morfológiai elváltozással
Mely szakterületek foglalkoznak ezzel a kórképpel:
-
Belgyógyászat
-
Hypertonia szakrendelés
Irányelvek:
-
A hipertónia-betegség kezelésének szakmai és szervezeti irányelvei
- • A hipertónia-betegség kezelésének szakmai és szervezeti irányelvei
- • Magyar Hypertonia Társaság
- • A hipertónia-betegség epidemiológiája
- • Az életkor és a hipertónia kapcsolata
- • A nem és a hipertónia kapcsolata
- • Az elhízás és a hipertónia kapcsolata
- • A születési súly és a hipertónia kapcsolata
- • A diabetes mellitus és a hipertónia kapcsolata
- • A genetika és a hipertónia kapcsolata
- • A földrajzi régió és a hipertónia kapcsolata
- • A szociodemográfiai jellemzők és a hipertónia kapcsolata
- • A vérnyomás normális és kóros mértéke
- • 1. táblázat: A normális és kóros vérnyomás
- • 2. táblázat: A vérnyomás különböző módszerrel mért normális értékei
- • 3. táblázat: A vérnyomás ellenőrzésének ajánlott gyakorisága felnőtteknél
- • A hipertónia-betegség diagnosztikája
- • A diagnosztika célkitűzése
- • A diagnosztika módszerei
- • Anamnézis
- • Fizikális vizsgálat
- • Kémiai-laboratóriumi vizsgálatok
- • Eszközös/konziliáriusi vizsgálatok
- • Farmakológiai vizsgálatok szükség esetén:
- • A hipertóniás beteg állapotát és kezelését befolyásoló cardiovascularis rizikótényezők
- • 4. táblázat A két ismert rizikóbecslési módszer kategóriáinak összehasonlító táblázata
- • Egyéb rizikófaktorok (amelyek növelhetik a becsült kockázatot is):
- • 5. táblázat A hipertóniás beteg prognosztikai kockázati besorolása az átlagos kockázathoz képest a rizikófaktorok és a vérnyomás-kategóriák klasszifikációja alapján
- • A hipertónia-betegség kezelése
- • Általános irányelvek
- • 6. táblázat: Cardiovascularis rizikófaktorok:
- • 7. táblázat: Célszervkárosodások:
- • 8. táblázat Társuló klinikai események:
- • 9. táblázat: A hipertónia kezelése: általános elvek
- • 10. táblázat: Az ajánlott célvérnyomásérték hipertóniás betegeknél
- • A hipertónia-betegség nem gyógyszeres kezelése
- • Az életmód-változtatás elemei
- • 11. táblázat: A nem gyógyszeres kezeléstől várható eredmények:
- • A hipertónia-betegség gyógyszeres kezelése
- • A gyógyszeres terápia alapelvei
- • 12. táblázat: A hipertónia terápiájában alkalmazható gyógyszercsoportok és a csoportokba tartozó antihipertenzív hatóanyagok (csak a 2003 novemberében Magyarországon forgalomban lévő gyógyszerekre vonatkozóan)
- • I. ábra Kezeletlen hipertónia rizikótényezővel, célszervkárosodással vagy ezek nélkül
- • Hipertónia-betegségben:
- • Hipertónia-betegségben a gyógyszercsoportok szempontjából tekintve:
- • 13. táblázat: Az antihipertenzív gyógyszer választásának a vérnyomáscsökkentő hatáson kívüli, speciális irányelvei
- • 14. táblázat Az antihipertenzív gyógyszerválasztás elvei
- • MELLÉKLETEK
- • M-1. A szekunder hipertónia diagnózisa és kezelése
- • Alvási apnoe szindróma
- • Renoparenchymás hipertónia
- • Renovascularis hipertónia
- • Primer hyperaldosteronismus
- • Cushing-szindróma
- • Phaeochromocytoma
- • Coarctatio aortae
- • Acromegalia
- • Primer hyperparathyreosis
- • Gyógyszer- és toxikus ágens által indukált hipertónia
- • Általános irányelv
- • M-2. A hipertónia-betegség kezelése speciális állapotokban
- • A hipertónia kezelése sürgősségi állapotokban
- • 15. táblázat: A hipertóniás sürgősségi állapot formái és az ellátásukhoz használt gyógyszerek
- • A hipertónia gyermekkori ellátásának diagnosztikus és terápiás irányelvei
- • Anamnézis
- • 17. táblázat: Normálértékek a gyermekkori ABPM méréshez
- • 16. B1 táblázat: A 15-18 éves magyar serdülő fiúk 50, 90 és 95 percentilis vérnyomásértékei életkorra és testmagasság- percentilisre bontott alcsoportokban
- • 16. B2 táblázat A 15-18 éves magyar serdülő lányok 50, 90 és 95 percentilis vérnyomásértékei életkorra és testmagasság- percentilisre bontott alcsoportokban
- • Fizikális vizsgálat
- • Laboratóriumi, eszközös és képalkotó vizsgálatok
- • 18. táblázat: Gyermekkori hipertóniához vezető okok és gyakoriságuk (%)
- • A) Tényezők, melyek átmenetileg, illetve intermit-tálóan okozhatnak hipertóniát gyermekkorban
- • Gyógyszerek, mérgezések
- • A központi és az autonóm idegrendszer zavarai
- • Vascularis
- • Endokrin
- • Központi idegrendszer
- • Hipertónia
- • Vizsgálati módszerek:
- • Laboratóriumi rutinvizsgálatok:
- • Klinikai kémiai vizsgálatok:
- • Egyéb laboratóriumi vizsgálatok:
- • Képalkotó eljárások:
- • Egyéb: Szemészeti konzílium.
- • Differenciáldiagnózis:
- • A gyermekkori hipertónia kezelése
- • 19. A táblázat: A gyermekgyógyászatban gyakrabban alkalmazott antihipertenzív gyógyszerek és napi adagjuk
- • 19. B táblázat Újszülöttek és csecsemők antihipertenzív kezelése
- • Szekunder hipertónia
- • 20. táblázat A hipertóniás krízisállapot ellátása gyermekkorban
- • A hipertónia sürgősségi ellátásakor az alapellátás feladata:
- • A hipertónia kezelése és gondozása időskorban
- • Betegadatok a kezeléshez
- • A kezelés gyakorlatának alapelvei
- • M-3. A hipertóniások gondozásának folyamata és az ellátási feladatok az alapellátásban
- • Folyamatos felkutatás
- • A hipertónia diagnózisának megerősítése
- • Teljes kivizsgálás, az alapvizsgálatok időszaka
- • Kezelés beállítása
- • Folyamatos, aktív gondozás
- • Meddig terjed a családorvos kompetenciája?
- • M-4. A vérnyomásmérés technikája
- • Standard körülmények
- • Az irányelv egyes fejezeteinek írói:
- • A hipertónia-betegség kezelése
- • Mellékletek:
-
Az általános (nem szívsebészeti) műtétek cardiovascularis kockázatának felmérése és a perioperatív kezelés kardiológiai szempontjai
- • Az általános (nem szívsebészeti) műtétek cardiovascularis kockázatának felmérése és a perioperatív kezelés kardiológiai szempontjai
- • Kardiológiai Szakmai Kollégium 2004
- • Definíciók
- • Speciális cardiovascularis állapotok preoperatív jelentősége és ellátása
- • Hipertónia
- • Billentyűbetegségek
- • Szívizombetegségek
- • Ingerképzési és ingervezetési zavarok
- • A műtéti alkalmasság megítélése ischaemiás szívbetegség gyanúja esetén vagy revascularisatiós beavatkozás után
- • Sebészi beavatkozás pacemakert (PM) vagy intracardialis defibrillátort (ICD) viselő betegeknél
- • Sebészi beavatkozás krónikus antikoaguláns kezelésben részesülő betegeknél
- • Kicsiny thromboemboliás rizikójú betegeknél (pl. aorta bileaflet műbillentyű esetén, sinusritmusban, több mint 3 hónappal a szívműtét után) a chr. ac. terápiát felfüggesztjük, ill. az adag mérséklésével érjük el, hogy a műtét idejére az INR 1,3-1,5 köz...
- • Közepes thromboemboliás rizikójú betegeknél (pl. 1-6 hónap között lezajlott thromboemboliás esemény) az orális chr. ac. kezelés elhagyását követően profilaktikus adagban LMWH adása célszerű 12 óránként, amelyet a beteg a műtétet megelőzően 12 órával k...
- • Nagy thromboemboliás rizikójú betegek (ide tartozik általában az egyéb műbillentyűs beteg, pitvarfibrilláció stb.), akiknél mind a heparinkezelés vagy az LMWH-terápia testsúlynak megfelelő, terápiás dózisban alkalmazható. A heparin esetén 1300 E/óra fo...
- • A kardiális állapot megítélését segítő nem invazív vizsgálatok
- • EKG
- • Balkamra-funkció meghatározása
- • Terheléses vizsgálat
- • Koronarográfia indokolt:
- • Koronarográfia mérlegelendő:
- • A preoperatív időszakban alkalmazott kezelés szempontjai
- • Koszorúér-revascularisatio
- • Béta-blokkoló kezelés
- • Anesztézia
- • Intra- és perioperatív ST-szakasz-mintorozás
- • Perioperatív fájdalomcsillapítás
- • A normális testhőmérséklet biztosítása
- • A perioperatív myocardialis infarktus diagnózisa
- • Irodalom
-
Felnőttkori congenitalis szívhibák
-
Hipertónia diabetes mellitusban
Gyógyszeres terápia:
Kapcsolódó oldalak (automatikus legyűjtés eredménye):
|
|
|
|
|